Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-26 / 233. szám
1997. augusztus 26., kedd Hazai Tükör DHinántúli Napló 3 Elnöki kitüntetések. Göncz Árpád köztársasági elnöki Arany Emlékérmet adományozott dr. Eggenhofer Balázsnak, a hévízi Állami Gyógyfürdőkórház főigazgató-helyettesének (képünkön), Halász Endre címzetes esperesnek, nyugalmazott plébánosnak, Patócs Kató és Tatár György balettművészeknek, dr. Szilágyi Dezsőnek, a Bábszínház nyugalmazott igazgatójának és Majsa Géza ezredesnek. A kitüntetéseket a köztársasági elnök tegnap nyújtotta át az Országházban. fotó: feb/diósi imre Jó beteg a MIÉP elnöke Csurka István elbóbiskolt vezetés közben A pihentető kúra mellett vérnyomáscsökkentő gyógyszereket és úgynevezett dehidráló kezelést kap a szentesi kórház egyágyas szobájában a vasárnap Cserkeszőlőnél balesetet szenvedett Csurka István. A Magyar Igazság és Élet Pártjának elnöke - orvosa szerint - jó beteg. Mint ismeretes, Csurka gyulai előadása után, útban Budapestre, Audi 100-as gépkocsijával áttért az úttest bal oldalára, és villanyoszlopnak ütközött. Szegycsonttöréssel, agyrázkódással és arczúzódással szállították kórházba. Kezelőorvosa, Abdul Mokbel érdeklődésünkre elmondta, hogy Csurka vezetés közben elbóbiskolt, s mire észrevette a villanyoszlopot, már késő volt. Mellette utazó, alvó élettársa csak apróbb sérüléseket szenvedett, nincs kórházban. A politikus fájdalmai azóta jelentősen csökkentek, szájsebe gyógyul, állapota kielégítő. Az agyödéma megelőzése végett jelenleg dehidráló kezelést kap, s vérnyomását is igyekeznek csökkenteni. A legfontosabb most a pihenés - mondta a doktor. Sétálhat, családtagokat is fogadhat, de telefont nem tettünk a szobájába. Egyelőre nem hagyhatja el a kórházat. (takács) A 125. születésnap. London és Bécs után Európában harmadikként Budapesten létesült iparművészeti múzeum. Alapításáról 1872. szeptember 1-jén döntött az országgyűlés. A gyűjtemény átmeneti helyszínek után a millennium évében, 1896-ban költözhetett saját Üllői úti épületébe, amelyet az uralkodó, Ferenc József avatott fel. Ä magyar szecesszió egyik legszebbjeként számon tartott palotában jövő tavasszal Zsolnay-kerámiából nyílik kiállítás, fotó: feb Kell-e nekünk ennyi jogszabály? A rendszerváltást követő átmeneti időszakban természetes, hogy a hatályos alkotmány „szűkszavúságát” az Országgyűlés részletező törvényekkel pótolja - vélekedik Halmai Gábor alkotmányjogász, akitől azt kérdeztük: kell-e jogszabályokkal körülbástyázni az élet szinte minden területén. A Magyar Közlöny legfrissebb számából kiderül, hogy csak júliusban nem kevesebb, mint 27 törvénnyel, 25 kormányrendelettel, 39 miniszteri rendelettel, valamint 11 országgyűlési, 6 alkotmánybírósági, 5 köztársasági elnöki és 24 kormányhatározattal gyarapodott az új szabályok véget nem érő listája. Legutóbb törvénytervezet készült például a sportrendezvények biztosításáráról. Törvény szabályozza a kormány tagjainak jogállását, míg kormányrendelettel változtatnak egyebek mellett a nukleáris export és import eddigi engedélyezési módján. Az egyes tárcák vezetői is sorra bocsátják ki rendeleteiket - az elmúlt hónapban ebben a munkában élenjárt a földművelésügyi miniszter. Halmai Gábor szerint a tör- vénydömping az átmeneti időszak velejárója. Részben azért, mert a most hatályos, 77 paragrafusból álló alkotmány több - az alapvető jogokra, illetve az államszervezet struktúrájára vonatkozó - kérdésben nem ad részletes eligazítást, részben pedig azért, mert a nyolcvanas évek végéig kimunkált több ezer rendeletet most sorra magasabb szintű jogszabályokkal cserélik ki. Hozzátette: csak az Ország- gyűlésben folyó törvényalkotó munka ad lehetőséget a pártoknak véleményük ütköztetésére, s arra, hogy egy-egy tervezet megváltoztatása érdekében a nyilvánossághoz forduljanak. A parlament törvényei épp ezért nagyobb tekintéllyel bírnak, mint mondjuk a kormányrendeletek. Az új alkotmány életbelépése után a jogszabály-kibocsátási tempó visszaesésére lehet számítani. Takács Mariann A városi cím szakmai fejlesztés eredménye Nem terem politikai babérokat A minap ismét két település, a Miskolc melletti Felsőzsolca és a Pest megyei Gyál kapott városi címet, így hazánk 3127 települése közül már 218 kapott városi rangot. A pályázatok folyamatosan érkeznek a Belügyminisztériumba, ám jövőre - a mostani elképzelések szerint - nem avatnak újabb várost. Az elmúlt években a települések elárasztották pályázataikkal a minisztériumot, a tavalyi pedig csúcsévnek számított, tudtuk meg a BM önkormányzati főosztályán. A pályázatoknak egyébként minden év március 31-ig kell beérkezniük, ám 1998-ban nem kerül sor elbírálásra, mert az éppen a legkritikusabb, a választási kampány időszakára - tehát áprilisra és májusra - esne. Az előző ciklus tapasztalatai azt mutatták, hogy a politikusok előszeretettel használták fel kampánycélra a várossá nyilvánítás „kijárását”. Pedig nekik valójában nem sok közük van az eredményhez. Szakemberek sokéves munkáját dicséri a várossá érés. 1993 őszén a belügyminiszter és Göncz Árpád köztársasági elnök - aki előterjesztés alapján dönt a cím odaítéléséről - megállapodtak abban, hogy a választás évében nem adnak ki városi címet. A megegyezés korrekciójára vonatkozó utasítást még nem kapott a Belügyminisztérium. Ha az utóbbi idők tendenciáját vesszük alapul, akkor látszik, hogy növekedni fog a pályázók száma, hisz 1996- ban 17, az idén pedig 27 pályázó volt (6 illetve 12 település kapta meg a városi címet). Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a ciklus végére hirtelen megugrik a jelentkezők száma - talán nem véletlenül. Ha jövőre nem lesz várossá nyilvánítás, akkor csak 1999. március 31-én zárul a határidő, két év pályázatai halmozódnak fel. Az bizonyos, hogy az idén kimaradt 15 jelentkező nem adja fel, s újra a listán lesz. Csernyánszki Judit Gyógyszerreklám ellen való orvosság A rendeletbe ütköző' plakátokat a rendelőikből is eltávolítják A receptre kapható medicinákat egyáltalán nem, a vény nélkül megvásárolhatókat csak a mellékhatások felsorolásával szabad reklámozni szeptembertől. A többi között ezt tartalmazza a népjóléti miniszter tegnap megjelent rendelete. Kerekesné Nemes Mária, a Népjóléti Minisztérium gyógyszerészeti főosztályvezetője lapunknak elmondta: a gyógyszerek reklámozásáról eddig két, egymással részben ellentétes jogszabály is érvényben volt. Az 1972. évi rendelkezés mindent tiltott, a médiatörvény viszont egyes, vény nélküli medicinák hirdetését az elektronikus médiumokban megengedte. A mostani rendelkezés egységesíti és egyértelművé teszi a reklámozást. Eszerint továbbra sem szabad reklámozni a vényköteles orvosságokat, a kábítószereket, a pszichotrop, valamint az oltóanyagokat, és az olyan gyógyszereket, amelyek egyes speciális betegségek - például a tbc, az AIDS, a daganatok - gyógyítására használatosak. Nagyon fontos, hogy az orvosoknak, gyógyszerészeknek, forgalmazóknak szóló szakmai gyógyszerismertetések, valamint nevelési, felvilágosító célzatú reklámok elé nem gördít akadályt a rendelet. Lényeges kikötés azonban, hogy a gyógyszemevek ez utóbbi esetben sem közölhetők, csak a hatóanyagokra szabad hivatkozni. A főosztályvezető hozzátette: a jogszabály összeállításakor már az európai előírásokat vették figyelembe, így a rendelet összhangban van az EU-szabványokkal. Felvetődik a kérdés: mi lesz a sorsuk az orvosi rendelők falait elárasztó gyógyszerreklámoknak? Nos, ha a rendeletbe ütközően például vényköteles patikaszereket ajánlanak a betegek figyelmébe, és szerepel a gyógyszer neve is, a plakátokat el kell távolítani. (deregán) hírcsatorna A gyermekjogokról. Még az idén a parlament elé terjesztik a gyermek- és ifjúsági jogokról szóló törvénytervezetet - közölte Csizmár Gábor ország- gyűlési képviselő, a parlament ifjúsági albizottságának elnöke a debreceni országos diákjogi konferencia megnyitóján. A szolgáltatók emelnének. A hazai áramszolgáltatók szerint elengedhetetlen az áram árának további emelése ahhoz, hogy gazdálkodási feltételeik javuljanak, s megvalósíthassák a tervezett beruházási és karbantartási intézkedéseket. Aggályos kérdőív. Adatvédelmi és alkotmányossági szempontból is kifogásolható a több mint 70 000 egyéni vállalkozót érintő jövedelemnyilatkozat néhány, a vállalkozók vagyoni helyzetére vonatkozó pontja - közölte állásfoglalásában a Magyar Kézműves Kamara. A testület határozottan tiltakozik az ellen, hogy az adóhatóság különbséget tegyen a társaságok és az egyéni vállalkozók gazdálkodása között. Idegenforgalmi bevétel. Az első fél évben több mint 1,1 milliárd dollár bevétele volt az országnak az idegenforgalomból. Ez csaknem 30 százalékos növekedés az elmúlt év hasonló időszakához képest. Indul a Hot Bird 3. Szinte bizonyos, hogy a Hot Bird 3 elnevezésű műholdat a többszöri időpont-módosítás után szeptember 2-án juttatják pályára - közölte Duró Imre, a HunSat Egyesület műszaki igazgatója. A Magyar Televízió 2-es csatornáját szeptember végétől sugárzó műholdat a Francia Guyana területén fekvő Kourou űrkikötőből indítják egy Ariane IV-es hordozórakétával. Húsos blokád. A Szekszárdi Húsipari Rt. bejáratát és ipari útjait lezáró blokád a múlt péntek óta változatlanul tart. A demonstrálok hétfőn szerződést kötöttek egymással, hogy hosz- szabb távon is kitartanak. A 35 vállalkozónak, teherfuvarozónak mintegy 30 millió forinttal tartozik a Metraco Rt., illetve az üzem német tulajdonosa, Günther Schlegel. Megvan a Mazdás gyilkos. Emberölés és rablás bűntettének alapos gyanújával hétfőn reggel egy személyt őrizetbe vettek, további ötöt pedig - köztük két nőt - egyelőre tanúként hallgatnak ki a rendőrségen az úgynevezett Mazdás gyilkossági ügyben - jelentette be Berta Attila budapesti rendőrfőkapitány. Tudósok a csend védelméért Hétszáz kutató a világ minden tájáról Negyven országból érkezett az a 700 szakember - többségében mérnök, orvos, építész, természetvédő -, aki tegnaptól három napig tanácskozik a Budapesti Műszaki Egyetemen arról, hogy miként lehet megvédeni az embert és környezetét a zajtól. Az Inter-Noise ’97 elnevezésű zajcsökkentési világkongresz- szus résztvevői mintegy 400 előadásban ismerkedhetnek meg az új kutatási eredményekkel. A konferencia jelmondata - Segíts egy csendesebb világ megteremtésében, egy jobb minőségű életért - nemcsak a fejlett országokban, hanem hazánkban is mindinkább előtérbe kerül, lllényi András, a szervezőbizottság elnöke a kongresz- szus tájékoztatóján rámutatott: az akusztika tudománya hazánkban nem marad el az európai színvonaltól, a gond inkább az, hogy kevés pénz jut a gyá- korlati megvalósításokra. A 80-as évek közepén-végén még viszonylag jelentős összeget költöttek a zajvédelemre, aztán elapadtak a pénzek. Mostanában érzékelhető ismét, hogy mintha nagyobb figyelmet kapna ez a terület. A konferencián az előzetes program szerint napirendre kerül egy régi vitatéma is. A zaj elleni védelmet sokan helyi problémaként kezelik, mondván, ahol a zaj keletkezik, ott is kell védekezni ellene. Mások Zajcsökkentő eszközök a Műegyetemen fotó: feb/diósi imre szerint a zaj megszüntetésére szolgáló módszerekben, eszközökben sok az azonosság. Jó példa erre az autópályák „zajvédelme”. Ez utóbbi probléma kapcsán a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium képviselője bejelentette: utólagos zajvédelemmel látják majd el az M7-es autópálya törökbálinti szakaszát. Háttérben a munkavállalók Az utóbbi öt évben 1,7 millió munkahely szűnt meg. Ez több, mint amennyi az elmúlt negyven évben létrejött - hangzott el az Országos Személyügyi Kollégium tegnapi ülésén. A gazdasági élet változásai nagy felelősséget rónak az öt évvel ezelőtt életre hívott Országos Személyügyi Kollégiumra (OSZK). Ennek elsősorban az az oka, hogy a külföldi befektetők jelentős pozíciókhoz jutottak Magyarországon. A honi kormányok az ő érdekeiket tartották, illetve tartják szem előtt, s a munka- vállalók háttérbe szorultak - szögezte le Kiss Péter munkaügyi miniszter, a testület elnöke. Hozzátette: a gazdaság további fejlődése érdekében a humán erőforrásoknak előtérbe kell kerülniük, s e téren a szabályozás módosítására is szükség van. Az OSZK ülésén hét új szakembert választottak a 16 tagú testületbe, akik a munkaügy prominens elméleti és gyakorlati képviselői. A testület célja továbbra is az, hogy a nemzetközileg bevált módszerek hazai alkalmazását segítse elő, állásfoglalásokat, ajánlásokat tegyen közzé, amelyek segítik a személyügyi képzést. Az Országos Személyügyi Kollégium képviseli az egykori munkaügyi, személyzeti, szociális és jóléti szakterületek érdekeit, például a jogszabályalkotás folyamatában. 4 \
