Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-22 / 199. szám

1997. július 22., kedd Hazai Tükör Dtinántúli Napló 3 Adatbank a világháború áldozatairól? Mérlegen a kormány munkája Két pártelnök találkozott tegnap az újságírókkal. A koalíciós miniszterelnök-he­lyettes pozitívan értékelte a kormány munkáját, az MDF első embere a világháború­ban elesett honvédek emlékét idézte. Jelentős áldozatok árán, de megteremtődtek az egyenletes fejlődés hosszú távon biztosít­ható feltételei Magyarországon - mondta a kormány elmúlt há­roméves tevékenységét érté­kelve Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke, belügyminisz­ter, tegnapi sajtótájékoztatóján. Hangoztatta, hogy mind a gazdasági mutatók, mind pedig hazánk jó nemzetközi megíté­lése azt bizonyítja, hogy alapta­lanok voltak a kormány intéz­kedéseit ért ellenzéki kritikák. Kuncze szerint az ellenzéki bírálatok nagy része a valós fo­lyamatok ismeretének hiányá­ról tanúskodott. Az ellenzék - elsősorban a Fidesz - vélemé­nyével és jóslataival ellentétben mára világossá vált, hogy ér­demes volt vállalni az áldoza­tokat, mert a szigorú intézkedé­sek létjogosultságát az elért eredmények igazolják. Amennyiben nem sért sze­mélyiségi jogokat, akkor a La­kitelek Alapítvány szeretné CD-ROM-on megjelentetni a második világháborúban elesett és megsebesült honvédek ada­tait - közölte Lezsák Sándor hétfőn újságírók előtt. Az MDF elnöke úgy vélekedett, hogy jó lenne, ha a magyar népnek is lenne saját „siratófala”, s képle­tesen tiszteleghetne az elhuny­tak emléke előtt. Az ellenőrző mérések szerint a fogyasztók tévedtek Nem romlott a fűtőérték A Magyar Energia Hivatal el­lenőrző mérései nem igazol­ták a fogyasztók gyanúját, hogy romlott a földgáz fűtő­értéke - állapította meg hét­főn Szabó Imre, a Magyar Energia Hivatal főigazgatója. A főigazgató többek között el­mondta: a tavaly őszi fűtési idénytől kezdődően megszapo­rodtak a földgáz minőségével kapcsolatos lakossági pana­szok. A fogyasztói bejelentések közül a Magyar Energia Hiva­tal fogyasztóvédelmi osztálya kiválasztott tíz budapesti és hat vidéki esetet, továbbá a Főgáz Rt. Budapestet ellátó négy gáz­átadó állomását. A hivatal független szakértőt és az Országos Mérésügyi Hi­vatal képviselőjét bízta meg az­zal, hogy e helyeken ellenőrző méréseket végezzen. A minta­vételeknél jelen voltak az érin­tett gázszolgáltató vállalatok szerelői is. A mérések eredménye nem tért el lényegesen a havi elszá­molásnál felhasznált fűtőérté­kektől. Kiderült viszont, hogy a a vízmelegítők, a cirkók sok he­lyen kormosak, vízkövesek, s ezért fogyasztanak több gázt. Ugyanakkor megállapították azt is: a panaszok egy részét a téli hónapokban jelentősen megnövekedett földgázfo­gyasztással összefüggő nyo­máscsökkenés okozta. Ezekben az esetekben azonban egyér­telműen kizárható a hibás számlázás, hiszen az óra a nyomáscsökkenéssel párhuza­mosan kevesebbet mér. Három grácia. A Luciano Pavarotti nevével fémjelzett énekversenyek győztesei, Kathleen Cassello, Kálién Espe- rian és Cynthia Lawrence szerdán a Margitszigeti Szabad­téri Színpadon népszerű operaáriákat, zenésjáték-, vala­mint operettrészleteket adnak elő. fotó: feb/stefler balázs Megszületett a döntés: az állam is beszáll az autópálya-koncessziókba A felmondás rossz megoldás Sokan, sokféleképp vélekednek a hazai úthálózat fejlesztését, korszerűsítését célzó programról. Abban azonban teljes a nézetazonosság, hogy a már működő és a most épülő autópá­lyák úthasználati díja - a magyar autósok zsebéhez mérten, de nemzetközi összevetésben is - nagyon magas. Számos olyan vélemény is megfogalmazódott, hogy föl kellene mondani a befektetők­kel megkötött a koncessziókat. Van-e erre lehetőség, s ha igen, milyen feltételekkel? Er­ről beszélgettünk Szálai Bélá­val, az autópálya-program mi­niszteri biztosával.- Természetesen fölbontha- tók a megállapodások, ám ak­kor ki kell fizetnünk az építés költségeit - hangzott a válasz. - Konkrétan: az Ml-es teljes beruházási költsége 40 mil­liárd, az M5-ösé 70 milliárd forint. Ha csupán az eddig el­végzett munkák díját téríte­nénk meg, akkor „csak” 50-50 milliárd forintot kellene ki­vennünk az államkasszából.-A koncésszorok is banki hitelből építettek. Nem volna jobb, kifizetni amit eddig tör­lesztettek és a többi hitelt át­vállalni?- Ez még többe kerülne, mert a hitel kamatait is fizet­nünk kellene. Ennél talán az is olcsóbb megoldás volna, ha az állam venne fel hitelt a kon­cesszió visszavásárlására, csakhogy így az államadósság növekedne. Fölvetődhet továbbá az is, hogy sztrádák építésére vala­miféle külön adót lehetne be­vezetni. De hát miért fizessen ilyen adót az az állampolgár, aki nem autózik?- Mi tehát a megoldás?-A kormány úgy döntött, hogy a továbbiakban is kon­cesszióval épülnek az autópá­lyák - például az M7-es is -, de az állam bizonyos száza­lékban részese lesz a koncesz- sziónak. így beleszólhat a pá­lyadíjak kialakításába. Arról, hogy mekkora részt vállaljon a koncesszióban, még az idén széles körű társadalmi egyez­tetést tervezünk. Koós Tamás Szülő a gyerek betegágya mellett Ha a parlamentben elfogadják az új egészségügyi törvényt, akkor 1998. január elsejétől bővülnek Magyarországon a be­tegek jogai, s 2000-től valamennyi egészségügyi intézmény­ben munkába állnak az úgynevezett betegjogi képviselők - tudtuk meg dr. Kapocs Gábortól, a Népjóléti Minisztérium főosztályvezető-helyettesétől, csoport vezetőjétől.-Mibe lesz beleszólási joguk a betegeknek?- Csak a beleegyezésével lehet vizsgálatakor vagy a mű­tét alatt tanítási célra „felhasz­nálni” a betegségét, különben a vizsgálatnál a szükséges személyzeten kívül nem lehet jelen más. Joga lesz minden­kinek megtudni, hogy milyen szakképzettségű és milyen be­osztású egészségügyi dolgo­zók kezelik. Amit kiemelnék még: a jövőben nem az orvo­törvényt előkészítő operatív sok vagy az intézmény mérle­gelésén, jóindulatán múlik az, hogy valaki a kiskorú vagy ne­tán a haldokló hozzátartozója mellett maradhasson. Törvény adta jog lesz ez. Egy széket, egy fehér köpenyt és térítés el­lenében meleg ételt még a leg­szegényebb kórházban is biz­tosítani lehet. Nagyon sok he­lyen ezt már amúgy is régen megoldották.-Nemrég felmérés készült arról, hogy az egészségügy te­rületén „hol szorít legjobban a cipő", milyen ügyekben vár­ható, hogy a betegjogi képvi­selőkhöz fordulnak?-A Sonda Ipsos szerint a legtöbb panasz a tisztasággal és a szolgáltatások színvona­lával kapcsolatban merült fel. Gond még a hosszú várakozás és a megkérdezettek 43 száza­léka kifogásolta, hogy soron kívül hívnak be betegeket.- Mit tehet a beteg, ha sére­lem éri?- Panasszal fordulhat az in­tézmény vezetőjéhez vagy a kórház fenntartójához. Ha az intézményen belül, a betegjogi képviselőt értesíti, akkor még a névtelenségét is megőrizheti, s nem kell félnie esetleges „bosszútól”. Németh Zsuzsa Sok a kollégista, kevés a kollégium Támogatásra várnak az otthonuktól távol tanuló diákok Az egyetemi, főiskolai hallgatók száma több mint a kétszere­sére emelkedett. A létszámnövekedéssel azonban nem tartott lépést a támogatási rendszer és a kollégiumi hálózat bővü­lése. így egyre több az olyan fiatal, aki jogosult ugyan diák­otthoni elhelyezésre, de nem jut kollégiumi helyhez. Megoldást csak az jelenthet számukra, ha a kormánytól lakhatási támogatást kapnak. Erről tartott vitanapot a Hall­gatói Önkormányzatok Orszá­gos Konferenciája és a Felső- oktatási Kollégiumok Orszá­gos Szövetsége, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy fel­hívják a döntéshozók figyel­mét a problémára. A felsőoktatási törvény sze­rint a hallgatóknak előirány­zott összegek tartalmazzák a kollégiumi elhelyezést, vagy az ezt kiváltó lakhatási támo­gatást. A meglévő 40 ezer kol­légiumi hely a 80-as években még csaknem 50 százalékos ellátottságot jelentett, ám nap­jainkra ez az arány 20 száza­lékra csökkent. A kollégiumra jogosultak - azok a nappali tagozatosok, akik nem a lakó­helyükön tanulnak - eddig semmilyen támogatást nem kaptak lakásköltségeik fede­zésére. A HÖOK és a FEKOSZ egyebek közt indítványozza: a támogatást pályázat útján ítél­jék oda a kiírók és az intézmé­nyi vagy kari hallgatói ön- kormányzatok által létrehozott bizottságok, amelyekbe a kol­légiumi önkormányzatok is delegálhatnának tagokat. Az intézmények dönthetné­nek arról, hogy a lakhatási tá­mogatás mekkora részét for­dítják bérlemények fenntartá­sára és e költségek mekkora hányadával terhelik a hallga­tókat. Célszerű lenne, ha a kol­légiumnak alkalmas bérlemé­nyeket az intézmények meg­vásárolnák és diákszállássá alakítanák. (szombathelyi) Hírcsatorna Értelmiség ’97. Ma már egyér­telmű, hogy Magyarország be fog kerülni a fejlett Európába s ebből következően az országnak körülbelül egy évtizedes dina­mikus felzárkózási programot kell elkészítenie - hangsúlyozta Lengyel László, a Pénzügyku­tató Rt. elnök-vezérigazgatója az Értelmiség '91 Nyári Egye­tem hétfői megnyitóján. Kellenek a szárnyvonalak. A Magyar Közlekedési Klub el­lenzi a közlekedési tárca és a MÁV tervét, hogy megszüntetik a hazai vasúti mellékvonalakat. A környezetvédelmi civil szer­vezet tegnap nyilvánosságra ho­zott nyilatkozatában kéri: azon­nali hatállyal függesszék fel a szárnyvonalak folyamatban lévő megszüntetését és az ezzel kap­csolatos propagandát. Munkaterv. A kormány szep­tembertől megkönnyíti az al­kalmi munkavállalást, lehetővé teszi új rehabilitációs munkahe­lyek kialakítását, s különös fi­gyelmet fordít a pályakezdők elhelyezkedésére. Erről Kiss Péter munkaügyi miniszter számolt be hétfőn. Elmondta, hogy az alkalmi munkavállalás megkönnyítésével munkanél­küliek tízezrei szerezhetik meg a munkanélküli ellátó rend­szerben maradásukhoz, illetve visszajutásukhoz szükséges 180 napos biztosítási időt. Mennyi a 22 millió? Pénte­ken lejár a Magyar Televízió Rt, aktuális műsorainak főszer­kesztői posztjaira kiírt pályáza­tok határideje. A beadványokat augusztus 1-jéig bírálják el - hangzott el a tévé elnökének tegnapi tájékoztatóján. Peták István nem kívánta kommen­tálni azt a lapértesülést, amely szerint Sárközy Erika, az rt. le­köszönt alelnöke távozásakor 22 millió forint végkielégítést kapott volna. Betörtek az §FOR-hoz. Az amerikai katonai rendészet és a magyar rendőrök egy újabb betö­rés miatt kényszerültek nyomo­zást indítani hétfőn a taszári SFOR bázison - adta hírül az amerikai sajtóközpont. A bűn- cselekmény annak ellenére tör­tént, hogy az előző hetek soroza­tos betörései miatt - mint jelen­tettük - megerősítették a bázis védelmét: sűrítették a járőrözést és drótakadályokat helyeztek ki. Udvar ismét járható. Hétfő hajnalban ismét megnyílt a nemzetközi forgalom számára az udvari határátkelő. Ennek köszönhetően az úgynevezett Baranya háromszög csaknem minden települése megközelít­hető, csak a Vukovárra való be­jutáshoz szükséges a békefenn­tartók engedélye. Nincs közvetlen veszélyhelyzet A gátak egyelőre jól állják az áradó Duna ostromát Zavaros, haragos és zabolátlan ezekben a napokban legna­gyobb folyónk, a Duna. Erről tudósítónk tegnap saját szemével is meggyőződhetett, amikor helikopterrel - Budapesttől mint­egy kétszáz kilométert megtéve - végigkövette a Duna Rajkáig tartó szakaszát, a Készenléti Rendőrség, a Légirendészet és a Dunai Vízi Rendészet szakembereinek társaságában. A szentendrei Lupa-szigetnél vízben állnak a házak, változat­lanul ez a megáradt folyó tá­madásának egyik legveszélye­sebb frontszakasza. A másik a Szigetköz. Ami a kilátásokat il­leti: a prognózisok szerint a hamarosan várható tetőzés va­lószínűleg meghaladja a pár nappal ezelőttit. A Duna felső területén erős a vízsodrás, s már most olyan területek is víz alá kerültek, amelyek korábban szárazon megúszták az előző árhullámokat. A négyórás szemleút során csupán két-három evezőst lát­tunk, de őket is csak a Táti- és a Szentendrei-ágban, ami arra utal, hogy a vízisportok szerel­mesei megszívlelték a figyel­meztetést: nem ajánlatos az áradó vízre szállni. Ez kivált­képp érvényes a következő két- három napban, amikor újra te­tőzni fog a Duna, méghozzá a korábbinál magasabban. Nagymaros alatt feltűnt né­hány bárka, a Kecske-zátony környékén pedig egy gazdátlan kenu - a magasból nem lehetett megállapítani, hogy ezeket honnan sodorták el a habok. Az almásfüzitői timföldmező közepén a medence egy része csurig telt vízzel - ez azonban nem az áradás rovására írható. Az csak abban ludas, hogy az iszapolóban - a talajvíz emel­kedése miatt - a vízszint a szo­kásosnál magasabbra emelke­dett. A Duna szabályozottságának köszönhetően a vízi rendészek biztosak abban, hogy közvetlen veszélyhelyzet sehol nincs. Az árterületek némelyikénél ugyan csak a fák csúcsa kandikál ki a hullámokból, de a lakott része­ket övező gátak egyelőre jól áll­ják a vízár ostromát. Csernvánszki Judit A vízszint megint emelkedik, az ártérre biciklivel sem ajánlatos behajtani fotó: feb/stefler A vízszint megint emelkedik, az ártérre biciklivel sem ajánlatos behajtani fotó: feb/stefler

Next

/
Oldalképek
Tartalom