Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-07 / 184. szám

4 Dünántúli Napló Baranyai Tükör 1997. július 7., hétfő Hírcsatorna Zivatarból záporcső. Va­sárnap a déli órákban hideg­front érte el régiónkat, mindössze egy óra alatt 6 fokot zuhant a hőmérő hi­ganyszála. Az 50 km/h erős­ségű széllökésekkel kísért zivatar záporesővé alakult, helyenként csekély mennyi­ségű jég is hullott. (br) Keszű új falnrésze. A te­lepülés Cserép-dűlőjében több mint kétszáz házhelyes új falurészt alakít ki az ön- kormányzat. A tereprendezés megkezdődött, hamarosan közművesítenek is. A régé­szek felkérték az erőgépkeze­lőket, hogy lelet esetén érte­sítsék a múzeumot. A kör­nyékben feltehetően létezett egy őskori település. (cs) Péter sikere. A szlovéniai Portorosban rendezett Gyermektánc Európa-baj- nokságon Rovó Péter az ANK I. számú Általános Is­kola tanulója kategóriájában a második helyezést érte el, s ezzel megismételte tavalyi sikerét. (br) Járda Máriakéménden. Csaknem 500 ezer forintot nyertek pályázaton a Közle­kedési Minisztériumtól a máriakéméndiek. A pénzt a Templom és a Rákóczi utcát összekötő járda megépíté­sére fordítják. A nyert pénz a költségek csaknem há­romnegyedét fedezi. A kivi­telezést ingyenesen a me­gyei önkormányzat társu­lása végzi, amelynek Má- riakéménd is tagja. (I) Hegyszentmárton hidjai. A faluban most tisztítják a vízelvezető árkokat, a por­ták előtt, az utcán betongyű­rűkből hidakat alakítanak ki. Legalább másfélszáz híd készül. (cs) Nem néz már reátok szemem megtört fénye, nem látjátok kezem már búcsút intve. Emlékem itthagyom közietek, mindenkitől búcsúzom. Isten veletek! Mély fájdalommal tudat­juk, hogy drága fiúnk, unokánk és rokonunk KRIZBAI BALÁZS a szentlőrinci szakközép- iskola volt tanulója életé­nek 17. évében tragikus körülmények között el­hunyt. Temetése 1997. VII. hó 8-án, kedden de. 10 órakor a sumonyi teme­tőben lesz. A gyászoló család <4soo> A boldogság madara (a kézben), no meg az esernyő feledtette az eső miatti bosszúságokat Esőszőttes, tócsatánc A Kulturális és Idegenfor­galmi Központ szervezésében 19. alkalommal jött létre az országos szőttes- és cserépvá­sár Pécsett. Minden év július havában az első vasárnapon benépesül a Sétatér. Idén is több mint fél­száz népművész, árus gyűlt össze. Amikor majd két évti­zede először rendezték meg a vásárt, az első két óra alatt 26 ezer darab cserép fogyott el. Idén, a vásár történetében másodszor szólt közbe az időjá­rás. Dél körül egy nyári zivatar, majd záporeső hozott jelentős lehűlést, és mosta el a délutáni rendezvényeket. A délelőtti program rendben lemehetett, a később műsoron lévő gyerek- tánccsoportok már hiába érkez­tek volna. A rendezők szerint a vasárnapi „előadás” háromne­gyed házzal ment. Három óra­kor már csak néhány árus pa­kolt a szemező esőbe a magnó­ból Sebestyén Márta énekelt. Balogh R. - Fotó: Müller Hőenergia a biomasszából Az osztrák szövetségi kancellári hivatal is támogatja, hogy Magyarországon a biomassza energiaforrásként történő hasz­nosításának egyik céltelepülése Szentlőrinc legyen. SZENTLŐRINC „Langyosodik” Szentlőrincen a biomassza használatára telepí­tendő erőmű. Mát is István pol­gármester (képünkön) kétéves előzményekről számol be. A munka célja többek között a pakura használatának kizárását célozza. Helyette fűtenének biomasszával, aminek feltétele az energiaerdő telepítése. Mindez azonban sok pénzbe - nemcsak Szentlőrinc lehetősé­geihez mérten - kerül. Az ipari minisztéri­umban vi­szont csak Székesfehér­várt, Szom­bathelyet és Esztergomot említik a biomassza vi­lágbanki és kormánytámoga­tással történő felhasználása kapcsán. Ez fájó pontja volt a szentlőrincieknek, ahol a fo­lyamat már előrehaladott álla­potban van. A KTM azonban elvi támogatását ígérte a bara­nyai településnek, s ezt kérte az ipari minisztériumtól is. Az IKIM főosztályvezetője fel­hívta a szentlőrinciek figyelmét az osztrák forrásra. Erről a ba­ranyai településen azonban - már aktív együttműködés for­májában - tudtak, ám támogató forrásként a Világbank, sőt az Európai Fejlesztési Bank (EBRD) sincs kizárva. Az oszt­rák kancellári hivatal azonban már várja a szentlőrinci projekt anyagát. Számítani lehet rá, hogy ennek költségeit fedezi, majd a kész anyaggal lehet vissza nem térítendő támogatá­sért pályázni a Világbanknál, il­letve az EBRD-nél. M. A. A kisbudméri kelták és a jövő KISBUDMÉR Az alig 160 lakost számláló te­lepülés polgármestere úgy véli, gazdagabb a múltja a fa­lujának, mint vélhetnénk. Nem volt bevetve ez a szántó, a rekkenő melegben szürkés rö­gök között verejtékezve kuta­kodunk Novacsek Jánossal. Az itt talált cseréptöredékek közül elvitt már néhányat szakavatott régészhez is, aki kelta korabeli­nek vélte egy részüket. Ez a polgármestert lelkessé tette. Hangulatos kis tó van itt, a „lelőhelytől” alig 150 méterre. Az önkormányzat tava, s mint minden víz, vonzóvá teszi a környezetet. Azután itt vannak a kelták, illetve a falu volt isko­lája. Utóbbit most teteti rendbe az önkormányzat, azzal a céllal is, hogy egyik szobájából a he­lyi történelmi maradványokból, emlékekből múzeumi termet alakítsanak ki. Egy, a település történetét feldolgozó monográfia szerint az újkőkör nem hagyott Kis- budméron semmi emléket. Ezt látszanak cáfolni Novacsek Já­nos cseréptöredékei. Meglehet, már időszámítás előtt 4000-ben is voltak „kisbudmériek”. Va­lószínűsíthető továbbá az is, hogy közelében egy római mel­lékút vezetett a mocsárban ka­nyargó Karasica hídján át. A falu egyébként 1399 óta önálló. A fontosabb azonban a jövő: „Töltsön egy szép horgászna­pot Kisbudméron! Tekintse meg helytörténeti múzeumun­kat! Fürödjön egy jót meden­cestrandunkon!” Utóbbi már tavaly is működött. M. A. Önfeledt városünneplés SÁSD Településük várossá avatásá­nak második évfordulóját ün­nepelték szombaton a helyi lakosok. Joggal örülhetnek a sásdi polgárok, hiszen a két év alatt jelentős változások következtek be a kisváros éle­tében: szinte teljesen kiépült az infrastruktúra, a víz- és szennyvízellátás kifogástalan a településen, a fejlődés jelei mindenütt láthatóak. A szombati rendezvényen a szervezők ügyeltek arra, hogy minden korosztály megtalál­hassa a kedvére való szórako­zást. A gyermekek részére pa- lacsintaevő-versenyt rendez­tek, a kisebbek csapatosan másztak a körhintára, hiszen egész nap ingyen használhat­ták. A felnőttek, dacolva a sa­lakos porral, kispályás labda­rúgó meccseket játszottak, délután az öregfiúk csapata mérkőzött meg a budapesti színészválogatottal. A soka- dalom közepén lelkes szurko­lótáborok biztatták a sörivó­verseny résztvevőit, akik de­rekasan fogyasztották a literes korsók tartalmát. A versenyek után a sásdi kutyatenyésztők őrző-védő bemutatóját tekint­hette meg a közönség. Kora este néptáncegyütte­sek fesztiválja zajlott, majd az egész napos programot vidám bál zárta. Ny. Sz. Könyvtárak eltűnőben KOMLÓ A komlói könyvtár 1990-ben került a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetétől az önkor­mányzat tulajdonába. Az új gazda a központi állománnyal együtt akkor több mint negy­ven, úgynevezett letéti könyv­tárat is örökölt. A hajdani fió­kok közül ma már csak egy működik. A fiókok 1000-től 7000 kö­tetig terjedő gyűjteményei lassan mind a komlói köz­pontba kerültek. A felhalmo­zódott fölös példányokat évente kétszer, egy-egy hóna­pos akció keretében, elérhető áron értékesítik.-Nem a vagyon elherdá­lása, hanem tudatos állomány- apasztás folyik. Nincs helyünk a tárolásra, de igény sincs a sokszor húszat is meghaladó példányszámra - mondta Kar- sáné Végh Ildikó, az intéz­mény igazgatója. Biztató, hogy a városi könyvtár - töb­bek között sikeres pályázatai­nak köszönhetően - képes a folyamatos fejlődésre, fejlesz­tésre. A beolvasztott fiókok helyén támadt űrről azonban nem készült felmérés. S. G. Elhurcoltakra emlékezve A holocaust áldozataira em­lékeztek tegnap a volt pécsi gettó épületénél. A koszorú­záson beszédet mondott dr. Vargha Dezső, a megyei le­véltár munkatársa, majd a zsidó hitközség kántora imádkozott az elhunytakért. A zsinagógában istentiszteletet tartottak, majd az egykori ál­dozatok és hozzátartozóik szomorú stációként járták vé­gig azt az utat, amelyen ezer zsidót deportáltak. Ny. Sz. Folytatjuk ez évben is hetenként egy előfizetőnk megajándékozását. Naponta egy kihúzott számmal több és hétvégére kiderül, ki az előfizetőnk, akinek egyezik nyilvántartási száma a hatos számjegycsoporttal. Ön a nyertes: ? L0fl5l?l?l?I?, 28. heti ajándék értéke: 5.000 Ft, amelyet az Axel-Springer-M. Kiadó Baranya Megyei Iroda Pécs, Rákóczi út 34. ajánlott fel. A nyertes eMffizetónket külön k értesítjük. Századelő Az 1907-es Országos Szabad- tanítási Kongresszus mintá­jára tervez konferenciát a Pé­csi Orvostudományi Egyetem és a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem a helyi önkor­mányzattal együttműködve. Az ötletadó kongresszust min­den lehetséges módon igyekez­nek követni, hogy szélsősége­ket említsek: 90 éve az akkori miniszterelnök nyitotta meg a tanácskozást, - a jelenlegit is fölkérték, a helyszínekben is, ha lehetséges keresik a meg­egyezést - tanácskozásokat nemcsak múzeumokban és is­kolákban tartottak, hanem sö­rözőkben is. A Tanuló társadalom címet viselő tanácskozás november 21-től 23-ig Pécs városába vonzhatja majd a mai magyar- századvég értelmiség legjelesebb képvise­lőit. Az egyetemistáknak szüne­tet biztosít a két egyetem rek­tora, hogy részt tudjanak venni az előadásokon, amelyekben nem a legfrissebb kutatásokra helyezik a fő hangsúlyt, hanem az alkalmazhatóságra és a tu­dományterületek közötti átjár­hatóságra. A központi kérdések régiónk századvégi társadalmát érintő kulturális, gazdasági, po­litikai feszültségekből, kihívá­sokból, és lehetséges válaszuk­ból állnak össze (regionális együttműködés, európai integ­ráció). A konferencia intézőbizott­sága nyitott a további kezde­ményezések, ötletek felé. A szekcióelnökök a pécsi értelmi­ség jeles képviselői lesznek az országos jelentőségű rendezvé­nyen. Balogh R. A „plazmalény” búzaköre MECSEKNÁDASD Ufós búzakört figyeltek meg a Kreszbach-tetőn. A hely­színre várják a szakértőt. A hét végén a teherautó tete­jéről vette észre a szabályos köralakzatot a Kreszbach- hegy egyik búzatáblájában Burzán István, Neukirchner István és •Hegedűs Gáspár. Óvatosan közelítették meg a tábla szélétől benn, jó tíz mé­terre lévő formát, amelynek az átmérője öt méter, és ebben a részben az óramutató járá­sával egyező irányban egyen­letesen elfekszenek a búza­szálak, sőt kisebb-nagyobb nyalábokban lazán össze is tekerednek. Mintha copfba font hajtincsek bújnának egymás mellett. Verőczei Ernő budapesti ufókutató számára ez a bizonyíték, vagyis nem gyerekek taposták le a gabonát, hanem repülő csészealj landolhatott a dűlő­ben, és kömyomatot hagyott maga után. Á kutató szerint valószínűbb, hogy a repülő alj egyik robotlénye, az ún. plazmagömbje szállt le a he­gyen, hogy energiával tölte- kezzen. Úgy véli az ilyen pi­henő pontokon a föld mélyé­ben energiaterek húzódnak, ahonnan utánpótlást szerez a plazmalény. Verőczei Ernő, aki hamarosan a helyszínre érkezik, tavaly Heréden vizs­gált búzaköröket. Ott is volt egy ötméteres, mely körül ki­sebbek is látszottak. Csuti J. \ <

Next

/
Oldalképek
Tartalom