Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-04 / 181. szám

1997. július 4., péntek Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 Személyazonosságot is igazolhat a jövőben Hárommillió útlevél lejár A Belügyminisztérium napo­kon belül második olvasatban is a kormány elé terjeszti az új útlevéltörvény tervezetét, s annak jóváhagyása után még a nyári szünet előtt benyújt­ják azt a parlamentnek. Az Országgyűlés várhatóan novemberig elfogadhatja az új útlevéltörvényt - jelentette be Kuncze Gábor belügyminiszter a tervezetről tartott tegnapi egyeztetés után. A tárgyaláson öt párt vett részt, az MDF csak írásos véleményét küldte meg, az FKGP nem jelent meg. A BM által készített javaslat­tól eltérően a pártok továbbra is igénylik, hogy a parlamenti képviselők diplomata-útlevelet kapjanak. A tárca ehelyett csak szolgálati útlevelet tervezett számukra. Egyetértettek a pár­tok azzal az elképzeléssel, hogy az új, a miniszter szerint biz­tonságosabb és technikailag tar- tósabb útlevelet ezután is 5 évre 4000 forintért, 10 évre pedig 6000 forintért lehessen kivál­tani. Elviekben, általánosság­ban elfogadták, hogy a nagy összegű, 10 millió forintot meghaladó köztartozás esetén, ha erről jogerős határozat szüle­tett, az útlevél bevonható, s az utazás korlátozható legyen. Kérdésekre válaszolva a mi­niszter elmondta, hogy jövőre mintegy 3 millió útlevél érvé­nyessége jár le, és a - nemzet­közi gyakorlatnak megfelelően - érvényességüket nem lehet majd meghosszabbítani. A személyazonosság igazolására a jövőben a személyazonossági, az útlevél és a jogosítvány egy­aránt alkalmas lesz. Javaslatok az érdekegyeztetés javítására Új jogkör, nagyobb rang Több mint egyéves szakértői munka eredményeként kör­vonalazódott, hogy miként lehetne megújítani, korszerű­síteni az Érdekegyeztető Ta­nács munkáját. A Munkaügyi Minisztériumban az elképzeléseket ismertetve tegnap elmondták: a kormány­zat a többi között javasolja, hogy az ÉT a minimálbér-eme­lés meghatározásán kívül vegye át a munkaidő-, a bérpótléktéte­lek kijelölésének jogkörét is a Munka törvénykönyvétől. A három „oldal” - a munka- vállalók, a munkaadók és a kormányzat - képviselőinek egyezsége alapján lefelé vagy felfelé is változhatnának a Munka törvénykönyvében meg­határozott, a munkaidőre, a túl­munkára, a bér- és túlórapótlé­kokra vonatkozó szabályok. Mindez növelné az ÉT rangját. A kormányzat szükségesnek tartja azt is, hogy határozzák meg: mennyi időt fordíthat az ÉT egyes törvények egyezteté­sére. A kabinet korszerűsítése­ket javasolt a kollektív szerző­dések megkötésére, a munka­ügyi jogviták per előtti egyezte­tésére is. A munkáltatóknak a kollek­tív szerződések megkötésekor el kellene fogadniuk a nem rep­rezentatív szakszervezetek ajánlatait is. A munkaügyi jog­viták per előtti egyeztetésében pedig részt vehetnének a mun­kahelyi békéltető bizottságok, az országos munkaügyi közve­títői és döntőbírói szolgálat, va­lamint a munkaügyi bíróságok. Alapítvány tehetséges diákoknak Megfiatalítják az egészségügyi intézmények gépparkját „Esély” elnevezéssel a nehéz anyagi helyzetben levő családok tehetséges gyermekeinek továbbtanulását segítő új közala­pítvány létrehozásáról döntött tegnapi ülésén a kormány. Ennek révén a középiskola utolsó félévét végző, illetve a fel­sőfokú képzésben részt vevő fiatalok kaphatnak rendszeres anyagi támogatást, ha a családban az egy főre jutó havi jöve­delem nem haladja meg a nyugdíjminimum 80 százalékát. A kabinet határozott arról is, hogy fokozatosan megújítják az egészségügyi intézmények röntgengépparkját és sugárte­rápiás eszközeit. Négy év alatt - központi beszerzéssel - 1280 elavult röntgent cserél­nek újra. A 18 milliárd forin­tos fejlesztés 65 százalékát a költségvetés, 30 százalékát a fenntartók, 5 százalékát az érintett intézmények fedezik. A sugárterápiás centrumok 4,9 milliárd értékű új gépparkkal gazdagodnak. A kormány áttekintette a munkavédelem helyzetét. A statisztikák szerint tavaly mintegy 8 százalékkal csök­kent a munkahelyi balesetek száma. Az előírások betartását csaknem 20 000 vizsgálat so­rán ellenőrizték és a mulasztá­sokért összesen 70 millió fo­rintnyi bírságot szabtak ki. A kormány meghatározta a jövő évi agrártámogatási rend­szer főbb irányelveit. Kiemelt ösztönzésre számíthatnak a versenyképességet javító be­ruházások, s fokozottan segí­tik az ágazat forgóeszköz-ellá­tottságának javítását. Egyes termékek esetében a garantált ár mellett úgynevezett cent­rumárat is meghatároznak. A kabinet a külföldiek nem termőföld-kategóriába tartozó ingatlan szerzését illetően a jövőben nagyobb beleszólási jogot ad a megyei közigazga­tási hivataloknak. A kormány- rendelet szerint az illetékes hivatal akkor is engedélyez­heti a vásárlást, ha a helyi pol­gármester kellő indok nélkül elzárkózik attól. -rian A nyári foglalkoztatásnál is megvédhetők a fiatalok jogai Diákmunka tanulópénz nélkül A nyári alkalmi munka megkezdése előtt minden diák kérje az őt foglalkoztatni kívánó vállalkozótól, cégtől, hogy írásos szerződésben rögzítsék a feltételeket és a járandóság össze­gét. Érdemes a papírhoz ragaszkodni azért is, mert nélküle jogvita esetén a kárvallott nehezen tudja bizonyítani igazát.- Megelőzhetők a diákok nyári foglalkoztatásánál a munkaadók visszaélései - ál­lítja dr. llovszky Adrienn, a Munkaügyi Minisztérium jo­gásza. Azt javasolja például az új­ságárusítást, a szórólapkihor­dást, vagy más, akár a legegy­szerűbb munkát vállaló fiata­loknak is, hogy ragaszkodja­nak a megbízási szerződés he­lyett a számukra előnyösebb, határozott időre szóló munka- szerződéshez.-Lényeges a különbség a kettő között. A munkaszerző­dés garantálja az átlagban napi 8 órás munkáért legalább a minimálbért, a heti két pihe­nőnapot, és szükséges esetén a betegszabadságot. Bár megbízási szerződést elvileg csak meghatározott feladat, adott időtartam alatti elvégzésére, s nem folyamatos munkavégzésre lehetne kötni, a munkaadók mégis szíveseb­ben élnek ezzel. Szóbeli meg­állapodást kötnek, a többi kö­zött azért, mert a fizetség és a munkaidő hossza így alku tár­gya, vagyis a vállalkozó elvi­leg nevetséges bérért akár napi 12 órában is dolgoztathatja al­kalmazottját. A szakértő felhívja a fi­gyelmet arra, hogy jogsértés gyanúja esetén a szerződést a munkavállaló 30 napon belül megtámadhatja. A paragrafu­sok világában járatlan diákok­nak persze nehéz a dolguk. Az érvényes szabályok ezért is ír­ják elő, hogy a 14-18 év kö­zötti korosztály foglalkoztatá­sához a szülőnek nyilatkozat­ban kell hozzájárulnia. Mint megtudtuk, a munka­ügyi felügyelők a diákokat al­kalmazó vállalkozásokat sza­bálytalanság esetén először fi­gyelmeztetik, később akár 3 millióra is büntethetik. T. M. Művészettel az idegenforgalomért Magyar kultúra az Interneten Kétszázmillió forinttal támo­gatja a Nemzeti Kulturális Alap, valamint az Ipari, Ke­reskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium azokat a művé­szeti vállalkozásokat, ame­lyek jelentős idegenforgalmi vonzerőt is gyakorolnak. A Magyar művészet címmel közreadott felhívásra 165 pá­lyázat érkezett, és közülük csaknem százat talált támoga­tandónak a bírálóbizottság. Mint a tegnap nyilvános­ságra hozott döntésből kiderül, huszonhat pályázó külföldi művészeti fesztiválon való részvételét 67 millió forinttal segítik. Köztük vannak többek között az Edinburghi Fesztivál és a ljubljanai Európai Kulturá­lis Hónap résztvevői. Huszonhatmillió forintot szavaztak meg tíz külföldi ma­gyar intézet 22 programtervé­nek. Hazai fesztiválok rendezé­séért 31 pályázónak összesen 83 millió forintot ítéltek oda. A magyar művészetet repre­zentatív módon bemutató kiad­ványok megjelentetésére három pályázó kapott együttesen mintegy 15 millió forintot. A hazai kultúrát és művé­szeti programokat tartalmazó Internet-adatbázis létrehozására a Magyar Kulturális Szövetség kapott ötmillió forintot. Kihirdették a Nemzeti Kultu­rális Alap zenei pályázatának eredményét is. Etikai problémák és ízlésbeli különbségek a reklámpiacon Télikabátban melltartót hirdetni? A napokban fogadta el a parlament a reklámtörvényt. Ám a kodifikációból kimaradt egy passzus, amely a fogyasztást ösztönző eszközök tárából száműzte volna a közízlést sértő képeket, szövegeket. Talán azért, mert a honatyák is belát­ták: a „közerkölcs” és a „közízlés” olyannyira napról napra változó fogalmak, hogy a bíróságok előtt sem nagyon lehet hivatkozni rájuk. A reklámot nem kell előzete­sen engedélyeztetni semmiféle fölöttes szervvel. A szakma meghatározó személyiségei szerint nem is lett volna sze­rencsés, ha a törvényhozás változtat ezen a helyzeten. Bízni kell a médiatulajdono­sok kontrolljában, amely - egy-két esettől eltekintve - eddig is meglehetős bizton­sággal szűrte ki a nagyközön­ség elé nem való illusztráció­kat, mondókákat. Csak egy példa: a Magyar Televízióban fekete folttal tet­ték láthatatlanná az elektroni­kus média vezetői által ízléste­lennek talált üdítőital-szlo­gent. A Magyar Reklám Szövet­ség etikai bizottságához bárki fordulhat panaszával, amelyet kivizsgálnak, s állást is foglal­nak az ügyben. Ám ettől kezdve már csak szakmai te­kintélyük ad súlyt döntésük­nek - más eszközük nincs an­nak elfogadtatására. Mégis a legtöbb ügynökség és média- tulajdonos megfogadja ajánlá­saikat, annál is inkább, mert mindig igyekeznek kiegyensú­lyozott döntéseket hozni. Volt olyan háborgó állam­polgár, aki azzal fordult hoz­zájuk: ítéljék el az óriásplaká­tokon duzzadó kebleket, ame­lyek intim fehérneműt reklá­moznak. Az etikai testület nem tehetett egyebet, mint le­szögezte: melltartót nem lehet nagykabátban hirdetni, még télen sem. (tardos) Hírcsatorna Vita Tocsikról. Még az albán parlamentben is visszatetszést keltene az az eljárás, amit a kor­mánypártok az úgynevezett To- csik-bizottsággal kapcsolatban megpróbálnak alkalmazni - mondta Balsai István, az MDF parlamenti képviselője csütörtö­kön. Mint ismeretes, az MSZP és az SZDSZ kezdeményezni fogja a bizottság megszüntetését. A maffia megúszta. Összesen mintegy 110 év börtönbünte­tésre és 65 millió forint pénz- büntetésre ítélte a Szegedi Vá­rosi Bíróság csütörtökön azt a 40 vádlottat, akik négy éve ház­tartási tüzelőolajat gázolajként forgalmaztak. Az ítélet indok­lásában a bíró rámutatott: má­soknak is a vádlottak padján kellett volna ülniük, ám a nyo­mozó hatóság nem derítette ki, hogy kik azok, akik az olajat külföldről feketén behozták. Torgyán vitája a PM-mel. A Kisgazdapárt elnöke tegnap egy tájékoztatón nehezményezte, hogy a Budapest Bank és a Pénz­ügyminisztérium közötti kapcso­latra vonatkozó dokumentumo­kat Draskovics Tibor államtitkár titkosította. Az FKGP elfogadha­tatlannak tartja, hogy a „pénzügyi oligarchiát” a banktitokra való hivatkozással kiemeljék a de­mokratikus kontroll alól - érvelt a pártelnök. Ellenzéki levél. Az MDF és a Fidesz frakciója csütörtökön tette közzé annak a levélnek a szövegét, amelyet a tb-önkor- mányzatok elnökségeihez in­téztek. Ebben a képviselők azt kérik, hogy megvizsgálásra bi­zonyos munkaanyagokat, do­kumentumokat „folyamatosan, soron kívül és hiánytalanul” küldjenek meg számukra. Vádemelés Ekremék ellen. Az ORFK Központi Bűnüldözési Igazgatóságának (KBI) Vizsgá­lati Főosztálya befejezte azt a büntetőeljárást, amelyet alkot­mányos rend elleni szervezkedés bűntett, továbbá visszaélés lő­fegyverrel és lőszerrel bűntett el­követésének alapos gyanúja miatt ez év március 9-én indított Ekrem Kemál Györggyel és társaival szemben. Ekremék arra készül­tek, hogy ez év március 15-én a kormány megdöntése érdekében tömegzavargást provokálnak a fővárosban. Új Pannon-szerződések. Négy új külföldi szolgáltatóval bővítette a Pannon GSM Táv­közlési Rt. roaming-partnerei- nek körét - közölte csütörtökön a mobiltársaság. Eszerint ma már négy földrész 39 országá­nak 62 GSM-hálózatán vándo­rolhatnak a Pannon előfizetők, azaz használhatják Pannon kár­tyájukat és készülékeiket. Beszélgetőpartnerünk: Kónya Imre, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke A nyírfaág még nem száradt el A Nyírfa-ügy nem a titkosszolgálatok akciója volt politikusok ellen, ám az üggyel kapcsolatos felelősségre vonás a politika akciója a titkosszolgálatok ellen - állítja Kónya Imre, az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke. Az MDNP-s képviselő - az In­formációs Hivatalnak a szerve­zett bűnözéssel összefüggő megfigyeléseiről szóló 1700 oldalas iratanyagának áttanul­mányozása és számos érintett meghallgatása után - úgy látja: a hivatal munkatársai nem kö­vettek el jogsértést azzal, hogy a Nyírfa-ügy során ismert em­berekbe „botlottak”.- Mire alapozza véleményét?- Részletekbe nem bocsát­kozhatom, de a lényeg egysze­rűen összefoglalható. Az In­formációs Hivatal 1995 elejé­től, feladatkörébe tartozó ak­cióként, a nyírségi szervezett bűnözésről gyűjtött adatokat. Munkatársainak vizsgálódása során vállalkozók és politiku­sok is „képbe kerültek”. Né­hány országgyűlési képviselő­ről bővebb információk is ke­letkeztek, pedig nem gyűjtöttek róluk direkt adatokat. A titkos- szolgálatokat felügyelő minisz­ter erre - mintegy visszavágás­ként - a hivatal „lefejezésével” válaszolt.- Nikolits István törvényte­lenségre hivatkozott. Folytatni kell... fotó: feb- Szerintem erről szó sincs. Az azóta elbocsátottak nem tet­tek mást, mint a munkájukat végezték. De a politikának ez a retorziója azt sugallja a titkos- szolgálatok munkatársainak: jobb, ha a látókörükbe kerülő politikusokat észre sem veszik.-Az aktákban szereplő kép­viselőknek vaj lehet a fejükön?-Az aktákban sokféle, de jobbára ellenőrizetlen adat van. Ettől függetlenül figyelemre méltó Katona Béla, korábbi tit­kosszolgálati miniszter jelzése: a politika és a szervezett bűnö­zés között már leverték a hidat.-Mi lesz a Nyírfa-ügyben gyűjtött információkkal?-Folytatni kell az ügyet. A bűncselekményre utaló adato­kat át kell adni a rendőrségnek, a feleslegeseket meg kell sem­misíteni. Takács Mariann Ingyenjegy az idei egymilliomodiknak Teg­nap délelőtt a Budapest-New York járatra való felszállása előtt tudta meg dr. Magyaríts Tamás kutató Qobbról), hogy idén ő a Malév egymilliomodik utasa. Már két nappal ezelőtt indulni szeretett volna a Stanford Egyetemre szóló hathe­tes ösztöndíjának megkezdésére az Egyesült Államokba, de már nem kapott jegyet. Cserébe most egy elsőosztályú in­gyenjegy boldog tulajdonosa lett. fotó: feb/kallus C 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom