Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-23 / 230. szám
1997. augusztus 23., szombat Kultúra - Művelődés Dunántúli Napló 7 Mit értünk azon, hogy nép? Letűnt világot mutatnak fel a hagyományőrzők Tizenhárom éve rendezik találkozóikat a finn és a magyar néprajzosok. A VI. Magyar-Finn Néprajzi Konferenciának az elmúlt héten Pécsvárad vára adott otthont. A konferencia elnökével, a Magyar Néprajzi Társaság alelnökével, dr. Kodo- lányi János néprajzkutatóval a néprajztudomány mai feladatairól beszélgettünk. - A pécsváradi várban, amelynek falai alatt a néprajztudós atyja, Kodolányi János író élt gyermekkorában.- Miért foglalkoznak a nép és a néprajz fogalmának tisztázásával ezen a konferencián?- Egyre fontosabb a nép és a néprajz mai fogalmáról, mai értelmezéséről beszélni. Ez a fogalom ugyanis egyre zavarosabb és tisztázatlanabb, mivel a nép maga is átalakul, és átalakul az a tudomány is, amely vele foglalkozik. Sokan ma is a parasztságot tekintik népnek. Skandináviában és Finnországban a nép fogalmát már sokkal tá- gabban értelmezik. Maga a parasztság kérdése is külön probléma, mert akár akarjük, akár nem, ma már hagyományos értelemben parasztságról nem beszélhetünk. Parasztság nincs többé, de meg kell határozni, mi van helyette. Éppen a mi tudományszakunk föladata, hogy e kérdéssel foglalkozzék, és ezt tisztázza, majd szélesebb körben is ezen a nyelven közvetítse a megfogalmazást.- Az ünnep alatt sokszor és sokan éltek és élnek vissza „a nép” fogalmával. Néprajztudósként ön miként határozná meg ezt a fogalmat?- Régóta és többször kifejtett nézet, hogy a hagyományozódás a lényege annak a kultúrának, amellyel a néprajz foglalkozik. Mi ezt kutatjuk, és nemcsak megismerhető- nek, hanem általánosabb kultúra alapjának, erre alkalmas, így hasznosítható kultúrának tekintjük. Ennek lényege a hagyományozódás. A nemzedékről nemzedékre, emlékezet és gyakorlat útján átadott jelenségekre gondolok. Ezzel szemben elsősorban Amerikából érkezik az ún. antropológiai irányzat, amely mindezzel nem törődve egyes- egyedül az ember iránt érdeklődik. Függetlenül attól, hogy mit hozott a maga, a családja múltjából, tartozik-e egy közösségbe vagy sem, és a kultúrájában mi a tanúit, mi a televízióból kapott stb. Nekünk nem szabad engednünk, hogy a nálunk még megfogható, többé kevésbé még élő emlékanyag elvesz- szen. Európa más részein kevésbé élőek ezek az emlékek, Amerikában még kevésbé, kivéve, ha történetesen mondjuk, nem Amerikában élő mexikóiakkal foglalkozik az adott kutatás. Amerika óriási kohó, amely magába olvaszt és kever, de nem mindig tud keverni, mivel újabb és újabb utánpótlást kap azokról a területekről, amelyekről sok kockázatot vállalva vándorolnak be ma is emberek. Még a hagyományozott kultúrájuk friss élményével érkeznek. Az embernek azonban új helyen is gyökereket kell vernie. Gyökerek nélkül az ember sem tud létezni, de ez ne az legyen, hogy kinek hány jó részvénye van. Az embernek ennél mélyebb kapaszkodókra van szüksége. G. O. A Edesfíóka a kakukktojásban? Az úton hárman is kalauzolnak, Csethe András, az OMBKE Mecseki Csoportjának elnöke, Halmai Csaba múzeumigazgató és Dárdai Béla bányász tervező. Ez az út a Vasarely Múzeum udvari házacskájából a föld alá, ám nem a pokolba, hanem a Bányászati Múzeumba vezet. Az igazgató tudomása szerint a múzeum az országban egyedülálló abban, hogy a szén- és az uránbánya világát, műszaki körülményeit szinte élethűen, a föld alatt teszi szem- lélhetővé. Nemcsak ebben egyedülálló, de kakukktojás a Káptalan utcában is, ahol nagy képzőművészeink alkotásai sorakoznak. Aki először jár itt, azt is meglepetés éri. A gazdag kőzettani kiállítás nyitánya például egy nagyméretű Bocz Gyula-szobor, egy oldalvágatban a homokkőfal különös, a földmély tektonikus erőire is utaló barázdáit is a neves művész faragta ki. Az ő kantavári fekete kőből emelt szobra mellett nyithatunk be azon az ajtón, amely a járószinthez, majd onnan a két „bánya” vágataihoz vezet.-A kőzetmúzeumot 1974- ben a Mecseki Szénbányák hozta létre - mondja Halmai Csaba. 1981-ben bővítették 300 méterrel. Ide, a mélyebb alsó szintre egy 36 méteres, lejtős vágat vezet. Csethe András a fejtőkalapácsok, öreg bányászlámpák közt egy földre helyezett vágatbiztosító támra mutat.-A fába egy szívlapát vasa ékelődött. A sújtólégrobbanás vágta bele a Széchenyi-aknán - mondja. Itt, fölöttünk - a kőzetmúzeumot elhagyva - a bejárati résznél újra kellett a pincerészt boltozni. 1994. május 12-én tört be ide egy jókora csőtörés nyomán a víz, magával sodorva a laza pannon homokot. Pontosan akkor, amikor a támfalak cseréjével, a múzeum felújításával végeztek volna. A festés előtt. A vájatok egy része beszakadt, számos dúc, bélelés vízben-iszapban ázott. A károk és a helyreállítás munkája 15 milliót emésztettek fel. 1996. július 4-én nyílt meg újra, hogy a főként Dárdai Béla elképzelései szerint kialakított múzeumot a nagyközönség ismét látogathassa. Megtekinthesse a kézi légbefúvót, a főtéré szerelt függőszéket, a poligon támfa- rendszert, a szászvári kamrafejtésnél használt miniatűr kis csillét, a Baritz-szivattyúkat, a robosztus, metántól szigetelt kapcsolóházakat, a Dieselmozdonyt és a vagonettet, a vastámot és a ponvádli-fát. No és az uránbánya szellősebb, te- resebb kamráit, ahol a vágathajtás robbantással történt. A mindig párás, mindig pincehőmérsékletű múzeum azonban így is gondokkal küszködik. A fatámokat megviselte a vízbetörés, de anélkül is meghatározott ütemű, folyamatos cserére szorulnának, és a kis üvegszekrényekre belülről felkasírozott, elkenődött fotók még az „árvíz” nyomait viselik magukon. Elkelne egy, a Dunai Gőzhajózási Társaság és a Mecseki Szénbányák múltját-jele- nét is felvázoló kiadvány, elkelne több magyarázó tábla, s minél több reklám, mert a múzeum megérdemli. Annak ellenére ez a helyzet, hogy az üzemeltetésére a Mecseki Bányavagyonhasznosító Rt.-vei szerződést kötő cégek - a MEV, a BAV-TRANSZ, de elsősorban a PERt.-Kőszénbánya - nem közömbösek az intézmény sorsa iránt. Éves költségvetése ma 6-7 millió forint, amely az őrök, jegyszedők fizetésén és az energiaköltségeken túl másra nem elég, noha az év első felében már 6000 látogatójuk volt. Amikor a Mária utcai múzeumépületet a bánya a városnak eladta, megállapodtak abban is, hogy a múzeumot három terem is megilleti, ahová a helyét kereső „külszíni” anyag költözhet majd. Abban reménykednek, hogy ez a hely az Angster-házban, Pécs leendő ipari múzeumában lesz. B. R. Élethűen tükrözi a bányászok életét fotó: Tóth Tarts ki az embered mellett! A könnyűzenében is vannak kifejezetten országhoz, vidékhez kötődő műfajok. Nos, Amerikához hagyományosan a dzsessz, a blues és a country kötődött. A country előadói között a legkülönbözőbb korú előadókat találunk a nagymama-nagypapa kordáktól a tinédzserekig. Valahol kettejük között találjuk a népes „ötvenesek nemzedékét” Emmylou Harrisszd, Linda Rondstadttd vagy az éppen 55 esztendős Tammy Wynette-d. A ma is igen csinos Tammy a Mississippi államban született 1942-ben. Hamar férjhez ment, gyerekeket szült. Húszéves kora táján vált ismertté. Nevét máig is két dalhoz kötik, bár vagy két tucatnyi dala volt listavezető. Az igazi nagy slágere a műfajra teljes mértékben rávalló Stand By Your Man (Tarts ki az embered mellett). A másik nagy sikere a D.I.V.O.R.C.E (Válás) volt, - ebből neki is kijutott néhányszor. A hatvanas években született Stand By Your Man az Öt könnyű darab című, nálunk is játszott film betétdala volt, amelyben maga az énekesnő is szerepelt Jack Nicholson oldalán. Ami listavezető dalának személyes vonatkozását illeti, Tammy ekkoriban egy meglehetősen laza fickó, bizonyos George Johnson gitáros élettársa volt, aki romantikus körülmények között megszöktette őt. A feministák persze, azonnal az énekesnőnek rontottak, mondván: hogy lehet nyilvánosan kiállni egy ilyen alkoholista mellett. Ő azonban velük szemben is megvédte társát. Tammy a széles ívű, romantikus dalok énekesnője, szereti a duetteket. Több válogatása felkerült a brit albumlistákra. Hírcsatorna Királyi győzelem. A komlói születésű magyar zongoraművész, Király Csaba nyerte azt a nemzetközi zongoraversenyt, melyet New Orleans-ban rendeztek. A művész japán és orosz ellenfeleit utasította maga mögé a döntőn, s így nyerte el a nagydíjat. A győzelem mellé meghívásokat is kapott a következő évek versenyein rendezett előadói estekre, és azt is fel- I ajánlották neki, hogy felléphet a lousianai filharmonikusokkal, valamint az Aca- diana zenekarral. (ly) Zenés nyárutó. A Pécsi Kulturális Központ ajánlatai között szerepel augusztus 27-én 21 órakor a pécsi Ifjúsági Házban a Pege Quartet koncertje. A program szerint augusztus 29-én 20 órakor a pécsi Bazilikában a bécsi Herbert Lederer ad orgonakoncertet. Az esten a Mátyás Király úti Általános Iskola énekkara is fellép. Augusztus 31-én a Színház téren 18 órakor az Ércbányász Koncert Fúvószenekar ad hangversenyt. (ly) Jubileumi tárlat. Ünnepi kiállításra kerül sor augusztus 24-én 17 órakor Mohácson, ahol a Kossuth Filmszínház emeleti termeiben a város díszpolgára, a most 80 éves Mohácsi Regős Ferenc festőművész munkáiból nyílik válogatás. Köszöntőt Kuti István polgármester mond, a tárlatot Tóth István Antal nyitja meg. Bemutatják az alkotó életművét feldolgozó könyvet is. (ly) Görög hetek. A görög irodalom, művészet, zene mellett a görög tájak és ízek is helyet kapnak azon a nagyszabású rendezvénysorozaton, melyet Kaposváron rendez a Szín-folt Galéria és a Művész Klub. Az esemény augusztus 25-én 17 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik, melynek során görög képzőművészek mutatkoznak be és táncosok is fellépnek. Augusztus 27- én 17 órától irodalmi est, 30-án 11-től 20 óráig gasztronómiai nap lesz. A szeptemberben is folytatódó programok jó kirándulási célpontok lehetnek. (ly) Egyházzene. Egyházzenei fesztivált tartanak Budapesten, ahol a Pécsi Szimfonikus Zenekar is fellép. A zenekar a szeptember 1-je és 7-e között zajló rendezvény záróestjén 20 órakor játszik a Mátyás Templomban, (ly) A régi zene új nagykövete- Persze, hogy hazajövök, valakinek meg kell csinálnia itthon is a lant-tanszéket - válaszolja csak félig tréfásan a hazatelepülést firtató kérdésre a Hollandiában élő Kónya István lantművész. A Nagykanizsáról elszármazott, gitártanulmányokat folytató fiatalember a nyolcvanas évek egyik szombathelyi koncertjén döntötte el: ha esik, ha fúj, az ott hallott japán mestertől tanulja meg a régi lantmuzsika fortélyait. Az elhatározást tett követte, s 1989- től Toyohiko Satoh tanítványaként ismerkedett a hangszer reneszánsz és barokk változataival a Hágai Királyi Konzervatóriumban. A Klimó György Társaság szervezésében csütörtökön a pécsi Hild udvarban koncertező muzsikus szólistaként és kísérőként is rendszeres meghívottja Európa hangverseny- termeinek. Idén - közel száz résztvevővel - másodszor szervezte meg Szombathelyen a Régi zene nyári akadémiát. Az érdeklődés nyilván annak is köszönhető, hogy hazánkban nem létezik intézményes lantoktatás. Szemben azokkal, akik szerint a régi zene divatja Nyugaton leáldozóban, s így bevezetésére hazánkban nincs szükség, Kónya úgy véli: külföldön azért nem beszélnek róla annyit, mert beépült a hivatalos tananyagba. S hogy közönsége nálunk is lenne, bizonyítja, hogy Szombathelyen egy hét alatt négy telt házas koncertet tartottak. K. A. A majd' ötszáz éves muzsika a legifjabbakat is magával ragadta fotó: tóth László Értelmi Fogyatékosok Nemzetközi Fesztiválja Augusztus 26-a és 29-e között másodszor ad helyet Eger az Értelmi Fogyatékosok Nemzetközi Fesztiváljának, amelyre ezúttal a hazaiak mellett hat országból - Ausztriából, Dániából, Izlandról, Lengyelországból, Litvániából és Romániából - összesen 1190 vendéget várnak a rendezők. Hétszázan színpadra is lépnek a Gárdonyi Géza Színházban, hogy nyolc művészeti kategóriában adjanak számot tudásukról. A pszichiátriai szakemberek a 80-as évek elején kezdték el szervezni Magyarországon az értelmi fogyatékosok kulturális tevékenységét: a nyugat és észak-európai államokból hozzánk is eljutottak az ilyen tapasztalatok. Ezek úgy összegezhetők, hogy értelmi fogyatékos embertársainknak nem csupán ételre és fekvőhelyre van szüksége, hanem - csakúgy mint a társadalom egészséges tagjainak - meg kell adni számukra a személyiség kiteljesítésének lehetőségét. így váltak rendszeressé a néptánc- és népdalfesztiválok, majd az iparművészeti, képző- művészeti kiállítások és színjátszó találkozók. 1987-ben tartották meg az első országos kulturális fesztivált az értelmi fogyatékosok számára, majd 1995-ben sor került az első nemzetközi seregszemlére is. A most megrendezendő fesztivál fővédnöki tisztét Göncz Ár- pádné, a Magyar Köztársaság elnökének felesége látja el.
