Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-19 / 196. szám

1997. július 19., szombat Hazai Tükör Dunántúli Napló 3 A Nyírfa-bizottság jelentése vihart kavar A kiszivárogtató ferdített? Pénteken kiderült: az Or­szággyűlés nemzetbiztonsági bizottsága egészen más jelen­tést készített, mint amit egye­sek kiszivárogtattak belőle. Eredetileg Nikolits István, a tit­kosszolgálatokat felügyelő mi­niszter kérésére halasztották el jelentésük nyilvánosságra hoza­talát, aki - mint mondta - „meg kívánta vizsgálni, hogy mely részek eshetnek a titokvédelmi rendelkezések hatálya alá”. Időközben azonban az egyik napilap olyan egyoldalú ismer­tetést közölt a jelentésről, amely jórészt csak az Informá­ciós Hivatal (IH) munkatársai­nak mulasztásaival foglalkozik, viszont nem tér ki kellő mér­tékben a Nikolits és környezete által elkövetett hibákra. Ez pe­dig ellentétes a bizottság törek­Elindultak a Szinte az egész magyar társa­dalom megmozdult, s felaján­lotta segítségét a külhoni ár­vízkárosultaknak. Tegnap és tegnapelőtt már jelentősebb szállítmányok is útnak indul­tak Cseh- és Lengyelország katasztrófa sújtotta vidékei felé. Szlovákiába csak azért nem, mert országa nevében Meciar kormányfő visszauta­sította Horn Gyula csütörtöki segélyajánlatát. A péntek délutáni órákban in­dult útnak Lengyelországba az a magyar segélyszállítmány, amelyről csütörtöki ülésén dön­tött a kormány. A konvoj nagy teljesítményű szivattyúkat és híradás-technikai eszközöket vésével, hogy a nyilvánosság objektív tájékoztatást kapjon a történtekről. Mindezt Kónya Imre (MDNP), a nemzetbizton­sági bizottság elnöke és Kőszeg Ferenc (SZDSZ), a testület al- elnöke fejtették ki pénteki rendkívüli tájékoztatójukon. Kónya szólt arról, hogy az egyik országos napilapban megjelent írás azt a látszatot kelti, mintha a bizottság az IH munkatársainak felelősségét ál­lapította volna meg. Szerinte a testület jelentése nem erősítette meg azt a közvéleményben ki­alakult képet, hogy az IH mun­katársai törvénytelen adatgyűj­tést folytattak politikusok ellen. (Az MTI szerint Kónyának a miniszteri felelősségre vonat­kozó minősítései saját helyze­tértékelésén alapultak, azok nincsenek benne a jelentésben.) szállítmányok visz - jelentette be a belügymi­niszter. Kuncze Gábor arra kérte a lakosságot: egyéni adományokkal ne induljanak el, segélyeiket a Vöröskereszt és más karitatív szervezetek köz­vetítésével juttassák el. Kuncze Gábor újságírók előtt elmondta: a lengyelek szükségleteit a magyar polgári védelem képviselője már fel­mérte a helyszínen, a szlovákok pedig nem ítélik olyan súlyos­nak helyzetüket, hogy igényt tartanának a segítségre. A kormánnyal egy időben a tiszaújvárosi TVK a Visztula partján fekvő Tamobrzeg város árvízkárosultjai részére küldött egy 10 millió forint értékű se­gélyszállítmányt. Egymilliárd takarításra Már nem olyan fekete a feketevonat Egymilliárd-kétszázmillió fo­rintot költ évente a MÁV a vonatok takarítására, rend­ben tartására, a leszerelt fel­szerelések pótlására. Papp Gábor, a MÁV osztály- vezetője elmondta, hogy a for­galomban lévő mintegy 2700 vasúti személykocsit ország­szerte 18 vállalkozó tisztítja, 62 szolgálati helyen takarítanak. A vezérigazgatóságon a menet­rend összeállításakor évről évre arra törekszenek, hogy a vonat­fordulók között a takarítóknak legyen idejük a munkára. Áz InterCity vonatok híresen tiszták, ám a cél az, hogy ne le­hessen különbséget tenni az alapvető szolgáltatás minősége között. Az osztályvezető szerint a MÁV-nak ugyanis „minden utas egyformán kedves”, köz­lekedjen bármely vonalon. Ha mégis előfordulnak pisz­kos kocsik, az utasok tették azzá. A tiszta kocsi látványa ugyanis - a vasutasok tapaszta­latai szerint - sokakat nem ösz­tönöz a rend megőrzésére. És ebben nem található érzékel­hető különbség, egyes véleke­désekkel ellentétben, a Dunán­túl és az Alföld, a főváros és agglomerációja között. Ez már csak fizikai okokból sem lehetséges, mert a vonatok az ország keleti és a nyugati ré­sze között oda-vissza közle­kednek. Ki tudná megmondani: hol és ki szemetelt? Vagy hol és ki vitt el vala­mit? Á pótlás is évente több mint 200 millió forintjába kerül a MÁV-nak. Koós Tamás Fogászat a misszión. A Szent Adalbert Misszió Alapítvány tegnap a most szentté ava­tott Hedvig lengyel királyné ünnepén nyitotta meg az ország első ingyenes fogászati rendelő­jét a budapesti Hengermalom úton. A rendelő válogatás nélkül minden rászorulót fogad és segít a fogai egészségének és rágóképességének megőrzésében. fotó: feb/stefler Egy tönkre-, három nyaralni megy Négy ellenzéki párt tartott pénteken tájékoztatót. A keresz­ténydemokraták - a várakozásnak megfelelően - csakis belső gondjaikról ejtettek szót; az FKGP, az MDNP és az MDF nyugodtabb hangulatban vett búcsút a politikai főidénytől. Giczy György indítványozni akarja a KDNP országgyűlési képviselőcsoportjának felosz­latását. A pártelnök javaslatát Füzessy Tibor tolmácsolta pénteken, s bejelentette: Giczy a frakció névviselési jogának megvonását fogja kérni az Or­szággyűlés elnökétől. Kiderült az is, hogy időközben már megkezdődött a fegyelmi eljá­rás az ellen a 12 képviselő el­len, akik korábban módosítot­ták a frakció alapszabályát. Az MDF frakciójának meg­ítélése szerint erőltetett menet jellemezte a parlament munká­ját az eltelt fél évben. Ez egy­részt a fokozott törvényalko­tási munkában nyilvánult meg, másrészt abban, hogy a koalí­ció az erőpolitika minden esz­közét felvonultatta - nyilat­kozta újságíróknak Demeter Ervin frakcióvezető. Akinek meggyőződése, hogy lehet egyetértésre jutni, de ennek lehetőségét a kormánypártok­nak is keresniük kell. A frak­cióvezető szóvá tette azt is, hogy a kormánypártok sok esetben válaszra sem méltat­ják a mérsékeltebb oldalról érkező j avaslatokat. A Magyar Demokrata Nép­párt szerint megjósolható, hogy a parlamenti palettáról eltűnik a KDNP. Ezt Szabó Iván, az MDNP elnöke jelen­tette ki pénteken. Az ellenzéki pártok közötti kapcsolatokról Szabó Iván azt mondta, hogy együttműködési megállapodá­sok létesülhetnek közöttük, de klasszikus szövetség megkö­tésére már nincs kilátás. A Független Kisgazdapárt rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít az európai integrá­ciónak. Magyarország elemi érdeke, hogy a bővítés első körében bekerüljön az Unióba - jelentette ki pénteki sajtótá­jékoztatóján Szabadi Béla, az FKGP Gazdaságpolitikai Ka­binetjének vezetője. A megszűnés mindenesetre olcsóbb mulatság, mint az osztódás Csökkenhet a frakciók száma Komoly kavarodással és nem kevés költséggel járna, ha meg­szűnne a KDNP-frakció. Bár csak az őszi ülésszak elejére de­rül ki, hogy a kizárások és kilépések következtében megfo­gyatkozott képviselőcsoport létszáma a széthullást jelentő 15 fős küszöb alá csökken-e, a lehetséges következményekre már most kíváncsiak voltunk. Mint megtudtuk: a frakcióból kilépett vagy kizárt honatyák a szabályok szerint a függetle­nek padsoraiban féléves par­kolópályára kényszerülnek, ám azok, akik a megszűnésig tagjai maradnak a képviselő- csoportnak, a t. Ház tovább működő hat frakciójának bár­melyikébe átigazolhatnak. Megváltoznának az ellen­zéki erőviszonyok is, második helyre rukkolna elő a 21 fős Fidesz-frakció, és akkor a par­lament egyik alelnöki széké­ből leköszönni kényszerülő Füzessy Tibor helyére fiatal- demokrata utód kerülhetne. Az Országgyűlés Hivatalá­nak illetékesétől tudjuk azt is, hogy mind a 19 parlamenti bi­zottságban dolgozik egy-két KDNP-s honatya. Nekik nem­csak funkciójuktól, hanem az e tisztséggel járó pluszforin­toktól is búcsúzniuk kellene. A „sima” bizottsági tagok je­lenleg a 114 750 forintos kép­viselői alapilletményen felül ennek az összegnek a 40, a bi­zottságok titkárai a 60, alelnö- kei a 80, elnökei a 100 száza­lékát kapják. A bizottsági he­lyeket újraoszthatják a másik hat frakció között, de az is le­het, hogy a megürült posz­tokra egyelőre nem ül senki. A megszűnő frakció hivata­lának dolgozóit - valamennyi frakciónak 8 fős alapszemély­zet, plusz három képviselőn­ként egy-egy kisegítő munka­erő jár - valószínűleg el kel­lene bocsátani, ami a végki­elégítések okán komoly érvá­gást jelentene a Ház költség- vetésének. Vigasztalásul: az sokkal drágább „mulatság”, ha egy frakcióból kettő lesz. (t.) Hírcsatorna Önkormányzati pénz. A Gazdasági Kabinet pénteki ülésén tárgyalt az államház­tartás által finanszírozott be­ruházások jövő évi csökken­téséről. Mint ismeretes, az így megtakarított csaknem 17 milliárd forintot az önkor­mányzatok számára kívánják átcsoportosítani. Drágább a gázolaj. Egy fo­rinttal megdrágult a Mól Rt. kiskereskedelmi hálózatában forgalmazott gázolaj és tüzelő­olaj ára, így a társaság tájékoz­tatása szerint mától kezdve az üzemanyag litere 123 forint 90 fillérbe kerül. A motorbenzinek ára nem változott. A MOSZ jó véleménye. A ké­szülő földtörvény eddig is­mertté vált rendelettervezete valóban kizárja, hogy külföl­diek szerezhessenek földtu­lajdont Magyarországon. Ezt Horváth Gábor, a Mezőgaz­dasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségé­nek főtitkára mondta pénte­ken Nyíregyházán, ahol részt vett a térségi érdekképvise­leti szervezet küldöttgyűlé­sén. Titoksértés az AFV-nél. Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Részvénytársaság felügyelőbizottsága javasolja a privatizációs szervezet igazga­tóságának, hogy tegyen felje­lentést üzleti titok megsértésé­nek gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. A testület tagjai elmondták, hogy a felügyelő­bizottság az Idex-ügyben le­folytatott vizsgálatát az érin­tett személyeknek megküldte, a válaszok alapján állapítja majd meg a személyi felelős­séget. Károli Gáspár-díjak. Szabó Zoltán, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium politikai ál­lamtitkára Károli Gáspár-díjat adott át Csoóri Sándor Kos- suth-díjas költőnek, írónak és Tóth Kálmánnak, a Károli Gás­pár Református Egyetem Hit- tudományi Kara nyugalmazott professzorának. Kisebbségi gondok. Újból át kell tekinteni a kisebbségek alapítványi támogatásának el­veit és gyakorlatát - javasolja az Állami Számvevőszék, mi­után megvizsgálta a Gandhi-, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért, vala­mint a Magyarországi Cigá­nyokért Közalapítványok ed­digi működését. Szorgalmazza az ÁSZ azt is, hogy a hosszú távú célok elérése érdekében átfogó programok készülje­nek, a pályázatkiírás és -elbí­rálás egységes koncepció alapján történjen. Dr. Nemes Attila professzor nem hisz a szívinfarktus elleni védőoltásban Churchill, a „pozitív” hős Nem valószínű, hogy a szívinfarktus kialakulását mindössze egy védőoltással megelőzhetnénk. S kizártnak tartom, hogy e betegség kialakulásáért egy bizonyos chlamidiabaktérium lenne a felelős - mondja dr. Nemes Attila egyetemi tanár, a SOTE Ér- és Szívsebészeti Klinikájának igazgatója. A professzor véleményét a né­met sajtóban nemrég megjelent szenzációs bejelentés kapcsán kérdeztük. A híradás szerint egy frankfurti specialista beje­lentette: az erek elmeszesedését alapvetően a chlamidiabaktéri- umok okozzák. Az orvos a szívbetegek egy csoportját an­tibiotikummal kezelte, amely­nek hatására azok állapota lé­nyegesen javult. Azoknál, akik nem részesültek antibiotikus kezelésben, gyakran lépett fel újabb szívbántalom. A kísérle­tek során megállapították, hogy a chlamidiafertőzés a hatvan éven felüliek hetven százaléká­nál fennáll. Ez a baktérium többnyire már gyermekkorban befészkeli magát a szervezetbe, majd idővel, a véráramba ke­rülve, az ereket támadja meg. Nemes professzor kétségeit arra alapozza, hogy a szív- és érrendszeri betegségek kialaku­lásának pontos okát a mai napig nem tudják az orvosok. Még az úgynevezett rizikó- faktorok - a dohányzás, az el­hízás, az alkoholfogyasztás és a stressz - sem vezetnek min­denkinél szívinfarktushoz. Sir Winston Churchill, egykori brit miniszterelnök például kövér volt, szivarozott, szerette a whiskyt, élete tele volt stresszel és a sportolás is távol állt tőle, mégis kilencvenegy évig élt. A kardiológusok jelenlegi állás­pontja szerint az érfal elmesze- sedése az esetek többségében az öregedéssel összefüggő, de- generációs folyamat, amit a ri­zikófaktorok megléte egyéni hajlamtól függően felerősít. Dr. Nemes Attila azonban csak akkor hisz a védőoltásban, ha annak bevezetésével párhu­zamosan sikerül megszüntetni az emberek életét megkeserítő stresszt és feltalálják a gyerek­korban adható dohányzás elleni védőoltást is. (németh) Közérthetően, minden ugyanott Társasházi törvényből eddig jeles Az immár hét éve tartó lakásprivatizáció eredményeképpen a társasházi lakások száma megközelíti az 1 milliót. A ko­rábbi bérlők nagy része tulajdonossá vált, ami szükségessé tette az ide vonatkozó jogszabályok felfrissítését. A társasházról szóló törvény módosítását a parlament szep­temberben tárgyalhatja. Ezt követően egy magyarázó, és gyakorlati útmutatóként szol­gáló kézikönyv is megjelenik a törvényalkotók tollából. Dr. Pesta Jánost, az Igaz­ságügy Minisztérium civilisz- tikai és gazdasági kodifikációs főosztályának helyettes veze­tőjét a változtatásokról és azok okairól kérdeztük.-Mi indokolta a törvény meglehetősen szájbarágós stí­lusát, hiszen a rendelkezések túlnyomó többsége szabá­lyozva volt eddig is?- Való igaz, hogy a polgári törvénykönyv közös tulajdon­ról, illetve a tulajdonjogról szóló passzusai foglalkoznak ezzel a problémakörrel. Az or­szágban azonban kevesen haj­landók és tudnak foglalkozni a társasház ügyeivel. Azzal, hogy egy törvényben össze­gyűjtöttük a tudnivalókat, a mindennapi emberek dolgát kívántuk megkönnyíteni.-Milyen lényeges pontjait emelné ki a tervezetnek?- A házirend durva megsér­tése esetén elárverezhetővé válna a lakás. Természetesen a tulajdonos kapná meg a be­folyt pénzt, de a lakókörnye­zetből ezáltal kizárnák. Jelzá­logot lehetne ezután telepíteni a közösségnek tartozó tulaj­donostárs lakására. Bizonyos mértékig korlátozni lehet majd a külön tulajdon használatát, de csak úgy, hogy ennek mód­ját rögzítenék az alapító okiratban. Változna a tetőtér-beépítés feltételrendszere is. Ezentúl nem kellene a lakóközösség egyhangú, írásos hozzájáru­lása, hanem elegendő lenne a kétharmados többségé. Szalóky Eszter i I I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom