Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)
1997-07-22 / 199. szám
1997. július 22., kedd Kisebbségek Baranyában Dünántuli Napló 9 Zarándoklat az ortodox kolostorhoz Otthontalan szervezet A Bonyhádtól kilenc kilométerre fekvő település az országban élő szerbség egyik legfontosabb búcsújáró helye. A kolostorban két szerb apáca őrzi a ritka szépségű értékeket. GRÁBÓC 1580-ban, a dalmáciai Drago- vity kolostorból néhány szerzetes menekült ide a török elől. Először kezdetleges fatemplomot emeltek, majd a budai pasa engedélyével 1584-ben egy erősebbet, kőből, sárból. 1593- tól kétszáz éven át folyamatosan írták itt a grábóci krónikát, amely rendkívül értékes nyelvi és kulturális emlék, jelenleg Szentendrén őrzik. Aztán feldúlták a kolostort, lakói elmenekültek. 1700 körül hívta visz- sza a szekszárdi apát a menekülteket, s ekkoriban épült új kolostortemplom, majd a harangtorony, 1786-ban pedig a dúsan faragott, aranyozott keretezéséi ikonosztáz. A búcsút azóta Péter-Pál napján rendezik. Ilyenkor a Magyarországon élő ortodox szerbek itt gyülekeznek, részt vesznek a püspöki liturgián, délután hozott anyagból ebédelnek bárányt, malacot, kalácsot szentelnek, táncolnak. A Független Cigányszövetség Baranya Megyei Szervezete hat településen, pécsi központtal működik. A szervezet fő feladatának az érdekvédelmet tekinti, mondja Ajtai János elnök (képünkön). Próbálja oldani a diszkriminációs feszültségeket, enyhít a foglalkoztatási, a lakás és oktatási gondokon. A szervezet legsúlyosabb problémája, hogy sem a város, sem a megye nem tekinti őket igazán partnernek, s kiszorultak az Apáca utca 15-ből is, ezért aztán otthontalanná váltak. A többi cigányszervezettel való kapcsolatuk korrektnek mondható, de szeretnék, ha a Pécsi Cigány Kisebbségi Ön- kormányzattal való kapcsolatuk konstruktívabbá válna. Korábban többször jártak már Birkenauban, a cigány emlékűiéinél, s az idén is tervezik 10-12 fős csoport kiküldését, melyben a többi cigányszervezet tagjait is szívesen látják. Ehhez azonban segítséget remélnek, elsősorban a megyétől, ahonnan szóbeli ígéretet már kaptak. Idén a budai Danilo és a szlavón-baranyai Lukiján püspök celebrálták a misét. A gyönyörű ikonosztáz A roma holocaust BUDAPEST A cigányság módszeres kiirtása viszonylag későn, 1944 második felében kezdődött. Auschwitzba, Ravens- brückbe és Dachauba ötezer cigányt deportáltak. Augusztus másodikéról harmadikára virradó éjszakán az auschwitz-birkenaui koncentrációs táborban több ezer romát végeztek ki néhány óra alatt. Ez az éjszaka, a roma holocaust, a Porrojamos szimbolikus jelentőségű dátummá vált. A Roma Polgárjogi Alapítvány 1997. augusztus másodikéról harmadikára virradó éjszakán virrasztást szervez az áldozatok emlékére Budapesten, a Kossuth téren, ahová várnak minden jóérzésű, szolidáris polgárt, valamint szervezett közösségeket. Az alapítvány reményei szerint a virrasztás ugyanakkor figyelemfelhívás, mellyel a romák jelenlegi helyzetének tragikus volta is kifejezésre jut. Az alapítvány felajánlja segítségét a Porrojamos túlélőinek, hozzátartozóinak, hogy a nemrégiben elfogadott kárpótlási törvényben foglaltak szerint nyújthassák be kárpótlási igényüket a magyar állam felé. Nyelvtanulás és kékfestés A gyerekek számára igen hasznos elfoglaltságot jelenthetnek a nyári táborok. Különösen akkor, ha közben nyelvet is tanulhatnak. A Lenau Ház és a Belvárosi Általános Iskola német nyelvi és nemzetiségi tábort szervez augusztus 4. és 15. között naponta 9-től 13 óráig történő foglalkozásokkal Pécsett. Most öt egyetemista érkezik Münchenből, akik az ottani egyetemen tanulnak germanisztikát, mondja Hábel János, a Lenau Ház vezetője (képünkön), ők tartják a foglalkozásokat, melyek a beszédgyakorlásra helyezik a fő hangsúlyt, igyekezvén feloldani a gátlásokat, s gyarapítani a szókincset. A nyelven kívül természetesen a baranyai németség kultúrájának a megismerése is a cél, ezért két autóbuszos kirándulást is terveznek a nagynyárádi kékfestőműhely, illetve a mecsekná- dasdi és az jgr (j|.,|u; tájhá/ meglátogatására. A tábor működéséhez a pénzt pályázatok útján szerezték meg, de a szülőknek is hozzá kell járulni a programhoz. Természetesen, tekintetbe véve azt, hogy a nyár folyamán sok család már programot készített magának, lehetőség van arra is, hogy a két hét egyikére jelentkezzenek a gyerekek, melyre a táborkezdésig még lehetőség van. A kezdéskor történő felmérés alapján a gyerekeket különböző szintű csoportokba osztják be. Havas Boldogasszony és a pestis Háromszáz éves a Pécs-Havihegyi kegykápolna. Ebből az alkalomból augusztus 2. és 5. között nagybúcsúra kerül sor magyar, horvát és német nyelvű szentmisékkel. A német nemzetiségű rózsa- füzér-társulatok manapság is imádkoznak a sziklán álló hatalmas feszület tövében a nagymise utáni alkonyi órákban. A horvátok pedig régi szokásuk szerint a Fájdalmas PÉCS 366. augusztus 5-ére virradóra Szent Liberius pápa csodás álmot látott: a Szűzanya adta tudtára, hol építsen számára templomot Rómában. Reggel, kipillantva az ablakon, fehér havat látott megvillanni az egyik dombon, ahol aztán fel is épült a templom. Kétszáz évvel később a hatalmas pestisjárvány a Szűz Máriához való könyörgés hatására szűnt meg. Ettől kezdve Havas Boldogasszonynak járványűző szerepet tulajdonítottak a keresztény világban. Az 1690-91-es pécsi pestis- járvány idején a polgárok fogadalmat tettek, hogy amennyiben elmúlik a ragály, az akkor Kakasdombnak nevezett fehér mészkősziklákon Havas Boldogasszony tiszteletére templomot emelnek. A szájhagyomány szerint a lakosság élőláncot alkotott az Ágoston tér és a hegytető között, s kézről kézre adogatták a téglákat az építkezéshez, miközben szent énekeket daloltak és imádkoztak. Az építkezést a helyi német hitszónok, Ullmann, domonkosrendi szerzetes irányította. A helyi horvátság is jócskán kivette a részét a munkában, hiszen abban az időben az Ágoston tér környékén éltek. A templom búcsújáró hely lett, s egykoron a környező falvak horvát, német és magyar lakosai gyalog jöttek Havas Boldogasszony ünnepén. A háromszáz évvel ezelőtti élőláncra emlékezve hoznak fel a mai napig is egy-egy követ a búcsúsok, s helyezik el a Fájdalmas Szűzanya szobrának talapzata köré. Este püspöki nagymise, éjfélkor szentmise lesz a búcsúsok elhunyt hozzátartozóiért, majd reggelig virrasztás. Szokás szerint a püspöki nagymise alkalmából virágba borul a templom nyugati bejárata. Vasárnap magyar, horvát és német nyelvű szentmisére kerül sor. Hétfőn ugyancsak misék lesznek, magyar és német iroSzűzanya szobránál köszönnek el egymástól. A magyar búcsúsok érkezésükkor beköszönnek a templomba. A búcsú több napos, az augusztus 5. közelében lévő hétvége is hozzá kapcsolódik. Idén augusztus 2-án, szombaton kezdődik délutáni litániával. dalmi műsorok. Augusztus 5- én, a búcsú napos napján reggel kilenckor kerül sor a gyalogos zarándoklatra az Ágoston térről a Havihegyre, melyet horvát szentmise és horvát nyelvű irodalmi műsor követ. Ä rendezvénysorozatot a délutáni „pálos” mise zárja. Oldalszerkesztő: Hírcsatorna Cigány múzeum kiállítása Bolyban. A Pécsi Erdős Kamill Cigány Múzeum anyagából készült kiállítás megnyitójára került sor július 18-án, pénteken a Bólyi Erzsébet Vigadóban, melyet dr. Mándoki László múzeumigazgató nyitott meg. Közreműködött a Versendi Kalosap Együttes. ÁSZ-jelentés a kisebbségi alapítványokról. Át kell tekinteni a támogatási elveket és azok gyakorlati érvényesülését a közalapítványok részére meghatározott célok és a szükséges források összehangolása érdekében - javasolja az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a kormány, illetve a közalapítványi kuratóriumok számára. A Gandhi, a Magyar- országi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért, valamint a Magyarországi Cigányokért Közalapítványoknál folytatott vizsgálatok alapján az ÁSZ úgy vélte: tisztázandók a kuratóriumi tagsággal és működéssel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok is. Meg kell határozni az alapítványok döntéshozói és felügyelő biztosai számára beszámolójuk elkészítésének határidejét. Ezentúl a kuratóriumok működőképessége érdekében szükséges lenne az összetételt és a létszámot úgy megszabni, hogy olyanok kerüljenek a testületbe, akik teljesítik is a jelentős a feladatok folyamatos ellátását. Ügyfélfogadás szünetelése. A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzatok Baranya Megyei Szövetsége, Mária u. 9. sz. alatti irodájában az ügy- félfogadást augusztus 15-ig szünetelteti. KI- és betelepítettek találkozója. Augusztus 30- án, a várossá avatás előtti napon rendezik meg Bolyban a ki- és betelepítettek találkozóját, melynek keretében megemlékezést tartanak a hősök sírjánál, lesz öko- menikus istentisztelet, orgonahangverseny, kiállítás, térzene, s az esti órákban egy-egy bál. Horvát kulturális centrum épül Segítséget kérnek Tudjman elnöktől SZEMÉLY A legutóbbi választás után a képviselő-testület úgy döntött, nincs szükség kisebbségi önkormányzatra. A helyhatósági önkormányzat, melynek négy horvát és két magyar tagja van, képviseli a horvá- tokat is és a magyarokat is. A faluban 52 százalék a horvátok aránya, de nincs külön horvát és külön magyar ügy, mondja Kovács Pál polgármester, a rivalizálás a munka rovására menne. A gyerekek bejárnak Kozármislenybe iskolába, ahol horvátul és németül is tanulhatnak. Naev álmuk a baranvai horvát nemzetiségi centrum létrehozása, melynek terveit Horváth Margit építész el is készítette (képünkön a dél-nyugati homlokzat részlete látható). Két éve pályáztak a minisztériumnál, s most nyertek huszonhat- milliót az ezer négyzetméteres létesítmény megvalósításához. Tekintettel arra, hogy a Magyarországon egyedülálló centrum mai árakon nagyjából het- venmillióba kerülne, segítséget szeretnének kérni Tudjman, horvát elnöktől. A horvát centrumban, amelyben nagyterem, orvosi rendelő, könyvtár, sportöltözők, klubszobák és tánctér is helyet kapna, a kulturális eseményeken kívül konferenciákat is rendeznének.
