Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-26 / 233. szám

1997. augusztus 26., kedd Otthon - Lakberendezés - Divat Dbnántúli Napló 7 Oldalszerkesztő: Hodnik Ildikó Gy. Apróságok Stukkók. Házilag is átala­kítható a lakás képe a poliu- retánból készült díszlécek­kel, rozettákkal, keretprofi­lokkal. A gipszstukkókat utánzó darabokat jól lehet szabni és ragasztani, s épp­úgy megfelelnek a beltéri falon, az ajtó és az ablak fö­lött, mint a kültéri homlok­zaton, hiszen olyan változat is van, mely jól tűri az időjá­rás viszontagságait. Rózsás világ. Ismét di­vatba jött a rózsa. Hosszú idő után újra feltűnik minta­ként, de díszként, kitűző­ként is. A leghíresebb divat­házak, mint Anna Molinari vagy Dolce és Gabbana a legváltozatosabb formákban dolgozzák fel a motívumot: kalapra, estélyi ruhákra, melltartórészekre varrva. Meditáló modell. A mar­káns arcú Pelito a Kenzo topmodellje. Hogy kül­alakja mellett lelki fittségét is megőrizze, a divatbemu­tatók és a fotózások között rendszeresen meditál. Gyakran utazik Indiába is, hogy különféle meditációs technikákkal ismerkedjen. Szabványos ágy. Balesetet sőt halált is okozhat, ha a gyermekágy nem felel meg a szabványnak. A KERMI vizsgálatai szerint Magyar- országon életveszélyes kis­ágyak is forgalomba kerül­tek, az ilyenek gyártását azonban azóta beszüntették. Megfelelő esetben a rácstá­volság 60-70 milliméter le­het, a korlát legkisebb ma­gassága a betét felső állásá­ban 300 milliméter, alsó ál­lásban 600. Járókánál a felső korlát magassága leg­alább 600 milliméter kell legyen. Az emeletes ágyak­nál négy biztonsági korlát kötelező, 160 milliméteres magasságban. A korlátele­meken csak 60-75 millimé­teres hézagok lehetnek. Óriásékszerek. A divat- tervezők véget vetettek az ékszertelenség korszakának. A modellek nyakára odake­rültek a vastag láncok, me­lyek azonban sokkal na­gyobbak, mint amennyire súlyosak, hiszen természe­tesen nem valódiak. A szavanna vadászainak jegyében A nagy Afrika-kutatók, a sza- farik vadászainak öltözéke sokáig csak ritka útiviselet­nek számított. A háború után a katonastílussal ötvöződve kerültek át elemei a hétköz­napi viseletbe. A szafari stílus legfontosabb jellemzője a szín és az anyag. A természetes, jó nedvszívó szö­vetekből készült nadrág-kabát vagy a városi közegben a szok­nya-kabát összeállítás több­nyire a hagyományos színek­hez, a homokszínhez, a mustár- zöldhöz, a kekihez ragaszko­dik, de a tejeskávészín sem ritka. A parafakalapot persze már elengedjük, de valamilyen puhakalapstflusú fejfedő jó ki­egészítő lehet. A vállpánt elengedhetetlen, ahogyan a nagy, hajtókás zseb, a húzott derékrész és a ruha sa­ját anyagából készült öv is. A városias modellekbe válltömés is került. A cipő többnyire spor­tos, velúrbőr vagy vászon. A kiegészítőket leghelyesebb va­lódi bőrből megválasztani, így a táska lehet akár nyersbőr is, stílusában pedig vadásztáska- jellegű. A szavannák nemes vadvilá­gáról szóló mítoszok teremtet­ték meg a különböző állatbőrö­ket utánzó elasztikus szövete­ket. A párducpötty mellett a tig­risminta lett a legelterjedtebb, de újabban felzárkóztak a zeb­racsíkos anyagok is. Új ruhákat kapnak a régi bútorok Ma már az is előfordul, hogy a gyártók cserélhető huzatokat kínálnak ülőbútoraikhoz. A meglévő régi darabokra is érde­mes új ruhákat varrni, mégpedig a soros divatnak megfelelően. Régi garnitúra nemcsak pénz­hiány miatt kerülhet a lakásba. Sokszor egy-egy szeretett öreg darabot vagy divatjamúlt anyagú, de jó formájú bútort, megörökölt ka­rosszéket kel­lene felújítani, a kárpitozás azonban na­gyon drága, rá­adásul a huzat könnyebben tisztítható is. Negyven éve az egyszínű bükié volt a legkedveltebb anyag, majd a nyomott mintás plüss követke­zett. A csíkok és kockák után a halvány színű virágos anyag, majd az ecset­mintás hódított. A huzat régeb­ben lehetett laza, fodorral díszí­tett is, mostanában a legna­gyobb igény azonban a szoro­san a bútorra simuló változat iránt ébredt. A határozott, élénk színű sztreccs pólóanyag szépen ráfe­szül a bútorra. Különösen iz­galmas hatást kelt, és a leg­újabb trendekhez is igazodik, ha egy hatvanas évekbeli mű­bőr bontású, lendületes vonal- vezetésű, fémlábú ülőalkalma­tosságot vonunk be ezzel az anyaggal. Még maradék szöve­tet is fel lehet használni, hiszen az új irányvonal megengedi, hogy eltérőek, de egymással színben, stílusban harmonizáló mintájúak le­gyenek a be­rendezések. A legjobban a ki­vehető szivacs­betétekből ösz- szeállított ülő­garnitúrát lehet öltöztetni. Ha valaki maga vállalko­zik a varrásra, jó tudnia, hogy az anyagok kö­zül a bársony kitükrösödik, a brokátot pedig csak vegyileg szabad tisztí­tani, a mosásban ugyanis min­den alkalommal összemegy. A jó huzat titka a pontos szabás­minta, melyet a bútor alapos lemérése után kell elkészíteni. Betonblúz és papíring A beton, a teflon, az alumí­nium, a papír az ezredfor­dulóra akár öltözékek anyaga is lehet. Várható a napsugarakat áteresztő fürdőruha is. A 2000. év felé haladva a szépségipar és a divatvilág igazán fantasztikus ötletek után néz. Egyes tervezők máris olyan százszázalékos poliészterből való ruhákon álmodoznak, melyeket lézer­sugárral lehet beszegni. A mosószergyártók fáj­dalmára elterjedhet a teflon­nal bevont szövet is, melynek nagy előnye, hogy se folt, se pecsét nem szennyezi be. Karl Lagerfeld, Jean Paul Gaultier és Trussardi már a vitorla- sőt a szörfvásznat is felhasználják. Olyan pulóvert is bemutattak már, mely 25 darab műanyag flakon újra­feldolgozásával készült, egy amerikai tervező pedig egye­nesen műanyagkupak, tejes­doboz és kávéfilter felhaszná­lásával alkotott cipőket. Hihetetlennek tűnik, mégis létezik az a fürdőruha, mely átengedi a napsugarakat, tehát lehet alatta bámulni is, persze napvédő krémmel. Paco Ra­banne, aki arról híres, hogy szereti fémruhákba bújtatni a nőket, olyan blúzt állított ösz- sze, mely vasbeton szemekből áll. Oliver Lapidus a holog­ramos megoldásokat kedveli, Gaultier viszont már szinte hétköznapinak tűnik üveggo­lyókból szerkesztett darabjai­val. Jil Sander tervező inkább a természetes anyagokhoz nyúlt, amikor ananász szálak­ból hozott létre zakót. Állító­lag jól melegít. Ä használhatóság jelszava alatt máris betört a piacra a pamutlycra szálas szövet. A belőle készült ruha mosás után sem veszíti el formáját. A tervezők organzát sző­nek át titánnal, sőt a legújabb hírek szerint Japánban olyan ruhán szorgoskodnak, mely cirkóniumszálainak köszön­hetően melegedni is képes, akár 10 fokot is. Ugyancsak japán újdonság a ruhába rej­tett mikrokapszula, mely dör­zsölésre, a ruha viselése köz­ben parfümillatot áraszt. Botrány a Hugo Bossnál A Hugo Boss divatcég a világ legnagyobb konfekció előállí­tója. Áz osztrák lapok az utóbbi hetekben arról a bot­rányról cikkeznek, mely a már 1948-ban elhunyt üzlet­alapító Hugo Boss körül pat­tant ki. Kiderült ugyanis, hogy a divatcég vezetője 1930-ban tönkrement, de miután 1931- ben a náci párt tagja lett, gya­korlatilag a fasiszta hadsereg divattervezőjévé vált. Először csak az SA-alakulatokat öl­töztette. A bamaingeseket az SS feketeinges légiói váltot­ták fel. A mozgalom divatdik­tátora a Hitlerjugendet és a Wehrmachtot is ruházta, s az üzlet ekkor már virágzott. A háború végén 126 lengyel és francia kényszermunkást dol­goztatott. A háborús bűnösök felelősségre vonása után a kü­lönböző, a nácikat kiszolgáló gyárosok között őt is 80 ezer márka jóvátétel megfizetésére kötelezték, amit könnyedén ki is fizetett. Választójogától is megfosztották. A háború után postás- és vasutas-egyenru­hákat gyártott. Fia szerint apja az átlaghoz tartozott. „Természetesen a náci párt tagja volt, de ki nem?” - mondta. Vannak azért, akik szerint a tavaly 7 milliárd schillinget forgal­mazó cég üzleti érdekeinek a közeljövőben nem tesz majd jót, hogy a vagyont egy véres diktatúra támogatása árán szerezték. Falatnyi felsőrészek Talán magyar neve nincs is annak a kis női ruhadarabnak, melyet topnak hívnak, s amely néha csak falatnyi mé­retű. A top általában köldök fe­lett ér véget, de amúgy szám­talan formája ismert. Néha megtévesztésig olyan, mint egy bikinifelső, máskor pe­dig, mintha szűk és mélyen dekoltált mellény lenne. A top most lett igazán di­vat. Készülhet csipkéből, fe­kete selyemből, fehér pamut­ból, sőt fémszálas anyagból is, vagy apró, szorosan egy­más mellé fűzött gyöngyök­ből. Sportos formája a nyitott hátú, nyakbaakasztós válto­zat, míg az igazán érzéki da­rab szaténból vagy nehezített selyemből készül, rafinált pántokkal. Sminkiskola Visszatér a műszempilla Nem mindenkinek ad a ter­mészet dús, erős szempillá­kat. Most egy időre ismét visszatér a műszempilla, de sokkal ke­vésbé hangsú­lyos sminkkel, mint fényko­rában. A műszem- pillából alsó és felső szem­héjra valót is választhatunk, különféle sűrűségű és hosszú­ságú változatban. A felhelye­zésnél figyelni kell rá, hogy a szemhéjat egyenletesre és mattra púderezzük, majd vé­konyan húzzuk ki a szemet, hogy ne legyen színeltérés a szempillák tövénél. A ra­gasztó felkenését segíthetjük kézfejünkkel is. Felhelyezés­kor kis pálci­kával nyomhat­juk a szempil­lát a bőrhöz. Fontos, hogy többször is el­lenőrizzük, szimmetrikus-e a két szempilla. A felhelyezést megkönnyíti, ha a rögzítést a külső szélétől kezdjük. Erő­sebb a hatás, ha a szempillát végül óvatosan kifestjük, majd kihúzzuk azt a vonalat, ahol hozzáér a szemhéjhoz. Zárásul kontúrozzuk a szem vonalát. A világítás apró trükkjei A nagy központi csillár ma már nem az egyetlen lehető­ség rá, hogy otthonunkat hangulatosan megvilágítsuk. A lakás részeinek kiemelésé­hez, a jó látáshoz több is kell. Ha csak egyfajta világítótest van a szobában, többnyire nem érhető el olyan látványos hatás, mintha a háromszintű világítás módszerét alkalmazzuk. Ez azt jelenti, hogy a leghe­lyesebben akkor járunk el, ha az általános világítást kombi­náljuk a területmegvilágítással, illetve az egy kiválasztott részre irányított fényforrással. Az általános vagy háttérvilá­gítás sem elsősorban egy mennyezet közepére lógatott csillárt jelent, sokkal inkább egy olyan állólámpát, mely fé­nyét fölfelé sugározza. A terü­letmegvilágítás csak a szoba egyes részeit bontja fénybe, ez lehet az ülőgarnitúra, egy könyvespolc, a dohányzóasztal is. Á célra koncentrált megvilá­gítás egy kis helyre szórt erős fényt jelent, amilyet például az íróasztalon, az olvasófotel mel­lett, a fürdőszobai tükörnél használunk. A nappali jobban érvényesül, ha 5-8 közepes erősségű lámpa van benne. A gyerekszobában kellemes, tompa megvilágítás a legjobb. Az ablakba helyezett kis éjjeli lámpa biztonságérze­tet ad sok kisgyermeknek. A konyhában és az előszobában erős, a nappali fényhez hasonló világítás a legjobb. Kiegészíté­sül irányítható fényű spotlám­pák alkalmazhatók. A fürdő­szoba szintén erős megvilágí­tást igényel. > I

Next

/
Oldalképek
Tartalom