Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-01 / 178. szám

1997. július 1., kedd Háttér - Riport Dhnántúli Napló 9 Gorillák a piac ködében A jó vagyonőrből hiány van fotó: Müller andrea Előítéletek és autós nők Sokakban élnek előítéletek a hölgyvezetőkkel szemben. Ezek tisztázására egy belga tanulmány az autót vezető nők öt típusát különbözteti meg. Az első csoportba az utak királynőjét sorolták, ő rendkívül öntudatosan köz­lekedik, a bonyolult helyze­teken, netán egy kissé kaci­fántosabb kereszteződésen egyszerűen tovasiklik a te­kintete. Az ilyen hölgyek ál­talában modem, sportos, „harapós” kocsikkal járnak, ami megfelel életvidám, spontán viselkedésüknek. A boldog vezető szívesen hajtja az autóját, ezért aztán főként rutinból (magyarán: mások számára gyakorta ki­ismerhetetlenül) kormá­nyoz. Egész viselkedését egyfajta extravagancia hatja át: szereti a szenvtelen stí­lusról árulkodó kocsikat, és roppantmód büszke a saját jószágára. A szupemagyi minden egyes közlekedési szabályra akkurátus figyelemmel van, éppen ezért nem túlzottan szíveli a száguldozást. S bár az önbizalma nem csekély, gyakorlatiassága pedig egy szolid, ámbár erőteljes ko­csira ösztönzi, karbantartá­sára jóformán semmi gon­dot nem fordít. Akkurátus kisasszony ve­lük szemben az autóját kizá­rólag a célnak megfelelő, praktikus szerkezetként fogja fel. Ezért nála csakis az árnak tökéletesen megfe­lelő, használt kocsi jöhet szóba, amely lehetőleg le­gyen igénytelen, mint az öszvér. Számára az autóve­zetés nem nyújt semmiféle érzelmi töltetet, ezért aztán a reakciói már az első ka­nyarvétel után idegesek. A macha (a „macho” női megfelelője) mindegyikük­kel ellentétben az önérzetes­ség netovábbja; ha valaki a köreit zavarja, azonnal föl­mutatja kinyújtott középső ujját. Televan energiával, és nagy, tekintélyt parancsoló kocsival jár, amely a hatal­mát és társadalmi helyzetét tökéletesen jelképezi. A vizsgálat azt is kimu­tatta, hogy a nők szíveseb­ben vezetnek a városi forga­lomban, mint az országúton - ellentétben a férfiakkal. A hölgyek leggyakrabban a hivatásukkal összefüggés­ben ülnek a volán mögé. Mindentől függetlenül egyébiránt a nők sokkal rit­kábban okoznak közleke­dési baleseteket. Még úgy is túlkínálat van a ha­zai személyi és vagyonvédelmi piacon, hogy ezzel a tevékeny­ségi körrel a cégbíróságokon bejegyzett vállalkozások egy része nem is foglalkozik őrző­védő szolgálattal. Az országban csaknem 4000 ilyen cég keresi a megélhetését. A forgás meg­lehetősen gyors, a minőségi követelmények - a többoldalú szakmai felkészültség - nőnek. Az IBSSA - a Nemzetközi Testőr és Biztonsági Szolgála­tok Szövetsége - soros ügyve­zető elnöke szerint a szakma az elmúlt években nagyon felhí­gult. Azt mondja Vadász László, a SECAB-előzményekkel bíró, tavasztól Securitas Rt. néven működő őrző-védő cég bara­nyai kirendeltségének vezetője, hogy csak jó vagyonőrben van hiány, nem jóban pedig túlkíná­lat. A valamilyen balhéba keve­redett embereket persze min­denki kiteszi az utcára - de nem ritka, hogy egy másik cég azonnal felveszi. Akkor is, ha nincs meg a kötelező vagyonőri vizsgája, ha nem informálta le. Az ilyen munkaerő olcsó és gyakorta zsebből fizetik.- Az a cég, amelyik ad ma­gára, hosszabb távon akar megmaradni a piacon, nem kö­veti el azt a bakit, hogy meg­bízhatatlan embert alkalmazzon - mondja Vadász László. Nem tagja a nemzetközi szö­vetségnek a Group-4 sem. Az egyik olyan - külföldi tulaj­donban lévő - cég, amelyik az ország egész területén dolgo­zik. Mégpedig sok emberrel, a „placcon” lévő alkalmazottaik száma 1500-1600 között van. Meglehetősen szerteágazó - bár természetesen a szakmai körön belül maradó - felada­tokra vállalkoznak, üzleti de­tektívek, pénzszállítók, a ban­kok biztonságát felügyelők egyaránt megtalálhatók közöt­tük.- Igyekszünk szelektálni, de azt a követelményt, hogy leg­alább az érettségije meglegyen minden alkalmazottunknak, nem mindig sikerül biztosíta­nunk - mondja Baranyai Ag­nes, a Group-4 magyarországi humánigazgatója. Gyakorta hallani- olyan ese­tekről, amikor éppen az őrző­védő szolgálatra szerződött cég embere követi el a lopást, a pénzszállító autó kirablását. Annak idején nem volt mentes a kezdet ilyen buktatójától a Group-4 sem, a sajtó megszel­lőztette a szentgotthárdi Opel- gyári gikszert, de azóta kifogás a cég ellen nem merült fel.- Speciális képzésről ­mondja az igaz­gatónő - jellem­zően csak akkor beszélünk, ha fegyveres szolgá­latról van szó. Az ilyen munka­kört ellátó al­kalmazottaink­nak egy köve­telménnyel töb­bel kell szembe­nézniük. Azt pe­dig, hogy ki mire alkalmas, már a felvételnél nagy­jából tudjuk, az interjú, a pszi­chológiai teszt alapján.- Az oktatás a kulcs! - állítja Petrisevics István, a Brill veze­tője. A Brill hostess-szolgálatra is vállalkozik, ami azt jelzi, hogy specializálódik a szakma. A szövetség véleményére tö­mören reagál: akinek van pénze, beléphet, de nem ad semmilyen képzést. Az őrző-védő szolgálatok piacán azonban itt-ott ködfol­tok rejtenek eseményeket, har­cokat. A konkurencia erős, a szolgálatokat igénybe vevő cé­gek között a meghökkentően nagyok is gyakorta cserélik szerződéses partnereiket. Ki mivel nyer, nemcsak az ajánlat olcsóbb voltán múlik. Elég a ki­túrni szánt ellenlábas egyik emberét némi „megtévedésre bírni”, s az esetet felnagyítani. Azt sem verik természetesen nagy dobra, amikor a szolgálat embere lop. Jellemző minden esetre Vadász László vélemé­nye: a konkurens cégekről csak jót, vagy semmit. Nem is említ egyet sem közülük. Ki kell azonban igazítani Petrisevics Istvánt. Az IBSSA létrehozott több vagyonvédelmi cég hozzájárulásából egy tíz­millió forintos alapítványt, amelynek célja a gorillák felső­fokú oktatása feltételeinek biz­tosítása. A tanterv kidolgozás alatt van, a magasabb képzést igénylők nyolc félévnyi tanulás után szóbeli és írásbeli vizsgát tesznek. Elvileg jövőre kezdik el Cegléden a leendő diplomás gorillák okítását. Mészáros Attila A megbízható társ fotó: Tóth László Dunai Imre jegyzete Magyarnak csúcs Közmondást választott új könyvének címéül neves ba­ranyai helytörténészünk: a „Magyarnak Pécs, németnek Bécs” mondást. A cím egyér­telműen árulkodik az önérze­tes tartalomról. Bennem azonban egyelőre csak a kételyt pendítette meg újra: elfogultságunkat is hoz­zászámítva, vajon mikor volt pont olyan kiemelkedő jelen­tőségű városa Pécs a magya­roknak, mint Bécs a németek­nek (osztrákoknak), hogy közmondásossá vált? Még a XIV. századi egyetem- alapításokon túl nincs alap az egyenlőségjelhez. Mivel jobb okfejtésre nem bukkantam, elfogadom a szá­zadelő nyelvtörténészének, Kertész Manónak az elemzé­sét, hogy a két város ebbe a közmondásos viszonylatba csak 1800 táján került, amikor is rosszul értelmezték a forrá­sul szolgáló régi íróink helyesírását. A pécs valójában csecs, amely a régi nyelvünk­ben gyermekjátékot jelentett, a bécs pedig becs. A kettő összekapcsolása, a csecsebe­cse, már sejteti, hogy nem túl jelentős értékekről van szó. A becs a 1600 táján egy apró pénzegység volt, a fillér har­mada. „Az szegény asszony két bécsét inkább böcsüllötte, hogy sem a gazdagok nagy adományát" - írta Pázmány Péter. Vagyis a szólás erede­tije két igen keveset érőt vesz egyenlőségbe, az pedig aligha áll Bécsre és Pécsre. Ámbár az a külföldi turista, aki Bécs után - a balatoni nyaralásáról - netán autóval ideruccanna felfedezni Pé­cset, könnyen el is téved­hetne. A táblák ugyanis csak 40 kilométerrel a cél előtt kezdik jelezni: ez az út Pécsre vezet, a régió legnagyobb, legősibb városába. Ez nem saját megfigyelé­sem, hanem a Magyar Turiz­mus Rt. vezérigazgatójáé, aki a Pécsi Ipari Vásárra jött Bu­dapestről az M-7-es közbeik­tatásával a Balatontól. Mert így időtakarékosabb. Két tünet a jelenből. A tör­ténész a nyelvészeti kételyek­kel is könyveimnek veheti a nevezetes közmondást, helyi történelemcsinálóknak vi­szont egyre inkább az árfo­lyamot kell számolgatniuk: hány becs a magyarnak Pécs? Még mindig kísérleti szakaszban Új rákellenes szerek A rákos betegek kezelésénél alkalmazott taxolt kikísérle­tező Kyriacos C. Nicolaou- nak és csoportjának sikerült újabb olyan természetes ere­detű vegyületeket előállíta­nia, amelyek hatékonyan pusztítják a tumorsejteket. A kaliforniai La Jolla-i Scripps Intézetben végzett kutatá­sokról a Nature című folyó­irat számolt be. A Sorangium Cellulosum baktériumokból kivont A és B epotilonok természetes eredetű, kémiailag nem mindennapi szerkezetű anyagok. Hatásuk hasonló a taxoléhoz, és laboratóriumi körülmények között igen ha­tásosnak bizonyultak a rákos sejtek legyőzésében. A kuta­tók szerint jelenleg az epoti­lonok a legígéretesebbek a között a több százezer rákel­lenes szer között, amelyek­kel az elmúlt két évtizedben végeztek kísérleteket világ­szerte. Ahhoz, hogy az epotilo­nokat klinikai vizsgálatok­nak is alávessék, előbb ké­miai szintézissel kellett őket előállítani. Az így nyert tiszta anyagok ugyanis hatá­sosabbak, jobban szelektál­ják a sejteket és kevésbé mérgezőek. A kutatócsoport egyik spanyol származású tagja, Joaquin Pastor el­mondta: a szerves vegyüle- tek szintézisénél új eljárást alkalmaztak, melynek révén hatékonyabban, gyorsabban és nagyobb számban jutottak a származékokhoz. Mindez pedig jelentősen megköny- nyítheti a gyógyászati szem­pontból hatékonyabb új ter­mékek előállítását - jegyzi meg a kutató. A taxol és az epotilonok úgy működnek, hogy stabili­zálják a sejtosztódásért fele­lős sejtalakulatokat. A sejt- osztódás folyamatának meg­akadályozása pedig a tumor­sejtek pusztulásához vezet - írja az El Paísban megjelent cikk szerzője. Határőr-kitüntetések A Határőrség napja - június 28-a - alkalmából több kitün­tetést és jutalmat vehettek át baranyai határőrök, más testü­letek munkatársai, illetve pol­gári személyek. Nováky Ba­lázs vezérőrnagy, a határőrség országos parancsnoka soron kívül határőr őrnaggyá lép­tette elő Váginé dr. Nagy Zsu­zsanna és Tóth Sándor száza­dosokat. Csorba István és Németh József nyugalmazott őrnagyokat ugyanakkor alez­redessé léptették elő. Kuncze Gábor belügymi­niszter jutalomban részesí­tette Ancsin Pál és dr. Elek Tamás alezredeseket, és Papp László főtörzsőrmestert. Sá­ros di János őrnagy országos parancsnoki jutalomban ré­szesült. Más testületek munkatár­sai és polgári személyek is vehettek át jutalmakat. így dr. Emyes Mihály rendőr dandártábornokot, a Baranya Megyei Rendőr-főkapitány­ság vezetőjét és Tóth István fuvarozót „A Biztonságos és Nyitott Határokért” emlék­érem arany fokozatával tün­tették ki. Várallyai Dezső honvéd alezredes jutalomban része­sült. A Pécsi Határőr Igazgató­ság igazgatója, Lovász József dandártábornok emléktárgyat adományozott Dancsházi Gusztáv honvéd alezredesnek és Szemző Tibornak, a kaposújlaki repülőtér vezető­jének. K. Sz. Ö. Utazik-e a Guernica? A spanyol Kongresszus is letette a voksát Picasso világhírű képé­nek, a Guernicának, illetve az ibér művészet egyik legismer­tebb alkotásának, az „Elchei Hölgy” néven ismert mellszo­bornak tervezett utazásával kap­csolatban. A Kongresszus illeté­kes bizottsága felszólította a ka­binetet - amely eddig húzódo­zott -, hogy „intézkedjen a két műalkotás elszállításáról, amint biztosítani lehet a szükséges vé­delmi és szállítási feltételeket”. A madridi Reina Sofia múze­umban őrzött Guernicát a baszk kormány kérte ki az új bilbaói Guggeinheim múzeum október 3-ai megnyitására, míg a mad­ridi Régészeti Múzeumban lévő ,.Elchei Hölgyet” az elchei ön- kormányzat kívánja kiállítani egy ünnepségen. II. Ramszesz szobra Kairóból visszatér Memphisbe? Az egyiptomi régészeti kor­mánybizottság azt javasolta, hogy szállítsák vissza eredeti helyére, Memphisbe II. Ram­szesz fáraó óriásszobrát, amely Kairó legszennyezet­tebb terén, a főpályaudvarral szemben áll 1956 óta. Március elején Ali Hasszán, az egyip­tomi régészeti hatóság veze­tője bejelentette, hogy a szo­borkolosszust július 1-jéig el­helyezik a kairói térről. Az óriásszobor új helyének kijelölésére életre hívott bi­zottság úgy foglalt állást, hogy a szobrot vigyék vissza Mit Rahinába, ahol annak idején Kairótól harminc kilométerre délre megtalálták, de előzőleg rendezzék Mit Rahina kör­nyékét, ahol az utóbbi évek­ben elszaporodtak az illegáli­san emelt építmények - idézte az AFP a MENÁ egyiptomi hírügynökséget. Az elmúlt években az egyiptomi hatóságok számos elképzelést vitattak meg, hogy a szobrot hogyan védhetnék meg a környezeti ártalmaktól. Az egyik legnagyobbnak tar­tott fáraószobor Kairóba hoza­taláról és elhelyezéséről annak idején személyesen Nasszer elnök döntött, s így került a 9,7 méter magas rózsaszín gránitszobor a kairói főpálya- udvar előtti Bab al-Hadid térre, amelyet azóta Kairó la­kosai csak Ramszesz-térként emlegetnek. II. Ramszesz az egyiptomi Újbirodalom leghíresebb fá­raója volt, aki apjának, I. Szétinek a halála után a Kr. e. 1298-tól 1235-ig uralkodott Egyiptom utolsó nagyhatalmi korszakában. Különösen a het­titák feletti katonai győzelmei­ről híres, amelyekkel vissza­szerezte a Palesztina feletti el­lenőrzést. Győzelmei nyomán több erődöt építtetett a Sínai- félszigeten. Egy ilyen erőd romjaira éppen tavaly októ­berben bukkant egy argentin régészcsoport, tavaly augusz­tusban pedig a gizai Mükeri- nosz-piramis tisztogatása köz­ben véletlenül egy hárommé­teres Ramszesz-szobrot talál­tak a munkások.

Next

/
Oldalképek
Tartalom