Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-04 / 212. szám

1997. augusztus 4., hétfő Befektetési Tanácsok Dunántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Békéssy Gábor Tájoló Eladják az OTP-t. Az ÁPV Rt. Igazgatósága - az OTP Bank privatizációjának utolsó lépéseként - jóvá­hagyta az állami vagyonke­zelő teljes, 7 millió darab törzsrészvényből álló mara­dék részvénycsomagjának egyetlen szakaszban történő összetett értékesítését. A papírok egy részét zárt kör­ben, nemzetközi és hazai in­tézményi befektetők szá­mára ajánlják fel, a többit pedig belföldi magánszemé­lyek vásárolhatják meg. Spórolni nehéz. A háztar­tások nettó pénzügyi meg­takarítása júniusban 64,9 milliárd forint volt, ami több mint kétszerese a májusinak és 12,5 milliárd forinttal ha­ladja meg az egy évvel ko­rábbi értéket - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb tájékoz­tatójából. Az előzetes ada­tok szerint az első fél évben csaknem 300 milliárd forin­tot tett ki a háztartások meg­takarítása. Ez 20,6 milliárd forinttal magasabb, mint az előző év azonos időszaká­ban, ám a növekmény nem ér fel az inflációval. SEAQ. A londoni eléktroni- kus tőzsdére (SEAQ) beve­zetett magyar részvények közül csak a MÓL és a Richter árfolyama emelke­dett, a többi papírnak csök­kent az értéke. Romlott a márka A Budapesti Árutőzsde ha­táridős devizapiacán a né­met márka idei határidői 16-18 fillért vesztettek ér­tékükből: szeptemberre 109,02, decemberre 112,9 forinton zárt.'Az amerikai dollár két távolabbi jegy­zése erősödött legnagyobb mértékben - jövő márciusra 212,5, júniusra 217 forintot ért. Az angol fontnál 3^1,3 forintos árfolyamesést könyvelhetett el a tőzsdei adminisztráció. A jen 20 fil­lér és 3,75 forint közti ár­sávban vesztett értékéből. Milyen íze van a réten kapirgálónak? Szomszédom megvetően néz a bevásárló kosaramban lévő csirkére. Tápos - mondja fity­málva, amelyet ő a világ min­den kincséért meg nem enne, mert annak „se íze, se bűze”. Vagyis íze az van, csak az nem az általa gyermekkora óta meg­szokott, hanem valami más, va­lami csirkehústól elütő. Sokan szeretik a réten kapir- gáló szárnyast, talán ezért van nagy keletje a piacon árult bon­tott és élő csirkének. Ha jól be­legondol az ember, lehet abban valami, hogy a szabadon, ma­gokat, füvet csipegető állat hú­sának más lehet az íze, mint amelyet a rácsok között, gyor­sított eljárással felhizlalnak. Az ilyen csirke húsa jóval nedvdú- sabb, lazább, míg a réten kapir- gálóé inas, tömörebb, a változa­tos takarmány miatt válik ízle­tessé. Sebaj, a városi ember már megszokta a broilercsirke ízét, a falusit nem is igen kí­vánja. És ennek nemcsak az az oka, hogy nehezebben juthat hozzá, hiszen az üzletekben nem kapható, hanem az is, hogy a csirke leölésétől és pu- colásától a legtöbben idegen­kednek. A piacon árusított bon­tott csirkéktől meg azért tartóz­kodnak, mert nem biztosak a higiéniai követelmények betar­tásában. Ami az utóbbit illeti, az ilyen árusítás valóban nem minden esetben felel meg az egészség- ügyi követelményeknek. Ma­gam is láttam a pécsi Felsőma­lom utcai piacon egy ősterme­lőt, aki egy meglehetősen kétes tisztaságú műanyag zsákból szedegette elő a bontott csirké­ket. Igaz, ezzel a legtöbben nem foglalkoztak, az élettől erőszakosan megfosztott szár­nyasokat vitték, mint a cukrot, pedig darabra adták, nem is ki­lóra. Vajon milyen körülmé­nyek között vágta le, belezte ki, tárolta az őstermelő a zsákba került szárnyasokat? Ki ellen­őrzi ezeket az árusokat? Az Ál­lami Népegészségügyi és Tisz­tiorvosi Szolgálat rápillant-e néha, nagy ritkán a piacokra? Ráadásul már az ilyen csir­kék többsége sem a réten ka- pirgálók közül kerül ki. Azok ugyanis lassan nőnek, s aki nem saját fogyasztásra, hanem el­adásra neveli, előnyben része­síti a tápon, zárt térben tenyész- tetteket, ugyanis azokon na­gyobb a hasznon. A csarnokok­ban is jobbára ezeket árulják, kötött áron, úgyhogy nem biz­tos, akkor járunk-e jól, ha a pia­con, vagy akkor, ha az ABC- áruházakban vesszük meg a néha tollmaradványoktól se mentes, de legalább ellenőrzött körülmények között feldolgo­zott csirkéket. Ez a csirke nem tápon nőtt fel FOTÓ: TÓTH Növekszik a vásárlási kedv A Gazdaságkutató Intézet közelmúltban közzétett előrejelzése szerint növekedőben van a lakosság vásárlási kedve. Az idén a kiskereskedelem és a szolgáltatások 2 százalékos forgalomnövekedé­sével számolnak, ám a következő néhány eszten­dőben ennél nagyobb, a várható 3,5—4,5 százalé­kos gazdasági növekedésnél valamivel szeré­nyebb emelkedést várnak e szektorban. A gazda­sági növekedés megindulásától s a foglalkozta­tási helyzet enyhe javulásától remélhető, hogy nő a lakosság vásárlókedve, megvehetik végre a csa­ládok mindazt, amiről korábban a jövedelmi helyzetük, borús álláskilátásaik miatt kénytelenek voltak lemondani. A belső piac bővülését a magyar vállalkozók - kicsinyek, közepesek és nagyok egyaránt - sür­gették és várták. Számolniuk kell azonban azzal, hogy a vásárlóerő növekedése rétegenként, föld­rajzi körzetek szerint eltérő mértékű lesz, s így a különféle vállalkozásokat, szakmákat másként és másként fogja érinteni, legalábbis az idén. A GKI a növekedést leginkább a gépkocsi- és az üzemanyagpiacon várja, vagyis a módosabb rétegeknél, amelyek gépkocsijuk lecserélését el­halasztották s takarékosan bántak az üzem­anyaggal is. Ez némi forgalomnövekedést okoz majd a használt gépkocsik forgalmazóinál és a gépkocsijavítóknál, és azok beszállítóinál. Noha a nyugdíjasok ezúttal az inflációs rátá­nál nagyobb mértékű emelésben részesülnek, ez azonban csak enyhíti a nyugdíjak reálértékének a korábbi esztendőkben elszenvedett értékvesztését. A mintegy kétmillió ember bővülő reáljövedelme a kiskereskedelemnek és a kisiparnak is javára válik. E réteg ugyanis általában nem a városszéli bevásárlóközpontokat keresi fel, megjavíttatja, s nem dobja ki a használati holmikat. A lakásépítés vagy inkább -felújítás finanszí­rozásának új formái és szervezetei megjelenésé­vel élénkülésre számíthat az építő-, a szerelő- és az építőanyag-ipar, valamint azok szállítói. A kereslet bővülése a kínálati oldalon éles ver­sennyel találkozik majd, s nemcsak a nagyobb vagy kisebb vállalkozások között, hanem a kicsi­ken belül is. Változatlanul a nagyvállalatoknak való beszállítás, az exporthoz való hozzájárulás, az idegenforgalom marad a kisvállalkozások nö­vekedésének fő terepe. Bácskai Tamás KELET-EURÓPAI VALUTÁK ÁRFOLYAMA Jegybanki középárf. Bécsi szabadpiaci árf. Vétel Éladás (1 USA dollárban) (100 egys. schillingben) J Cseh korona 34.27 35.00 39.00 Horvát kuna 6.5480­­Jugoszláv új dinár 5.7084­­Lengyel zloty 3.4385 335 425- Magyar forint­6.3 7.3 & Román lej 7275.000 0.100 0.300 E Szlovén tolár L 169.8770 7.350 8.050 Élőállat-kínálat 'Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 323,51 Francia frank 31,70 Japán jen (100) 165,85 Német márka 106,87 Olasz líra (1000) 109,50 Osztrák schilling 15,19 Svájci frank 130,08 USA-dollár 197,13 ECU 210,97 Malac 15 kg (Pécs, nagy vásár) 4-4,5 ezer Malac 15 kg (Mohács) 4,5-7 ezer Süldő 25-40 kg (Pécs, nagy vásár) 9-11 ezer Süldő 25-40 kg (Mohács) 8-13 ezer Ló (Szentlőrinc) 190-200 ezer Ló (Mohács) 120-160 ezer Csikó 1-2 éves (Pécs, nagyvásár) 250-300 ezer Borjú (hat hónapon alul) (Mohács) 22-40 ezer Naposcsibe (Pécs, Búza tér) 80-120 Árak öt város öt piacán Pécs Mohács Komló Szigetvár Siklós Sárgarépa 25-60 25-65 35-60 35-55 25-60 Karfiol 80-120 60-160 60-140 50-100 45-110 Hagynia 100-120 * 120-130 120-140 100-130 80-100 Zöldbab 80-120 60-100 70-110 50-80 45-90 Uborka 60-80 70-100 80-100 45-70 30-70 Burgonya 28-50 20-55 30-60 40-50 30-50 Őszibarack 150-250 120-180 100-200 110-150 80-130 BÉT: erősödött a Mól A MÓL erősödött a pénteki tőzsdenapon, záráskor 4715 forintot értek az olajrészvé­nyek. A papírok többségének azonban csökkent az árfo­lyama, így az index 5,33 pont­tal alacsonyabban, 7875 pont közelében zárt. A határidős BUX-piac sze­replői a hossz vége mellett tették le a voksukat, így az el­számolóárak 60-125 ponttal estek vissza. A nap érdekes­sége a NABI papírjainak tőzsdei bevezetése volt. A nemrég 3280 forinton kibo­csátott részvényekre 4620 fo­rinton született az első üzlet. A részvények árfolyama 5300 forintig erősödött, végül 4800 forinton zárta első kereske­dési napját a NABI. A TVK- részvények ára 25 forinttal, 4220 forintra csökkent. A gyógyszergyártók közül ezút­tal a Humán volt a sztár, amely 4100 forintos rekordár­folyamon zárt. A Richter-papírok ára mindössze 10 forinttal mér­séklődött, az Egis ennél lé­nyegesen nagyobb, 280 forin­tos árfolyamvesztést szenve­dett el. Az Inter-Európa Bank árfolyama több mint 3000 fo­rinttal esett vissza, míg az OTP 50 forinttal gyengült. Új árfolyamcsúcsot állított be a Globus, 3000 forintra nőtt a társaság részvényeinek ára. A kárpótlási jegyek ára 819 fo­rintra emelkedett. Stagnálnak a kamatok Az elmúlt hónapokban lefé­keződött az 1995 őszétől tartó kamatcsökkenési tendencia. Az éven belüli vállalkozói hi­telek átlagkamata júniusban mindössze 0,4 százalékpont­tal volt alacsonyabb a márciu­sinál, és a betéteknél is csu­pán 0,6 százalékpontos mér­séklődés tapasztalható a négy hónappal korábban mérthez képest. Júniusban a pénzinté­zetek vállalkozók felé érvé­nyesített éven belüli lejáratú hitelkamata a májusi 22 szá­zalékos szinten maradt, míg a megfelelő betéti kamat 0,3 százalékponttal 17,6 száza­lékra mérséklődött. A hitel- és betéti kamatok közötti külön­bözet ezzel kimozdult a mélypontról és 4,4 százalék- pontra bővült. A bankrend­szer átlagkamata az éven túli hitelszerződéseknél 0,2 száza­lékponttal 23,2 százalékra emelkedett, míg a betéteknél 18,1 százalékra csökkent. JEGYBANKI KAMATOK (%)x (Érvényben: 1997. július 1-jétől) Alapkamat.........................................................................................21,00 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei..................................................................21,00 Egzisztenciahitel ...............................................................................3,00 S TART hitel.......................................................................................15,75 Váltók viszontleszámítolása esetén alkalmazott (rediszkontláb), ha a viszontleszámítolás és az esedékesség közötti idő: 0-90 nap.............................................................................................20,00 Forgatható exportokmányok leszámítolása...............................7,50 x Meghirdetett kamatlábak A KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGYEK VÉTELI ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL Kód Lejárat Hátralévő napok Kamat (%) Vételi nettó árf. Felhalm. kamat Vételi hozam! %) 1997/VIII 1997.09.11. 39 23.00 99.82 20.42 21.95 1997/IX 1997.10.16 74 22.00 99.34 17.42 21.55 1997/X 1997.11.13. 102 21.00 99.01 15.02 21.45 1997/XI 1997.12.11. 130 21.00 98.85 13.41 21.53 1998/1 1998.01.15 185 21.00 98.70 11.39 21.66 1998/11 1998.02.19. 200 20.00 98.20 8.93 21.71 1998/III 1998.03.19. 228 19.00 97.66 7.03 21.69 1998/IV 1998.04.23. 263 19.00 97.59 5.21 21.71 1998/V 1998.05.21. 291 19.00 97.60 3.75 21.69 1998/V1 1998.06.18. 319 19.00 97.71 2.29 21.80 1998/VII 1998.07.15. 347 19.00 99,17 0,83 19,87 Bruttó vételi árfolyam = Nettó vételi árf. + Felhalmozott kamat A Magyar Államkincstár 5 000 000 Ft névérték vételére vállal kötelezettséget DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL DKJ kód, Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási időtartam árfolyam hozam! %) árfolyam hozam! %) K16 1997.08.13. 10 99,28 22,18­­K17 1997.08.27 24 98,45 22,11­­K18 1997.09.10. 38 97,65 21,97 98,05 18,16 K19 1997.09.24. 52 96,87 21,81 97,38 18,22 D20 1997.10.08. 66 96,12 21,66 96,70 18,29 K21 1997.10.22 80 95,39 21,50 96,04 18,36 K22 1997.11.05. 94 94,67 21,42 95,38 18,42 K23 1997.11.19. 108 93,93 21,48 94,73 18,46 K24 1996.12.03. 122 93,19 21,51 94,08 18,51 K25 1996.12.17 136 92,47 21,55 93,45 18,55 K26 1997.12.31. 150 91,75 21,80 92,81 18,60 KI 1998.01.14. 164 91,04 21,85 92,18 18,85 K2 1998.01.28. 178 90,34 21,89 91,56 18,89 K3 1998.02.11 192 89,66 21,70 90,96 18,70 K4 1998.02.25. 206 88,99 21,70 90,37 18,70 K5 1998.03.11. 220 88,34 21,70 89,79 18,70 K6 1998.03.25. 234 87,70 21,70 89,21 18,70 K7 1998.04.08 248 87,06 21,70 88,65 18,70 K8 1998.04.22 262 86,43 21,70 88,09 18,70 K9 1998.05.06. 276 85,82 21,70 87,53 18,70 K10 1998.05.20. 290 85,21 21,70 86,99 18,70 Kll 1998.06.03. 304 84,61 21,70 86,45 18,70 K12 1998.06.17 318 84,02 21,70 85,91 18,70 K13 1998.07.01. 332 83,43 21,70 85,39 18,70 K14 1998.07.15. 346 82,86 21,70 84,87 18,70 K15 1998.07.29. 360 82,29 21,70 84,36 18,70

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom