Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-02 / 210. szám
6 Dünántúli Napló Kultúra - Művelődés 1997. augusztus 2., szombat A Partisták Csoport első tárlata nyűt meg tegnap a Parti Galériában TÓTH Rend a lelkem mindennek Hírcsatorna Kai túrhét Pécsett. A Janus Pannonius Tudomány- egyetem Egyetemi Hallgatói Külügyi Bizottsága augusztus 14-étől 20-áig rendezi meg az I. Pécsi Nemzetközi Kultúrhetet, amelyre közel harminc országból 350 diák érkezik majd. A programban augusztus 15-étől a Közgazdasági Karon városok-ré- giók-kiállítás, több helyszínen nemzetközi fotó és grafikai tárlat, a Sétatéren bor- kiállítás és kézművesvásár, az Ifjúsági Házban előadóestek szerepelnek. Ebből az alkalomból rendezik meg a II. Pécsi Nemzetközi Diák- konferenciát is. Vendégek Orfnn. A napokban Budapesten zajlik a IX. Nemzetközi Molinoló- giai Szimpózium, amely a műemléki jellegű malmok védelmével, felújításával foglalkozik. Ebből az alkalomból augusztus 6-án a Magyar Molinológiai Társaság képviselői, köztük dr. Balázs György, a társaság elnöke, az Orfűi Malommúzeumba látogatnak. Klarlnéthangverseny. A belga ARGHUL kvartett augusztus 4-én 19 órakor Pécsett a Művészetek Háza Fülep Lajos termében ad koncertet. Az együttes az antwerpeni Zeneakadémia klarinétosaiból, Walter Boeyhens professzor tanítványaiból alakult 1980-ban. A fellépő kvartett, M. Vertessen, P. D. Ridder, E. Chrisostomus és M. Foets, számos országban aratott sikertelőadásaival. (m) Vass Tibor 1968-ban született Miskolcon, Kassák-díjas költő, grafikus, négy kötete látott napvilágot. Fél éve egy pécsi novellapályázaton különdíjat kapott.- Tibor, milyen viszonyban van a költészettel?-Ihletszerű mesterkélt dolgokban nem hiszek. Az alkotásban fontosnak érzem a játékot, a humort, megvetem a blöfföt. A versírás munka, ráál- lok egy témára, kutatok -, ez nem jelenti azt, hogy érzelmek nélkül írok. Az érzelemkifejezés ma absztraháltan jelenik meg a verseimben: ez maga a műalkotás, amelyben forma és mondanivaló együtt hatnak, egymás feltételei. Izgatott a japán költészeti hagyomány, egy esztendeig foglalkoztam a haiku formával. Haikurásztam - túlhajtottam, tovább írtam a haiku formai, és jelképtári követelményeit, haiku-láncaim születtek.- Minden formát el kell sajátítani, ez aztán rutinná válik, s ez a szakma. Meg kell tanulni például szonettül vagy epigrammául írni. Nem ragadok meg a hagyományos, kötött Két tanéven keresztül zajló, négyfordulós, országos történelmi vetélkedőt rendez a Kossuth Szövetség az 1848-49-es események százötvenedik évfordulójára. Az iskolák két korcsoportban korlátlan számú csapatot indíthatnak. A 10-13, illetve 15-17 éves tanulók előbb az iskolai, formáknál, a hagyományok kutatása közben tovább fejlesztem, túlfeszítem az adott kereteket.- Mikor jelent meg az utolsó kötete?- A költészet napjára jelent meg „Rend a lelkem mindennek” címmel. A könyvet Urbán Tibor képzőművész barátommal közösen készítettük, tulajdonképpen egy szövegszobor, amely négy év munkájának eredménye, nélkülözi az írásjeleket, az oldalszámozást, egy nagy folyam, melynek tipográfiáját is én készítettem el.- Mi foglalkoztatja ma?-Az utóbbi években fedeztem fel magam számára Ady Endre szecessziós körmondatait. Kihívást jelent nekem Ady publicisztikája, levelezése. Ady egyénisége, gondolatisága egyedi volt a korában. Éppany- nyira konkrét, mint elvont, értelmezhető a polgári középréteg és az értelmiség számára is. Adynak fontos a közönség, de ez értékítéletében nem befolyásolta. Irigylem Ady Endre őszinteségét, és imádom kecses hazugságait. Balogh R. majd a területi, később pedig a megyei fordulókon mérhetik össze tudásukat. Az országos döntőre 1999-ben kerül sor. Jelentkezni ezer forintos nevezési díj befizetése mellett szeptember 30-áig a következő címen lehet: Kossuth Szövetség, Budapest 1084 Déri Miksa u. 3. S. G. Vetélkedő a forradalomról A 150. évfordulóra készülve Koncert a Csontváry Teremben FOTÓ: LÄUFER LÁSZLÓ Négy zongorista kéz Az 1988-tól Hollandiában élő Szilágyi Gyula orgona- és zongoraművész holland partnere, Karijn Dillmann nevében is ekként fogalmazza a négykezes zongorajáték lényegét:- Két különböző embernek ugyanazon a hangszeren egyszerre játszani sokkal bonyolultabb a szólózásnál, ugyanis teljesnek kell lennie köztük az összhangnak. Mintha egy ember négy kézzel zongorázna. Első hazai koncert-körútju- kon Martonvásár, Siófok és Budapest után kedden Szigetváron a Zeneiskolában, szerdán a pécsi Csontváry Múzeumban Mozart, Mendelssohn, Beethoven és Schubert zongora-négykezeseit előadva valóban úgy tűnt, mintha csak egyikük ütötte volna négy kézzel a billentyűket. Teljes volt köztük az összhang. Pedig csak négy éve játszanak együtt, és három éve adták az első közös koncertjüket. Karijn nyolcéves korától zongorázik, öt éve az amszterdami Sweelinck Zeneakadémia zongoraszakán ismerkedett meg magyar partnerével. Jelenleg az utrechti zeneakadémián tanul, mellette az ottani egyetem zenetudományi szakának is hallgatója. Jövőre végez. Gyula hatéves korától zongorázik, harmadik éves budapesti műegyetemistaként a Deák téri evangélikus templomban Trajtler Gábor ültette le először az orgona mellé. Gépészmérnöki diplomamunkája írásakor felvették a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola második évfolyamára, majd egy éven át Debrecenben, Kasszon Dezső mellett mélyítette tovább orgonatudását. Kilenc éve vették fel az amszterdami, rá egy hétre a budapesti konzervatórium orgona szakára. A holland lehetőség mellett döntött. Szilágyi Gyula ősei révén Almamellékhez és Németlu- kafához is kötődik. B. M. L. Az Alföldről Amerikába Az ismert amerikai magyar irodalomtörténész, egyetemi professzor, Várdy-Huszár Agnes első regénye, a Mimi jelentős munkával gazdagítja a népszerű magyar regényirodaimat. A mű a címszereplő alakján és nézőpontján keresztül jeleníti meg a második világháború időszakát, az 1939 nyarától 1945 tavaszáig terjedő korszakot. A könyv az ábrázolt korszak ellenére nem háborús, hanem asszonyregény, a címszereplő Mimi fejlődésregénye. Galánffy Irma bárókisasszony, vagyis Mimi a regény kezdetén tizenhét éves - leánygimnáziumi érettségije előtt álló - kamaszlány, a történet végén - szüleit, barátnőit elvesztett - várandós asszony, aki a háborút túlélt főijével emigrációra kényszerül. A cselekmény középpontjában Mimi alakja áll, akit a szerző árnyaltan, a női lélek intimitásának bemutatásával, teremtő erővel ábrázol. Mimin keresztül ismeijük meg a bal- kányi birtokán élő Galánffy bárócsalád belső viszonyait, az együtt élő három nemzedék eltérő értékrendjét és sokszínű kapcsolatrendszerét. A birtokon dolgozó és a környéken élő emberek bemutatásával a regény a korabeli társadalomról is sokszínű képet rajzol. A regény sok helyszínen játszódik, Balkány mellett (a kisebb epizódokat nem említve) Debrecenben, Budapesten és Bécsben. A cselekmény izgalmas, fordulatos, számos meglepetést tartogat, folyamatosan fenntartja az olvasói érdeklődést. A mű az 1948 után kialakított és mélyen a köztudatba rögzült képpel szemben árnyalt, sokrétegű képet mutat be a háború időszakáról egy fiatal nő szemszögén és személyiségén keresztül. Egyben emléket állít egy letűnt korszaknak, egy eltűnt társadalomnak és egy elveszett nemzedéknek. A Mimi az asszonyregények olvasóközönsége mellett a kor társadalmi viszonyai és történelmi vonatkozásai iránt érdeklődő szélesebb olvasótábor számára is érdekes és izgalmas olvasmány lehet. A könyvet 1994 tavaszán olvastam először Pittsburgh- ben, angol nyelvű kéziratban. Most a debreceni Csokonai Kiadó jóvoltából, Szaffkó Péter avatott fordításában a regény magyarul is olvasható, s ez év őszén tízezer példányban az amerikai kontinensen angolul is megjelenik. P. Müller Péter Futnak a képek Filmjegyzet Tűzkeresztség „Áll a harc belül is, a lelkűnkben is „Idővel a Salemi boszorkányok lett a leggyakrabban játszott darabom, külföldön és idehaza is. Ha a darab váratlan sikert arat egy országban, meg tudom ítélni az ottani politikai helyzetet: vagy a közelgő diktatúra ellen figyelmeztet, vagy az éppen elmúlt diktatúrára emlékeztet” - írta Arthur Miller önéletrajzában. Szavai részben önironi- kusan értelmezendők, hiszen ugyanebben a visszaemlékezésében azt is elárulta: művét akkor érezte először maradandó értékűnek (az Olivier-féle londoni előadásban), mikor a közönség már nem a mac- carthyzmus paraboláját látta benne, hanem a szenvedélyek ábrázolására összpontosította figyelmét. Dramaturgiai szempontból a 17. század végi Amerikában játszódó mű főhőse Abigail, aki szerelmes John Proctorba, s mivel vágyai nem teljesülhetnek, paranoiás formát öltenek. Boszorkányság vádját koholva el akaija pusztítani vetélytársát, Proctor feleségét, nem látván előre, hogy végzetes terve messze túlgördül eredeti szándékán. Winona Ryder, akinek Abigail kétségkívül eddigi legnagyobb szerepe, egyszerre mutatja be a figurában a hisztérikus démont, a tömegpszichózis ravasz előidézőjét és a dacos-sérült fiatal lányt, aki maga is áldozat. Arthur Miller, aki maga vállalkozott a forgató- könyv megírására, a szenvedélyek bemutatását helyezte előtérbe. Bizonyára ezért írta hozzá a szöveghez a bevezető erdei jelenetet, ami azonban szerintem túlzottan s a kelleténél korábban leleplezi Abigail motivációját. Az Oscar-díjas Dániel Day- Lewis (egyébként Miller veje) jól érzékelteti, hogy Proctor- ban, aki tragikus vétséget követett el Abigail elcsábításával, katartikus küzdelem folyik az élni akarás természetes vágya és a becsület, a makulátlan név megóvásának óhaja közt. Ennek az emocionális értelmezésnek a fényében felerősödik a mű egy korábban kissé elfedett jelentése, s ez az emberek manipulációjával, a közvélemény célirányosan rosszhiszemű alakításával kapcsolatos, ami valójában szintén a diktatúra egyfajta megnyilvánulása. E problémakör érvényesüléséhez azonban ellenpontozni kell az allegóriának azt a rétegét, amelynek alapján, leszűkítően és egyben általánosítva, a vallási fanatizmus megnyilvánulásaként lehetne interpretálni a történetet, miáltal a mű köny- nyen saját allegorikus formájának foglyává válhatna. Ne feledjük, a dráma eredeti címe: The Crucible, ami olvasztótégelyt jelent, a benne rejlő utalás miatt (crucifix = feszület) helyesebb azonban „tűzke- resztség”-nek fordítani. Ez a keresztség pedig az én olvasatomban megszenteli a manipuláció ártatlan áldozatait. Ezért Proctor a filmben lázadó szavait a Jordán vízében álló Szent János alakját idézően kiáltja el, a kivégzésre várók pedig a Mia- tyánkot mondják. így teljes a mű üzenete. A Salemi boszorkányok korábbi, Sartre-féle feldolgozásának bemutatója egykor fontos esemény volt. A mostani pécsi premieren talán húszán ültünk a nézőtéren. Pedig ez a film is esemény. Méltó lenne az értő közönség figyelmére. Nagy Imre 4 t é <
