Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-18 / 195. szám

10 Dlinántuli Napló Magazin 1997. július 18., péntek A tízezres tervezője A pénz elhasználódik. Kell az utánnyomás. Olykor - például rendszerváltás idején - új sorozatokat adnak ki. Megváltozik a címlet, más lesz a bankó. Megbarátkozunk vele, de mit tu­dunk az alkotójáról? Az új magyar bankjegysorozat főterve­zője Vagyóczky Károly grafikusművész, a Pénzjegynyomda osztályvezetője. Kivel eszik a no tiltott gyümölcsöt? Az Elle című francia magazin munkatársai arra a következte­tésre jutottak, hogy az asszo­nyok számára különös vonzerőt rejt flörtölni férjük legjobb ba­rátjával. „A kapcsolatunk már egy­szerűen nem működött" - val­lotta a lapnak házasságáról egy Francoise nevű hölgy. A férje állandóan dolgozott, akinek a legjobb barátja viszont állan­dóan kéznél volt. így kezdődött a viszony a „pótférjjel". Dr. Samuel Lepastier pszi­chológus így magyarázza a je­lenséget: Nincs jobb eszköz arra, hogy egy asszony bebizo­nyítsa férje kegyvesztettségét, mint az, hogy annak legjobb ba­rátjával szűri össze a levet. Egy másik ok: sok nő úgy érzi, hogy a férfiak kiközösítik őt a társaságukból. Sok férj több szabadságot enged meg önma­gának, mint nejének. Az asszony pedig azzal bünteti meg urát, hogy megcsalja őt a legjobb ba­rátjával. A pszichológus szerint ez hatalmat ad a nőnek.- Életrajzomról csak azt érde­mes tudni, ami a kiállításaimon olvasható a katalógusban. Hat­éves korom óta festőnek ké­szültem. Művészeti gimnázi­umban és a Képzőművészeti Főiskolán tanultam, ahol meg­szerettem a grafikát. 1967-ben végeztem és hároméves Der- kovits-ösztöndíjat kaptam. Több hazai és nemzetközi kiál­lításom volt, díjakat nyertem. Családi hagyomány A Pénzjegynyomdába 1970- ben léptem be. Folytattam a családi hagyományt. Nyom­dászcsaládból származom, a szüleim ebben a nyomdában is dolgoztak.- Teljesen leköti a nyomda?- Már nincs időm festeni. Az új magyar bankjegysorozat kibocsátása teljesen lefoglal, de a kapcsolódó műfajokban gyakran előfordulok. Bélyeg­terveket készítek a Posta szá­mára, tervezek értékpapírokat, csekkeket, részvényeket. Ez a fajta tevékenység évtizedek ki­tartó, szorgalmas műtermi munkáját igényli. Most túlságo­san reflektorfénybe kerültem. Amikor egy bankjegy megjele­nik, nagy nyilvánossága van. De a rákészülés nagyon veríté- kes munkafolyamat.- Milyen feladatokkal jár a tervezés?-Adott egy iparvállalat és egy szaknyomda. Van egy osz­tály, ahol megtervezik a bank­jegyeket, majd átadják az ipari termelésnek, amely sokszoro­sítja, nyomtatja a tervezői pro­duktumot. Munkám lényege a művészi sokszorosító grafika. Rembrandt, Dürer, Szőnyi Ist­ván úgy foglalkozott a grafi­kával, hogy külön figyelmet fordított a sokszorosítás, a réz­karc, rézmetszet műfajára, és ebben alkotott kiemelkedőt. A bankjegy-előállításnak is ez az eredete: a rézmetszetkészítés. A klasszikus bankjegyeknél a grafikus keze munkája rendkí­vül fontos volt. Védett bankjegyek Most már bonyolultabb a helyzet, mert a hamisítás ellen is óvintézkedéseket kell tenni. A modem bankjegy a művész és a mérnök közös terméke. A jó bankjegygyártók ma világ­szerte saját tervezőgárdával és specialistákkal rendelkeznek.- Hogyan érvényesítik a biz­tonsági követelményeket?-A kompozícióba belefog­laljuk az egyedi védelmi eljá­rásokat is. Ha a pénzen például holografikus fólia van, akkor a grafikus dolga ennek a képi megtervezése. A kidolgozás és a műszaki tartalom már kollek­tív munka, amit a grafikus fog egybe. A védett bankjegyek kialakulása Mária Terézia ko­rára tehető, amikor a fémpénz­ről papírpénzre váltanak. Ez időtől mindig akadtak hamisí­tók. Ma persze, megnehezedett a dolguk a beépített védelem miatt.- Milyen bankjegyek ké­szültek itthon?- A papírpénz 1914-ig oszt­rák-magyar közös kiadás volt. A háború után koronát forgal­maztak, tőkehiány volt, kül­földi gyártási lehetőségek adódtak. 1925-ben megalakult a Nemzeti Bank és a Pénz­jegynyomda, 1926-ban pedig megjelent a pengő. Napjainkig négy művésznemzedék vett részt a tervezésben. Kezdődött az osztrákokkal, majd a pengős korszakban Horváth Endre vette át a vezetést, aki 29 bank­jegyet tervezett, köztük a papír tíz-, húsz-, ötven- és százforin­tost. Tanítványa Nagy Zoltán volt. A negyedik generáció mi vagyunk.- Kik voltak a mesterei?-Elsősorban Nagy Zoltán. Sajnos, már nem él, de szerve­zésünkben a közeljövőben lesz kiállítása Balassagyarmaton. Méltatlanul elfelejtették. Ki­váló festő, és grafikus volt. Működése alatt kevés bankje­gyet adtak ki, de nevéhez fű­ződik az ötszázforintos. Fan­tasztikus alkotása a népművé­szeti bélyegsor. És az utánpótlás?- Van utánpótlás?- Amikor idekerültem, még öt évet tanultam a műfajban. Időnként meghívnak a főisko­lára tanítani. De ritkán kapnak kedvet a fiatalok, mert ide csak annak érdemes elszegődni, aki nyugdíjig marad.- Hány bankjegyet terve­zett?-Az ezrest, az ötezrest és most a tízezrest. Tabák Anna Honnan ez az aranysárga ragyrajás? Kérdezze Spaten Henriket! ■ —üi őst személyesen találkozhat Spaten Henrikkel, a kedélyes sörbaráttal, aki országjáró útján az Önhöz közeli boltba is ellátogathat. Sőt, a Spaten vásárlóinak apró ajándékokat is tartogat. Legyen része a különleges bajor fogadtatásban, keresse és kérdezze Spaten Henriket a boltokban! Harcban a kerti törpék tekintélyéért „Ha egy embert kerti törpéhez hasonlítanak, az sértő: a kerti törpére nézve” - állítja egészen komolyan Fritz Friedmann bá­zeli polgár, akit valóságos kerti- törpe-szakértőként tartanak számon. Védelmére kelt Eu­rópa mintegy harmincezer fős kertitörpenépének, amelynek tekintélyes része - vagy 1000 sityakos - éppen Friedmann há­romemeletes bázeli házának kertjében él. Mostanra azonban már nem csupán az európai kertekben szorgoskodó sapkásokról van szó: a kerti törpék az Interneten reneszánszukat élik, s már saját himnuszuk is van. Friedmann ennek ellenére óvja védencei tekintélyét, s hogy ezt világvi­szonylatban is megtehesse, megalapította a Kerti Törpék Barátainak Nemzetközi Egye­sületét. „Főleg az óvszerreklámok­ban tapossák gyakran sárba a kerti törpék tekintélyét, s csak Németországban vagy száz olyan termék van, amely a kerti törpék sérelmére humorizál” - mondta el Friedmann a francia AFP hírügynökség tudósítójá­nak, hozzátéve, hogy e sérel­mek miatt sokkal gyakrabban kell tollat ragadnia, és dörge­delmes leveleket írnia, mint szeretné. Egy nagy csatát azonban el­vesztett - mondja: az egyik nagy német közszolgálati tele­vízió reklámfigurája három, törpe formájú kis emberke, amelyeket azonban Friedmann „lélektelen műanyag kiónok­nak” nevez. Az igazi kerti törpe szerinte „pirogránitból készült. 68 cm-nél kisebb, és szépsége a tekintete élénkségén mérhető”. Régebben főleg a gyerekek kezétől tartottak a törpék gaz­dái, mivel a pirogránitból, és nem holmi gipszből készült fi­gurák drágák, generációról ge­nerációra szállnak és annál ér­tékesebbek, minél jobban kifa­kultak. Most azonban inkább azoktól a szervezetektől kell tartani, amelyek a kerti törpék felszabadítására alakultak az utóbbi időben. Ezek célja, hogy visszajuttassák a kis teremtmé­nyeket a természetbe, mivel úgy vélik, fogva tartásuk a ker­tekben felér egy népirtással. Természetesen Bázelben je­lenik meg a Keti Törpe Gazette- azaz a Nemzetközi Szervezet a Kerttörpék Védelmére hivata­los lapja, amely vezércikkeiben heves tirádákkal támadja az er­kölcsök ilyetén lazulását és a felszabadító szervezeteket. Fri­edmann pedig egyenesen a ná­cikra és az NDK-ra utal: a nácik- mondja - tiltották a kerti tör­péket, mert nem illettek a fel­sőbbrendű fajról szóló elméle­tükhöz, az NDK ideológusai pedig azt állították, hogy a szorgos kis törpék a kispolgári ösztönökre hatnak. Szerencsére azonban a kerti törpék népének van egy védel­mezőjük: a bázeli Fritz Fried­mann, aki gyakran szól mellet­tük tévéműsorokban, írt már egy alapvető tudományos mű­vet a kerti törpék történetéről, s az év elején még törpehimnuszt is komponált. S hogy az ízlé­sekről vita ne legyen: a törpe­himnusznak van egy rap-válto- zata is. A szúnyogok és a szexualitás Közismert tény, hogy akadnak, akiket szeretnek a szúnyogok - mármint csípni - és olyanok, akiket nem. Finn és francia tudó­sok most egyidejűleg derítették fel a tény magyarázatát: a szú­nyogok azokat szeretik, akiknek szexuálisan vonzó anyagokat termel ki testük. Az ilyen ille­tőknek tehát minél többször kell nyáron zuhanyozni. A turkui egyetemen Paavo Tikkanen professzor szerelmes­párokat és egyedülálló embere­ket zárt be egy szúnyogok lakta laboratóriumba. Mintegy 700 „szúrópróba” után egészen egy­értelmű eredményre jutott: aki sok szexuálisan vonzó anyagot - feromont - termel, az vonzza a szúnyogokat is. Az erős szexuá­lis kisugárzást tehát nyáron sok vakarózással kell megfizetni. A feromonok a szexuális izgalom állapotában szabadulnak fel: ezen belül a nőknél különösen a tüszőrepedés időpontjában, a fér­fiaknál magas tesztoszteronszint esetén. A feromonok feladata éppen a másik nem vonzása. Jean Lachenay francia ve­gyész hasonló felfedezésre jutott, s óva intett attól, hogy parfü­mökkel erősítse vonzerejét az, akit amúgy is kedvelnek a szú­nyogok. A drága kis flakonokból ugyanis nem ritkán különféle ál­lati, illetve növényi eredetű fe­romonok áradnak. Mindkét tudós azt tanácsolja a szúnyogok kedveltjeinek, hogy minél többször zuhanyozzanak, s csakis szappant használjanak a vizen kívül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom