Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)
1997-07-24 / 201. szám
1997. július 24., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 7 Száz baranyai-tolnai fiatal utazik Párizsba Világifjúsági Találkozó Száz lány és fiú indul Pécsről augusztus 14-én Párizsba a Világifjúsági Találkozóra. Most háromnapos táborozáson készülnek fel Máriakéménden, hogy színes, kulturális programmal köszönthessék vendéglátóikat, a francia St. Cloud egyházmegye fiataljait. Magyar néptáncok, magyar, francia és angol nyelvű énekek képezik a csokrot, amit vendéglátóiknak a háromnapos előta- lálkozón átnyújtanak. Párizsban augusztus 18. és 24. között találkozik az ifjúság a világ minden részéből. A találkozó mottója egy idézet Szent János Evangéliumából: „Mester, hol lakói? Jöjjetek és nézzétek meg!” A Világifjúsági Találkozón részt vesz II. János Pál pápa. Augusztus 23-án a Szent István Székesegyházban mutat be szentmisét a VI. Ifjúsági Fórum résztvevőinek, este 8- tól a longchamp-i lóversenytéren imavirrasztást tart a XII. Ifjúsági Világtalálkozóra érkezett fiatalokkal és beszédet intéz hozzájuk. 24-én a pápa ismét a lóversenytérre érkezik, ahol a 10 órakor kezdődő szentmise az Úrangyala imádsággal ér véget. A baranyai-tolnai fiatalok többsége egyetemista. A küldöttség vezetője László András egyházmegyei ifjúsági referens, máriakéméndi plébános. Pihenésre is jut lehetőség a táborban FOTÓ: MÜLLER Püspökszentlászló újjászületik Az egyházmegye papi továbbképző centruma és lelkigyakorlatos ház Emlékeztető Vakáció Kadarkuton. Kadarkuton rendez nyári tábort az Evangéliumi Pünkösdi Közösség. A kétszer kéthetes turnus 380 gyermeknek nyújt kellemes vakációt. 200 éves a bikali templom. Az évfordulót szombaton ünnepük meg. 10 órakor a mázai bányászzenekar ad térzenét. 11 órakor Mayer Mihály megyés püspök mutatja be a szentmisét. 16 órától az iskolaudvaron kulturális program lesz a szászvári, szalatnaki, egyházas- kozári, sásdi és bikali együttesek részvételével. Üdülés Kisnjbányán. Üdültek a pécsi Csilla Gondviselés Ház sérült gyermekei. Egy hetet töltöttek Kisújbányán a gyönyörű, védett mecseki környezetben. Programjukban kirándulás is szerepelt. A 15 fiatal nagyon jól érezte magát. Szeptembertől egy német fiatal jön a pécsi Máltai Szeretetszolgálathoz, hogy szociális munkásként dolgozzék egy évig. Tótúj faluban restaurálták a templomot. Az elvégzett munkát vasárnap délelőtt áldja meg Mayer Mihály megyés püspök. - Vasárnap délután 4 órakor Kővágószőlősön lesz bérmálás. - Hétfőn tartják a kökényi Anna- napi búcsút, ennek keretében áldja meg a megyés püspök a templom ékességét, az új színesüveg-ablakot, amely Szent Annát ábrázolja leányával, Máriával. Aligha találhatott volna szebb környezetre az 1700-as évek végén Eszterházy Pál pécsi püspök, hogy nyári rezidenciát, püspöki nyaralót építtessen. De nem csak a kastély a vonzó: Püspökszentlászló Baranya egyik gyöngyszeme, a kirándulóknak, az erdők és főleg a Mecsek szerelmeseinek gyakori célpontja. Azt tartja a fáma, hogy Szent László királyunk egy vadászat során a vihar elől egy itteni barlangban lelt menedéket. Ennek a tiszteletére emeltek itt később templomot. Egy 1720-as egyházi vizit során feljegyezték, még megtalálhatók e templom romjai. Pár évvel később pécsi minorita testvérek kápolnát állíttattak fel, majd sor került a kastély megépítésére is. Az elmúlt évek során napjainkig többféle szerzetesrend nővéreinek szeretetotthona volt a kastély, akik háborítatlan magányukban, megbújva a kies környezet védelmében, erejükhöz mérten vigyázták és óvták a környezetet. (Tudunk róla, hogy fogolyként itt élt egy darabig Mindszenty József hercegprímás és Grősz József kalocsai érsek is.) Az évek azonban nem múltak el nyomtalanul, s égető igényként merült fel az épület- együttes és környezetének rendbetétele. Mint azt Wolf Gyula püspöki titkár, az egyházmegye gazdasági vezetője elmondotta, több éves felújítási munkálatok során papi továbbképző centrumot és lelkigyakorlatos házat alakítanak ki. Hogy a munkákat megkezdhessék, első lépcsőben az idén kiürült az épület (május 25-én a szerzetesnővérek rendházaikba költöztek) másrészt a püspökség szakemberei hozzáfogtak az előzetes felméréshez és tervkészítéshez. A rekonstrukciós teendők egyik koordinátora Rozmer András, a püspökség építésze. Szerinte bár nem könnyű, de igen szép és izgalmas vállalkozás színhelye lesz Püspökszentlászló, hiszen az épített környezet mellett van egy hozzávetőlegesen négy és fél hektáros arborétum is, amely mindenestől a Duna-Dráva Nemzeti Park része. A hetvenes években már készült egy felmérés az arborétumról, de a rekonstrukció során - mely a kastély és egyéb gazdasági épületek teljes felújítását igényli -, újból át kell tekinteni az egész létesítményt, újabb felmérést kell készíteni a környezetről, az arborétum fáiról, bokrairól. Ebben a nemzeti park munkatársai is segítenek. A tervek szerint szeptemberre elkészülhet a felmérés, majd még az idén a rekonstrukciós tervek is, s jövőre megindulhat a munka. Előzetesen sor kerül az 1797-ben Szent László tiszteletére emelt templom tetőzetének cseréjére, ami a gyakori beázások miatt szükségessé vált. Kétharmadát már újra zsindelyezték. A teljes munkálatok - a rendelkezésre álló pénzek függvénye ez - előreláthatólag öt esztendőt vesznek igénybe. A kastély és környezete télen-nyáron lakható lesz, s a fokozatos rendbetétel mellett már rövid időn belül megkezdheti munkáját a papi továbbképző centrum, hozzávetőlegesen nyolcvan férőhellyel. Kozma F. Baranya egyik gyöngyszeme fotó: Müller a. Érdekes (érdemes?) lenne feltenni a kérdést csak úgy névtelen válaszra: kinek mi jut eszébe a nyárról, s miért? Feltenni különböző korosztály-, társadalmi réteg-, egyéb-, sőt nemzetbelieknek. S aztán beazonosítani a válaszokat, melyik nemzet fia-lánya, hány évesen felelt a kérdésre. Jó párat persze nem lehetne a helyére illeszteni, de tartok tőle, hogy a mai átlag magyart igen. Mert egyre kevesebbeknek jutna eszébe pl. a nyaralás, s ha mégis, csak mint hiány. Ennek oka hála Istennek nem az árvízveszély, valami belországi, vagy netán külországi fegyveres feszültség, vagy a koldusszegénység s bizonyára nem az üdülőhelyek s legkevésbé nem az igény hiánya. Sokkal inkább valami speciálisan legújabbkori magyar: némelyeknek Riviéra az élet az utóbbi 2-3 évben, másoknak viszont egy hétre sem futja nyaralásból. S ez utóbbi a többség. De hát kell-e a nyaralás s így, ahogy a magyar nyelv kifejezetten a nyárhoz kapcsolja a pihenést, üdülést, felüdülést? Nem lehetne mondjuk ősszel vagy tavasszal vagy éppenséggel télen nyaralni? De ez csak játék a szavakkal. Ám tényleg: mióta kell nyaralnia az embernek, mert ki kell kapcsolódnia, le kell eresztenie, ki kell lazítania? Amióta elszakadtunk a természettől (a természetestől) s nem abban élünk, dolgozunk, hanem mesterséges környezetben, mesterséges anyagokkal, amitől aztán mi is mesterségesekké leszünk? A mesterséges kapcsolatok és helyzetek stresszét pedig valóban ki kell pihenni. A nyaralásban lenne valami természetes, mert a természetben vagyunk és teszem azt a Balatonnál nem csak a ruhánkat, hanem gondjainkat is levetjük, s íme, nem szorít a cipő (valódi és átvitt értelemben) az öv s a határidő? Érdekes lenne mondjuk az emberiség nyaralástörténetét, helyesebben pihenési szokásait megírni. Tény például, hogy a római korban igencsak fur- csállották a kicsiny, szintén bekebelezett zsidó nép bekebe- lezhetetlenségét a szombat (szabhat) a heti pihenőnap makacs megtartása ügyében, amelyre őket isteni parancs kötelezte (a IV. parancsolat). Ünnepeik persze voltak a rómaiaknak is bőséggel, de rendszertelenül, s akkor aztán folyt a bor, az arénákban a gladiátor, majd a keresztény vér. Mert a hetedik nap megszentelése nélkül a „panem et circenses”, kenyeret és cirkuszt! a jelszó, mivel nem munkával telt a hat nap, s így nincs kenyér, s a sok nap hosszú szürkesége után a cirkuszi látvány teszi az ünnepet. Keresztyén alapú kultúránkban minden vasárnap Jézus feltámadását ünnepelné őseredetien, lévén ez az első húsvét napja. így elvileg nálunk másképp állna a helyzet, ám a gyakorlatban mégis visszajön a pogány Róma szokása. Pedig ami a munkaszünetet illeti, egyesült az ó- és az újszövetség: van szabad szombat a vasárnap mellett. S ha külső (megélhetési) kényszer a szombat-vasárnapi munka, kérdés hogy hova lett (mert azért a mainál annak idején több volt belőle) a belső késztetés a leállásra, s ami fő, a belső feltöltődésre. Mert még egy autó is elkopik, ha sosem áll le, de ha csak leáll, kiáll a forgalomból, előbb-utóbb nem indul, ha nem tankolt. Vagy tolni kell, húzni-vonni. Mint az életet mostanság nyaralás, vasárnap, lelki feltöltődés híján. Mert van olyan, ahogy az ige mondja: „a lélek kész, de a test erőtelen” de manapság általánosabb, hogy kikészült a test, mert benne a lélek erőtelen. Pedig a harangok szólnak. Értünk. Hívnak nem temetésre, hanem templomba. Szénási János Hillary Clinton Fatimában „Bár az amerikai First Lady meggyőződéses baptista, most végre kielégíthette egyik leghőbb vágyát, és meglátogatta Portugáliában a fatimai zarándokhelyet, ahol 80 évvel ezelőtt a Szűz három gyermeknek megjelent” - tudósított az El País spanyol napilap. Hillaryt és Chelsea lányát a lisszaboni amerikai nagykövet asszony is elkísérte Fatimába, ahol a szent hely őrzője, Luciano Guerra atya fogadta őket, az éppen oda zarándokolt hívek lelkes tapsa közepette. A szaúdl uralkodó a pápánál? Fahd király, szaúdi uralkodó találkozni szeretne a pápával - közölte Oscar Luigi Scalfaro olasz államfő, aki vasárnap fejezte be Szaúd-Arábiában tett látogatását. Meclar és az egyház Vladimír Meciar szlovák miniszterelnök bejelentette, hogy egyezményt kötnek a Szentszékkel, amely rögzíti majd a kölcsönös kötelezettségeket és jogokat. A megkötendő egyezmény - mondta Meciar sajtótájékoztatóján - új alapot jelent majd az állam és az egyház kapcsolatában. Felvidéki magyarok Ebben az évben emlékezünk meg arról, hogy 50 esztendeje, az ún. „lakosságcsere egyezmény” keretében a magyar Felvidékről kitelepítették a magyar (és túlnyomórészt református) lakosság egy részét, akik itt Baranyában találtak új hazára. A baranyai református egyházmegye volt az első, ahol tíz évvel ezelőtt egyáltalán szót ejthettünk erről az eseményről. Most újra itt az alkalom, hogy megálljunk egy pillanatra és az Isten előtt köszönjük meg, hogy: 1. Az otthonukból elüldözöt- tek új hazára találtak itt Dél- Magyarországon. 2. Gyengülő református magyarságunk új vérátömlesztést kapott a felvidéki testvéreink érkeztével. 3. Új református gyülekezetek alakultak (Bóly, Villány, Újpetre, Dunaszekcső, Vé- ménd stb.). Mindezekért hálaadásra, s hogy a már itt született ifjabb nemzedék se felejtse, honnan jöttek eleik, augusztus 20-án délelőtt 10 órai kezdettel hálaadó istentiszteletet, megemlékezést és azt követően szere- tetvendégséget tartunk a pécs- kertvárosi (új) református templomban. Erre az alkalomra meghívtuk a Szlovákiai Református Egyház püspökét vagy helyettesét. Szeretettel hívunk tehát minden értintettet. Elsősorban a fél évszázaddal ezelőtti események átélőit (még élő tanúkat), továbbá leszármazottaikat és mindazokat, akiket az egykori Magyar Felvidékhez kötnek gyökereik. Szénási J. J úlius 14-től 17-ig az Országos Lelkipásztori Intézet ötletét felkarolva Orfűn tartottuk a Pécsi Egyházmegye családos táborát. Mayer Mihály megyés püspök támogatásával, biztatásával valósíthattuk meg e kezdeményezést. Meghívásunk a már kialakult egyházmegyei ifjúsági központokat célozta meg, egy-egy család képviselte az adott területet. Késő délután érkeztek a családok Szekszárdról, Pécsről, Mohácsról, Dombóvárról, Tamásiból, Szigetvárról, Kurdról, Komlóról, ki-ki Ó-4-3-2 gyermekével. Óvónő és diáklányok csatlakoztak hozzájuk, hogy gyermekfoglalkozásokkal biztosítsák a felnőtt összejövetelek zavartalanságát. A napi program gerincét egy-egy délelőtti és egy délutáni, 2-3 órás előadás és csoportos megbeszélés adta, melyekhez a tábor kellékei - a jáCsaládos tábor Orfűn ték, tábortűz, éneklés és tere- fere - társultak. A reggelt mindig szentmisével indítottuk. A fentiekből rögtön kitűnik, nem egyszerűen egy családi nyaralásról volt szó. Ahogy dr. Blankenstein Miklós mondta: „A keresztény élet nemcsak HAPPY, benne van a KERESZT is.” Programunk már magában rejtett némi önfeláldozást a megjelentek részéről, annál is inkább, mivel az idő is csábítóan nyáriasra fordult itt a tóparton. Vajon miért e kedves invitálás, tartalmas előadások? - merülhetett fel az ide érkező családokban. A választ Dobos László adta meg, mikor is ezt mondta: „Az egyház nem mozi, ahol nézzük a filmet, hanem közösség, ahol mindenkinek feladata van.” Mert az egyház nemcsak a papság, hanem a hívők és papok közösen. Ma az ország több mint 60%-a megkeresztelt, s mégis nagy része ,jegelt, mélyhűtött állapotban van” hangzott el egyik délelőtt. Igen, de hogyan adhatjuk át keresztény értékeinket? A választ Dobos tanár úr fogalmazta meg legszemléletesebben: „Érték a személyiségbe erőszakkal nem vihető be, csak személyes kapcsolat útján.” Azaz a hívő tömeget kisebb- nagyobb személyes kapcsolatokon nyugvó közösségek sokaságává kell tenni. S ez az, ami nem oly egyszerű, ez az, amiért e keresztény családos tábor szerveződött. A résztvevők útravaló segítséget kaptak ahhoz, hogy plébániájukon családcsoportok indításába kezdhessenek. Az előadók és a szervezők egyöntetű tapasztalata az, hogy e csoportok lesznek a plébániák alapsejtjei. Tagjaik a személyes kapcsolatok révén könnyebben eligazodnak a keresztény élet gyakorlatában, egészséges és tartalmas viszonyt építhetnek ki egyházunkkal, közvetett módon nevelik egymást. így a vasárnapi és ünnepi misék sokszor több száz fős tömege e közösségek által személyessé válhat. Az elmúlt négy évben kialakult az egyházmegyék országos családreferensi hálózata. Minden püspökség területéről 2-2 házaspár több hasonló táboron és egyéb találkozókon készült e feladatokra. így nemcsak Orfűn, hanem az ország számos helyén hasonló találkozókra, táborokra került sor a nyár folyamán. Kancsár Tünde Sinkó Zoltán
