Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-19 / 196. szám

1997. július 19., szombat Háttér - Riport Dunántúli Napló 9 Azt mondjuk, ami megvalósítható Beszélgetés dr. Szabó Ivánnal, az MDNP elnökével a pártról és céljaikról Egy esztendő sincs már hátra az újabb választásokig. A pártok közül többen már kész programmal rendelkeznek, mások most hangolnak a követ­kező négy esztendőre, keresve partnert, reménybeli szövetségest. Lapunk a parlamenti politikai erők első számú vezetőit kereste meg, hogy elképzeléseiket elmondhassák, s ezzel orientáljuk ol­vasóinkat. Lesznek nyilván, akik megkérdezik, mi indokolja azt a sorrendet, amely mellett döntöttünk, s amely sorrendben bemutatjuk a parlamenti pártok vezetőit, illetve a politikáról vallott felfogá­sukat. Nos, úgy gondoltuk, nincs sok jelentősége a munkatársaink által az elmúlt hetekben elké­szített interjúk közlési sorrendjének, mégis hiba lenne, ha a három évvel ezelőtti erőviszonyokat vennénk alapul. Úgy láttuk jónak, hogy az elmúlt hónapok közvélemény-kutatási adatai alapján a legkisebb támogatottságú pártoktól a legnagyobbak felé haladva mutassuk be olvasóinknak a hazai politikai élet prominenseit. Az őszig hátralévő hetekben tehát szombatonként egy-egy nagy interjút közlünk ezeken a hasábokon. A sorrend: MDNP, KDNP, MDF, SZDSZ, FKgP, FIDESZ, MSZP. Elsőként tehát Szabó Ivánnal készült alábbi interjúnkat ajánlom a tisztelt olvasó figyelmébe, jövő szombaton pedig Giczy György következik. Dr. Szabó Iván a legfiatalabb hazai párt, az alig egyesztendős Magyar Demokrata Néppárt el­nöke. Köztudott, hogy alapítói viharos körülmények között tá­voztak az MDF köreiből, s az­óta az ellenzék „magányos” pártjaként próbálnak híveket és érdemeket szerezni. Az Irányt matató értékek- Elnök Úr, kézenfekvő, hogy megkérdezzem, melyek azok a legfontosabb értékek, amiket az MDNP magáénak vall?- Az MDNP a modem euró­pai kereszténydemokrácia ér­tékrendjének hármas pillérén áll: az ember személyi szabad­ságán és méltóságán, a szolida­ritás elvén és tágan értelmezett szubszidiaritás vállalásán, ami egyidejűleg jelenti a személyi és a csoportos döntések szuve­renitását mindaddig, amíg az az adott körben megoldható (le­egyszerűsítve ez az önkor­mányzatiság alapelve).- Egyéves az MDNP. Hol tart, s vajon a megalakulás ide­jén erre számítottak-e? Gondo­lok itt a párt szervezettségére, elismertségére, népszerűsé­gére.- Ha voltak is egyesekben il­lúziók a robbanásszerű elis­mertség-növekedésre egy esz­tendővel ez előtt, úgy hiszem, hogy a reálisan gondolkozókat nem érte csalódás. Mert gya­korlatilag minden előfeltétel és anyagi forrás nélkül, a tagok és a támogatók adományaira utalva, egy év alatt működő szervezetek és aktív tagság te­kintetében a negyedik legszer­vezettebb parlamenti párttá vált a Néppárt. Az ismertség szab korlátot a párt népszerűségé­nek. Remélem, hogy a válasz­tásokig hátralévő több mint egy esztendő alkalmat ad arra, hogy minél több emberrel megismer­tessük programunkat és politi- zálási stílusunkat.- Ön egy korábbi pécsi fó­rumon kifejtette: a párt az „igazmondás" pártja lesz. Mit jelent ez konkrétan, milyen ta­pasztalatok vezették ennek meg­fogalmazásához ?- Az alig hétéves magyar parlamenti demokrácia keser­ves tapasztalata, hogy egy párt, amíg ellenzékben van, általá­ban azt hangoztatja, amit a vá­lasztópolgárok hallani szeret­nének, ám ha megnyeri a vá­lasztásokat, tevékenységét a va­lós társadalmi-gazdasági korlá­tok és saját programjának esz- medsége ettől eltérő cselekvésre készteti. Veszélyeztetheti a demokráciát, ha 1988-ban a tár­sadalom megint hitelt ad a né­hány hónap alatt végrehajtható életszínvonal-emelkedés pro­pagandájának, ami az ezt kö­vető csalódottság miatt a de­mokrácia intézményrendszeré­ből való kiábrándulást is maga után vonja.- Nem propagandafogásról van szó?- Nem. A Néppártnak az a véleménye, hogy a magyar tár­sadalom felnőtt; képes befo­gadni azt az igazságot, amely felemelkedésének reális lehető­ségeit fogalmazza meg. Mi eh­hez szeretnénk igazítani mon­danivalónkat, hogy soha senki a választások után ne olvashassa fejünkre, hogy a választások előtt egészen mást mondtunk, mint adott esetben kormányzati pozícióban. Emberközpontú program-A közelmúltban állt össze „Alkotó ember, emelkedő nem­zet” címmel a Néppárt prog­ramja. Melyek a tézisek legfon­tosabb elemei?-A Néppárt szemléletének és programjának középpontjá­ban az ember áll a maga külön­böző szintű kapcsolataival; a családdal, a nemzettel és a tár­sadalommal egyetemben. A po­litikának a közjó szolgálatában kell állni, így a gazdaságpoli­tika is az ember és közösségei­nek életminőségét kell szol­gálja. Rá szeretnénk ébreszteni az embereket, hogy saját sorsuk alakításának felelős résztvevői, Pauska Zsolt főszerkesztő és ha mindenki a maga terüle­tén: gyárban, irodában, lakóte­lepen vagy műteremben alkotó emberként viselkedik, akkor nagyon nagy esély van arra, hogy az egész nemzet felemel­kedjék.-Lát-e reményt a magyar gazdaság talpra állítására?- A gazdaságpolitikában alapvető változásokra van szükség. A fekete szobában kergetett fekete macskától, azaz az öncélú egyensúly-kergetés- től végfe rá kell térni a stabil növekedés útjára. Ez a menete­lés több parlamenti ciklusra el­húzódó folyamat, de a talpra ál­lítás technikai és humán feltéte­lei hazánkban adottak. Az európai integrációról- Hogyan vélekednek az eu­rópai integrációról?-Az európai integráció tör­ténelmi szükségszerűség. A vi­lágban végbemenő gazdasági, környezeti, informatikai, sőt bűnügyi folyamatok globalizá­lódtak, vagyis messze kiléptek egy nemzetállam keretei közül. Egy kis nép, de még egy akkora is, mint Németország ezekre a kihívásokra egyedül nem képes feleletet adni állampolgárainak jogos képviseletében. A multi­nacionális cégek, a globális környezetszennyezés, a műhol­dakon keresztül országhatáro­kat nem ismerő információára­dat és nemzetközi bűnözés el­len csak legalább kontinensnyi összefogás adhat megfelelő vé­delmet. Ezért nem az integráci­óba vagyunk „szerelmesek”, hanem azt tudjuk, hogy az ab­ból való kimaradás a lecsúszást, az érdekérvényesítés minimu­mának is az elvesztését jelen­tené.-A választásokig tartó egy év gyorsan lepereg. Lehet ennyi idő alatt annyi szimpatizánst, választót összegyűjteni, hogy parlamenti párt maradjon az MDNP? Nem gondolja azt, hogy „Antall József két pártja ”, az MDF és az MDNP együtt többre menne, mint külön-kü- lön ?- A Néppárt úgynevezett második generációs párt a rendszerváltás politikai térké­pén. Az 1987-90 között alakult pártok legtöbbje egy diktatúra lebontására jött létre. Ebben a társadalom nagy része érdekelt Költözik II. Ramszesz szobra Költözik II. Ramszesz fáraó csaknem tíz méter magas vörös gránitszobra, amely 1955 óta Kairó legkedvel­tebb, de egyúttal legszeny- nyezettebb levegőjű terét díszíti. Most a szobrot visz- szaszállítják megtalálásának helyére, a Kairótól mintegy 30 kilométerre délre, Gíza mellett fekvő Mít-Rahinába. Mielőtt azonban felállíta­nák eredeti helyén, II. Ram­szesznek restaurálásra van szüksége. volt. A továbblépés differenci­ált megoldásokat igényel. Ez a jövőkép már korántsem olyan egységes, mint amilyen egysé­ges a diktatúra lebontására vo­natkozó szándék volt. A Nép­párt úgy gondolja, hogy azok között a pártok között érdemes együttműködésről beszélni, melyek programja - az eltérő részletek ellenére is - nem tar­talmaznak kizáró ellentéteket. De nem célszerű az egymástól lényegesen eltérő véleménye­ket egy párton belül megtartani, mint erre a Kisgazdapárt, a Fi­desz és a KDNP példája elég élesen rávilágít. A lehetséges szövetségesek- Az MDNP milyen szövetsé­gest lát vagy vél felfedezni a hazai pártok között?- Amíg az együttműködés széles programmenti lehetősé­geket jelent, szövetségkötésen a Néppárt a közös jelöltek és kö­zös listák állítását is érti. Szö­vetségkötés olyan pártok között célszerű, sőt kívánatos, melyek mögött álló szavazóbázis a szövetségben résztvevő másik pártot nem ítéli elutasítandónak vagy elfogadhatatlannak. El­lenkező esetben ugyanis elő­fordulhat, hogy a szövetséget alkotó pártok közösen keve­sebb szavazatra tehetnek szert, mint külön-külön. A Néppárt folyamatosan vizsgálja, hogy erre a kérdésre a közvélemény­kutatások milyen jelzéseket ad­nak, és ha a jelzések és a prog­ram mentén történő egyezteté­sek azonos irányba mutatnak, a szövetségkötésre készen ál­lunk. Kozma Ferenc Kincse Sz. Örs jegyzete Akit kútba dobtak Ideges fiú volt. Ha hangosab­ban szóltak hozzá, ő is fel­emelte a hangját, széles moz­dulatokkal vitatkozott - nem félt ő, csak nem bízott senki­ben. Kiskorában kútba dob­ták, mert rosszalkodott. Ál­lami gondozás jött aztán. Azért sokat mosolygott, s néha a fene se értette, miért. Gyakran annyira megmér­gesedett, hogy dadogni kez­dett, ezért aztán sokan bántot­ták. Legtöbben a hajléktala­nok között, ahová nagyon fia­talon került, tán még tizenki­lenc sem volt akkor. Lassan megedződött a lábszagban, a koszban, a keserűségben, az éjszakai verekedésekben. Aztán iskolába kezdett járni, s ezt gondozói nagyon fontosnak ítélték: kiemelt helyre került, nagyobb volt a nyugalom, kevesebben laktak egy fedél alatt. Sok baja volt másokkal, nem szerette, ha rászóltak. Fejjel ment a falnak, ha úgy vélte, igaza van. Egyszer összeveszett vala­kivel az iskolában, azt mond­ták neki, hogy ellopott vala­mit. Dadogva, hadarva mondta el, mekkora igazság­talanság történt vele. Kezdett elmaradozni, s ezt senki sem nézte jó szemmel. Az iskolakerülésért aztán megszűntek a kedvezmények. Nem is nagyon vitatkozott senkivel, amikor visszaküld­ték a „csövesek” közé, csak keserűbb lett, mint azelőtt. Aztán egy napon a néni, akinek pár száz forintért be­segített a háztartási mun­kákba, hiányolta kétezer fo­rintját. Kérdőre vonta, erre ő nagyon ideges lett. Kiabált vele, majd a keze ügyébe ke­rülő kalapáccsal lesújtott az asszonyra. Meghalt a néni, és meghalt vele mozgásképtelen édesanyja is. Lecsukták, a tárgyalást várja most a fiú. Nem akar látni senkit sem. Évek várnak még rá odabent, s tényleg nem újdonság neki a magány. Elfeledett Rossini-opera felújítása A németországi Bad Wildbadban (Fekete-erdő) megnyílt 9. Rossini Ünnepi Játékok ritka csemegével örvendeztette meg az olasz zeneszerző rajongóit: ebben az évszázadban először adták elő szerdán este a fürdőhely koncerttermében Gioacchino Ros­sini (1792-1868) kétfelvonásos operáját, az Eduardo e Cristi- nát. A most a szó szoros értelemben újra felfedezett opera a múlt században nagy népszerűségnek örvendett. Az operát Rossini jórészt korábbi kompozícióiból állította össze és még a nagy sikert aratott 1819-es ősbemutató után is komponált hozzá újabb áriákat. Ennyi már felüdíthet. De nem egy Pannon előfizetőt! PANNON GSM ▼ ▼▼▼> Az «Ivónál f t

Next

/
Oldalképek
Tartalom