Új Dunántúli Napló, 1997. szeptember (8. évfolyam, 239-268. szám)
1997-09-13 / 251. szám
10 Dhnántúli Napló Utazás 1997. szeptember 13., szombat 4Dutítippffifr Oldalszerkesztő: Kaszás Endre ÚTRAVALÓ Saint Quentin strandja. A francia kisváros távol esik a tengertől, ezért annak főterén szabályos strandot építettek a helybéliek. A 198 négyzetméteres ideiglenes medencét 8000 tonna homokkal szórták körül, napozni, sportolni egyaránt lehet a házakkal övezett impozáns főtéren. A strandnak a nyári időszakban havonta mintegy 60 ezer látogatója volt. Szüreti fesztiválok. Szőlőlágyuláskor az ország bortermelő vidékein egymást érik a szüreti rendezvények. Ezen a hét végén Balaton- földváron rendeznek búcsút és szüreti fesztivált, egy hét múlva Harkány látja vendégül a látogatókat színes programokkal a hagyományos szüreti mulatság keretében. Sláger úticélok. Az idei nyáron továbbra is jól tartotta magát úticélként Görögország a magyar turisták körében. Sokan keresték fel a népszerű szigeteket, Korfut, Krétát és Rodoszt, valamint a görög félszigetre is szép számmal utaztak ebben a szezonban. Erősödött ugyanakkor a Spanyolországba irányuló forgalom, idén népszerű úticélnak bizonyultak az észak-ibériai nyaralóhelyek. IJSA-ban olcsóbban. Kel- . lemes meglepetés érheti azokat az turistákat, akik az Egyesült Államokba utazva további belföldi kirándulásokat tesznek. Az American Airlines ugyanis legalább 45 százalékkal csökkentette hétköznap közlekedő belföldi járatainak jegyárait. Ugyancsak olcsóbban tarifával járnak a társaság karibi járatai is. Háromezresek között. A Magas-Tauemi Nemzeti Park Ausztria legnagyobb nemzeti parkja. Karintia, Salzburg és Kelet-Tirol tartományok területén helyezkedik el. A 3000 méter magas hegycsúcsokkal övezett természetvédelmi területre jellemző a gazdag növény- és állatvilág. A park munkatársai tájházakhoz, gleccserekhez vezetik el a túrák résztvevőit. Rodosz - kultúrák találkozása Ha a turista, érkezzen a világ bármelyik országából, nem csupán a zöldeskék tenger és a napozás kedvéért utazik Rodoszra, hanem „látni” is akar, akkor páratlan napokat tölthet e sokak szerint legvarázslatosabb görög szigeten. (Persze, aki igazi napimádóként az aprókavicsos tengerparton óhajt bar- nulni, s néha-néha megmártózni a kristálytiszta vízben, nem csalatkozik, ugyanis a mel- témi, az állandóan lengedező szellő elviselhetővé teszi az augusztusi forróságot is.) Rodosz minden tekintetben lenyűgöző! A természeti szépségek, a kultúrák találkozása, a főváros hajnalig nyüzsgő utcai élete, a buzuki és gitárzenétől, énekszótól hangos, hangulatos tavernák páratlan élménnyel ajándékozzák meg a látogatót. Képzeljenek el egy a Balatonnál alig nagyobb szigetet, amelynek partjait az Égéi- és a Földközi-tenger mossa, egy szigetet, ahol ezer méternél magasabb kopár csúcsú hegyek, narancsligetek, szőlőültetvények, füge, pálma, gránátalma, pínea és olajfák, vörös virágú hibiszkuszbokrok váltogatják egymást, ahol az úton békésen néznek szembe a forgalommal a bánatos képű hegyi kecskék, ahol van egy olyan völgy - vízesésekkel, átjárókkal szabdalva -, amelynek balzsamfáin pillangók millió ülik nászukat. Képzeljenek el egy szigetet, ahol az antik görög emlékek, stadion, akropolisz, színház szinte karnyújtásnyira van a török dzsámiktól és minaretektől, ahol a 16. században Máltára elmenekült johanniták olyan várat, nagymesteri palotát építettek - ezt a páratlanul A rodoszi akropolisz Apolló templomának maradványai szép építményt olaszok újították fel századunk húszas éveiben -, amely méltán része a világörökségnek. Aligha túlzás, Rodoszon nem csak néhány hetet, de hónapokat is eltölthet az ember úgy, hogy még mindig akad felfedezni való. Thariban, a hegyek ölelésében megbúvó kolostor, ahol a szakállas, napbamította arcú szerzetesek szívesen kalauzolják díszes, ortodox templomukban, gondosan művelt kertjükben az idevetődő idegent, aki a szemükben természetesen jóbarát. Aszklipion- ban, a fehér faluban olyan egy szobás házacskák, amelyekben több nemzedék él együtt, Em- bonában, ahol olyan illatos bort készítenek, amely állítólag késlelteti az öregedést, Lindoszon, Túrabakancs és evezőlapát Elmúlt a nyári szikrázó napsütés, az iskola megindulásával egy kicsit megváltozott a családi utazások, kirándulások iránya. Egyre kevesebben indulnak hosszabb külföldi útra, a napos hétvégék azonban még mindig csalogatóak a túrázók, a vízpartot kedvelők számára. Kicsi országunkban egymást érik a szebbnél szebb túrázóhelyek. Kirándulásra különösen a hegyvidékek csábítanak, a Bükk, a Mátra hegyei, a Börzsöny, a Bakony vonulatai, az őrség lankái. Aki nem vállalkozik még ilyen hosszú útra sem a kellemes gyalogtúra kedvéért, annak elég a Zselic vagy a Mecsek domborulatait felfedezni. Ez utóbbiak turistaútjai autóbusszal is könnyen és viszonylag gyorsan megközelíthetők. Aki szervezett útra akar inGyógyító levegő a csúcson „Csukd be a szemed és szívd tele a tüdődet friss levegővel”, talán ez a legfontosabb tennivaló Magyarország legmagasabb pontján, az 1015 méter magas Kékesen. Turisták, kirándulók zarándokhelye ez, és ha valaki felkapaszkodik a csúcsra, akkor a bódítóan tiszta levegőn túl a látnivalókba is belefeledkezik. Felhők lábánál áll, meseszép hegycsúcsok, egybefüggő erdőségek váltják egymást a horizonton. Aki ennél aktívabb pihenésre vágyik, az télen sílécet köthet fel, szánkót vehet elő, nyáron bebarangolhatja a környéket. Mátraháza, Mátra- almás, Galyatető a hegység szívében kiépült üdülőfalvakat jelzi, ahol a jellegzetes bazaltkövekből emelt házak hivalkodás nélkül, mintegy belenőnek a hegyoldalba. Magashegyi klímájuk már a század eleje óta gyógycentrummá alakította valamennyiüket. Kénes vizek, gyógyforrások teszik vonzóbbá Bükkszék, Sóshartyán, Tar és mindenekelőtt Párád községeit. Parádfürdő a pihenni vágyóknak nyújt páratlan lehetőséget, Cifra istállójában testközelben csodálhatja meg a vendég a szebbnél szebb lovakat és ha kedve tartja lovaglásra, kocsikázásra adhatja fejét, ily módon ismerkedve a környékkel. A kora középkori egyházi építészet értékes alkotásai, templomai kísérik végig a hegységet átszelő Tama völgyét, nagyszerű programot nyújtva a kultúrtörténet iránt érdeklődőknek. Gyerekeknek, családoknak is igazi élményt ígér Sírok, Somoskő és Salgó vára. Újabb úticélpont a Ka- rancs-vidéke, a kisfalvakban megőrzött népi építményeivel. ahol a fellegvárban két évezreddel ezelőtti gályát ábrázoló dombormű látható, Theologo- son, ahol a színház félbe maradt ásatásánál lehetőség kínálkozik amatőr régészkedéshez ... A görög emberek kedvessége közismert - Rodoszon az átlagon is túltesznek. Arra azonban készüljön fel a turista, hogy taverna, étterem, bár előtt nem tud úgy elmenni, hogy elébe állva, mosolyogva, ne invitálnák be a „vendégfogó” emberek, nemritkán megkínálva a nyárson forgó birka egy-egy darabkájával. Mint ahogy arra is, a kedvesség egyre inkább az üzlettel társul, s mindent kitalálnak, hogy a turista zsebéből az utolsó drachmát is „kivegyék”. Roszprim Nándor Magyarul magyarán Mennyi az ötödfélszáz? A magyar irodalom történetével hivatásból foglalkozó magyar szakos egyetemi hallgató akarva-akaratlanul is találkozik ezzel a szófaji szempontból számnévnek minősíthető kifejezéssel Pálóczi, Horváth Ádám neve alatt. Aki veszi a fáradságot, és belelapoz a nyomtatásban csak később megjelent jeles műbe, az választ kap a címben föltett kérdésre. De akkor még mindig nem bizonyos, hogy meg tudja mondani, mennyi a harmadfél, negyedfél, ötödfél. A nyelvében is a hagyományokhoz ragaszkodó nagyapa arra a kérdésre: Hány évesek, mennyi idősek az unokái? - tréfás kedvében azt feleli: A kisebbik harmadfél, a nagyobbik ötödfél éves. Ezeket a számnévi kifejezéseket a mai nyelvművelő irodalom régiesnek, népiesnek, illetve választékosnak minősíti. A többség számára bizonytalan értelműek. Vannak, akik szerint a harmadfélen három és felet kell érteni. Mások szerint a harmadfél a félnek egyharmad része, vagyis egyhatoddal egyenlő. Valójában sajátos összetételnek tekinthetők, amelyeknek előtagja mindig d képzős számnév. A d képzővel sorszámnevet alkotunk. A legtöbb esetben kiegészül az -ik toldalékkal: harmadik sor, harmadik osztály. Az a szerepe, hogy több közül egyet kiemel: egy/k=közülük egy. De -ik nélkül is gyakori: harmadéves, ötödéves egyetemi hallgató. A felező számsor első tagja valamikor a másodfél volt, ma már másfél alakban állandósult, s mindenki számára világos, hogy egy és felet (1 1/2) jelent. Innen már zavartalan a folytatás, vagyis harmadfél (2 1/2), negyedfél (3 1/2), ötödfél (4 1/2) stb. Vagyis így értendők: a harmadik, a negyedik, az ötödik stb. egésznek (már csak) a fele. Használatuk gyakorlati szabálya tehát: a sorszámnévvel jelölt számból levonunk egy felet: nyolcadfél = 7 1/2. A sorszámneveknek régebbi d végű alakjai még néhány olyan kifejezésben is megőrződtek, amelyeket némelykor szintén félreértenek. Hány látogatót várhatunk, ha barátunk azt írja: harmadmagával fog fölkeresni? - Ketten vagy hárman jönnek-e vele, három vagy négy lesz-e a vendégek száma? Nos, ha harmadmagával jön valaki, azt úgy kell értenünk, hogy két társa lesz, a harmadik pedig ő maga, tehát összesen hárman vannak. A harmadmagával mintájára ilyeneket is mondunk: sokadmagával, többedmagá- val, pedig a bennük előforduló számneveknek nincs -d képzős alapjuk, vagyis nincs sokad, többed számnevünk. Ezek a kifejezések nem is jelölnek pontos számot, vagyis ún. határozatlan számnevek. A felező számok szoros kapcsolatban vannak a jellegzetes hungarizmussal, amely szerint a páros testrészek és ruhadarabok egyikét fél szóval jelöljük: fél szemére vak, fél kesztyűt találtam. De erről majd máskor. Rónai Béla ÉDN Keresztrejtvény dúlni, az a megyei turisztikai hivataloknál, illetve a természetjáró egyesületeknél, szövetségeknél érdeklődhet előtte. Ha egyedül, tapasztalt vezető nélkül indulunk útnak, mindenképpen ajánlatos előtte részletes, az útjeleket tartalmazó turistatérképet beszerezni, különben könnyen fáradságos meglepetésben lehet részünk. A fázósabb emberek ilyenkor már nem szívesen mártóznak a természetes vizekben, ugyanakkor sokan éppen a lágy napsütést használják ki vízitúrák szervezésére. Még az őszi napokon is rendszeres kenukirándulások indulnak a Szigetközben, a Tisza felső folyásánál, közelebb a Dráván, a Sió és a Duna torkolatának környékén. Ezeken ajánlott a tapasztalt túravezető, és elengedhetetlen a mentőmellény használata. Beküldendő a helyes megfejtés szeptember 19- én (péntek) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf: 134. Új Dunántúli Napló Szerkesztősége (Pécs, Rákóczi út 34., VIII. emelet 801-es szoba). Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése:,A pótmama azt kérdezi, hogy hol van a sisakotok és a pajzsotok.” A „Guiness rekordok '97” című könyvet Dom Ádám (Pécsvárad, Gyenes T. u. 2/A.) nyerte. E heti rejtvényünk megfejtői között egy db kávéőrlőt sorsolunk ki, amely szerkesztőségünkben vehető át. Tíz nap eltelte után - ha nem jelentkeztek érte - elküldjük postán.
