Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-28 / 235. szám
10 Dtinántúli Napló J OGSZABÁL Y-ISMERTETÉS 1997. augusztus 28., csütörtök Oldalszerkesztő: Dunai Imre A vízminőségi kárelhárítás Szeptember 1-jén lép hatályba a Kormány 132/1997. (VII. 24.) Korm. rendelete a vízminőségi kárelhárítással összefüggő feladatokról. Kimondja, hogy vízminőség veszélyeztetését vagy romlását előidéző károkozó, valamint az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény . tulajdonosa a veszély megszüntetésében, illetőleg a kár elhárításában - a vízügyi igazgatás területi szerve és az illetékes környezetvédelmi felügyelőség mellett - köteles együttműködni. A központi költségvetési szervek a kárelhárítás során felmerülő kiadásaikat maguk fedezik, de utána áthárítják a költségeket a károkozóra, illetve ismeretlen károkozó esetén az elszennyeződött víz vagy vízilétesítmény tulajdonosára. Kárelhárítási üzemi tervet kell készíteniük mindazon gazdálkodó szervezeteknek, akiknek a vízforgalma az óránként 5 m3-t meghaladja, továbbá azoknak is, akikre az alkalmazott technológia miatt ezt a kötelezettséget a vízügyi igazgatóság határozata kimondja. D.I. Jog-forrás A lakáshitel dija. A pénzügyminiszter szeptember 1-jén hatályba lépő rendelete alapján a támogatott lakáshiteldíj mértéke az ugyanazon pénzintézet éven túl lekötött lakossági betétei legkisebb kamatát legfeljebb 12 százalékponttal haladhatja meg. Vadászkutya versenyvizsga. A földművelésügyi miniszter 30/1997. (IV.30) FM. rendelete a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény végrehajtási szabályait állapítja meg. Ebben szerepel, hogy vadászterületen vadászkutya teljesítményvizsgálata és minősítése céljából verseny első alkalommal 1997. augusztus 15-étől, illetve évente szeptember 1.-február 28. között rendezhető. Vidám parki műemlékek. Műemlékké nyilvánították a budapesti Vidám Parknak a századelőről származó egyes építményeit, berendezéseit. A védelem az alábbiakra terjed ki: Körhinta, Barlangvasút, Céllövölde hátfala, Hullámvasút és a Mesecsónak együttese, Dodgem. A szénjárandóság megváltása A Kormány 129/1997. (VII. 24.) Korm. rendelete módosította a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló 145/1992. (XI. 4.) Korm. rendeletet. Az új kormányrendeletnek külön nevesítetten mecseki bányász vonatkozása is van. A módosító jogszabály rendelkezése szerint jogosultak a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltására az eddigieken túl azok is, akik 1992. november 3-át követően mentek nyugdíjba, ha munkaviszonyuk megszűntekor az utolsó munkáltatójuknál előírt jogosult- sági feltételekkel, de legalább 10 éves, bányászati gazdálkodó szervezetnél töltött szolgálati idővel rendelkeznek - kivéve, ha a szolgálati idő a bányászati tevékenység során szerzett munkaképesség-csökkenés miatt rövidebb -, és az őket utoljára foglalkoztató gazdálkodó szervezet jogutód nélkül megszűnik, vagy felszámolás alatt áll és bányászati termelő tevékenységét megszüntette. A jogosultság azon személyek esetében is fennáll, ha nyugdíjaztatásukat közvetlenül megelőzően átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, bányászati keresetkiegészítésben, a mecseki bányászatban munkát végzőik bányászati keresetkiegészítésében, munkanélküli ellátásban, illetve munkanélküliek jövedelempótló támogatásában részesültek. Az igényjogosultság a gazdálkodó szervezet megszűnésének, illetve a felszámolási eljárás alatt a bányászati termelőtevékenység megszűntének évét követő év első napján nyílik meg, nem valorizált értéken - vagyis a pénz érték- csökkenése okozta veszteséget nem kiegyenlítve -, és abban az esetben is, ha az igény érvényesítése visszamenőleges. A módosító kormányrendelet további új szabályai szerint a nyugdíjas bányászok pénzbeli szénjárandósága megilleti a jogosult elhalálozása esetén:- a jogosult házastársát (élettársát) mindaddig, amíg özvegyi nyugdíjra vagy eltartott kiskorú, illetve rokkant gyermeke után árvaellátásra jogosult, kivéve, ha új házasságot köt;- a jogosult szülőjét (nagyszülőjét) mindaddig, amíg szülői nyugdíjat élvez, vagy a meghalt nyugdíjas bányász után annak kiskorú, illetve rokkant gyermeke árvaellátásra jogosult;-továbbá az előbb megállapított hozzátartozók hiányában a jogosult árvaellátásban részesülő kiskorú, illetve rokkant gyermekét. Az új jogszabály alapján megállapított, a nyugdíjas bányászt megillető szénjárandóság pénzbeli megváltását - amennyiben a munkáltatóktól a folyósításhoz szükséges adatok 1997. november 30-ig beérkeznek a nyugdíjat folyósító szervhez - 1998. január 31-éig kell folyósítani. Az 1997. november 30. határnap után beérkező adatok alapján a kifizetésre a folyósítás általános rendje szerint kerül majd sor. D. I. PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. MARTON ISTVÁN (XIII.) Mindenkinek megadni a magáét A mai határőrlaktanya helyén volt játszótéren ismerkedett meg a futball-labda kergetésé- nek örömével.- Ezt a játszóteret a mostani gyerekek el sem tudják képzelni: valóságos játékparadicsom volt. A gimnáziumi éveim alatt már nemcsak a diákok körében jegyeztek futballistaként. A Fradinak voltam lelkes szurkolója. Dr. Sárosi György volt az ideálom, akinek népszerűsége és játéktudása legalább olyan volt, mint később Puskás Öcsinek. Mivel az ideálom jogot végzett és a BESZ- KART-nak volt az ügyvédje, így a jogi pályát választottam - meséli Dr. Marton István hivatása iránti vonzalma sajátos eredetéről. Csupa energia és lendület most is. Még nem volt 28 éves, amikor az Uránbánya jogi osztályának vezetésével bízták meg. Kezdetben a mezei és erdészeti kárrendezések, majd négy község mezőgazdasági területét érintő kisajátítási eljárások adták a jogi munka dandárját, majd aztán a több milliárdos beruházás akkor csillagászati összegeknek tűnő pereinek sokasága. A 70- es években pedig már jelentkezett a bánya egészségkárosító hatása: akkor a baleseti, megváltozott munkaképesség miatti rehabilitációs eljárások voltak a jellemzőek.-Amikor a falusiak és a vállalati dolgozók ügyeit intéztem, soha nem feledtem a római mondást, amely életcélom is volt: „Tisztességesen élni, másokat élni hagyni, mindenkinek megadni a magáét” - jelöli meg hivatása alapelveként. Több mint tíz éve a Pécsi Városszépítő és Városvédő Egyesület elnöke.- Szüleim és a ciszterci gimnázium hazaszeretetre, az otthonhoz való ragaszkodásra tanított: ne csak patrióta, hanem lokálpatrióta is legyek. Sikernek számítja, hogy Pécsett az országban egyedül valósult meg az utcanév magyarázó táblák kihelyezése, vidéken egyedüli a neves polgárok sírhelyéről készült temetőtérkép, a feladott levelekre pedig a posta keletbélyegzője mellett a várost jelképező embléma is szerepelt 1990-ig. 34 évig volt az uránbánya vezető jogtanácsosa, majd nyugdíjazása után öt évig körjegyző Egerágon. Újabban ismét az Uránbányánál tevékenykedik, de már mint ügyvéd: a jelentősebb perek megoldásában való közreműködésre kérték fel.- Körjegyzőként a falvak gondjain kívül az elesett embereken igyekeztem segíteni, annak az intelemnek a szellemében, amellyel anyám indított el az életbe - mondja indítékairól. - ő csallóközi leányként Trianon után sok tragédiát látott. Ennek hatására mindig azt az elvet követte: Akin tudsz, segíts! D. I. A dohányáru reklámja részletesen szabályozott fotó: laufer Szoros meder reklámnak Ma már szinte nincs olyan személy, akit ne érne el az életünket körülvevő reklámtömeg. Ezt felismerve alkotta meg az Országgyűlés az 1997. évi LVm. törvényt a gazdasági reklámtevékenységről. Ennek rendelkezéseit szeptember 1-jétől alkalmazni kell. Hatálya kiterjed valamennyi természetes és jogi személyre, és a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra. • Reklámot csak a reklámjelleg felismerhető feltüntetésével és a környezetétől elkülönítve szabad közzétenni. A reklámozó köteles azonosíthatóan megnevezni vállalkozását a reklám közzétételének megrendelésekor, s a közzétevő pedig köteles az adatokat egy évig megőrizni. • Ha jogszabály előzetes minőségvizsgálatot, vagy minőségtanúsítványt ír elő egy árura, akkor a reklámozó köteles nyilatkozni arról, hogy a vizsgálatot elvégezték-e, s az áru forgalomba hozható-e. Ilyen nyilatkozat hiányában a reklám nem tehető közzé. • Csomagküldéssel belföldön értékesítendő árura vonatkozó reklámnak azonosíthatóan tartalmaznia kell a reklámozó megnevezését, székhelyének vagy belföldi telephelyének megjelölését, és a nyilvántartásba vételi számát. • Tilos közzétenni olyan reklámot: amely személyhez fűződő jogokat, kegyeleti jogokat, valamint személyes adatok védelméhez való jogokat sért; erőszakra buzdít, személyes, vagy közbiztonságot, környezetet, természetet károsító magatartásra ösztönöz, félelmet kelt; amely gyermek- és fiatalkorúnak szól s fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésüket károsíthatja, tapasztalatlanságuk vagy hiszékenységük kihasználásával közvetlen felszólítást tartalmaz arra, hogy a felnőttkorú- akat áru vásárlására ösztönözze; amely burkolt és tudatosan nem észlelhető; az olyan árura vonatkozót, amelynek forgalmazását jogszabály tiltja; az olyat, amely tényleges szolgáltatás helyett vagy azzal arányban nem állóan adómentesség, adókedvezmény igény- bevételének ígéretét tartalmazza; a szakmai célú és az eladás helyén közzétett kivételével a fegyverekre, lőszerekre, robbanóanyagokra és a közbiztonságra különösen veszélyes eszközökre vonatkozót; a gyógyszertárból kizárólag orvosi vényre kiadható vagy csak fekvőbeteg gyógyintézeti fel- használásra engedélyezett gyógyszereket hirdetőt, kivéve a szakmai célút. • A nem tilalmazott gyógyszerreklám egyik tartalmi követelménye a gyógyszer alkalmazására vonatkozó betegtájékoztató és a mellékhatások ismertetésére. • Részletesen szabályozott a dohányáru és az alkoholtartalmú ital reklámja. Például tilos reklámozni olyan sajtótermékben, amely alapvetően gyermek és fiatalkorúaknak szól, a sajtótermék címoldalán, színházban vagy moziban 20 óra előtt stb. A dohányáru sajtóbeli és szabadtéri reklámhordozón való hirdetésének tartalmazni kell „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezete egészségét” feliratot és a dohányáru nikotin- és kátránytartalmát közlő adatokat. A figyelmeztetésnek le kell fednie a teljes reklámfelület 10%-át! • A reklámügyekben első fokon a Megyei Fogyasztóvédelmi Felügyelőség, másodfokon a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség a hatóság. Az eljárás kérelemre és hivatalból egyaránt indulhat. Tanévmenetrend 1997/98-ra A hétfőn hatályba lépő miniszteri rendelet alapján az új tanév kezdő napja 1997. szeptember 1., záró napja 1998. augusztus 31. A fő szabály szerint az első tanítási nap 1997. szeptember 1., az utolsó 1998. június 12., péntek. • Az iskola befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a speciális szakiskolákban június 5., a kétéves képzést folytató más szakiskolákban május 22.; a középiskolákban és szakiskolákban május 15., a kisebbségi nyelven oktató és a két tanítási nyelvű középiskolákban május 13., a szakiskolákban a középiskola IV. évfolyamát végzett tanulóknak szervezett kiegészítő képzésben január 15. • A tanév első féléve 1998.január 30-áig tart. Az iskolák február 6-áig értesítik a tanulókat, a kiskorú tanulók szüleit a tanulmányi eredményről. • A téli szünet december 20-ától január 2-áig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap december 19., a szünet utáni első tanítási nap január 5. A tavaszi szünet április 4-étől 14-éig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap április 3., péntek, a szünet utáni első tanítási nap április 15., szerda. • A szülő március 1. és április 30. között meghirdetett időpontban köteles gyermekét az állandó lakhelye szerint illetékes vagy a választott általános iskola első évfolyamára beíratni. • A középiskolába és a szakiskolába az 1998/99. tanévre a felvételi vizsgára való jelentkezés módját, a vizsga követelményeit, a időpontját és helyét, a vizsgázó teljesítményének értékelését, az előzetes felvételi eljárás időpontját - akkor is, ha nincs felvételi vizsga - a felvételi tájékoztatójában október 31-éig köteles nyilvánosságra hozni az iskola. A középiskola és a szakiskola szervezhet előzetes felvételi eljárást 1998. február 9. és február 20. közötti időre. A felvételéről hozott döntésről február 25-éig tájékoztatni kell a tanulót, illetve szülőjét. A felvételről szóló iskolai értesítés nem zárja ki a tanulót az általános felvételi eljárásban való részvételtől: ha a tanuló elfogadja a felvételt, akkor a jelentkezési lapján csak az őt felvevő iskolát jelöli meg. • Az általános felvételi eljárásban a tanuló egy jelentkezési lapot állít ki, melyen három iskolát tüntethet fel, és több szakot, osztályt is megjelölhet. Az iskola a jelentkezési lapot 1998. március 2-áig továbbítja az első helyen megjelölt iskolának. A jelentkezési lap nem tartalmazhat a szülő munkahelyére és foglalkozására utaló adatot. • Az első iskola igazgatója a felvételi kérelemről március 20-áig dönt. A fel nem vettek lapját március 25-éig továbbítania kell a második helyen jelölt iskolának. Annak igazgatója a jelentkezők felvételéről március 31-áig dönt. A fel nem vettek lapját április 6-áig továbbítani kell a harmadik iskolába. Annak igazgatója a felvételéről április 10-éig dönt, a fel nem vettek lapját az iskolájukhoz vagy a tanuló lakhelyére április 17-éig megküldi. • A felvétel elutasításáról szóló értesítésben fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére. Ilyen kérelem csak akkor nyújtható be, ha az utolsó helyen megjelölt iskola értesítése is megérkezett. A jogorvoslati eljárásnak május 11-éig kell lezárulnia. Május 11-étől a tanév első napjáig rendkívüli felvételi írható ki. • A beiratkozás június 23. és 25. közötti időpontját az iskola igazgatója határozza meg. (Legalább 15 nappal előbb nyilvánosságra kell hozni. • A tanév végi érettségi, szakmai írásbeli vizsgák kezdő napja a nemzetiségi és a két tanítási nyelvű középiskolákban május 15., a gimnáziumok és szakközépiskolák nappali tagozatán május 18., a gimnáziumok és szakközépiskolák esti és levelező tagozatán június 2. A közös írásbeli érettségi-felvételi vizsga május 25-26-27-én lesz. • Az érettségi, szakmai (képesítő) szóbeli vizsgákat a nappali tagozaton június 8. és június 19. között, az esti, levelező tagozaton június 15. és június 26. között kell megtartani. A szakmunkásképző iskolákban, a speciális szakiskolákban a szakmai vizsgák írásbeli részét május 18- ától, a gyakorlati és a szóbeli vizsgákat május 25-étől kell megtartani. A középiskola negyedik évfolyamát végzett másfél éves kiegészítő képzésben tanulók számára február 1-jétől kell a szakmai vizsgát folyamatosan megtartani. Az egészségügyi szakiskolákban a szakmai vizsga írásbelijét június 15-étől kell megtartani. A gépíró és gyorsíró szakiskolákban június 8-9-10-11-12-én kell a szakmai vizsgákat megtartani. D. I.
