Új Dunántúli Napló, 1997. augusztus (8. évfolyam, 209-238. szám)
1997-08-11 / 219. szám
1997. augusztus 11., hétfő Háttér - Riport Dhnántúli Napló 9 A mackót is elvitték Hertelenden Nem új üzletág Magyarországon a postarablás Magyarhertelenden június 24-én éjszaka, feltehetően úgy két óra tájt, amikor mindenki alszik, betörtek a postára. Bizonyára ismerték a terepet, hiszen legalább daruskocsi kellett ahhoz, hogy a több mázsás páncélszekrényt elvigyék. Mindenesetre, a cikk írása közben telefonált Pál Csaba, a Pécsi Postaigazgatóság üzemeltetési-ellenőrzési osztálya vizsgálati csoportjának vezetője, hogy bár megkerült a „mackó” valahol István-aknán, a rablók már felfeszítették az ajtaját és a pénzt illetve az értékpapírokat mind egy szálig elvitték. Egyébként Pál Csaba szerint a betörők többen lehettek, ugyanis több helyiségen keresztül görgetniük kellett a nem könnyű alkotmányt, amivel fel is törték sok helyen a posta padlóját, kövezetét. Sőt, sok helyen a csúszásnyomban ott maradt a páncélszekrény zöldje is. A bejárati ajtó vasrácsát pedig valami gépezet segítségével egyszerűen kitépték a falból. Pál Csaba azért maga is furcsállotta a dolgot, hogy a környéken senki nem vett észre semmit, pedig a postához be kellett állnia egy teherautónak és hát, nem lehetett zajmentes az akció. Talán nem tudják az emberek, hogy a posta ilyen esetben az értékelhető információkért jutalmat ad?- Ilyen típusú biztosításaink vetnie, már meg is jegyezte azt. nincsenek, megoldhatatlan Prímszám volt közte, vagy mi, volna számunkra a biztosítási de amikor aznap este ment költségek előteremtése. haza, s meghallotta, hogy posRabiások és rablás! kísérletek darabszáinának 1997 A Magyar Posta Rt. budapesti központjából kapott adatokból kikövetkeztethető, hogy a postai betörések, rablások, a kézbesítőket ért támadások száma nem nőtt ugrásszerűen, azaz nem mai „üzletágról” van szó. Trendjében alig emelkedő. Példaként álljon itt, hogy amíg 1990-ben 127 betörés és betörési kísérlet történt, tizenkét rablás és öt kézbesítőt támadtak meg, addig tavaly 50 betörésről, 40 rablásról és 15 kézbesítő elleni támadásról szól a statisztika. Doros Béla a Magyar Posta RT. vezérigazgatója. Tőle kérdeztük:- Hogy látja Ön, megfeleld-e ma Magyarországon a posták védelme ?-Megfelelő. Rendkívül sokat tettünk a biztonság érdekében az elmúlt években, s ez a munka folyamatos. Mindenesetre a védelem egyfelől ugyan a biztonságot szolgálja, de másfelől költség. E két tétel szembeállításával határozzuk meg a konkrét teendőket. Ösz- szesen 3207 posta van Magyar- országon, s arra nincsen mód, hogy minden postán fegyveres őrt alkalmazzunk, de a pénz- forgalom ezt nem is igényeli. Másrészt a példák azt mutatják, hogy bármilyen kemény őrzővédő szolgálat felügyeli a pénz- szállítást, a rablást időnként ők sem tudják megakadályozni.- Az esetlegesen keletkező kár kinek a számláját terheli?- A mi számlánkat. Ha valaki fölmarkol egymilliót, az a mi gondunk.-Lehet, hogy furcsállja a kérdést, de betörés ellen biztosított a posta ? Rablások ós rablás! kisárletak kárórtókónek alakulása- Postarablás vagy betörés esetén mi az ott tartózkodó alkalmazottak teendője?- Elsődleges az élet védelme, nincs az a pénz, ami arányban áll egy emberrel. Ezért aztán a biztonsági teendők oktatása, a felkészítés során mindenkinek elmondjuk, ne hősködjön és főleg ne ellenkezzen. Adja oda a pénzt, éppen annyit, ami előtte van. Hozzátenném: az oktatást profi szakemberek, rendőrök segítik. Többnyire fülön csípik azért a postarablókat is, s az elvitt pénz egésze, része megkerül. A postarablások történetének egyik legérdekesebb esetét úgy a nyolcvanas évek közepén Kaposvárott jegyezték föl. Ma már elmondható, egy fiatal katonatiszt rabolt ki egy meglehetősen félreeső postát, tudva, hogy másnap Moszkva felé tartó repülőn ül, ahol katonai főtiszti iskolán kezdheti meg tanulmányait. Jó előre felkészült, időről- időre autójával a posta egyik szomszédos üres telkén parkolva figyelte a hivatal forgalmát. Tudta, a zárás előtt néhány perccel már zsákokban a pénzt: ezt az időt használta ki. Fegyvere volt. Azt viszont nem tudta, hogy az utcában egy számítógépes szakember lakik, matematikus. Nos, ennek a matematikusnak volt egy szokása, minden számot elolvasott, megnézett, s magában e számokkal osztott- szorzott, játszadozott. A szokatlan helyen parkoló autó rendszámára elég volt egy pillantást tarablás történt, azonnal megmondta a rendszámot a nyomozónak arra a kérdésére, hogy lá- tott-e itt valami szokatlant. így esett meg, hogy még ki sem nyitotta a zsákot a fiatal tiszt taszári lakásában, már a csuklóján kattant a bilincs. Arról, hogy mennyi pénz volt a hertelendi „mackóban”, nem nyilatkozik Csillik László, a Pécsi Postaigazgatóság üzemeltetési igazgatója.- Miért nem?- Ez is biztonságtechnikai kérdés. Ha én elmondanám Önnek, akkor a leírt adatból bárki kikövetkeztetné azt, hogy mennyi pénz is lehet egy kispostán, s érdemes-e kockáztatni.- Akkor bizonyára sok olyan biztonsági kérdés is van, amiről hiába kérdezem. Mondjuk, hogyan őrzik a pénzt, van-e riasztógomb a postáskisasszony asztala alatt, amit rablás esetén megnyomhat.-Ezekkel a riasztókkal fel van szerelve minden posta. Van, ahol csak a nappali, másutt az éjszakai riasztórendszer is be van kötve. Épülete válogatja. Működnek mozgásérzékelők, akad videó-megfigyelés, és sokféle más módszerrel igyekszünk a pénzt biztonságban forgatni.- Mennyiről van sió?- A Pécsi Postaigazgatóság 660 postáján évente 500 milliárd forint készpénzforgalmat bonyolítunk le. Természetesen akad, ahol ebből többet - mint például a pécsi főpostán -, s akad ahol kevesebbet. Ehhez mérve alkalmazzuk az őrzővédő szolgálat embereit is. Főleg ott, ahol a forgalom ezt megkívánja. Például a pécsi főpostán.- Úgy hallottam, hogy a páncélszekrényekben bíznak leginkább.-Ezt így nem mondhatom, de tény, hogy a trezorok többségét elláttuk késleltető időzárral. Ez azt jelenti, hogy alkalomadtán 10-20 perc is eltelik, amire az ajtaját nyitni lehet. Tehát ha akar, akkor se tud gyorsan végezni a rabló.- És ez nem dühíti fel?-Lehet, hogy igen, mindenesetre, hogy dühét ne az alkalmazotton vezesse le, a páncélszekrényeken ezt jól olvashatóan feltüntetjük. A rabló elolvassa, s kivárja a nyitást. Az, hogy a magyar- hertelendi „mackó” tartalma eltűnt, a Magyar Posta kára tehát. És övék az egyéb kár is: a rongálások helyreállítási költsége, mint az ilyen esetek többségében. Ugyanis a rablók akárhol hatolnak be (falbontással, tetőn át vagy zárfeltörésekkel), többnyire a páncélszekrényekkel szerencsére nem tudnak megbirkózni. S így hosszú évek tapasztalata, hogy a legtöbb gondot a posták újbóli helyreállítása (új zárak és rácsok felszerelése, festés) okozza. Kozma Ferenc Dunai Imre jegyzete A görög örökség Rengeteget örököltünk az ókori görögöktől. A demokrácia fogalmát is. Az ebből már többfélét is próbált nép - elkeresztelt pártdemokrácia- alfajokat is ideszámítva - olykor nekikeseredik és e görög találmányt utópiának nevezi. Ám az is az ókori Athén táján termett, amikor a politikusok még büszkén nevezték magukat demagógnak, mert az náluk népvezetőt jelentett és nem hordószónokot. (Igazi hazai termésű fogalom.) A „démosz” mellett viszont volt egy másik elnevezése is a népnek: a „laosz”. Ebből származik a „laikus” szavunk, amellyel ma azokat illetik, akik nem szakemberként foglalkoznak valamivel. Vagyis a nép csupa laikusból állt már a régi görögöknél is. Erre a hagyományra is emlékeznünk kell, amikor a képviseleti demokrácia ,jobbat még nem találtak ki” áldásaival birkózunk és laikus voltunkat nem ritkán orrunk alá dörgölik választottjaink. Akik jobbára maguk is laikusok mindazon kérdések zömében,. amelyekről képviseletünkben dönteni hivatottak. Ám a politikai demokrácia élő organizmus, ciklikusan reprodukálja magát: a politikus választókat keres. A meghódítandó laikusok persze nem készülnek a násztáncra, mert a megélhetésükkel vannak elfoglalva. Csak két biztos jel figyelmezteti őket a körbeudvaroltatásra. Először az, hogy egyre több népvezető köti jövendő ígéretes ténykedései bejelentését azonos kezdő határidőhöz. A másik, hogy egyszerre azt kezdik bizonygatni: a laikus egyvalamiben szép is, okos is, profi is lehet, mégpedig az ő megválasztásukban. Mostanában a szeptembert nemcsak a tanévvel kapcsolatban emlegetik. Ebből aztán a kevéssé hozzáértő is rájöhet: elérkezett választási kampány - a helyhatóságival együtt közel másfél éve. Nem görög fogalom, de biztos, hogy náluk is volt ilyen. Ám esztétikai érzékük miatt restelltek külön fogalmat csinálni belőle. Robot boltosok A japán Robo Shop Super 24 nevű boltokban kizárólag robotok dolgoznak. A vevő 2000 mintából választhatja ki a számára megfelelőt, majd beíija a kódját a billentyűzetek valamelyikén. A raktárban robot keresi meg a kiszemelt portékát és a pénztárhoz vezető csúszdára teszi. Ott egy másik masina megállapítja az árát és intézi az anyagiakat. A bolthálózat sikert aratott a vevők körében. Virágzó minihadihajó-kereskedelem Bomba üzletet csinált éveken át hét olasz és egy közép-keleti mérnök: a legkorszerűbb műszaki vívmányok szerint készült apró hadihajókkal látta el Líbiát, Nigériát, az olasz maffiózókat és a nyílt tengeri kalózokat. Ezekkel a mozgékony naszádokkal kábítószert csempésznek, de rendszeresen megtámadják a tengereken közlekedő luxus- meg kereskedőhajókat is. Az olasz rendőrség most kemény csapást mért a jól jövedelmező hajóértékesítési üzlet szervezőire. Kiderült, hogy a banda tavaly legalább húsz minicirkálót adott el - kizárólag aranyért, gyémántért. A hajókat - jachtnak álcázva - Róma közelében gyártották. A megrendelő kívánsága szerint ezek a vizi járművek elsüly- lyeszthetetlenek, anyaguk golyóálló, motorjaik különösen nagy teljesítményűek, a fedélzeten gépágyúállás és rakétaindító helyezhető el. A minicirkálók fő tervezője az egyik legjobb olasz hajóépítő mérnök, a vevőszolgálat vezetője egy újságírónő volt. A komolyabb fegyvereket vagy a megrendelő országokban, vagy nemzetközi vizeken szerelték föl rájuk. Nagyság és felszereltség függvényében 210-550 millió forintnak megfelelő összegért kínálták az apró hadihajókat. Éppen feleannyiért, mint amennyiért a legális piacon gazdát cserélnek az azonos kategóriájú és technikájú vízi járművek. A [PwfcMwfl Európa egyik legnagyobb barkácsáruházlánca, amely több, mint 220 áruházzal rendelkezik Magyarországon, Ausztriában, Németországban, Luxemburgban és Görögországban. A [PuMHw] biztos munkahelyet és karrierlehetőséget kínál Önnek. A legjobbak a Praktiker támogatásával osztályvezetők, áruházvezetőhelyettesek, vagy akár áruházvezetők is lehetnek. A [PlUrt-fl jA kereseti lehetőséget, egy nagyvállalat nyújtotta szociális juttatásokat és kitűnő munkahelyi légkört kínál. A t.PralrtlltfJ előre is örül fényképpel és önéletrajzzal ellátott pályázatának, amelyet a következő címre kérünk: Praktiker Kft. Baranyai Szilvia 1032 Budapest, Kiscelli u. 20. Vili. 47. Tel.: 388-4567 Új áruházunkba, PÉCSEN azonnali kezdéssel keresünk dinamikus munkatársakat, akik kedvet éreznek a tanácsadáshoz és az értékesítéshez ELADÓI munkakörbe, az alábbi területekre: CSEMPE, SZANITER, FA, ÉPÍTŐELEMEK, ÉPÍTŐANYAGOK, FESTÉKEK, TAPÉTÁK, SZŐNYEGPADLÓK, SZERSZÁMOK, GÉPEK, VASÁRUK, VILLAMOSSÁGI CIKKEK, LÁMPÁK, VILLAMOSSÁGI BERENDEZÉSEK, KERTI GÉPEK ÉS NÖVÉNYEK Örömmel vesszük olyan szakemberek jelentkezését is, akik hasonló szakterületen dolgoznak és kedvük van részt venni az értékesítésben. A fent felsorolt munkatársakon kívül keresünk még: ADMINISZTRÁCIÓS MUNKATÁRSAKAT ÁRUÁTVÉTEL-VEZETŐKET MUNKATÁRSAKAT ■ BEÉRKEZŐ ÁRUKHOZ PÉNZTÁRFELÜGYELŐKET PÉNZTÁROSOKAT Kevés tapasztalattal rendelkező, de cégünk iránt érdeklődő munkatársainkat szívesen betanítjuk. otthonosan, praktikusan, olcsón
