Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-31 / 208. szám

Jogszabály-ismertetés Dunántúli Napló 7 1997. július 31., csütörtök Műemlékvédelem offenzívában A siklósi vár is fokozottan védett műemlék fotó: Tóth l. Oldalszerkesztő: Jog-forrás Magánszálláshelyek. A Kormány 110/1997. (VI.25.) Korm. rendeleté a magánszálláshelyek idegen- forgalmi célú hasznosításá­ról kimondja: ilyen haszno­sítás a falusi szállásadás és a városokban, a gyógyhelye­ken, üdülőhelyeken folyta­tott fizető-vendéglátás. Ma­gánszállásadásnak akkor minősül a tevékenység, ha az ágyak száma a 10-et, (legfeljebb 5 szobát) nem haladja meg. Közös háztar­tásban élők közül egy címen csak egy személy vehető az illetékes települési önkor­mányzat jegyzőjénél nyil­vántartásba. Nyelvpótlék-korlát. A közalkalmazottak jogállásá­ról szóló törvényt módosító 1997. évi LVI. törvény sze­rint nem fizethető idegen­nyelv-tudási pótlék a nyelv­tanári, tolmácsi, fordítói, re­vizor-fordítói munkakörben foglalkoztatott közalkalma­zottnak a munkaköre ellátá­sához szükséges idegen­nyelv használata alapján. Polgári védelem az okta­tásnak. Hatályba lépett a Művelődési és közoktatási miniszter 27/1997. (VII. 15.) MKM rendeleté a kulturális és az oktatási ágazat polgári védelmi feladatairól. A ren­delet hatálya kiterjed a mi­nisztérium közvetlen fel­ügyelete alá tartozó intéz­ményekre, a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézmények hallga­tóira és dolgozóira, és a közoktatási törvény hatálya alá tartozó intézmények pe­dagógusaira és tanulóira. Külföldiek ingatlan­szerzése. A Kormány 118/1997. (VII. 11.) Korm. rendeleté a külföldiek in­gatlanszerzéséről szóló 7/1996 (1.18) Korm. rende­leté módosításáról ki­mondja: a földhivatal veze­tője abban a kérdésben, hogy az ingatlanszerzés sért-e önkormányzati érde­ket, az ingatlan fekvése szerint illetékes települési önkormányzat polgármes­terének nyilatkozatát kéri, s annak figyelembe vételével megtagadhatja az enge­délyt. A műemlékvédelemről szóló az 1997. évi LIV. törvény a ve­szélyeztetetté vált ügyet is védi azzal, 1998. január 1-jei ha­tályba lépésekor a központi költségvetési előirányzat a nem állami tulajdonúban lévő műemlékek fenntartásának, helyreállításának, hasznosítá­sának támogatására is szolgál. A műemlék minden alkotóele­mére kiterjedő fenntartásáról, jó karban tartásáról a műemlék tulajdonosa (kezelője, a tulaj­donosi jogok gyakorlója, in­gyenes használója) köteles a törvény szerint gondoskodni. • A műemlékeket a jellegük­höz méltóan és a védett értékek veszélyeztetését kizáró módon kell használni, illetve hasznosí­tani. Tiszteletben kell tartani az eredeti eszmei jelentéstartal­mat, és a vele összefüggő funk­cionális, hagyományi és kegye­leti szempontokat. Meg kell őrizni az építészeti, belső építé­szeti, képző- és iparművészeti Most érettségizett leánya a jo­gászi pályát célozta meg, s alighanem a szülői példa ha­tása. Ám dr. Illés Judit, a Pécs Önkormányzata Polgármesteri Hivatalának jogtanácsosa ezt nem kommentálja. A beszélge­tés során annyi mégis előbuk­kan: a saját pályaválasztásában nem lehetett szerepe családi hagyománynak. A pécsi városháza csak 26 hónapja a munkahelye. 1976- ban szerzett diplomát Pécsett. A kezdettől eltekintve a köz- igazgatásban dolgozott, és 1995-ig Pécsnél jóval kisebb te­lepüléseken. 1980-tól Kővágó­szőlős Községi Tanácsának vb- titkára, majd 1990-től még há­rom kistelepülés - Bakonya, Cserkút, Kővágótöttös - kör­jegyzője volt.- A jogászpalánták nem a községi közigazgatásba álmod­ják magukat - provokálom.- Lehet, ám én már az egye­temi évek kezdetén a közigaz­gatást választottam, ha nem is vágyálomként - mosolyodik el. kialakítás, berendezés és felsze­relés értékeit, illetve biztosítani kell ezek érvényesülését. • Műemléken és a világörök­ség jegyzékbe felvett védett te­rületeken reklám nem helyez­hető el, kivéve, ha a védetté nyilvánító, vagy azt módosító rendelet másképp nem rendel­kezik, és a műemlékvédelmi hatóság azt engedélyezi. A tör­vény hatálybalépése előtt vé­detté nyilvánított műemlék in­gatlanán reklám a műemlékvé­delmi hatóság engedélyével he­lyezhető el. Műemlék lakóépü­let helyreállításának, komfort- fokozata építési munkával való növelését támogatni kell. Mű­emlék egésze nem bontható le. Erre engedély nem adható, és részleges bontásra is csak mű­emléki érdekből. • A műemlékvédelmi hatóság építésügyi hatósági jogkörében engedélyezi a műemléken vég­zendő minden olyan építési munkát - a munkákat követően a használatbavételt is -, amely-A közigazgatás az a terület, ahol a jogász a legtöbbet segít­het az embereknek ügyes-bajos dolgaikban, különösen kistele­pülésen, ahol a közigazgatás személyes ügy. Bogyiszlói szü­letésű lévén közel állnak hoz­zám a falusi emberek. Nem volt szokatlan faluban dolgozni, azért is vállaltam. És valóban ösztönző volt a személyes kap­csolat az ügyfelekkel. Eredetileg 1-2 évről volt szó, aztán másfél évtized lett belőle. az építésügyi engedélyezés szabályai szerint engedélyköte­les; továbbá a műemlék ingat­lant érintő területfelhasználást és telekalakítást. A műemlék- védelmi hatóság engedélye szükséges egyébként építési engedélyhez nem kötött, de a műemlék jellegét, megjelenését tartósan érintő munkákhoz; to­vábbá - egyebek közt - a mű­emlék funkciójának, használati módjának, céljának megváltoz­tatásához; ingatlana területén fa kivágásához, telepítéséhez is. • Ha a műemlékvédelmi ható­ság azt észleli, hogy a tulajdo­nos a műemlék fenntartására vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti, és ezért az veszélybe került, akkor a szükséges mun­kák elvégzésére kötelezheti; a tulajdonos költségére és veszé­lyére elvégeztetheti; a műemlék kisajátítását, vagy a vagyonke­zelési szerződés felülvizsgála­tát kezdeményezheti. (Egyéb­ként a műemlék kisajátítását a tulajdonos is kérheti.) És elég sikeres időszaknak számít az említett községek éle­tében. Szakmailag pedig úgy könyveli el, hogy kitűnő iskola volt: a hivatal egyedüli jogá­szaként a közigazgatás minden területében jártasságot kellett szereznie. S ha már a szakmai önképzés része lett az életének, a jogi szakvizsgát is letette. Ez segítette hozzá, hogy 15 év után egy kicsit pályát módosítson.-Úgy éreztem, váltani kell, mert aránytalanul több a mun­kámba befektetett energia és az apró konfliktus, mint a tevé­kenység elismerése. Nekem is új feladattal kell kipróbálnom magam, és a körjegyzőséghez tartozó önkormányzatoknak is meg kell adni a lehetőséget, hogy felméijék, miként tudnak együttműködni egy új szakem­berrel. Harag nélkül váltunk el. Csak éppen megbomlott a harmónia. Nem mondja, de az valószínűleg nagyon fontos le­het számára, hiszen a pécsi Kertvárosi Református Gyüle­kezet Kórusában énekel. D. I. • Azt aki a törvényben enge­délyhez kötött tevékenységet a nélkül, vagy attól eltérő módon végzi; műemléket részben vagy egészben megsemmisít; a mű­emlékvédelmi hatóság által el­rendelt kötelezettségét nem tel­jesíti, és ezzel a műemléki ér­tékben kárt okoz, műemlékvé­delmi bírsággal kell sújtani. A bírság összege a műemlék jelen­tőségéhez és a műemlékben okozott kár mértékéhez igazo­dik. Megállapításának alapjául szolgáló értékek kategóriánként: 200, 100 és 20 millió Ft. D. I. Még polgáribb polgári szolgálat A polgári szolgálatról július 25-én hatályba lépett törvény alapján lelkiismereti okokból a fegyveres szolgálatot nem vállalók számára enyhülnek a szolgálathalasztási feltételek, a sorkatonákéhoz alkalmazkodva csökkent a szolgálati idő és azo- kéval megegyező a havi illetményük: jelenleg 7000 Ft. A ruhapénz 500 Ft-ról havi 2000 Ft-ra emelkedett. A kiadások zöme a munkaügyi tár­cánál jelentkezik. A foglalkoztatóknak csak napi háromszori étkezést kell biztosítaniuk, vagy an­nak megszabott költségét. (Ez most 325 Ft/nap.) A polgári szolgálatot az egészségügyi és szo­ciális, a gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális, művelődési, oktatási, természet- és környezetvé­delmi, vízgazdálkodási tevékenységek körébe tartozó munkavégzéssel kell teljesíteni. Alkotmány és népszavazás Az Országgyűlés az 1997. évi LIX. törvénnyel módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányát. A módosításban az egyik fő tömb a 3.§, amely szerint az Alkotmány a következő 28/-28/D. §-sal egészül ki: „28/B. § (1) Országos népszavazás és népi kezdeményezés tár­gya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet. (2) Az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képvise­lők kétharmadának szavazata szükséges. 28/C. § (1) Országos népszavazást döntéshozatal vagy véle­ménynyilvánítás céljából lehet tartani, a népszavazás elrendelé­sére kötelezően, vagy mérlegelés alapján kerül sor. (2) Országos népszavazást kell tartani legalább 200 000 válasz­tópolgár kezdeményezésére. (3) Ha az országos népszavazást el kell rendelni, az eredményes népszavazás alapján hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. (4) Mérlegelés alapján országos népszavazást a köztársasági el­nök, a Kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada, vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyű­lés rendelhet el. (5) Nem lehet országos népszavazást tartani: a) a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, b) hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről, illetve az e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, c) az Alkotmány népszavazásról, népi kezdeményezésről szóló rendelkezéseiről, d) az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezet­alakítási (-átalakítási, -megszüntetési) kérdésekről, e) az Országgyűlés feloszlásáról, f) a Kormány programjáról, g) hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükség- állapot kihirdetéséről, h) a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról, i) a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, j) a közkegyelem gyakorlásáról. (6) Az országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint a fele, de legalább az ösz- szes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. 28/D. § Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választó- polgár nyújthat be. Áz országos népi kezdeményezés arra irányul­hat, hogy az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdést az Ország- gyűlés tűzze napirendjére. Az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az országgyűlés köteles megtárgyalni.” PORTRÉK A JOG ÁSZAI KÖRÉBŐL: DR. ILLÉS JUDIT A közigazgatás személyes ügy „Felértékelt” fellebbezési jog Az ésszerűsítés ellenére kétséges a hosszú vagyoni tyúkperek alkonya A polgári perrendtartást módosító - július elején megalkotott - törvény­nyel az igazságügyi tárca javasla­tára a törvényhozó egyszerűsíteni, ésszerűsíteni és gyorsítani kívánta a polgári pereket. A módosítás egyik kényes és aggá­lyokkal is fogadott eleme, hogy 1998. január 1-jei hatállyal bevezeti a kis perértékű ügy kategóriáját: a 200 ezer forintnál kisebb perértékű vagyonjogi ügyek csak eljárási szabálysértésre vagy téves jogalkalmazásra hivatko­zással lesz helye. Másodfokú eljárás ilyenkor az első fokú határozat jog­szerű helyességének ellenőrzésére szo­rítkozik majd. Tehát nem lesz mód a másodfokú bíróság előtt új tények állí­tására, a kereset módosítására, új bizo­nyítékok, viszontkereset, vagy beszá­mítási kifogás előterjesztésére. Dr. Gátos György (képünkön), a Baranya Megyei Bíróság polgári jogi kollégiumának vezetője is lát kétséges elemeket a polgári perrendtartás mó­dosításában.- A fellebbezési lehetőség korlátozása nagy mérlegelési te­ret nyit a bíróság számára annak meg­ítélése során, hogy vajon tényleg olyan jogkérdésről, vagy olyan eljárási sza­bálysértésről van szó, amelynél a fellebbezésnek helyt kell adni 199 999 forint perértékű ügyben, míg a 200 ezer forintosnál nem kérdés, hogy lehet-e fellebbezni. A gyakorlat során persze majd kialakulnak a szem­pontok, de addig nehéz a bíráknak va­lóban stabil jogalkalmazást produ­kálni.-Miért a 200 ezer forint vízvá­lasztó? Igazolja ezt tapasztalat? Nem inkább a pesti értékrendet tükrözi az összeg? Miközben például Szigetváron egészen más perértékek tipikusak.-Ezt az értékhatárt alighanem ki kellett találni. Ám ez csak feltételezés. Az viszont tény: valóban mások az ér­tékrendek Budapesten és az úgyneve­zett vidéken. A példánál maradva: ha a Szigetvári Városi Bíróság ügyforgal­mát és az ott tipikusan megjelenő pe­reket nézem, akkor mindenben alá tu­dom támasztani a feltételezését. A tér­ség elszegényedettsége megmutatko­zik a perértékeknél is. Amikor ott egy- egy gyermektartási perben 30-40 fo­rintokon vitatkoznak a felek, tényleg nem túl szerencsés a pesti mérték sze­rinti értékhatár.- Mennyire újdonság a bagatell ügyek kategóriája és mennyire passzol az általános jogelvekkel?- Vannak a nyugati országok jog­rendszereiben is hasonló megoldások. A „bagatell ügy” fogalom a magyar el­járásjog történetében sem ismeretlen. A perérték szerinti korlátozást tehát nem lehetetlen összhangba hozni a jogel­vekkel. Az alkotmánnyal való összhan­got pedig megteremtette a jogalkotó. A jelenlegi parttalanságot valóban indo­kolt korlátok közé szorítani. Ám ez egy­részt szokatlan lesz, másrészt vannak jogalkalmazási problémái. Továbbá: egy jogállamban a polgárokat admi­nisztratív eszközökkel a pereskedésben megakadályozni soha nem lehet. A mó­dosítással végső soron erről van szó, még ha csak a fellebbezési jog szűkíté­sével is. Ez különösen nehezményez­hető állampolgári aspektusból. Az érin­tettek ekképp háborognak majd: „Hogy jön ahhoz az állam, hogy a fellebbezési jogomat megvonja.-Abból, hogy a bagatell ügyekben csak a jogszerűség tekintetében lehet majd fellebbezni, nem származik-e sok-sok újabb per?- Reális veszély. A beszámítási ki­fogás, vagy a viszontkereset lehető­sége révén egy füst alatt olyan ügyösz- szességet el lehet bírálni, amely nélkül hihetetlenül szétparcellázódhat a felek jogvitája. Amikor a törvényhozás fő célként az eljárás gyorsítását helyezte előtérbe, ez úgy üthet vissza, hogy új­ratermelődnek olyan igények, amelyek a jelenlegi szabályok szerint egy per keretében elbírálhatók.- Mennyire mesterségesen elnyúj­tottak a polgári perek?- Kétség kívül van ilyen jelenség. A perek elhúzódásának egyik fő oka az alperesek kötelezettség alóli minden­áron való kibújásának a szándéka. Ám jó bírói pervezetéssel a jelenlegi szabá­lyok alkalmazásával is gátat lehet vetni az ilyen törekvéseknek. A visz- szaélésszerű jogérvényesítést teljesen megszüntetni viszont aligha lehet. Dunai Imre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom