Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)

1997-08-24 / 231. szám

1997. augusztus 24., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúl Dunántúli Napló Hiányzik a borbékesség Borháború robbant ki Szek- szárd és Paks között. E hóna­pokban a bortörvényben újra definiálják a borvidékeket. Amikor a szekszárdi hegyköz­ség kézhez kapta a tervezetet, meglepve látta, hogy a Szek­szárdi Borvidékhez óhajtják kapcsolni Paksot, mely - úgy vélik - azt is jelentené, hogy az atomváros borait szekszárdi néven lehetne forgalmazni.- Ez az, amit nem szeret­nénk, a mi nevünket csak a mi beleegyezésünkkel használhas­sák - mondja Tápai Zsolt hegy­bíró. Ezért a szekszárdi hegy­község levelet írt Öcsödi Gyula, az FM helyettes állam­titkárának, melyben tiltakoztak a „paksi kapcsolás” ellen. Ja­vaslatuk: a megyében két bor­vidék legyen, az egyik a szek­szárdi, a másik a tolnai, és ez utóbbihoz tartozzanak a pak­siak. Az államtitkár válaszleve­lében ez utóbbi kialakításával egyetért. (Ez elismerést jelen­tene Paksnak, hiszen jelenleg egyetlen borvidékhez sem tar­tozik, hanem ún. egyéb bor­termő hely minősítéssel rendel­kezik.) Petrík János, a paksi hegy­község elnöke szerint a szek­szárdiak és az államtitkár is törvénytelenül jár el, mikor egy törvényesen meghozott határo­zatot „fúrnak” meg. Ugyanis a megyei hegyközségi tanács közgyűlésének döntése volt Paks Szekszárdhoz kapcsolása. Petrik János elfogadhatatlannak tartja az új javaslatot. Egy szekszárdi szőlősgazda elmondta, hogy azért is tilta­koznak, mert Pakson működik az atomerőmű és ez a szek­szárdi borok versenyképességét csökkentené, ha onnan is e névvel ellátott nedűk kerülné­nek ki. Hazafi Zsolt Kígyóban az üzlet Illusztrációs felvételünk nem a cikkben szereplő hüllőről és gazdájáról készült fotó: tóth László Manapság már nem ritka, hogy olyan helyeken, ahol sok ember összegyűlik, strandokon, tere­ken megjelennek a mutatvá­nyosok, portrérajzolók, utcai zenészek. Arra azonban eddig nem nagyon volt példa, hogy valaki egy jól fejlett óriáskí­gyóval a nyakában kószáljon. Ez az úr a Balaton déli partján tűnt fel idén nyáron. A boát azonban nem sétálni viszi ki a szabad levegőre, hanem pénzt keres vele. Lehet fényképez- kedni a jószággal, a családi al­bumban nincs is szebb fotó en­nél, különösen, ha az anyós képe mellé teszi valaki. Természetesen ez a szolgál­tatás nem az állatvédelem cél­jait szolgálja, nem is arról van szó, hogy a városi ember kerül­jön közelebb a természethez. Fizetni kell érte. A legújabb ár­folyama egy kígyós fotónak 600 forint vagy 6 német márka, és máris kész a polaroid kép. Ha esetleg saját géppel akarjuk lefotózni, hogyan tekeredik a kígyó az asszony nyaka köré, akkor meg lehet úszni már 150 forintból is. Alkalmi vétel! Magyarországon a nem mér­ges kígyók tartásához nem kell engedély. Ha valaki tud ilyet olcsón szerezni, nyugodtan tarthatja otthon, de akár sétálni is viheti. Ha külföldről hozza be az állatot, akkor egészség- ügyi és vámpapírokat kell be­szereznie. Vállalkozói engedélyt termé­szetesen kérni kell, ha a jóem­ber a kígyójával pénzt is akar keresni. Számlát a kígyófény­képhez is kellene adni. Ny. Sz. A Balatonföldvárnál tavaly nyáron kiemelt német bombázó hátsó fele fotó: lang Róbert Bombabiztos Balaton (Folytatás az 1■ oldalról) -Nincs ember, aki felbecsül­hetné, hogy mennyi robbanó­anyag hever még a Balaton­ban - mondta Baranya Ká­roly, a Polgári Védelem sió­foki parancsnoka. A második világháborúban a tó körül pa­rázs harcok folytak. A nácik a Balaton északi partjáról lőtték a Vörös Hadsereg egységeit és viszont. Hatalmas mennyiségű gránát, lövedék landolt a víz­ben célt tévesztve. A légitá­madások alatt nagyon sok gé­pet kaptak le a légvédelmisek is, a repülők szintén a tóba zu­hantak. Tavaly Balatonföldvárnál kiemeltek egy német repülő­gépet. A bombázó meglepően épen maradt, még a rozsda sem látszott rajta túlságosan. Nem olyan egyszerű feladat a Balaton bombátlanítása. A tó nagy részén búvároknak kel­lene lemerülniök, hogy a rob­banóanyagokat felszínre hoz­zák. A víz alatt különösen ve­szélyes dolgozni, bármikor felrobbanhatnak a tűzszeré­szek. A megtalált bombákat mindig megsemmisítik, arról a honvédség dönt, hogy szállít- hatóak-e, vagy a helyszínen kell a nagy bummot megej­teni. Ráadásul nem is olyan ol­csó a búvár-bombakeresők ku­tatása. Egy óra merülés, ke­resgélés közel 20 ezer forintba kerül. Ezért egyelőre nem vár­ható, hogy az egész Balatont átfésüljék, hol kallódnak még bombák az iszapban. Ny. Sz. Boglár és Révfülöp kompja (Folytatás az 1■ oldalról) A hét végén dr. Kolber István, a somogyi közgyűlés elnöke, (aki egyébként a dél-dunántúli területfejlesztési tanács elnöke is) megállapodott Balatonbog- lár polgármesterével, hogy ja­vasolni fogják a komp létre­hozását. Ezen a bogiári tanácskozá­son részt vett a veszprémi part érintettjeként dr. Mihovics Ist­ván, Révfülöp polgármestere, aki lapunk számára elmondta, hogy véleményük nem válto­zott: az 1270 lakosú kisköz­ségnek kompra nincs szük­sége. De tárgyalási alapként felvetette Soós Zoltán bogiári polgármesternek, hogy komp­romisszumkészek, s a Révfü­löptől úgy másfél kilométerre lévő, még nem lakott területen (ami szintén az északi parti községhez tartozik) kialakítha­tónak vélik a kompállomást. Persze, ez csak javaslat, a rév­fülöpi képviselő-testület igen­lése is kell hozzá. A szóban forgó terület egyébként Kővágó és Pálköve között van, s a szakértők sze­rint alkalmas a célra. K. F. Nem indul be a paksi erőmű blokkja A tervekkel ellentétben nem indították újra péntekről szombatra virradó éjszaka a paksi atomerőmű 3-as blokk­ját. Pénteken, a késő esti órák­ban tisztázódott, hogy a blokkban a szabályozórúd meghibásodását a hajtómű belsejébe került alátétdarabka okozta. Bár a hajtást a reakto­ron kicserélték, az erőmű biz­tonsági és karbantartási veze­tői a teljes biztonság érdeké­ben további ellenőrző vizsgá­latokat rendeltek el. Az alátét, amely az üzemzavart okozta, olyan többletalkatrész a haj­tóműben, amely vagy a gyár­tás-szerelés vagy az időszakos ellenőrzések közben kerülhe­tett oda. Mindkét munkafolyamat­ban kizárólag a reaktort gyártó plseni Skoda Művek dolgozói vettek részt. Az újabb ellenőr­zési folyamat során leemelik a reaktortartály fedelét, és víz alatti speciális kamerák segít­ségével győződnek meg arról, hogy az érintett szabályozórúd környezetében nem alakult-e ki rendellenesség. Az új ellen­őrzés munkafolyamata leg­alább egy héttel meghosszab­bítja a 3. blokk állásidejét. Ljra indulunk! Ma u. Majson a falunapon kilenctől délig, délután Geresdlakon 13 órától 19 óráig tekinthető meg az az Opel Corsa City személy- gépkocsi, melyet október 11- én, az Új Dunántúli Napló nye­reményakciójának végén sorso­lunk ki előfizetőink között. Holnap délután öttől nyolcig Pécsett, a Konzum Áruház par­kolójában állítjuk ki az autót. Fesztivál Újiregen. A Tolna megyei Újireg község ad ott­hont ma a Kistérségi Falvak Fesztiváljának. Az egésznapos rendezvényt ökomenikus isten- tisztelet nyitja. A falu főterén folklórprogramokat tekinthet meg az érdeklődő közönség. Reggeltől estig kézművesek kí­nálják portékáikat. A fesztivált szabadtéri bál zárja. (nf) A Sárköz vasútja. Száz éve indult első útjára a vonat Szek- szárdról Bátaszékre a Sárköz vasútjának is nevezett 19 kilo­méteres vonalon. Az augusztus 22-i születésnap megünneplését Bátaszéken kezdték meg pén­teken nemzetiségi műsorral, emlékfa ültetésével és gőzmoz­dony vontatta emlékvonat indí­tásával. A vonat Decsen, Őcsényben, végül pedig Szek­szárdin állt meg, sok utast vitt a MÁV Rt. vezetőinek társasá­gában, s mindhárom vasútállo­máson emléktáblát avattak, (nf) Súlyos baleset Tolnában. Bá­taszékről Kövespuszta felé ha­ladt gépkocsijával S. Zoltán, amikor eddig tisztázatlan okból összeütközött a vele szemben közlekedő F. Zoltánnal. A két vezető útitársa súlyos sérülést szenvedett. (nf) Evangélikus kongresszus. Tegnap délelőtt vette kezdetét Pakson a Városi Sportcsarnok­ban az I. Országos Evangélikus Találkozó, melyre közel 1500 ember érkezett. A rendezvény csoportos beszélgetéseket, templomi hangversenyt, az egyház jövőjéről szóló előadá­sokat foglal magába. (nf) Szép tárgyak Siófokon. Em­léktárgy-bemutató és börze nyílt tegnap Siófokon, kézmű­vesek, művészek, forgalmazók és felhasználók részvételével, a Dél-Balatoni Művelődési Köz­pontban. (nf) A Duna vize. A Duna folyásá­nak alsó részén, a Dunaföldvár- tól Hercegszántóig terjedő tér­ségben nem megfelelő, kivéve a Baja-hidat, ahol megfelelő a vízminősége. (nf) Láncfűrészes baleset. Tegnap Mázán egy férfi láncfűrésszel elvágta a lábát. A fűrész a bo­kánál hatolt a húsba és artériát is elmetszett. A veszélyes bal­esetet szenvedett férfi állapota kielégítő. (nf) Nincs ivóvíz Tamási mellett Az ásott kutak többségéből nem nyerhető ivóvíz. Ez derült ki a Tolna megyében végzett felmérésből, ahol a megvizsgált vízminták 78 százaléka tartal­mazott olyan mennyiségű nitrá­tot, ami már veszélyes, elsősor­ban a csecsemőkre. Erre védőnők figyelmeztetik azokat a kisgyermekes anyákat, akik olyan helyen laknak, ahol még nincs vezetékes víz. Ilyen hely a Tamási külterületének számító Rácz-völgy és még há­rom másik kertövezet, ahol több száz ember él és fo­gyasztja a nemrég ihatatlannak minősített vizet. Az új városrendezési tervben sem szerepel vízvezeték kiépí­tése, és a nemrég tartott lakos­sági fórumon sem kaptak erre ígéretet a polgármestertől - pa­naszolja az itt élő Kalányos Ist­ván városi- és kisebbségi ön- kormányzati képviselő. A meg­oldás - folytatja - talán a közeli borkombinát mélyfúrású kútjá- ból idevezetett víz lehet. A megvalósításig kannákban hoz­zák a kisbabáknak az ivóvizet. A fehérje lebomlásakor ke­letkező nitrát az emésztőgöd­rökből vagy a szervestrágya-tá- rolókból szivárog a földbe és a talajvíz közvetítésével kerül az ásott kutak vizébe. Az ilyen szennyezett víz ízén nem érző­dik semmi különös, de elfo­gyasztva a vérbe kerülő kémiai anyag gátolja az oxigén szállí­tását, s tulajdonképpen „fulla­dást” okozhat. Ezt hívják kék­betegségnek, ami elsősorban a 6 hónaposnál fiatalabb kisde­dek életét veszélyezteti. Egyre többen újra használják ásott kútjaikat, annak ellenére, hogy a megyében mindenhova eljut az ivóvíz - nyilatkozta Bényi Mária a Tolna megyei ÁNTSZ főorvosa. Ez indokolta a Tolna megyei vizsgálatot. Baranyában mindössze né­hány ásott kút vize iható, de ma már mindenütt van vezetékes ivóvíz - tájékoztatott Antal Ilona megyei tisztifőorvos, ő is fontosnak tartja, hogy senki ne igyon a nitrátos vizekből, hi­szen ez a felnőttekre is káros, mert más daganatkeltők hatását serkenti. Somogybán is, a tolnaihoz hasonlóan rossz az ásott kutak vize, de itt már teljes az ivóvíz- hálózat - számolt be Stagl Fe­renc, a kémiai laboratórium osztályvezetője. Zsók B. Tombol a nyár a vakáció végén fotó: tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom