Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-06 / 183. szám

Mindenki fertőzött, de pánikra nincs ok (5. oldal) Az olcsó munkaerő, az ala­csony költségek nemcsak a klasszikus területeken csábí­tóak a külföldi befektetők szá­mára. Akadnak jócskán olya­nok is, akik külföldről ideér­kezvén üzletemberként (és ma­gánemberként is) inkább a ma­gyar hölgyekbe fektetnének be. A számtalan hazánkra aggatott jelző közül ezért érdemeltük ki az , .Európa pomóközpontja” címet az utóbbi években. A hozzáértők véleménye szerint Európában az olasz-magyar koprodukcióban készült pomófilmek viszik a pálmát, igényeseknek készül­nek a francia filmek is, a leg­durvábban Németországban űzik az ipart, a Benelux-álla­mokban és Skandináviában a szigorú, szado-mazo pornó dí­vik, Nagy-Britanniában legáli­san csak űn. erotikus filmeket gyártanak. A magyar pomópiac egyik jelentős cégének ügyvezetője lapunknak elmondta, hogy ha­zánkban kb. 10 vállalkozás fog­lalkozik komolyan ilyen filmek létrehozásával.-Átlagosan havi 8-10 telje­sen magyar film készül és kb. kétszer ennyi a koprodukciós és a külföldi forgatás Magyarorszá­gon. A külföldi befektetők leg­többször magyar stábbal dolgoz­tatnak, esetleg szereplőket hoz­nak otthonról. Jelenleg 150 kö­rüli a ,Jiivatásos” magyar pornó- színészek száma. ("•"5. oldal) Zenei ájulat - de nem katarzis! Nemrégiben történt egy pécsi komolyzenei hangversenyen, hogy egy hölgy hirtelen szabá­lyos ájulást produkált, majd mikor magához tért, úgy ma­gyarázta az esetet - mely nem először fordult vele elő -, hogy maga a zenei élvezet hozta ki a sodrából, vagyis a zene örömé­től áléit el. Az esztétika, a „szépérzés” több ezer éves története során nem egy lángelme próbálta megfejteni és leírni azt az ér­zést, mely a művészet - jelen esetben a muzsika - okoz az arra fogékony emberekben. Arisztotelész katarzisként, vagyis belső megtisztulásként emlegette a műélvezetet, mikor a félelem és a részvét uralkodik el a nézőn - igaz, főképp a drámára értette. Vajon modern korunk okos tudományai mit tudnak minder­ről? (*'5. oldal) Megy a kuna vándorútra Nyáron sok magyar turista keresi fel a horvát tengerpar­tot, hiszen gyönyörű fekvése nagyjából megfizethető árakkal párosul. Déli szom­szédaink közül is elég sokan látogatják meg Pécset, legin­kább bevásárolni járnak át a horvátok. Noha nagyon sok horvát vendég költi el itt a pénzét, elég gyakran felmerül az a panasz, hogy Pécsett mégsem lehet horvát fizető- eszközt, kunát vásárolni, a magyar utazók kénytelenek német márkát magukkal vinni szabadságukra. A pécsi utazási irodák, pénzváltók is szembesültek már ezzel a problémával. Az Expressz Utazási Irodában jelenleg egyáltalán nincs kuna, de ha lesz, 29-30 forint körüli összegért adják el. Az IBUSZ-irodák egy része még nem foglalkozik kuna váltá­sával, de náluk is nagy lenne a kereslet erre a pénznemre. A Mecsek Tours pécsi kiren­deltsége egyáltalán nem árul horvát pénzt, csak vesz. Az Aurum cég pénzváltóinál je­lenleg is van elegendő kuna, ők leginkább Harkányban szerzik be a számukra szük­séges mennyiséget. A pécsi kunahiány okaként több nézet is napvilágot lá­tott. Néhány utazási irodában elmondták, hogy csak a hor­vát bevásárló-turisták töre­déke hoz magával otthoni pénzt, a többség inkább né­met márkával érkezik. Mások szerint a kuna hiánya mögött bonyolultabb és körmönfon­tabb üzleti fogások rejtőznek. ('*'4. oldal) Negyven hektó hamis bor Dombóváron Dombóváron egy nagykeres­kedőnél 40 hektoliter hamis - vörös és fehér - bort foglaltak le. A nedűk már kannában, OBI címkével várták az érté­kesítést. A laborvizsgálatok a vörösborról kiderítették, hogy nem a tanúsítványa szerinti minőség, a fehérborról pedig bebizonyosodott, hogy cu­korcefréből készült. A vörös­bor esetében a fogyasztóvé­delmi felügyelőség intézke­dett, 30 000 forintos bírságot szabott ki és az itókát meg­semmisítésre ítélte, a fehérbor a vámosok „reszortja”, mert cukorcefréből készül - tájé­koztatta lapunkat dr. Varga Tibor, a megyei Fogyasztó- védelmi Felügyelőség veze­tője. A borok az Alföldről származtak. A szekszárdi dombvidék legrégibb pinceborozójának tulajdonosa, Májer Mátyás úgy nyilatkozott lapunknak, hogy őt zavarja is, meg nem is az alföldi pancsolás. A borai­ért eljönnek az ínyencek, azok, akik tudják, hogy mi­lyen az igazi bor. Az alföldi pancsolók azért ártalmasak, mert felvásárolják a szőlőt, s így felverik az árakat. Míg egy tisztességes szekszárdi borász I kiló szőlőből - két fejtés után - 6 deciliter bort nyer, addig az alföldiek ezzel szemben minimum 3 litert. A csak cukorból készült borokkal a szekszárdiaknak nincs gondjuk, mert a „nagy­városi lump” eddig is ilyet ivott, s nem a minőséget ke­reste. Sajnos a komolyabb vendéglátóhelyeken is megje­lentek ezek a borok, a gyanút­lan vendég pedig nem tudja, mit tesznek elé. Hazafi Zs. Két vízbefúlt A Vajszlónál folyó Fekete­vízbe fulladt pénteken egy helyi lakos. A 26 éves férfi megmártózni indult, de úszni nem tudott, epilep­sziás rohamot kapott - el­merült. Mohácsnál szomba­ton a Külső-Bédán találtak egy vízbefulladt ismeretlen személyt. Balogh R. Ép bőrrel biztos a védelem Nemi betegségeket, így HIV-fer- tőzést sem lehet fürdéssel sze­rezni, csak közvetlen emberi kap­csolat által. Bőrbetegségeket is csak kivételes esetekben, hiszen a bőr úgy lett .Jdtalálva”, hogy védje a testünket - tudtuk meg dr. Ligeti Judittól, a Tolna Megyei Kórház Bőr- és Nemibeteg-gon- dozójának főorvosától. Ám nya­ranta gyakran előfordulnak a kü­lönféle csípésekből fakadó kelé­sek, kiütések, elmérgesedett se­bek. A vízben élnek apró élőlé­nyek, melyek csípései kiválthat­nak ilyen jelenségeket, főleg, ha a csípés felületét vakaiják, elkapar­ják, mivel ilyenkor a baktériumok bejuthatnak a bőrfelszín alá. A főorvosasszony azokat a hí­reszteléseket is cáfolja, hogy az algák okoznának bőrbetegségeket. A bőr szinte mindentől véd addig, míg ép a felszíne. (*~5. oldal) Nagy magyar pomóparadicsom t ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom