Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-05 / 213. szám

1997. augusztus 5., kedd Dhnántúli Napló 7 Pécs, Szabadság u. 28, Tel.: 72/336-685 A versenyszabályoknak nem biztos, hogy megfe­lelne, de a sportággal most ismerkedő gyerekeknek kitűnő ez a pár deszkából, szúnyoghálóból és vascsőből összeesz- kábált kosárlabdapalánk. fotó: tóth László Kézi gyalus alapfogások A gyalu az egyik legtöbbet használt, hasznos faipari szerszám. Ám, ha nem értünk hozzá, igen sok bosszúságot okozhat. A nagyoló- és simítógyaluval legkönnyebben az anyag szál­irányában dolgozhatunk, ilyen­kor loknira emlékeztető, hosszú forgácsokat hasíthatunk a fából. Száliránnyal szemben az anyag erezete a szálak mentén beha­sadhat, tehát a gyalunk az álta­lunk kívántnál mélyebben tépi fel a fát. Munka közben a gya- lutok és a penge közötti for­gácstörő rés a forgács megtöré­sével akadályozza meg a kézi gyalunk eltömődését. Ha a pengét a talpból kijjebb ütjük, megnövekszik a fogás­mélység. A fa behasadását el­kerülendő ajánlatos inkább többszöri kisebb, 0,1-0,3 mil­liméteres fogással dolgoznunk, mintsem türelmetlenül az azonnali túl mély fogással. A szálirányra merőlegesen még a gyakorlottabb barká­csoló is nehezen boldogul, a simára gyalulandó felület egyenetlen, tehát lépcsős lesz, az akadozó penge a kezet is rángatja. A pontos méretet és szép felületet eredményező ke- resztgyalulás is nagy gyakorla­tot igénylő művelet. A kezdőnek nehéz, anyagot, gyalut, kezet egyaránt próbára tevő műveletbe, a bütü, azaz a deszka, léc, gerenda végének gyalulásába csak akkor fogjunk bele, ha az már végképp elke­rülhetetlen. Ez a munka külö­nösen éles pengét és nagy-nagy gyakorlatot igényel. A kevésbé rutinos barkácsoló olcsóbban megússza, ha a véggyalulás he­lyett a ráspolyozás, vagy a csi­szolás mellett dönt. Vigyáz­zunk, mert a bütü végének be­lülről kifelé csiszolása biztosan berepeszti a megmunkálandó faanyagot! Ajánlatosabb kívül­ről befelé dolgozni, s a bütü kö­zepén esetleg keletkező puklit rövid mozdulatokkal elért kis fogásokkal eltüntetni, azaz szintbe hozni a véget. Milyen barkácsgépet vegyünk? (11.) Hőlégfúvó a sokoldalú segítő A hálózati árammal működő hőlégfúvók a különféle munkák­nál alapanyagok égetésére, festékeltávolításra, forrasztásra, melegítésre és hőigényes kézimunkák elvégzésére alkalmasak. A hőlégfúvók általában két lég- sebességűek és két hőmérséklet fokozatúak, átszellőzött léghű­téssel és kettős érintésvéde­lemmel ellátottak. Bekapcsolását követően a tényleges használata előtt a fú­vócsövet irányítsuk fölfelé, és 15-20 percnyi munka után kapcsoljuk ki, amíg az kihűl. Ajánlatos a hőlégfúvót a hátsó talpára állítani: ha nem használ­juk, a műanyag hegesztésénél, ha „bunsen” égőként használ­juk, illetve mindkét kezünket igénybe vevő műveletnél. Festékeltávolításnál a be­kapcsolt hőlégfúvó fúvócsövét úgy irányítsuk, hogy gyengéd mozgatással csak egy hüvelyk- nyi felületet érjen a forró le­vegő. A festék meglágyult, fel­hólyagzott részét kaparjuk le hántolókampóval mielőtt az ki­hűlne, és folyamatosan lágyít­suk a kampó előtt az eltávolí- tandó festékréteget. Munka közben a hántolókampót fo­lyamatosan tisztítsuk, ugyan­akkor védjük azt a felületet (üveget az eltűréstől, kemény­fát az elgörbüléstől), ami az el- távolítandó festékréteggel hatá­ros. Ha a festék alatti alapozó réteg nem jön le, azt az újrafes­tés előtt csiszoljuk meg. Fémes felületről történő festékeltávolí­tásra nem ajánlott a hőlégfúvó! Műanyag alakításánál an­nak tulajdonságától és vastag­ságától függ a melegítés időtar­tama. Vigyázzunk, nehogy túlmelegítsük az anyagot! Gyorsszárításra és tömítő­anyagok szilárdítására is ideális a hőlégfúvó meleg levegője. Többlet kötőanyag eltávolí­tása hőellenálló felületű padló­csempék stb. felületéről 15-30 másodperces melegítést köve­tően nedves ronggyal dörzsölve végezhető el. Csőcsatlakozások forrasz­tása, illetve a régi csatlakozá­sok szétbontása is pár másod­perc alatt elvégezhető. Műanyag zsugorítása, a gyors és könnyű szigetelés könnyen elvégezhető a mele­gen zsugorított csőnél. Tetőjavításoknál (repedé­sek, lyukak) a bitumenréteget fellágyítva lágy kátránnyal zár­ható le a hibás felület. Befagyott csövek kiolvasz­tására is jó a hőlégfúvó. De műanyag vezetékeknél nem ajánlatos! A befagyott fémcsö­vet ne melegítsük túl gyorsan, túl melegre, mert elrepedhet. A hőlégfúvó belsejébe ne ke­rüljön víz, a motorház szellő­zőnyílásait és a kifújónyílást mindig tartsuk tisztán, és sza­badon! A hőlégfúvót hajszárí­tóként soha ne használjuk! Vízzáró pvc padlószegély Főleg az öreg házakban, fahá­zakban igen kellemetlen lát­vány, ha nem simul szorosan a mosogató, mosdó, zuhany­tálca avagy a kád pereme a falhoz. A résbe befolyó víz komoly károkat is okozhat. A nagyobb rést nemigen lehet kitömni vízzáró tömítőanyag­gal, tehát más, biztos megol­dást kell találnunk. E célra legjobb a pvc pad­lószegély, melynek keske­nyebb vagy szélesebb sávját ragaszthatjuk a rés nagyságá­tól függően a falra, esetleg a mosogatónk stb. peremére. A méretre vágott padlószegélyt pvc-ragasztóval kenjük be, és úgy ragasszuk az alaposan megtisztított és teljesen szá­raz felületre, majd gondosan igazítsuk a helyére, jól nyom­kodjuk oda, hogy mindenütt tökéletesen felfeküdjön, majd a műanyag csík élein kibugy- gyanó ragasztófelesleget tö­röljük le. Száradásig ne moz­gassuk a szegélycsíkot, hogy az mindenütt tökéletesen si­mulva teljesen vízzáró le­gyen. Ne dobjuk el a borotvát! Oldalszerkesztő: B. Murányi László Mind többen távolítják el arcuk szőrzetét néhányszor használa­tos műanyag­házas borot­vával. Ha már kiszolgálták az idejüket, ezek az eszközök a szemétbe ke­rülnek. Kár kidobni! A már kiszupe- rált borotvát igen hasznos segédeszkö­zünkké tehet­jük az otthoni barkácsmun- kákhoz. Ha a pengetartó sín két vé­gének levágásával szabaddá tesszük annak sarkait is, máris kaparószerszámként használ­hatjuk, nagy hasznát vehet­jük tapétázás­kor, festéskor a fal- és fafelüle­tek megmunká­lásakor. Köny- nyedén hozzá­férhetünk vele a megmunká­landó felület minden részé­hez, és eltávo­líthatjuk vele kisebb felüle­teken a már fö­löslegessé vált, tehát eltávolításra ítélt festék­réteget. ÖTLETSAROK Fóliabéléses vödör. Nem kell eldobni, netán nehéz munkával tisztogatni a tapé­tázásnál, festésnél, glette- lésnél anyagok tárolására, kikeverésére használt vöd­rünket, ha azt az abba pon­tosan illő fóliazsákkal bélel­jük ki a munka megkezdése előtt. A fóliazsák szélét hajtsuk vissza a vödör pe­remére, szigetelőszalaggal, netán erős gumiszalaggal rögzítsük, öntsük bele a tá­rolandó, kikeverendő anya­got, s annak felhasználását követően vegyük ki a beté­tet a vödörből, ami tiszta marad, s továbbra is hasz­nálható eredeti rendeltetése szerint. Készítsünk tolófákat. Állványos körfűrésszel hosszában keskeny lécet is még vékonyabbra vágha­tunk balesetveszély nélkül a munkalapra rögzített veze­tősín mellett, a vágandó léc végére biztonsággal fel­fekvő tolófával. Az ilyen segédeszköz deszkák, széle­sebb lécek hosszanti fűré­szelésénél is roppant bizton­ságos. A hosszanti vágáshoz ajánlatos legalább két toló­fát használnunk, az egyikkel az anyag végét toljuk, a má­sikkal folyamatosan a veze­tősínhez nyomjuk az anya­got, hogy azt elejétől a vé­géig az eredetileg kimért szélességűre vághassuk. Játékkártya tisztítása. A rendszeresen használt kár- tyacsomag lapjai előbb- utóbb a játékot zavaróan ko- ■ szosak, tapadó felületűek lesznek. Az ilyen paklit nem kell eldobnunk, ha egyéb­ként nem töredezettek, hiá­nyosak a lapjai, mert tisztí­tással magunk is újjávará­zsolhatjuk azokat. Hogyan? Mosószeres vízbe mártott, erősen kicsavart tiszta ronggyal óvatosan dör­zsölve távolítsuk el a szeny- nyeződést a lapokról, s a tel­jes száradásukat követően azokat kevés hintőporral be­szórva simítsuk át. Barkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson ax Elektrió Kft.-néi! Egyszerű ötletek gépi fúráshoz Néha bajban vagyunk a fúrás­nál, mert elmászik a fúrószár hegye, nem lesz szabályos kör alakú a lyuk. Mit tegyünk? Ha bádog­lemezbe aka­runk szabá­lyos kör alakú nagy lyukat fúrni, az se­gédeszköz nélkül nem igen sikerül. A fúrás he­lyére, a fúró­szár vége alá tegyünk egy darabka erő­sebb rongyot, esetleg többszö­rösen összehajtogatott vásznat és csodálkozhatunk, mert elő- fúrás nélkül is majdnem töké­fúrni. A fúrógép tokmányába karborundumos csiszolókövet fogjunk be, a gépet rögzítsük fúróállványba, netán satuba, lé­nyeg az, hogy ne mozdulhasson el. Zsírceruzával jelöljük meg az üvegen a lyuk helyét és egyen­letes nyomással szorítsuk az üveg bejelölt ré­szét a forgó kő­höz, ügyelve, hogy a fúrás közben az üveg ne mozdulhas­son el oldalirányban. Ha óvato­san dolgozunk, az üveg sem pattan el, a lyuk széle is egyen­letesen csiszolt lesz. letesen kör alakú lesz a lyuk (képünkön). Üvegbe lyukat fúrni még a gyakorlottabb ezermesternek is nehéz feladat, pláne, ha nem sík, hanem henger alakú üvegbe szeretnénk lyukat Hajlékony létrafok Gyümölcsszedéskor, metszés­kor, gallyazáskor gyakran va­gyunk kénytelenek a fa törzsé­hez támasztott létráról dol­gozni. Hiába is előzzük meg a létra lábainak talajba süllyedé­sét deszka alátéttel, attól még a létránk legfelsőbb foka nem fekszik stabilan a fa törzséhez, tehát könnyen bekövetkezhet a baj. Azt miként előzhetjük meg? Létránk legfelsőbb foka fölé, a két szár közé ne túl fe­szesre rögzítsünk gumicsőbe húzott láncot, esetleg ívesre hajlított acélaidat. A lánc vé­geit a létra száraiba rögzítsük alátét segítségével facsavarral, az acélrúd végeire vágjunk me­netet, azt dugjuk át a létra­szárba fúrt lyukon és a menetes véget rögzítsük csavaranyával. Ez a hajlékony fok biztonság­gal feszül a fa törzséhez, ráadá­sul nem is sérti fel a fa kérgét. Barkács egyszeregy (2.) Cekász. A fűtőspirálok, elektromos ellenállások ötvö­zött anyaga. Összetétele: 60% nikkel, 27% vas, 11% réz és 2% mangán. Feriit. A természetben elő­forduló üveges, vulkáni ere­detű kőzetanyag, ami víztar­talma következtében hevítés­kor megduzzad. A duzzasztott perlitet könnyített építő- és hőszigetelő anyagok, például hőszigetelő száraz habarcsok adalékaként használják. Ösz- szetétele: megközelítően 75% szilícium-oxid, 10-20% alu- míniumoxid, 1-6% víz, va­lamint 2-3% vasoxid. Tandem. A két, azonos ren­deltetésű, egymás mögötti gépelemmel működő szerke­zet, berendezés közkeletű neve a műszaki életben. Leg­ismertebb tandem, az egymás mögött elhelyezett kétüléses, két hajtópedállal ellátott ke­rékpár. Ä gépkocsik folya­dékfékének biztonságát nö­velő kettős főfékhengert is tandem-főfékhengernek szo­kás nevezni. A hajózásban, a gőzgépeknél és a kompresz- szoroknál is gyakori a külön­féle tandem-megoldás. Spotlámpa. A fényképészet­ben főfény létesítésére vagy részletkiemelő megvilágításra használt nagy teljesítményű műtermi, azaz csúcsfény- lámpa. Rendkívül erős fénye kis területre összpontosítható, fénynyalábjának nyílásszöge változtatható. Fénye jól irá­nyítható az izzó mögötti ho­morú tükörrel vagy az előtte lévő Fresnel-lencsével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom