Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)
1997-07-22 / 199. szám
6 Diinántúli Napló Barkácsolás így soha ne dugjuk a vezetéket a hálózati aljzatba! Fontos a jó csupaszolás és a szilárd kötés (2.) FOTÓ: WÉBER TAMÁS A villanyvezetékek jó illesztése Ha szerelni, egymáshoz illeszteni akarjuk az egy- vagy több eres elektromos vezetékeket, előbb azok végét ki kell bontani a burkolatból, majd le kell csupaszítani a szálak szigetelőburkát. 1997. július 22., kedd Szálak égetési próbája Oldalszerkesztő: B. Murányi László ÖTLETSAROK Szegélycsiszolás. A különféle profilú keretlécek, szegélyek csiszolásához érdemes segédeszközt, az adott profilhoz idomuló homorú, illetve domború élű csiszolófát készítenünk, hogy a lécdarab élére felfektetett csiszolóvászonnal végezhessük el a munkát. A domború élt ráspollyal tehetjük ívessé, míg a homorú élű csiszolófát úgy alakíthatjuk ki, hogy egy megfelelő átmérőjű fúróval befúrunk a lécbe, majd azt a fúrás irányában kettéfűrészeljük. Ha a csiszolófáink éle jól felfekszik a profilra, fogjunk át az élén megfelelő szemcsé- zetű dörzslapdarabot és már dolgozhatunk is. Köldökcsapok méretre. Ha házilag készítünk bútort, és lapjait köldökcsapokkal illesztjük vagy rögzítjük össze, fontos, hogy a csapokat egyforma hosszúságúra vágjuk. A csaprudakat fogjuk össze, hogy azok vége egy síkban legyen, szigetelőszalaggal jó erősen tekerjük át, szorítsuk össze a köte- get és nekiállhatunk a megfelelő méretű csapok lefűrészeléséhez. Hogy a köldökcsapokat könnyedén beüthessük a csapfuratokba, a beütendő végének élét faragjuk ferdén körbe. Fontos, hogy a köldökcsap átmérője megegyezzen a csapfuratéval. Ferde végű kinyomócső. Rések, valamint fugák tömítésekor a szilikongumi tömítőmasszát tartalmazó flakon kinyomócsövének végét ne vágjuk le egyenesre, ha derékszögben csatlakozó éleken akarunk dolgozni. Az éles késsel ferdén levágott kúpos csővéggel megközelítően negyedkor keresztmetszetű tömítést alakíthatunk ki, ami nem csak szebb, de hatásosabb tömítést is eredményez. Ha viszont a tömítőanyaggal sík felületen futó keskeny rést töltünk ki, a kinyomócső végét félkör alakban vágjuk ki. A sodrott erű vezeték csupaszított végére forrasztott ónburoktól szilárd lesz a kötés, a vezeték sem szálkásodik ki a kötés során, ráadásul könnyebb arra rögzítőcsavar alá hurkot hajlítani, ha kapcsolóba erősítjük. A hurok íve felülről nézve egyezzen az óramutató járásával, hogy a csavarfej behajtásával az ne nyíljon szét! A szigetelt vezetékekben keletkező szakadás, törés általában csak az áram megszakadásával jár. De veszélyes lehet a nulla-vezető burkolatán belüli szakadás, ha az I. érintésvédelmi osztályba tartozó készülékek (mosógép, elektromos A hálózatról üzemelő ragasztópisztolyokkal a sztiropor kivételével minden lehetséges ragasztás elvégezhető a megfelelő, egyébként acetonoldó ragasztóanyag-rudakkal. A ragasztópisztoly használatával gyorsan, egyszerűen és tisztán ragaszthatunk bőrt, követ, fémet, kerámiát, műanyagot, kartonpapírt, PVC-csöveket és idomokat, tömíthetünk hézagokat, javíthatunk ereszcsatornát. A pisztolyba a hátsó adagolórészen benyomjuk a végzendő művelethez ajánlott anyagú és színű kerek rúd végét, a hálózati csatlakozást követően átlagosan 7 perccel a ragasztópisztoly üzemképes. Ahogy nyomjuk a ravaszt, úgy nyomja előre az adagoló szerkávéfőző stb.) védővezetéke is hibás. Próbalámpával magunk is ellenőrizhetjük a védőérint- kezős fali dugaszolóaljzat (konnektor) védőképességét. Próbalámpánk egyik érintkezőjét a fázis-lyukba dugjuk, a másikat érintsük a védővezeték oldalsó fémsínéhez. Ha a próbalámpánk kigyullad, rendben, de ha nem gyullad ki, hibás, tehát nem véd a védővezetékünk. Ilyenkor forduljunk azonnal szakemberhez! Alumínium vezetéket rézvezetékkel nem szabad közvetlenül összekötni! A más-más anyagú csupasz vezetékeket a sorkapocs (csokoládé kapocs) kezet a rudat és folyamatosan lép ki a fúvókából a megolvadt ragasztóanyag. A folyékony ragasztót pontozva, vagy vonalszerűén vigyük fel a ragasztandó felület egyik oldalára, és azt azonnal illesszük a másik oldalhoz, majd a szilárd ragadás érdekében rövid ideig nyomjuk egymásra azokat. A ragasztási felületeket mentesítsük zsírtól, portól, nedvességtől, ha szükséges, érdesítsük a felületeket. A jó hővezető anyagokat (kő, fém, üveg) ragasztás előtt egy kicsit melegítsük fel például hófúvással, a nagyobb ragasztási szilárdság elérése érdekében. A megolvadt ragasztót mindig a rosszabb hővezető felületre vigyük fel elsőként. Az olvadó ragasztó szagtaszemközti végeibe rögzítsük. A sorkapocs használata viszont csak kevésbé hozzáférhető és száraz helyen ajánlott, mert szorítócsavarjai könnyen megérinthetek. Két vagy több azonos anyagú, csupasz végű vezetéket kötéskor fogóval jó erősen sodorjunk egybe, hajlítsuk a sod- ratot valamelyik szál mellé, és jó erősen tekerjük körbe szigetelőszalaggal a biztos kötés és védelem érdekében. (Jó, ha a szigetelőszalag színe egyezik a vezetékével.) A szaküzletekben beszerezhető úgynevezett Skotchlock- zárba több azonos anyagú csupasz vezeték végét is biztonsággal rögzíthetjük. Ne feledjük, az árammal nem lehet játszani! lan, hőre lágyuló műanyag, 180-230 Celsius fok közötti hőmérsékleten használható. Használaton kívül 15-20 fokon tároljuk, és védjük melegtől, naptól. Figyelem! A forró fúvóka vagy olvasztott ragasztó megérintése égési sérüléseket okozhat. A forró fúvóka közeléből a gyúlékony és hőre érzékeny anyagokat távolítsuk el. A fúvókát óvjuk a durva behatástól. A bent maradt ragasztó- anyag a következő használatkor megolvad és kifolyik, tehát azt ne akarjuk mindenáron kipiszkálni a fúvóka nyílásából, mert azzal csak kárt okozhatunk. A ragasztórudak közül kapható nagyon magas, magas, jó és közepes szilárdságot és gyenge tapadást nyújtó. Ha azt szeretnénk tudni, hogy természetes anyagú, természetes alapú vegyiszál avagy szintetikus szállal van-e dolgunk, égetéssel teszteljük. A hemyóselyem és a gyapjú kis lánggal és lassan égve, égetett haj és köröm szagot áraszt. A pamutszál, a viszkóz és réz-oxid lángol és gyorsan ég, égetett papírszaggal. Az acetát szál szúrós, savanyú szaggal olvad és gyors égésű. A poliamid égetve olvad és enyhe szaru szagot áraszt. A poliészter és a poli- akrilnitril gyorsan ég, édeskés szaggal. Szakszerűen szerelve szinte örök életű Acélpolcos állványok Száraz helyiség (garázs, bar- kácsműhely stb.) szinte örök életű tároló-rakodó helye a gyorsan összeállítható hazai gyártású perforált acélpolcos állvány, melyet szimpla (110 kg) és dupla (270 kg névleges teherbírású) és különféle méretű polcokkal szerelhetünk össze egy-egy 13-as csillag és villáskulcs segítségével. Elkészítéséhez nélkülözhetetlenek a hozzájuk való speciális profilok, polc-, sarok- és alaplemezek, szerelő fülek és a rozsdamentes (M8X15 és M8X25 méretű) csavarok. Ha van elég helyünk, hogy végleges helyére állíthassuk fel a kész polcrendszert, az állványokat a csavarok laza meghúzásával fektetett helyzetben célszerű összeszerelni, s a végső szerelést a már a helyére állított polcrendszeren fejezzük be. Ha viszont a padlótól a mennyezetig állványozunk, az állványokat a rendeltetési helyükön állítsuk be függőleges és vízszintes helyzetbe, a padozat egyenetlenségeit az alaplemezek méretének megfelelő acéllemezekkel egyenlítsük ki, a csavarokat véglegesen húzzuk meg, a hátsó állványokat pedig biztonságosan rögzítsük a falhoz. Minden állványt rögzítsünk, amelynél a magasság nagyobb, mint a szélesség négyszerese, amelynél tartani kell attól, hogy azt oldalirányú erőhatás érheti. Az állványokat mindenképpen rögzítsük egymáshoz, a teherviselő falhoz vagy más szilárd teherviselő szerkezethez. Még mielőtt megterheljük az állványt, győződjünk meg, hogy az összeszerelést szakszerűen végeztük. A szakszerűtlen szerelés balesetet okozhat! Az állványokat időnként (akár évente) ellenőrizzük, a sérült elemeket azonnal cseréljük ki, a meglazult csavarokat húzzuk meg. Arra különösen nagyon figyeljünk, hogy állványunkat soha ne terheljük túl és az mindig stabilan álljon. Virágzó fapapucsok - Nagyanyáink faklumpáit ha már nem használjuk krumpliszedésre, istállótakarításra, akkor sem kell feltétlenül kidobnunk. „Új tartalmat” kaphatnak, ha virágfölddel töltjük meg és kedvenc növényeinket ültetjük belsejükbe. fotó: tóth l. Milyen barkácsgépet vegyünk? (10.) A ragasztópisztoly előnyei Készítsünk napemyőtalpat Használt autógumiból magunk is készíthetünk talpat a kerti napernyőnkhöz. Vastagabb deszkából vágjunk az abroncs belső átmérőjénél 4- 7 centivel nagyobb köralakú lapot, annak közepébe pedig vágjunk nyílást egy olyan átmérőjű csodarabnak, amibe majd bedugva lötyögés nélkül illeszkedik a napernyőnk nyele. (A csodarab olyan hosszú legyen, hogy alul éljen le a földig, felül pedig a köpeny felső pereménél legalább 15-20 centivel magasabban álljon ki.) A vízszintesen fektetett abroncs alsó belső peremére pontosan ültessük fel a köralakúra vágott deszkalapot, helyezzük bele a csodarabot és öntsük ki betonnal a köpeny belsejét. A megdöngölt beton felszínét simítsuk el, és a megkötéséig locsoljuk. A nehéz talp biztosan tartja a napernyő szárát. Füvesítsünk Ha azt akarjuk, hogy kertünkben szép, dús és egyenletes gyepszőnyegünk legyen, nem kevés fáradozással magunk is elvégezhetjük a szükséges műveleteket. Először is ássuk fel, egyengessük és tömörítsük a füvesítendő rész talaját, majd azon egyenletesen szórjuk el a talajnak és elképzeléseinknek leginkább megfelelő fűmagot. A bevetett részt gereblyézzük át óvatosan és könnyed mozdulatokkal, majd a talaj felszínét hengereljük, esetleg a talpunkra erősített deszkákkal óvatosan tapossuk egyenletes simára. Amikor mindezen már túl vagyunk, jöhet az újabb, az eddigieknél is nagyobb gondosságot igénylő munka: a rendszeres öntözés. Ügyeljünk arra, hogy a fűmaggal bevetett területet mindig egyenletesen és ne erős vízsugárral öntözzük. Famegmunkálási alapismeretek (2.) Mielőtt nekiállunk fából polcot, kisbútort készíteni, gondoljuk végig az egymást követő alapműveleteket. Portalanítás: a fűrészeléskor, ráspolyozáskor, csiszoláskor keletkező fapor eltávolítása puha szőrű ecsettel (képünkön). A poros felületen nem tapad meg a festék! Beeresztés: a faanyag tartósítását a festék jobb tapadását szolgálja. A készen kapható hígított félolajat vagy lenolajkencét ecsettel kenjük fel és két óra elteltével töröljük le rongydarabbal a fa által be nem szívott felesleget. megadó védőréteg. Az alapozó-, illetve fedőfesték dobozán olvasható használati utasítást tartsuk be, és csak az ajánlott hígítót használjuk. Az első réteghez jobban, a másodikhoz kevésbé hígítsuk fel a festéket. Ha tehetjük, fektessük vízszintesre a festendő tárgyat, mert akkor nem folyik meg és egyenletesen terül szét. A terjedelmesebb felületet ajánlatos először hosszában, majd keresztben festeni, hogy mindenhol egyenletesen fedjen a festékréteg. Alapozó- és fedőréteg: a faanyag fedését, végső színét
