Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-24 / 201. szám

1997. július 24., csütörtök Hobbiállatok Dünántúli Napló 11 Oldalszerkesztő: Török Éva Aprókák Talált kutyák a Misina Egyesületnél. (Telefon: 72/337-035). Zéta: a pécsi vásártéren ta­lálták, kicsi, fehér-fekete foltos, sima szőrű szuka. Tóni: Pellérden találták, nagy testű, nyíratlan, cocker spániel kan. Afra: Bogádon találták, ki­csi, fekete-vörös, zászlós szőrű szuka. Kelly: Pécsett, az Enyezd utcában találták, fekete­sárga, fehér mellényes, fe- ketés lábujjú 3 hónapos kan. Diira: Kertvárosban talál­ták, fekete-fehér tarka, lába fekete, pöttyös szuka. Béni: Pécsett találták, fehér alapon világosbarna foltos, fajtiszta, pointer kan. Széti: Szederkényben talál­ták, fehér alapon, fekete pöttyös, fajtiszta angol szet­ter, fiatal, bal hátsó lábán súlyosan sérült kan. Viki: Bogádon találták, ki­csi, fekete, rövid szőrű, fia­tal, lábán és nyakán sérült kan. Új gazdára váró állatok a HÉROSZ- nál. (Telefon: 72/441-703). Egy ausztrál terrier kan, 1 vöröses színű foxi-tacskóféle keverék szuka és 4 hónapos kan kölyke, egy törzskönyvezett bobtail szuka, egy fajtatiszta kuvasz kan, három törzs­könyvezett újfunlandi szuka, egy 6 hetes angol szetter szuka kölyök, egy 5 hónapos barna-fehér keve­rék szuka, egy törzskönyve­zett 1,5 éves sarplaninai kan, egy szürke színű puli­féle keverék kan, egy fehér színű nagyon mérges keve­rék házőrző kan, egy 3 hó­napos németjuhász kölyök kan, egy pincsi-kopó keve­rék szuka, egy németjuhász­vizsla keverék 4 hónapos kan, három 2 év körüli törzskönyvezett kaukázusi juhász szuka és kan, hét törzskönyvezett shih-tzu kö­lyök, valamint nagyon szép különböző korú és színű há­zimacskák. Találtak: Kertvárosban egy skótjuhász szuka kutyát. Befogadnának: egy fekete színű törpe tacskó kant és egy spaniel szukát állatbarát családok. Nemzetközi állatvédelem A világ egyik legrégibb állatvédő szervezete, az Angol Királyi Állatvédő Egyesület (RSPCA) konferenciát szervezett a közel­múltban Varsóban Eszmecsere az állatvédelemről címmel. A rendezvény a térség első nemzetközi állatvédelmi konferenci­ája volt, melyen 12 ország 32 egyesülete vett részt. Magyaror­szágot három egyesület képviselte: a Fauna, a Rex Alapítvány, (Budapest) és a Misina Egyesület (Pécs).- Az Állatvédők Világtársa­sága (WSPA), mint nemzetközi szervezet és az állatvédő társa­ságok szövet­sége már évek óta foglalko­zik Közép és Kelet Euró­pával - ma­gyarázta a konferencia .előzményeit dr. Majoros Tibor (képünkön) állatorvos, a Misina Egyesület elnökségi tagja. - Öt évvel ezelőtt létre­hozott egy új osztályt, melynek feladata térségünk állatvédelmi tevékenységének erősítése. A terület több, mint 100 társasá­gával állnak kapcsolatban 16 ország területén. Az Állatvédők Világtársasága európai prog­ramjainak gyakorlati végrehaj­tására az Angol Királyi Állat­védő Egyesület (RSPCA) vál­lalkozott. Két éve alatt 14 tan­folyamot tartottak 12 ország­ban, Magyarországon is. Mi is egy ilyen tanfolyamon találkoz­tunk velük s az ott szerzett ta­pasztalatok, valamint az angol egyesület támogatása szakmai alapot adott a Pécs-Somogyi Állatotthon kialakításához is.- Mi volt a varsói konferen­cia fo témája?- A haszonállatok helyzete és az állatszállítások kérdése után az állatkísérletek számá­nak csökkentési lehetőségei szerepeltek a programban. A kedvtelésből tartott állatok kapcsán a felelős kisállattartás fontosságát hangsúlyozták. Je­lentős témaként szerepelt az ál­latorvosok szerepe az állatvéde­lemben - abban egyetértettek a résztvevők, hogy állatorvosi felügyelet nélkül az állatvé­delmi tevékenység nem kép­zelhető el. A kóbor állatok fel­ügyelete az egyik legveszélye­sebb (közegészségügyi ve­rőm ország (Csehország, Szlo­vákia és Észtország) rendelke­zik részletes állatvédelmi tör­vénnyel. Négy országban - köztük nálunk is - már a parla­menti vita előtt áll a tervezet, de a csúcstartó Magyarország az elmúlt 7 év alatt 18 alkalommal módosított törvénytervezetével.- Mennyire tudták megis­merni egymás tevékenységét?- A kongresszuson részt­vevő egyesületek bemutatko­zási és kiállítási lehetőséget kaptak a nemzetközi mezőny­ben. A Misina Egyesület a Pécs-Somogyi Állatotthon másfél éves működése alatt gazdára talált 420 eb adatait, A konferencia résztvevői ellátogattak egy állatmenhelyre szély) és az önkormányzatok­nak legtöbb pénzébe kerülő probléma a résztvevő országok nagy részénél.- Nyilván szó esett az állat- védelmi törvényről is.- Igen, a nemzeti állatvé­delmi törvények kialakításának fontosságához nem fér kétség, mégis szomorú tény, hogy Kö­zép-Kelet Európában csak há­Távlat című folyóiratát, rend­szeres programjaink ismerte­tőit és az Uj Dunántúli Napló Lapoz-oo oldalait állította ki. A rendezvényen részletes írá­sos anyagot kaptunk az egyes országokban működő egyesü­letek adatairól és így reménye­ink szerint lehetővé válhat a feladatok megoldása akár nemzetközi segítséggel is. A megzavart cinkecsalád Tán a legfélénkebb madarunk a széncinke, népi nevén nyitni- kék. Bujkál, alig vehető észre: gyors és fürge. Bámulatos lég- tornász, hisz fejjel lefelé is ti­peg a fatörzsön vagy csüng az ágon. Egész nap szálldos, fut­kos, sürög, keres, alig áll meg pihenni, legfeljebb csak röpke percre. Nemcsak élelemszerzés közben rejtőzködik, de akkor is, ha aludni tér. Fészkét ugyanis a legrejtet­tebb helyekre rakja, főleg fa­odúba, falrepedésbe és csö­vekbe. Pécsett, a Lőtér-domb mögött például az egyik hét­végi telek kerítésbeli vascsövé­ben alakította ki otthonát egy cinkecsalád. A tíz centis átmé­rőjű, két méter magas cső aljá­ban található a fészek. A ke­zünk hozzáért a cső-bejárathoz, a kutya is beledugta az orrát, másnapra - nagy szomorúsá­gunkra - el is költözött a cinke­közösség. Csuti J. Mutáns heringsirályok Kanada egyik kikötőjében ge­netikailag deformálódott si­rálykolóniát találtak. A gyár­kéményekkel sűrűn tarkított on- tariói Hamiltonban kétszer annyi a heringsirályok geneti­kai kódrendszerében kimutat­ható bizonyos eltérés, mint más, nem e tájon élő fajtársaik­nál. Ilyesmire más, szintén ipari környezetben élő madaraknál eddig még nem akadt példa. Az ökológusok szerint a mutáció­ért a szerves tüzelőanyagok (kőolaj, földgáz, szén) égetése­kor keletkező melléktermékek okolhatók. A génsérülés a si­rálykolóniában már teljesen el­terjedt, és az utódoknál is meg­figyelhető! A kutatók elmond­ták: ijesztő a hasonlóság a ha- miltoni mutáns sirályok és a csernobili katasztrófa sugárbe­tegeinek DNS-zavara között. Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor A toxoplasmosis A betegség okozója a sajátsá­gos fejlődésű toxoplasma gondii nevű egysejtű szerve­zet. A kórokozó végleges gazdája a macska, illetve a rokonai például a hiúz, a puma. Az általuk ürített úgy­nevezett cystákkal fertőződ­nek a köztigazdák, amelyek lehetnek melegvérű állatok (360 féle) és lehet az ember is. A véglény fejlődési ciklu­sának megfelelően ezeknek a köztigazdáknak a különféle szerveiben cysták képződnek. A cysták további felvételével mind a végleges gazda macska, mind a köztigazdák fertőződhetnek. A toxoplasmosis kóroko­zója igen elterjedt, a fertőzés veszélye mindenütt fennáll, függetlenül attól, tartanak-e macskát vagy sem. A macska fertőződése lehet tünetmen­tes, de fiatal állatokban álta­lános lázas megbetegedés, köhögés, sárgaság is kiala­kulhat. Ezt követően 1-2 hétig a bélsárral milliónyi cocysta ürül, melyek akár egy évig is megőrizhetik fertőzőképessé­güket. Ez a kérdéskör kulcs­pontja, ugyanis a későbbiek­ben a cica már nem fertőződik újra és nem ürít tömegesen. Idősebb egyedekben a ritkán előforduló krónikus toxo­plasmosis emésztőszervi és idegrendszeri tünetekkel jár­hat. A cicákban méhen ke­resztüli és anyatejjel történő átvitel is lehetséges. Ez a ter­jedési lehetőség igaz a közti­gazdákra is, de fertőződésük történhet például rágcsálók kannibalizmusa által, vagy más köztigazda cystákkal fer­tőzött húsának elfogyasztásá­val is. Legáltalánosabb azon­ban a macskák által ürített cocysták okozta fertőződés. Nyirokcsomó-duzzanat, has­menés, hányás, tüdőbeli elvál­tozások, a központi idegrend­szer károsodása, általános lá­zas megbetegedés az a válto­zatos tünetegyüttes, ami a kórképben előfordulhat. A be­tegség emberben általában nem súlyos lefolyású, hasme­néssel, gyengeségérzettel jár. Vérvizsgálatok szerint 8 éves korra a népesség 50%-a , a felnőtt korra 80-90%-a átesik a fertőződésen és utána im­munis lesz. A zoonosis azon­ban kisgyermekekre és terhes nőkre különösen veszélyes lehet. Mivel hatékony gyógy­szerrel nem rendelkezünk, a fertőzés terjedésének meg­akadályozására kell töreked­nünk. A fiatal cicát várandós anyák ne babusgassák, a macskaalmot naponta cserél­jük, ilyenkor lehetőleg gumi­kesztyűben. Fokozottan ügyeljünk az általános higié­niás előírások betartására. Környezetünkben következe­tesen irtsuk a rágcsálókat! Ruha méretre - kutyáknak Méretre rendelhetnek a gaz­dik ruhát négylábú kedvence­iknek. Ezt a szolgáltatást nyújtja a világhírű londoni Harrods áruház, amelyben ál­lítólag elefántig bezárólag minden kapható. Uszkártól a dán dogig min­denféle-fajta kutyára és ku- tyusra rendelhető estélyi ruha - vagy persze szmoking -, kényelmes szabadidőruha, klasszikus vagy „fantáziafel­öltő”, esőkabát, - közölte a napokban a „Barking Mad London” (Ugató Bolond London) elnevezésű gyártó. Az illető cég meggyőző­dése, hogy kínálatára lesz ke­reslet. Andrew Torz, a „Bar­king Mad London” egyik munkatársa elmondta: azért gondolták hogy érdekes lehet, amit ajánlanak, mert már leg­alább 50 megrendelésnek tet­tek eleget, mielőtt a Harrods vevőkörének nyilvánossága elé léptek. Mint mondta, ké­Drágám, úgy szeretnék egy szép nagyestélyit... szítettek már többek között katonai köpenyt egy pitbull- nak és esküvői ruhákat kutya­pároknak. A kis ruhaköltemé­nyek ára nem áll arányban a méreteikkel: 15 ezertől 45 ezer forintnyi összeget kell kifizetnie annak, aki a megfe­lelően előkelő helyről az alka­lomhoz illő ruhába szeretné öltöztetni kutyáját. Környezetünk madarai Nagy fakopáncs Hazánk leggyakoribb harkályfaja, a síkságtól a hegyvidékig minde­nütt otthonos. Április végén a fatörzsbe vájt odúba a tojó 4-6 fé­nyesfehér tojást rak. A szülők felváltva me­lengetik a tojásokat 2 hétig, és a kikelt fiókák három hét múlva elhagyják a fészket. Táplálékuk a kéregre­pedésekben, kéreg alatt élő ro­varokból és azok lárváiból te­vődik össze. Télen, a szűkö­sebb időben ezt kiegészítik makkal, napraforgó- és fenyő­maggal. Az ínyencségnek szá­mító kemény héjú magokat - némi leleményességgel - be­szorítják egy ágvillába, és ott kikopácsolják a magok „finom” belsejét. A nagy fakopáncsok - fajtár­saihoz hasonlóan - az intenzív rovarpusztítás mellett még egy hasznos és áldásos tevékenysé­get folytatnak. Minden évben új „lakást” készítenek maguknak, így a régit elfoglalhatják az igen hasznos odúlakók, a sza­bad időnkben ideszoktatott cin­kék, csúszkák, légykapók. Kí­méljük hát és óvjuk a környeze­tünkben fölbukkanó fakopán­csokat is. Matyikó Tibor Hűséges komondorok fogságban Egy meleg nyári éjszakán az Alföld közepén autóztunk kol­légámmal riportútról hazafelé. Éjfél felé járt az idő, amikor bosszúsan tapasztaltuk, hogy elfolyt a hűtővizünk. Kisvártatva észrevettünk egy sötétségbe burkolódzott tanyát, mellette kerekeskutat. Hurrá! Meg vagyunk mentve, itt pótolhatjuk a hűtővizet! Amint megálltunk a kút mellett, vad ugatással négy ha­talmas komondor rontott elő. A házőrzők pillanatok alatt kö­rülvették autónkat. Moccanni sem mertünk az autóban, mert a legkisebb mo- corgásra is morgás és ugatás volt a válasz. Kicsit később óvatosan leengedtük az abla­kot és üvöltözni kezdtünk a ta­nya felé: jöjjön már ki valaki! Nem sokáig tehettük, mert a nyitott ablakokban megjelen­tek a dühös komondorfejek. Azon az éjszakán harminc fokos hőség volt, a zárt autó­ban szomjaztunk és szakadt ró­lunk a víz. Aztán mentőötletünk - leg­alábbis azt hittük - támadt: eszünkbe jutott, hogy az egyik faluban finom házikolbászt vásároltunk. Nosza, elő az illatos kol­básszal. Óvatosan kis rést nyi­tottunk az ablakokon, éppen csak akkorát, hogy kiférjen a kolbász, és mindkét oldalon kidugtunk egy jókora darabot. Minden reményünk pillana­tok alatt szertefoszlott. Borjú nagyságú cerberusaink figye­lemre se méltatták az ínycsik­landó csemegét, szinte undor­ral fordultak el, s ingerült morgással adták tudtul, hogy őket nem lehet megveszte­getni. Hajnali fél ötig ültünk me­redten az autóban, komondora­ink nem különben a kocsi mel­lett. Akkor végre nagy nyújtóz­kodások közepette előkerült a tanyából a gazda. Égyetlen szóval magához parancsolta a kutyákat, majd barátságosan mosolyogva mondta: - Most már nyugod­tan kiszállhatnak. Elgémbere­dett tagjainkkal ez nem volt könnyű művelet. Elmondtuk kényszerpihenőnk okát, mi­közben a gazda jókat derült kutyái okozta kalandunkon.-Azért ugye nem nagyon haragszanak rájuk? - érdeklő­dött. - Simogassák meg őket.- Ezeket a fenevadakat? - kérdeztük elképedve. - No nem, még leharapják a kezün­ket. De a gazda csak biztatott:- Kezes bárányok ezek, ha velük vagyok. De tudják a kö­telességüket: szigorúan őrizni a tanyát, idegentől pedig sem­mit sem szabad elfogadni! Amikor végre engedtünk a biztatásnak, a négy komondor barátságos farkcsóválással nyugtázta simogatásunkat. Sőt, a gazda engedélyező inté­sére most már a kolbászt is pil­lanatok alatt bekebelezték. Geresdy László t i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom