Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-12 / 220. szám
10 DÜmántúli Napló 1997. augusztus 12., kedd Hírcsatorna Himnuszok. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata négy himnuszt tartalmazó CD lemezt jelentetett meg. Mint Kerner Lőrinc, az országos önkormányzat elnöke írja, a magyarországi németek dala az anyanyelv és a hagyományok iránti hűséget és a népcsoport egységét dicsőíti, a sváb Erkel Ferenc által írt Himnusz a közösen felépített hazához fűződő kötődést fejezi ki, a Németor- szág-ének pedig nyelvi és kulturális anyanemzet, a német ősök szülőföldjének és az elűzött negyedmillió magyarországi német új hazájának himnusza. A szétszakított magyarországi németek együvé találása, a régi és új haza közötti történelmi közvetítése erős építőköve az egyesülő Európának, melynek himnusza a lemez negyedik darabja. A baranyai muzsikusok tevékeny részt vállaltak a lemez elkészítésében, hiszen közreműködött a százhúsz tagú Palotabozsok-Mohács— Somberek Ifjúsági Fúvószenekara, a Bóly-Mohácsi Egyesített Vegyeskar és a sombereki Danubius Fúvóskvintett. Pályázat. A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület pályázatot ír ki 14-26 éves fiataloknak képzőművészeti alkotások és irodalmi művek létrehozására. Az irodalmi mű korlátlan oldalszámú lehet, képzőművészeti alkotásokból pedig 3-5 pályamű benyújtása lehetséges. A pályázatokat szakmai zsűri bírálja el. Az első 3-3 helyezett pénzjutalomban részesül. Határidő: 1997. augusztus 30. Cím: 7621 Pécs, Mária u.9. Nemsokára birtokukba vehetik a gyerekek az új sportközpontot fotó: wéber tamás Kisebbségek Baranyában Sportcsarnok - ökörsütéssel Tornatermek és sportcsarnokok az elmúlt években a legritkábban létesültek Magyarországon. Megépítése összefogással, társadalmi munkával azonban, úgy tűnik, ma sem lehetetlen. HETVEHELY A hetvehelyi általános iskolának sohasem volt tornaterme. Néhány éve a település vezetői gondoltak egyet, s belevágtak egy sportcsarnok építésébe. A Nemzetiségi és Etnikai Kisebbségi Hivataltól két és fél milliót kaptak, mondja Quell Antal, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke, alpolgármester. A többit valahogy összeszedték, s hatalmas érték az a társadalmi munka, amit a falu apraja, nagyja végzett, hiszen a betonozás nagy részét ők csinálták. A német önkormányzat mellett a cigány önkormányzat is kivette a részét a munkálatokban. Az iskola kilencven tanulójának negyven százaléka német, húsz-huszonöt százaléka cigány származású, mondja Quell Antal. A német kisebbségnek van énekkara, amely több helyen fellépett már a megyében, az iskolásokkal pedig régi karácsonyi játékot elevenítettek fel a pécsi belvárosi templomban. Fel szeretnék újítani a régi fúvószenekari tradíciót is egy új létrehozásával. A 33-szor 15 méteres sportcsarnokot az iskolai és egyéb sporttevékenység mellett lakodalmak megtartására is használják majd. Ökörsütéssel és sör- fesztivállal körített avatására, amely augusztus 24-én történik, meghívták a svájci háromezres lélekszámú Rafz testvérközség küldöttségét is, továbbá azokat a németeket, akiket annak idején a környező falvakból telepítettek ki. A sportcsarnokot Mayer Mihály megyés püspök szenteli fel, s ezen a napon szentelik a kopjafát és a faluzászlót is. Kérdőívek a kisebbségeknek A Nemzeti Kisebbségek Országgyűlési Biztosának Hivatala megbízta az MTA Dunántúli Tudományos Intézetét azzal a kutatási feladattal, hogy feltárja a kisebbségi önkormányzatok működési sajátosságait, tapasztalatait Az országban több, mint nyolcszáz kisebbségi önkormányzat jött létre, mondja dr. Pálné Kovács Ilona (képünkön), az intézet igazgatója, a kutatás vezetője. Valamennyi önkormányzatot kérdőívvel keresik meg, s folyamatosan érkeznek be a válaszok. Ezek után Baranyában végeznek részletes vizsgálatokat, mert a nemzetiségek tekintetében ez a megye az egyik legszínesebb és legsűrűbben lakott az országban, illetve az országos kisebbségi önkormányzatokat keresik fel azzal a kérdéssel, hogy mik a tapasztalataik az eddigi működéssel kapcsolatban. Az a feladatuk, hogy bemutassák a kisebbségi önkormányzatok működési sajátosságait, és javaslatokat fogalmaznak meg szabályozásának továbbfejlesztésére. Bár a munka kezdetekor nagyobb volt a lelkesedés, úgy tűnt ugyanis, hogy nagyobb jelentőségű változásokat lehet majd eszközölni a törvényen, de már látszik, mondja a kutatásvezető: a politikai szándék inkább a kisebb korrekciók irányába mozdul, és a parlamenthez már be is nyújtották a kisebbségi törvény ilyen jellegű módosítási javaslatát. így Pálné Kovács Ilona úgy gondolja, ez a munka inkább a jövőnek szól. Azt már látni, hogy a visszaérkezési arány jó esetben húsz százalékos lesz, de ez várható volt. Ugyanakkor nem lebecsülendő számról van szó, hiszen így is több száz ön- kormányzattól kapják vissza a válaszokat. Azt ma még nem lehet tudni, hogy a kisebbségek válaszolnak-e inkább vagy a partner települési önkormányzatok, hiszen mind a ketten párhuzamosan töltik ki a kérdőíveket. Természetesen másként látja a kérdést az a települési önkormányzat, amelyik rá van kényszerítve arra, hogy együttműködjön a kisebbségi önkormányzattal, és másként azok, akik kisebbségi ön- kormányzatként maguk próbálnak jogokat és forrásokat kicsikarni a települési önkormányzatból. Utazás és nyelvgyakorlás MÁRIAKÉMÉND Elsa Koch másodikos volt a falu általános iskolájában, amikor családjával együtt Németországba menekült a háború befejezése előtti napokban. Szülőföldjét azonban azóta sem tudja elfeledni. Most szervezésének köszönhetően egy hétre egy csapat- nyi iskolásgyerek utazhatott az Ulm melletti Staigba. Tizenhat felsős két nevelővel, Pesti Ilona igazgatónővel és Bodó Eszter németnyelv-ta- nárral a Donau Schwäbische Kulturstiftung Stuttgart finanszírozásával. A kint tartózkodás a családoknál lakó gyerekeknek a kitűnő nyelvgyakorlási lehetőségeken kívül, mondja Bodó Eszter, óriási élményt jelentett, hiszen többségükben még nem jártak külföldön. Most láthatták Ulmot, a Rajna-vízesést Svájcban vagy a Bodeni tavat. Szeptember 11-én Elsa Koch jelenlétében élménybeszámolót tartanak az iskolában vagy a művelődési házban Máriakéménden. Ott bizonyára elhangzik majd az is, hogy a gyerekek többsége olyan jól érezte magát, hogy nem is akart hazajönni. Multikulturális oktatás ősztől PÉCS Az Egyetem utcai tagiskolában szeptembertől beindul a horvát nemzetiségi nyelv, és a NAT szellemének megfelelően a horvát kultúra elemeinek oktatása. A nemzeti alaptanterv ugyanis azt írja: az iskolákban kívánatos, hogy a gyerekek megismerjék a különböző kultúrákat, mondja Gyúrok János, & Pécsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat elnöke (képünkön). Ebben az iskolában negyvenhárom gyerek jelentkezett nyelvoktatásra, harmincnyolcán pedig a kultúrára. Túl ezen, az Árpád Fejedelem Gimnáziumban is elindul ősztől a horvát nyelvoktatás. A kisebbségi önkormányzat a nyelvoktatás tekintetében elsődlegesnek a horvát iskolát tekinti, mondja Gyúrok, de az lenne a kívánatos valamennyi iskolát számításba véve, hogy mindenhol valamit tanuljanak a gyerekek a környező országok nyelvéről, kultúrájáról, s természetesen ugyanez vonatkozik a környező országok iskoláira is: nem baj, ha egy szlovák gyerek tudja azt, hogy a környezetében vannak még magyarok, lengyelek vagy csehek is, s valamicskét tud ezek történelméről, kultúrájáról. A nyelv- és kultúraórák beépítésre kerülnek a tanrendbe, ugyanolyan komolysággal tanítják tehát, mint bármely más tantárgyat. Egy élő cigánymúzeum 120 négyzetméteres állandó kiállítás A Romák Baranyában kiállítás 1995-ben nyílott meg Pécsett, a Mária u. 1. szám alatt. Akkor vetődött fel a múzeum létrehozásának gondolata. A Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesület 1996 augusztusában alapította meg az Erdős Kamill Cigány Múzeumot, mondja dr. Mándoki László igazgató, amely az első cigánymúzeum az országban. A József u. 4. szám alatti lebontott Rácz Aladár Közösségi Ház helyén épülő, 1988-ban megvalósuló új létesítményben a tervek szerint egy 120 négyzetméteres állandó kiállításon mutatják majd be a történeti és néprajzi anyagot, az emeleten pedig a baranyai cigányfestők és szobrászok alkotásait. Addig is a már megkezdett alkalmi kiállításokon szeretnék a nyilvánosság elé tárni a gyűjtemény darabjait, szeptember 5-én Pécsvára- don. Terveznek egy budapesti bemutatkozást is az Almási téri szabadidőközpont Roma Caféjában, ezt megelőzően azonban egy prospektust kívánnak megjelentetni. A politikamentes Zsutipe PÉCS A Zsutipe Kulturális Egyesület egy évvel ezelőtt alakult meg. Sport, oktatás és kultúra a főbb tevékenységi területei. Az egyesület vezetője, Dunai Sándor (képünkön) egykoron válogatott ökölvívó volt, ma a PVSK-nál tart edzéseket. Pedagógiai asszisztensi végzettséget szerzett, így aztán sokirányú tapasztalatait a Zsuti- pében hasznosítja. Az egyesületben elsősorban a serdülőkorú fiatalokkal foglalkoznak. Testi fejlődésüket sporttal, a szellemieket iskolai korrepetálással, a lelkit pedig a közösség összetartó ereje által kívánják biztosítani. Szoros kapcsolatot szeretnének tartani a családsegítő központokkal és az ön- kormányzattal, hogy a családoknak, azon belül pedig súlyozottan a gyerekeknek segítséget tudjanak nyújtani. Elsősorban a cigánygyerekekre gondolnak, de természetesen tevékenységük szélesebb körű, mindenki befér, aki rászorul a támogatásra. Dunai Sándor hangsúlyozza, hogy a Zsutipe politikamentes szervezet, kizárólag a nemes célok megvalósítása érdekében tevékenykednek. Nemzetiségi ház született MECSEKNÁDASD Az idősek otthonának új helyre költözésével felszabadult a falu központjában egy épület. Ennek felújításával született meg a nemzetiségi ház, melynek avatására augusztus 19-én kerül sor. A falu lakosságának kilencven százaléka német nemzetiségű, akiknek ősei a tizennyolcadik század eleje óta élnek itt. E század első felében iskolának épült a ház egy szolgálati lakással, mondja Stolz Jánosné, a Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke. Később volt itt óvoda is, aztán idősek otthona az elmúlt évig. Egy kilencven négyzetméteres nagytermet, két 20-25 négyzetméteres kistermet alakítottak ki, továbbá egy vizesblokkot és egy konyhát is: mindez közel nyolcszázezerbe került. Itt kapnak helyet a helyi civil szerveződések, az ének és tánccsoportok, melyeknek kiváló próbalehetőségük nyűik, és természetesen ez lesz a kisebbségi önkormányzat otthona. Az augusztus 20,-i ná- dasdi búcsú előestéjén kerül sor az ünnepélyes átadásra. Báling József, a Baranyai Német Ön- kormányzatok Szövetségének elnöke mond beszédet. Fellépnek az óvodások, az énekkar, fotókiállítást nyitnak a falu múltjából, bemutatják Schraub István nádasdi kőkereszteket feldolgozó könyvét. Másnap, a település életének egyik legfontosabb eseményére, a búcsúra kerül sor. A termek berendezése jelenleg is folyik fotó wéber t. I < » i i t
