Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-18 / 226. szám
1997. augusztus 18., hétfő Gazdasági Tükör Dunántúli Napló 9 Röviden APEH nyílt nap. A megalapításának 10. évfordulóját ünneplő Baranya Megyei Adóhivatal nyílt napon fogadja ügyfeleit ma 10 órától a hivatal székházában (Pécs, Rákóczi u. 54.). A kétnapos program keretében ma és holnap bemutatkozik a szervezet, és az ügyfeleket leginkább érdeklő kérdésekben - őstermelők, kezdő vállalkozók, folyószámlák, köztartozások, szja 1% - tartanak tájékoztatókat az igazgatóság munkatársai, (k) Adókedvezmények. Elkészítette az igénybe vehető vállalkozói adókedvezményeket, támogatási lehetőségeket tartalmazó adatbázis aktuális változatát a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara. Az anyag teljes körűen tartalmazza a decentralizált állami alapokat, a preferenciákat, támogatásokat, valamint a helyi adókedvezményeket. (I) Minimálisan emelkedő reálkeresetek A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó keresete Magyarországon a versenyszférában félévkor havi 60 300 forintot tett ki, s ez a múlt év azonos időpontjához képest 22 százalékkal volt magasabb - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből. Hat hónap átlagában a bruttó átlagkereset 56 230 forint volt, ami az egy évvel korábbinál 22,4 százalékkal magasabb, így valamelyest meghaladta az ÉT által az ez évre elfogadott 22 százalékos béremelési határt. A szellemi dolgozók havi bruttó átlagkeresete a vizsgált időszakban 86 920 forintot tett ki, a fizikai dolgozóké pedig 41 780 forintot. A keresetek legnagyobb mértékben - 30,5 százalékkal - a posta és távközlés területén dolgozóknál, valamint a pénzintézeteknél növekedtek, a legkisebb mértékben pedig a kereskedelem, a javítás és a karbantartás területén. A statisztika szerint az év első felében a nettó átlagkereset a versenyszférában 37 530 forint volt. Miután a fogyasztói árak ugyanekkor 18,6 százalékkal nőttek, a reálkeresetek emelkedése 5,4 százalékos volt a múlt év azonos időszakához képest. K. E. Nem hat, hanem huszonhét Tévedésben vannak azok, akik a nemrégiben indult lakástakarék-pénztárakban három hónap befizetés után felvett hitelnél hat százalékos kamattal számolnak. A kedvezmény ugyanis csak akkor jár, ha az ügyfél a teljes futamidőben, vagyis a négy év alatt fizeti a takarékosságra szánt összeget. A három működő lakás-takarékpénztár közül a Lakáskasz- szánál és az OTP LTP-nél a megtakarítási idő végén 1 millió 300 ezer forinthoz, illetve 1 millió 299 ezer forinthoz juthatnak az ügyfelek, míg a Fun- damentánál ez az összeg 1 millió 140 ezer forint. A havi optimális hozamokat tekintve a Fundamentánál és az OTP-nél az első évben csak 7500 forintot kell havonta befizetni, a Lakáskasszánál 10 000 forintot. A második évtől kezdve mindhárom hitelintézetnél 10 ezer forint a havi optimális befizetés. A számlanyitási díj a Fundamentánál 11 400 forint, az OTP-nél 12 990, míg a Lakáskasszánál 13 000 forint. A négyéves megtakarítás után az OTP nyújtja a legmagasabb, 649 000 forintos hitelt, a Lakáskassza 616 000, a Fun- damenta pedig 508 500 forint kölcsönt biztosít. A havi törlesztések nagysága is az OTP- nél a legmagasabb, meghaladja a 13 300 forintot. Ezt követi a Lakáskassza 10 530 forinttal, míg a Fundamenta hitele havonta 9690 forint törlesztési terhet ró a fészekrakó ügyfelekre. A hitel futamideje a Fundamentánál és a Lakáskasszánál Fészekrakók csaknem azonos, 70 hónap körüli, míg az OTP-nél ez csupán 56 hónap. Azonnali hitelt mindhárom lakástakarék-pénztár nyújt azoknak az ügyfeleinek, akik már legalább három havi befizetést teljesítettek. E hitelek kamata 27 és 29 százalék között változik. A Fundamentánál elmondták, nem nagyon támogatják az előhitelt, hiszen a lakástakarékosság elve nem erről szól. Az ügyfeleket sokkal inkább arra biztatják, hogy a 4 éves futamidő utáni kedvezményes kamatozású hitelre tartsanak igényt, ezzel az összeggel ugyanis már MÜLLER ANDREA ILLUSZTRÁCIÓJA a lakáspiacon lehet kezdeni valamit. Az OTP LTP-nél eddig azt tapasztalták, inkább az elő- hitelre van igény, ugyanis nagyon sokan vannak olyanok, akiknek a lakásvásárláshoz, -felújításhoz már csak néhány százezer forint hiányzott. Annak ellenére teszik ezt, hogy tudják, előhitel piaci kamatozású. A Lakáskasszánál viszont többen azért akartak előhitelhez jutni, mert a 6 százalékos kamatra számítottak. Amikor megtudták, hogy 27 százalékot kell fizetniük a hitelt folyósító Postabanknak, elálltak szándékuktól. B. G. Átalakuló agrárexport-támogatás A hárommilliárd forintos agrárexportcsalás elkövetésében a törvénysértők mellett a helytelen - kiskapukat tartalmazó - szabályozórendszer is vétkes. A visszaélések következményeként jövőre tovább szigorodik az exporttámogatási rendszer, a kiskapuk bezárulnak - nyilatkozta lapunknak Eder Tamás, a Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalának osztályvezetője. A szaktárca illetékese elmondta: az exporttámogatások felvételénél elkövetett - és a múlt év őszén feltárt - visszaélések egy része szándékos törvénysértés volt. Ilyennek minősültek azok az esetek, amikor például a kereskedők - összejátszva a vámhivatal tisztviselőivel - üres kamionokat utaztattak többször ki-be a határon, s a vámokmányokba beírt, valótlan adatok alapján igényelték a szubvenciót. A visszaélések egy másik része viszont az exportszabályozási rendszer adta ügyeskedési lehetőségek (kiskapuk) kihasználásából adódott. Például olyan szállítmányt tüntettek fel a vámokmányokban, amelyre magasabb támogatás jár. Az eltérő szubvenciós kulcsok a szabályok kijátszására adtak lehetőséget. Erre a különféle támogatások mértékének közelítése a megoldás. Az exporttámogatási rendszer tavalyi módosítása, szigorítása óta jelentős mértékben csökkent a visszaélések száma. 1996-tól ugyanis már nem az árbevétel, hanem a kivitt mennyiség után igényelhető a kompenzáció. Ez a rendszer ellenőrizhetőbb, kizárja annak a lehetőségét, hogy az exportőr összejátszhasson a vásárlóval. A szaktárcánál már készül az 1998. évi agrárszabályozási rendszer. E szerint jövőre megszűnik a direkt jellegű agrárexport-támogatás jelenlegi rendszere. A WTO-val kötött megállapodásunknak megfelelően kisebb összeg áll majd rendelkezésre a kivitel támogatására. Az így felszabaduló költségvetési forrásokat a szaktárca a termelők javára kívánja átcsoportosítani. Ezen kívül várhatóan egyéb támogatási formák is megjelennek majd, de kidolgozásuk még nem fejeződött be. Összességében szigorúbb, de átláthatóbb és ellenőrizhetőbb támogatási rendszerre lehet jövőre számítani. Újvári Gizella Békéssjy Gábor jegyzete Azé a föld... Ha az országgyűlés őszi ülésszakán elfogadja a törvény- módosítást, akkor jövőre már belföldi gazdálkodó szervezetek is vásárolhatnak majd földterületet. Ezzel lehetővé válik, hogy külföldi állampolgárok is földbirtok tulajdonosok legyenek, hiszen örömünkre több ezer vegyes- és teljes külföldi tulajdonú vállalkozás működik már Magyarországon. Márpedig ezek is belföldi gazdálkodó szervezetek, a cégbíróságon itt jegyezték be, jogi személyiségnek számítanak. A külföldiek tulajdonszerzésével kapcsolatban több szigorítást is bevezetnek a törvényalkotók. Földhöz csak akkor juthatnak, ha legalább öt éve mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. Feltétel az is, hogy a megvásárolt telek a telephely szerinti településen legyen, továbbá, hogy a szervezet legalább középfokú mezőgazdasági szakképesítéssel rendelkező taggal vagy alkalmazottal rendelkezzen. Amennyiben a szerzés helye szerinti településen a szervezet tulajdonában lévő termőföld a megszerezni kívánt birtokkal együtt meghaladná a magánszemélyek által birtokolható maximális nagyságú területet (300 hektár vagy 6 ezer aranykorona), akkor a vásárláshoz az önkormányzat engedélye is szükséges. A tilalom erősítését jelenti, hogyha a szervezet megszűnik, a külföldi tulajdonos nem birtokolhatja tovább a megszerzett földet. A törvényváltoztatásra azért volt szükség, mert jelenleg a földnek rendkívül alacsony az ára, nincs reális értéke. A külföldiek belépése a keresletet növeli, ezáltal az értékviszonyokat is megváltoztatja. A biztosítékok beépítésére pedig azért kerül sor, hogy a föld ne váljon külföldiek spekulációs árucikkévé, hogy azon továbbra is mező- gazdasági tevékenységet végezzenek. A módosítás ellen néhány agráriumban tevékenykedő érdekvédelmi szervezet ezen a héten országszerte felvonulást szervez. Tiltakozásuk alapja: ne kerüljön külföldiek tulajdonába a magyar föld. Enyhe árfolyamemelkedés A Budapesti Értéktőzsdén pénteken a befektetők újból bizalmukba vették a magyar részvényeket, s így enyhén emelkedtek az árfolyamok. A BUX 7799,02 ponton zárt, ami 57,27 pontos és 0,74 százalékos erősödés az előző napihoz képest. A prompt piachoz hasonlóan a határidős kereskedésben is optimistább volt a hangulat, de ez csak néhány pontos emelkedést váltott ki az elszámolóárak emelkedésében, amely szeptemberre 7899,5 és decemberre 8341 pontot ért el. Az összforgalom elérte a 19,548 milliárd forintot. Részvények 10,209 milliárd, kárpótlási jegyek 39,531 millió, államkötvények 2,916 milliárd, diszkont kincstárjegyek pedig 6,382 milliárd forint értékben keltek el. A húzórészvények közül a vegyipari papírok esetében csak a BorsodChem veszített értékéből, amelynek záróára 7805 forint lett. A Mól 4510 forintra emelkedett, és ugyancsak értéknövekedést mondhat magáénak a TVK, amely a zárásban 4205 forintos árfolyamon cserélt gazdát. A RVK-ra egy 3 milliárd forint értékű óriás kötés is született, 4010 forinton. A NABI 4595, a Graboplast pedig 12.600 forinton zárt. Az összforgalmat tekintve a TVK megelőzte a Molt: a Tiszai Vegyikombinát papírjai 4,113 milliárd forint értékben keltek el 455 üzletkötés keretében. Mol-rész- vényt 3,246 milliárd forintért vásároltak pénteken. A harmadik legkeresettebb papír a Zalakerámia volt. A bankpapíroknál az OTP 120 forintos nyereséggel zárta a napot, záróára 6660 forint. Veszített értékéből - méghozzá 500 forintot - az IEB, záróára 51 ezer forint. A Human 3980, a Richter 20 ezer forinton fejezte be a kereskedést. A gyógyszergyári papírok közül az Egis záróára 11.100 forint volt. A Fotex magasabban, 236 forinton és a Pannonflax is - árfolyam- nyereséget elkönyvelve - 1705 forinton zárt. A kárpótlási jegy 825 forinton fejezte be a kereskedést. Továbbra is sok a gond a gázforgalmazókkal Rendszeresen megrövidítik a fogyasztókat Bár a korábbinál kevesebb súlyhiányos gázpalackot találtak a fogyasztóvédelem országos vizsgálata során, az összkép korántsem ilyen kedvező. A fogyasztók továbbra sem tudják a cseretelepen lemérni a megvásárolt palackot, holott erre számos jogszabály kötelezi a forgalmazókat. A PB-gáz forgalmazása jellemzően 11,5 és 23 kilogrammos gázpalackokban történik. A palackokat, illetve a PG-gázt a cseretelepeken árusítják mintegy 3500 helyen országszerte. A cseretelepeket a három gáz- szolgáltató (Shellgáz, Prímagáz, Totálgáz) tartja fenn, ezeket gyakran vállalkozási vagy bizományosi formában üzemeltetik. A vizsgált cseretelepek kb. 40 százalékánál kellett intézkedniük a tűzoltóság és a megyei műszaki biztonsági felügyeletek képviselőinek, mert a vállalkozók számos esetben megszegték a kötelezően előírt biztonsági előírásokat. Nem tartották be az úgynevezett védő- távolságokat, vagy a családi házak közelében teherautóról árusították a gázpalackokat. A palackos gáz forgalmazása során a súlycsonkítás az egyik jellemzője a fogyasztók megkárosításának. Előfordul, hogy a telepen „lefejtik” a gáz egy részét a palackból. Ezt utólag bizonyítani nem lehet, hiszen a palackokhoz bárki hozzáférhet. A tavalyi vizsgálat nyomán a Shellgáz ugyan bevezette a szelepek tépőfóliázását, a másik két forgalmazó viszont semmit nem tett ennek megakadályozására. Megrövidül a fogyasztó akkor is, ha az évek során a palackban összegyűlik a nehéz éghetetlen anyag (slop), amelyet az újabb töltés előtt nem távolítanak el. Idővel a slop mennyisége az 1-2 kilogrammot is elérheti, eltávolítása pedig csak a kötelező nyomáspróbák idején történik meg, első alkalommal 10 év után, majd ötévenként. A palack töltésénél a palack tényleges súlyát nem mérik, ezért a fogyasztót a slop súlyával minden esetben megkárosítják. Ezt a - szakemberek által is jól ismert- megkárosítási formát csak a technológiai rendszer megváltoztatásával lehet kiküszöbölni. A Shellgáz cseretelepein kifogás nem merült fel. A Totálgáznál szélsőséges eredményeket tapasztaltak, sok esetben találtak súlyhiányos és túltöltött palackokat is. A túltöltés miatti- robbanásveszély - palackokat visszaszállították a töltőüzemekbe. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a Prímagáz cseretelepein a súlyeltérések aránya megegyezik a töltőüzemekben tapasztalt eltérésekkel, a mért palackok súlya a 3 százalékos tűréshatáron belül volt. B. G. A palackot néha gyermeknek is kiadják FOTÓ: MÜLLLER A.
