Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-07 / 215. szám

1997. augusztus 7., csütörtök Baranyai Tükör Dhnántúli Napló 5 Dinnyeszezon úton-útfélen BARANYAI KÖRKÉP Érik a dinnye. Az utak mel­lett egyre gyakrabban talál­kozunk pavilonos, sátras vagy gépkocsival járó mozgó árusokkal. Mint dr. Kassai Veronika me­gyei tisztiorvos elmondta, a földek, utak melletti árusító­helyeken az alapvető köz­egészségügyi feltételek, így például a WC is előírt köve­telmény. Mivel a dinnyések nem tolonganak az engedé­lyekért, az ANTSZ pedig el­sősorban az éttermek, büfék ellenőrzésével van elfoglalva a nyári szezonban, nehezen ellenőrizhető a piac. A szemé­lyi, tárgyi feltételek sem adot­tak a feladatra. A tisztiorvosi szolgálat sik­lósi intézete az ormánsági termelők és a nagy harkányi idegenforgalom miatt különö­sen érdekelt a kérdésben.-A térségben egy egész­ségügyi felügyelőnk ellenőrzi a dinnyeárusokat. A tapaszta­lat az, hogy az utak mellett sokan nem a megfelelő kö­rülmények között kínálják terményüket. Az ilyen helye­ken vásárlók jobb, ha nem is lékeltetik meg a dinnyét, mert mint földdel érintkező gyü­mölcs, amúgy is fokozottan veszélyes kategóriába tartozik a fertőzés szempontjából - mondta dr. Ruppert Ferenc városi tisztifőorvos. S. G. Kiszáradtak a díszkutak MOHÁCS Játékos némettanulás PÉCS A Belvárosi Általános Isko­lában augusztus 4-től 15-ig öt Bajorországból érkezett egyetemista tanít felsőtago­zatos gyerekeket. A müncheni Ludwig Maximi­lian Egyetem öt hallgatója tölt el két hetet az arra vállalkozó 10-14 éves gyerekekkel. A már harmadik alkalommal létrejött német nyelvi és nem­zetiségi tábort a korábban Pé­csett tanító Gabriele Jacobi szervezte és a Lenau Ház is támogatta a kivitelezést. A tá­bor célja a német nyelvből szerzett ismeretek elmélyíté­sén kívül, hogy a gyerekek a Baranyában élő németség tör­ténetét és kultúráját is meg­ismerjék. A gyerekek elmondták, hogy énekelnek, beszélget­nek, játékos feladatokat olda­nak meg. Közös kirándulá­sokra is sor kerül, ellátogat­nak Ófaluba és Mecsekná- dasdra a tájházba, Nagynyá- rádra egy kékfestőműhelybe. Az egyetemisták közül Andrea Schmidt elmondta, hogy nincsenek pedagógiai nehézségeik, a gyerekek va­lóban tanulni szeretnének, ér­deklődők és nagyon kedve­sek. Bernhard Staller lenyű­gözőnek tartja Pécs változatos építészetét, a városban talál­kozó kultúrkörök színes ka- valkádját. Balogh R. A turisták csak a kiszáradt medencei fénnkéDezhetik a mozi előtti szökőkútnál fotó: laufer László Sokallotta a város a szolgál­tató által benyújtott számlát, ezért lezáratta a szökőkutat és a belvárosi ivókutat. A szi­geti közkutak fogyasztását vi­szont köteles téríteni. Ahogy Pécs látképéhez hozzá­tartozik a Dóm, vagy a Tévéto­rony, Mohács jellegzetességévé vált a Duna-parti panoráma mellett a szökőkút. Június eleje óta viszont már nem fényké- pezkedhet az íves vízsugarú háttérrel egyetlen mesés ruhába öltözött menyasszony sem ele­gáns vőlegénye karjában, mert a medence szárazon tátong, és elzárták a Szentháromság szo­bor közelében lévő ivókutat is. A látványt szegényítő akció nem önkényes lépése volt a Agyag és álom, valutában mérve A napokban kerámiakurzus zárta kapuit majd augusztus 17- én egy újabb nyílik a Siklósi Kerámiaműhelyben műkedvelő „fizetővendégek”, elsősorban külföldiek számára. SIKLÓS A szeptember 1-jétől már köz­hasznú társaságként működő alkotótelepen az idén nyáron utoljára rendeztek szimpóziu­mot keramikusművészek szá­mára a megyei önkormányzat hagyományos, fenntartói támo­gatásával. A megye, az egye­tem, Siklós városa és magán- személyek által létrehozott tár­saságnak önfenntartóvá kell válnia, a kurzusokat már ennek jegyében szervezték. Szakmai vezetőjük, Füzesi Zsuzsa keramikusművész (ké­pünkön) elmondta, az első tan­folyamon svájciak, németek, osztrákok vettek részt - zöm­mel rajzot tanító tanárok. Tízen voltak, egyikük meghosszabbí­totta itt-tartózkodását, egy má­sik tanár pedig 17-től ismét a szobrászállvány, égetőkemence elé áll. Szeptember végén a De- forma alapítvány keramikusai fognak dolgozni itt. A korábban télen is teltházas alkotótelepnek az első évben kemény harcot kell vívnia a túléléséért, amely múló dicsőségű nemzetközi rangjához, külföldieket tér­ségbe vonzó imázsához képest eddig is cse­kélyke támo­gatást kapott. Most arra pályáznak, hogy jövőre olyan nagy­szabású szimpózium házigazdája lehessen a művésztelep, mely­nek révén méltón képviselhet­nénk országunkat 1999-ben Amszterdamban, a keramiku­sok évtizedes szünet után létre­jövő világtalálkozóján. B. R. Kollégiumi férőhelyek kari hallgatók szerinti megoszlása a JPTE-n az 1997-98-as tanévben 900 800 700 600 500 400 300 200 100 kZETl 868 .A II w . — 276 65 45 (S' PMMFK TTK BTK UK+KTK MK önkorm. vendég­____________________________________________szállás O lcsó az egyetemi kollégium Nagy a különbség a pécsi kollégiumi és albérleti árak között. A diákok többsége megpróbál kollégistává válni, annak ellenére, hogy ismeri az ezzel járó kényelmetlenségeket. A Janus Pannonius Tudomány- egyetem néhány év alatt az or­szág legnagyobb vidéki egye­temévé fejlődött. A kollégiumi helyekre pályázó diákok száma egyre nő, és a városi albér­let-piacon is egyre több egyetemista jelenik meg. A JPTE a több mint hétezer nap­pali tagozatos hallgató közül majd 3000-nek tud kollégiumi helyet biztosí­tani. Bókay Endre (képünkön), a kollégiumokat üzemeltető kft. igazgatója szerint az or­szágos átlaghoz képest ez jó arány. Az egyetem négy kollé­giumába évente 4000-4500 felvételi kérelem érkezik, 60-66 százalékát a pályázók­nak fel is veszik. Javult a hely­zet azzal is, hogy néhány évvel ezelőtt több dél-dunántúli ön- kormányzat 275 kollégiumi helyet megvásárolt. Ebből a pénzből átalakították az egye­tem egyik épületét diákszál­lóvá. Egy kollégiumi hely önkölt­ségi ára 5400 forint. A kft. hallgatónként 4000 forintot kap az egyetemtől, a maradé­kot magának kell kigazdál­kodnia - tudtuk meg Bókay Endrétől. A kollégiumi díj központilag szabályozott: ha­vonta nem lehet több a min­denkori éves hallgatói támoga­tás két százalékánál, ami jelen­leg 3000 forint. A kft. albérleti közvetítéssel is foglalkozik, az elutasított igénylőknek próbál meg így segíteni. Bár a kollégiumi szolgálta­tások színvonala évről évre egyre alacsonyabb, albérletben lakni még mindig sokkal költ­ségesebb mulatság. A hatezer forintos albérletek többségé­ben nem emberi állapotok uralkodnak. Információink szerint Pécsen havi 100 ezer forintért is lehet lakni. Abban a lakásban vajon mi nincs aranyból? N. F. MOHÁCSVÍZ Kft-nek, meg­rendelésre cselekedtek.- A közkutak fogyasztására egymillió 250 ezer forintot irá­nyozott elő a testület - tájékoz­tatott Zimmermann Ferenc, a városháza pénzügyi osztályve­zetője. - Júniusban 150 ezer fo­rintos számlát kaptunk a szö- kőkútra és az ivókútra, majd a júliusi számla csak az ivókútra ismét 57 ezer forint lett, ezért az elöljárók lezáratták őket. Ha csupán e két tételre kellene az egy és negyedmilliót költe­nünk, nem okozna gondot, de kötelezettséget vállaltunk a szi­geti városrész lakóinak ivóvíz ellátására ott, ahol a parti szű­résű kutak elapasztották az ásott kutak vízét. Tehát első­sorban Újmohácson és körzeté­ben a mintegy harminc nyomó- kútnál elhasznált víz díjára költhetjük el a pénzt. Berta M. hírcsatorna Jöhet a gáz. Várhatóan a jövő hét végén lesz a mágo- csi gázvezetéképítés mű­szaki átadása. A két hónapja zajló munkához a lakosság­nak portánként 56 500 fo­rinttal kellett hozzájárulnia. (ee) Talpraáll a Hunor. Stabi­lizálódik a gazdálkodás a megye egyik legrégebbi cé­gében, a Hunor Kesztyű­gyárban. Tegnap tartott tá­jékoztatóján Horváth Fe- rencné vezérigazgató el­mondta, a többféle profil a termelés biztonságát erősíti, s ez kedvező a munkaválla­lóknak is. A hosszú távon munkalehetőséget biztosító Hunor igyekszik különféle szociális juttatásokkal tá­mogatni a szalagokon dol­gozókat. Többek között is­mét bevezetik a törzsgárda- tagságot, bizonyos teljesít­ményen túl a 13. havi fize­tést is megkapják. (I) Lesz búcsú. Nincs alapja annak a híresztelésnek, hogy mivel a település egy évvel ezelőtt várossá lett, idén nem engedélyezik a szentlőrinci búcsú megtartá­sát. A város vezetése to­vábbra is örömmel ad helyet e tradicionális rendezvény­nek. (nf) Javítják a templomke­resztet. Felújítás miatt el­távolították a mohácsi szerb templom tetejéről a néhány hónappal ezelőtt, vihar által megrongált keresztet. A sú­lyos tárgyat sokáig csak a villámhárító tartotta a ma­gasban. (sn) Nemere István Szabadok szerelme Krimi kisregény 24. Paul felmutatta hüvelykujját: megint jó voltál, csak így tovább! De Tina komor maradt. A játék már nem játék, érezte jól. Ma délutántól nem lehettek kétségei: ez itt vérre megy, a szó szo­ros, legszorosabb értelmében. És Paul néhány tanácsa ellenére közel állt ah­hoz, hogy tényleg kiegyezzen az isme­retlennel. Nem a pénz izgatta - a bosz- szújuktól félt. Ma délután az iszapot taposva, fázva és rettegve megtapasz­talta már, mi várhat rá. És lehet, eljön majd a pillanat, amikor a halál is meg­váltásnak tűnik majd?!- Igen, ez a helyes kifejezés. Gon­dolom, maga is belátta a mai kalandok után, hogy jobb a békesség. Különö­sen, ha az jelentékeny összeggel tár­sulhat, ugyebár.- Szóval maga küldte ellenünk az embereit - szögezte le a lány. Nem kérdés volt ez. De az ismeretlen szemmel láthatóan nem vette zokon:- Hagyjuk a múltat. Ha úgy dönt, kedves kisasszony, hogy aláírja azt a kötelezvényt, legyen holnap délelőtt tízkor Bordeaux-ban, a Général Vigan- tieux utca 15. szám alatt, a közjegyző irodájában. Mi is ott leszünk, és amint aláírja az okmányt, kifizetjük önnek az említett összeget. A lány nyitotta a száját, hogy szól­jon még, de a telefon kattant.- Letette - mondta fölöslegesen.- Hallom - felelte a férfi szintén fö­löslegesen. A hír felvillanyozta és ezt most nem is titkolta. Nagyon örült, de a lány nem értette:- Mi bajod van? Azt hiszed, tényleg megkapjuk a pénzt? - majd észbe­kapva kijavította: - Azt hiszed, meg­kapom az egymillió-kétszázezret? Paul jól értette a különbséget, már nem nevetett:- Aki azt hiszi, üzletet köthet az ef­féle csirkefogókkal, nagyot téved. Ne legyenek nagy reményeid. Nem kapsz egy garast sem, de azért ott leszünk. Már éppen elég bizonyíték van a ke­zünkben, hogy lesitteljék ezt a pasast, aki a távolból mozgatja a szálakat.-Semmi nincs a kezünkben! —fa­kadt ki a lány. - Csak vallomást tehe­tünk, de nincs egyetlen tanúnk sem! Aki látta, hogyan támadtak ránk az or­szágúton, vagy a nyílt tavon, vagy hogy ők lőtték szét a szállóban az ajtó­félfát! Majdnem megöltek, Paul! Váratlanul odarohant a férfihoz, az erős karok összezárultak körülötte. Paul látta az ablakon át: alkonyodik. Mindjárt itt az éjszaka, ő is aggódott, de ezt nem mondhatta meg a lánynak. Eljött az este. Kilenckor Paul kiment az udvarra, mint mondta, rögtön jön, csak kiszel­lőzteti a fejét. Öt perc múlva Tina is utána merészkedett, de a férfit sehol sem látta. Eltelt csaknem negyedóra, amikor felbukkant. A tó felől jött, de a lánynak volt egy olyan érzése, hogy végigment a parton.- Hol voltál? Úgy aggódtam. -Nyugalom. Semmi baj -a férfi most nem ölelte meg a lányt, inkább megfogta a kezét, úgy sétáltak át a pá­zsiton. Langyos volt az este.- Le fekszünk? - kérdezte Paul. -Igen -Tina feléje fordult, végre halványan elmosolyodott: Légy ma hozzám nagyon jó.- Nagyon foglak szeretni - ígérte a férfi, és halkan dúdolta a slágert: „Szabaddá teszem a lelkedet... ez lesz a mennyország, meglátod ...” Együtt lépték át a küszöböt. Mafoor csöndre intette embereit. Öten voltak most, vele együtt. Az a kettő, akik vele „fürödtek” délután a tóban, már nem bizonyult elégséges­nek. A másik kettőt a megbízó küldte Bordeaux-ból, nemrégen érkeztek egy fekete autóval. Ez jóval nagyobb volt, mint az övéké, így aztán ebbe ültek át. A lagúnák vidéke csöndbe burkoló­zott. Tíz óra után elapadt az a forgalom is, ami még volt néhány étterem és hangulatos kerthelyiség körül. A nagy fekete autó lassan lopakodott végig a parton. Az éjszaka nyugalmasnak ígérkezett. Mert az éjszaka még nem tudta, hogy Mafoor jár erre. Ráfordultak arra az útra. Ritkásan álltak a házak, sövényeket sejtetett a félhomály. Erre már nem volt közvilá­gítás. Sejtelmes volt a közeli dombol­dal is. Mafoor még arra gondolt, dél­ben onnan fentről nézett le, és akkor egészen másfélének tűnt ez a vidék. Színes volt elsősorban, most mindent egyenszürkére festett az éjszaka. De nem baj, sőt így jó. Mi is az éjszaka vagyunk, gondolta a férfi, bár nem szoktak ilyen költői gondolatai lenni. Nem is mondta ki hangosan, még az hiányzana. így is sokkal magasabban érzi magát, mint az emberei. Minek növelni ezt a különbséget? (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom