Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-31 / 238. szám

1997. augusztus 31., vasárnap Magyarország - Dél-dgnántúl Dunántúli Napló 3 Aczél György is felpakolt, amikor távozott Gyűjtögető ex-funkcik Szesz és drog: durva hónapok (Folytatás az 1. oldalról) A főlevéltáros szerint a néhai nagyhalak közül 8-10 személy kerülhet szóba, mint aki gyűj­tögető életmódot folytatott.- A Pozsgay-ügy precedenst teremthet, mondván, felállók egy hivatali székből, válogatok, hazaviszem, és aztán azt teszek vele, amit akarok. Ezt nemcsak törvény tiltja, hanem mi az ille­tők belátására is apellálunk a felhívásunkkal, ugyanis a törté­nettudomány forrásait kótyave­tyélik el esetleg. Lehet, hogy egy vaskos dossziéban sincs annyi információ, mint egy rö­vid levélben, ami egy sereg Félszázados gyülekezet Istentiszteletet tartanak Báta- széken ma 10 órától Hegedűs Lórántnak, a Duna melléki Re­formátus Egyházkerület püspö­kének igehirdetésével. Az ima­ház falán emléktáblát avatnak a Bátaszéki Református Gyüle­kezet megalakulása 50. évfor­dulója alkalmából. (b) A drága fecskendő A dombóvári tűzoltóság - 45 település tartozik hozzá - tech­nikai eszközeinek állapota le­romlott. Az érintett önkor­mányzatok közös pályázatot nyújtottak be, ugyanis egy kö­zépkategóriába tartozó 2000 li­teres gépjárműfecskendő ára 50 millió forint. (sz) Betörés pénzért Pakson tegnap három boltba is betörtek a Villany utcában. A behatolók, miután nem találtak pénzt a kasszában, zsákmány nélkül távoztak. (cs) dolgot másként világíthat meg. Ezt megítélni, hogy mi meny­nyire fontos, nem az érintettek kompetenciája. És szerencsére elmondhatjuk, hogy ma Ma­gyarországon megfelelő biz­tonságba kerül minden doku­mentáció. A gyűjtögetők között van Pécs egykori országgyűlési képviselője, Aczél György is.-Aczél, amikor 1967-ben, tíz év után távozott kulturális miniszterhelyettesi posztjáról, szépen kimazsolázta titkársá­gának iratait, és főképp írók, művészek, tudósok hozzá inté­zett leveleit, kérvényeit vitte magával, amik nagyon fontosak lennének a kor kultúrpolitikai elemzése végett. Kisebb nyomozás után sike­rült kapcsolatot teremteni az Aczél hagyatékát kezelő kura­tórium titkárával, Bánfalvi Ist­vánnal.-A teljes anyag a Magyar Tudományos Akadémia tulaj­donába került, és így - lévén az MTA köztestület - már köztu­lajdonban van. Más kérdés, hogy minden papírt tételesen és szakszerűen fel kell dolgozni, de nyilvános kutatásra csak az kerül, ami nem sérti élők és hol­tak személyiségi jogait! M. K. Egy európai kutatási program keretében Magyarországon is felmérték a középiskolások szesz- és drogfogyasztási szo­kásait. Az eredmény természe­tesen eléggé lesújtó, hiszen a 17 ezer megkérdezett tanulónak csak az egynegyede részesíti előnyben a sört, 42%-uk vi­szont a tömény szeszt kulti- válja. Különösen nagy a ke­mény tintát ivó lányok aránya. Bevallásuk szerint 12-14 éves kor között kezdenek el több­kevesebb rendszerességgel inni, de a fiúknál nem ritka a 11 év, vagy annál is fiatalabb élet­kor Ám ennél is meghökkentőbb, hogy milyen rosszul áll a du­nántúli megyék szénája, külö­nösen Baranya és Somogy me­gye fiataljainak „köszönhe­tően.” Baranyában 44,6%, So­mogybán 43,9% fogyaszt rend­szeresen tömény szeszt, miköz­ben az országos átlag 42,1%, ám van ahol ez az arány - ép­penséggel Tolnában - „csupán" 36%. Dr. Kelemen Gábor, a Bara­nya Megyei Kórház Mentálhi­giénés Osztályának orvosa a képhez a következőket fűzi hozzá:-Ez is eléggé elkeserítő, de figyelembe kell venni, ebből a korosztályból már közel sem jár mindenki iskolába, és az ő fogyasztói szokásaik még ennél is sokkal súlyosabbak! Drogok terén is minden ed­digi rekordot megdöntött sajnos a nyár. Dóczi Eszter, a pécsi Drogambulancia munkatársa mondja:- Az elmúlt három hónap az előző évekhez képest nagyon durva volt. Napi 10-20 fiatal (itt persze 14—28 éveseket ér­tünk alatta) is megfordult ná­lunk, a tavalyi 1-2 fővel szem­ben. Annak ellenére, hogy egy ba­ranyai középiskolában nagy botrány lett abból a kijelentés­ből, hogy náluk is vannak dro­gos diákok (ezt a véleményt ugyanis a tanárok nem fogadták el!), a szakember le meri szö­gezni:- Biztos, hogy ma már min­den középiskolában vannak többé-kevésbé rendszeres drog- fogyasztók. Sőt az is nagyon valószínű, hogy minden har­madik diák kipróbált már va­lamilyen szert! - közölte a VDN-nel Dóczi Eszter. Méhes K. Vérengzés a zooban Még nem tudják pontosan, hogy milyen állat pusztít­hatott el a péntekről szom­batra virradó éjszaka ki­lenc őzet a pécsi állatkert­ben. A legtöbb tetemen foj­tások nyomai, illetve te­nyérnyi harapások látsza­nak. A kár legalább 300 ezer forint értékű. Az in­tézmény a tragikus eset kapcsán nem zárt be. Vizsgálat még nem kez­dődött, de a helyszínelő ál­latorvos azt állapította meg, hogy kóbor kutyák törtek az őzekre. A gondo­zók is felfedeztek a kará­mon belül kutyanyomokat, pedig ezen az éjszakán nagy eső hullt. A zoo körül hosszú évek óta kószálnak elhagyott és éhező ebek magányosan, sőt csapatok­ban is. Az állatkert veze­tése többször is kérte az il­letékeseket, hogy a csatan­goló kutyákat gyűjtessék be. Az már etológusok dolga lesz eldönteni, hogy valóban megvadulhatnak-e annyira a kóbor ebek, hogy erős kerítésen és jól védett karámrendszeren át várat­lanul behatoljanak. Most azonban felfedezhető egy frissen kapart lyuk a karám közelében, a kerítés aljá­ban, az egyik karámrácso­zatnál pedig kivehetők a' befurakodás nyomai. Az állatkertet a farkas­kitörési ügy óta éjszakán­ként fegyveres őr is vi­gyázza, aki kitűnően kép­zett őrző-védő kutyával tel­jesít szolgálatot. Mint meg­tudtuk, kutyája nem fogott szimatot, ő maga pedig semmi gyanús neszt, zörejt nem hallott. Csuti J. Füstté válnak a kárpótlások? Az Alkotmánybíróság az 1992. évi XXXII. törvényt, amely az életüktől és szabadságuktól po­litikai okból jogtalanul meg­fosztottak kárpótlásáról szólt, sok évvel ezelőtt visszaküldte a parlamentnek. Történt mindez azért, mert a törvény az 1944-es deportálásokat, mint nem ma­gyar hatóságok által elkövetett „sérelemokozást”, nem vette figyelembe, a munkaszolgála­tot pedig csak harcoló alakulat esetében „díjazta”. Ez év tavaszán tehát az or­szággyűlés módosította a tör­vényt, amely ebben a végleges­nek tekinthető állapotában is több kérdést felvet. Mivel a ’92-es változat csak harcoló alakulatok esetében fizetett kárpótlást a munkaszolgálat után, a módosítás azok hozzá­tartozóinak is lehetővé teszi a kárpótlást 1992. január 1. és az e törvény hatálybalépése hó­napjának utolsó napja közötti időre járó összegig, akik 1992- ben elhunytak anélkül, hogy akkor még jogtalannak látszó igényüket benyújtották volna. Ezt a kevés pénzt azonban fur­csa módon nem egy összegben, hanem 1998. január elsejétől számítva három év alatt, részle­tekben kell a törvény értelmé­ben kifizetni. A deportálások miatt életüket vesztettek után egy összegben jár kárpótlás. Váradi Miklós, a Baranya Me­gyei Kárpótlási Hivatal helyet­tes vezetője elmondása szerint azonban az összeg nagyságát és a kifizetés időpontját ez a tör­vény nem tartalmazza. Minder­ről majd egy újabb, a parlament elé ismeretlen időpontban elő­terjesztett törvénytervezet in­tézkedik. Az is homályos, hogy a további ügyintézés hogyan zajlik, hiszen a kárpótlási hiva­talokban információnk szerint szeptembertől ötven százalékos létszámleépítés kezdődik egy váratlan kormányhatározat kö­vetkeztében, s a hivatalok jövő év április elsejétől meg is szűn­nek. Az pedig köztudott, hogy az igénylők többnyire hetven éven felüli emberek, akiknek esélyük az életre, figyelembe véve a magyarországi átlag- életkort, az idő előrehaladtával minimálisra csökken. Feltehe­tően az sem vigasztalja őket túlságosan, hogy halálukkal az államnak több pénze marad meg, mintha életben lennének a kárpótlás folyósításának idő­pontjában . . . Cseri László Pécsi balhé a mobillal (Folytatás az I.oldalról) Egy hónap nyugalmuk lehetett csak P.-éknek. Május 13-án újabb ked­ves irat érkezett, most éppen 24 625 forintot kért a telefoncég. Sőt pár nap múlva újra izent a vállalat, közölve, hogy P. úr tartozása 58 718 Ft. Ebben a levélben „sajná­lattal tájékoztatják” P. Lászlót, hogy amennyi­ben nem rendezi adóssá­gát, kénytelenek lesznek peres úton érvényt sze­rezni a követelésnek. Eközben P. László többször beszélt a tele­foncég központjával, el­magyarázta, hogy nem ő vett telefont, visszaéltek a nevével - de a fejlemé­nyek szerint hiába. Kis szünet után ugyanis ha­marosan megint iratra leltek P.-ék a postaládá­ban. Most nem a telefon- vállalat írt, ám ez az irat sem volt megnyugtatóbb. „Európa legnagyobb adósságbehajtó cége” - ez állt a fejlécen - kö­zölte P. Lászlóval, hogy a telefoncég őket bízta meg az adósság behajtá­sával, s ha nem fizeti be a több mint 90 ezer forintra rúgó összeget, akkor ez a „mulasztása szankciókat von maga után!” Hogy ez pontosan mit jelent­het, azt csak találgatni lehet. P. úrnak - érthetően - most már nagyon elege lett. Levelet írt a telefo­nosok vezérigazgató-he­lyettesének, mivel úgy tűnt, hogy lejjebb hiába próbálkozik. Megírta neki az egész kálváriát, s kérte, hogy ugyan mutas­sák már meg neki azt a szerződést, amit a telefon vásárlásakor állítólag ő írt alá. Ezért egyébként már a fővárosba is eluta­zott, akkor hiába, nem láthatta a kérdéses iratot. S végül lön csoda: vá­laszoltak, elnézést kér­tek, kikapcsolták a tele­font, s július 28-a óta nem is jött újabb levél. Ám ki téríti meg P. Lász- lóék kárát, az utazásokét, a telefonköltséget? Az idegeskedésekről már nem is szólva. Talán va­lami sikerül: kérdésünkre a társaság sajtószóvivője elmondta, hogy a cég hajlandó a „szorosan erre az ügyre vonatkozó” költségeket állni. Sőt, akár még egy mobiltele­font is adnak ... A teljes képhez hozzá­tartozik, hogy a pécsi rendőrségtől megtudtuk: egy volt ügynök ellen nyomoznak csalás miatt, valószínűleg ő követte el egy társával ezt a „mó­kát”. Ny. Sz. Keresztény orvosok A keresztény orvoslás az em­bert nem csupán biológiai testnek, hanem lélekkel meg­áldott egyedi, isteni teremt­ménynek tekinti, és eszerint is gyógyítja - hangoztatta a Ke­resztény Orvosok Magyaror­szági Társaságának Pécsett megnyitott szombati országos konferenciáját köszöntve Mayer Mihály, katolikus pé­csi megyés püspök. Az ország különböző tájai­ról érkezett száz orvos részvé­telével megtartott tanácskozá­son egyebek között a gyógyít­hatatlan betegek ápolásáról, a depressziós és a mozgáskorlá­tozott emberek családi gondo­zásáról, a kisgyermekkori ta­nulási zavarokról, a szeretet gyógyító erejéről, a negatív demográfiai mutatók okairól tartottak előadásokat. MTI Népszavazás is lehet A Bátaapátiba tervezett atomtemető ügyében tartandó népszavazás kiírásáról dönt a véméndi képviselő-testület. Az elképzelés szerint a lakosságnak a telepítést helyeslő vagy ellenző véleménynyilvání­tására a NATO-csatlakozásról szóló szavazással együtt kerülhetne sor. (ee) Menet indul Vodicára Tízezer embert várnak a Baja melletti Vodicára, a Mária könnye nevű kegyhelyre a szeptember 6-án kezdődő Kisboldogasszony napi búcsúba, ahol az ünnepi misét dr. Dankó László, a Kalocsa- Kecskeméti Főegyházmegye érseke celebrálja. Bajáról menet in­dul az esemény színhelyére. Tízezren az országos vadásznapon A Somogy megyei Lábod-Nagysalléron tegnap tartották az Orszá­gos Vadásznapok központi rendezvényét. Erre az alkalomra ké­szült el a lovas díjugrató pálya, felújították a vadászházakat és a kastélyszállót. Az eseményen csaknem 10 ezer ember vett részt. Baranyában ma 9.30-kor a máriagyűdi templomnál kürtösök nyit­ják meg a vadászok megyei napját. A siklósi várban 11.30-tól kiál­lítás látható. (cs) Működtek a generátorok A pénteki zivatar idején a Nefela Jégeső-elhárító Egyesülés Bara­nya, Somogy és Tolna megyében lévő elhárító állomásain mind a 68 generátort működtette reggel 6-tól délig. Szerencsére jég nem esett. Szombaton is készenlétben álltak a berendezések, de nem kellett bekapcsolni egyiket sem. (cs) A tanárnő kilencvenéves Volt tanítványai köszöntötték Alsóörsön, lánya nyaralójában Har- kayné Dr. Witzenetz Júliát, a volt pécsi német tanítóképző tanárát abból az alkalomból, hogy betöltötte 90. életévét. (nf) f

Next

/
Oldalképek
Tartalom