Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-17 / 194. szám

1997. július 17., csütörtök Hitélet Dünántúli Napló 7 Emlékeztető Orgonakoncertek. A Pé­csi Bazilikában július 18-án pénteken 20 órakor Áment F. Lukács OSB ad hangver­senyt. Közreműködik: Ba­logh Eszter (mezzoszop­rán). Július 25-én 20 órakor Kovács Endre hangverse­nyére kerül sor, közremű­ködik Ardó Mária (szop­rán). Anna-napi búcsú. Július 27-én tartják Kiskassán a búcsút. A vasárnap 18 óra­kor kezdődő szentmisén a palotabozsoki Schütz zene­kar is szerepel. Családos tábor. Ma zárul Orfűn a családos tábor (a Pécsi-tó mellett). A négyna­pos program keretében Csa­lád és közösség, Család és házasközösségek címmel hangzott el előadás. Ma Do­bos László ad útmutatót csa­ládos és házasközösségek vezetéséhez. A tábor dél­után 4 órakor püspöki szentmisével ér végett. Kiállítás. Július 27-ig te­kinthető meg a pécsi Bazi­lika Kocsis László termében Farkas Zsuzsanna festmé­nyeinek és Bublik Róbert fotóinak kiállítása. Pöspökszentlászló. Nép­szerű lelkigyakorlatos és képzési központ lett az egy­kori püspöki nyári kastély. A gitártábor után most ép­pen németesek, a jövő héten angolosok tartanak egyhetes nyelvi gyakorlatot, majd egy hétig a középiskolás hit- tanosok témája a „hivatás­tisztázás” lesz. ,,Máltai” szakorvosok. A Máltai Szeretetszolgálat pé­csi orvosi rendelését befo­gadta a társadalombiztosí­tás. 37 szakorvosi órát fi­nanszíroz. Rendelés min­dennap van - ingyenes - Pécsett a Janus Pannonius u. 6. szám alatt. Zarándoklat. A Tito halál­táboraiból megmenekült bácskai, bánsági németek fogadalmat tettek, hogy évente elzarándokolnak Al- töttingbe. Több ezer ember jött el a múlt hét végén Né­metországból, Ausztriából a bajorországi Mária-kegy- helyre. A Székesegyházban Mayer Mihály pécsi megyés püspök mutatta be a szent­misét és mondott szentbe­szédet. Magyarországról a mohácsiak vettek részt 45- en a szombati esti gyertyás körmeneten és a vasárnapi egész napos egyházi prog­ramon. Daindoli útkeresztek Az első nagy keresztút és az előtte felállított útkereszt a da­indoli völgy bejáratát jelzi. Jelzi azt évszázadok óta - s még ma is a régi Bulgárkert és a Szigetvári út találkozásánál. A bolgárok és a valaha itt megte­lepedett rácok mélyen vallásos emberek voltak. A hozzájuk te­lepült magyarok, németek eh­hez hasonultak. Szép temp­lomuk is ezt bizonyítja. így tisztelegtek és így folya­modtak a Pankratorhoz, a Mindent Éltetőhöz, minden bűn-baj-bánat legyőzőjé­hez. A kereszt ott áll a mai uránvárosi buszpályaudvar északi szélén. Csodák cso­dája, az építés kíméletlen­sége sem sodorta el, mint annyiszor másutt. A város felé tekint, mindent tudón, bölcsen, megértőn, de kar­jával Daindolra mutat. A Daindol szlávul távoli vagy mély völgyet jelent. 1980- ban e kereszt szépen felújít­tatott, kerítéssel, virággal övezett. 1980-ban ez nem­csak hagyománytisztelet, de bátor tett, vallomás volt. Valaha a keresztút túlol­dalán állót azonban eltüntet­ték. Mellette állt a jakabhe- gyi-szentkúti patak íves híd- jánál Nepomuki Sz. János ódon szép barokkszobra. Leszerelték, eltüntették. Kinek ártott, kit bántott? Tudtommal egyik múzeumunk udvarán „pihen”. A daindoli völgybe tartva, szerencsére maradt ott mégis egy mementó. Jobbra, a volt püspöki pince - ma Pince étte­rem - homlokzatán a keresztjét lerogyón vivő Krisztust ábrá­zoló, szépen aranyozott dom­bormű látható. Alatta a bölcs intés: Homo memento móri” Ember emlékezz az elmúlásra! Nem depressziós kétségbeesés­sel vagy lázadón, hanem élet­szerető, örömöt is becsülő-ta- láló emberként, ám mindig em­berül. Tovább ballagva balra a ket­tős Szentpatak-ág találkozásá­nál - itt is út-híd vezet a Mária dűlőre - fák ölelte míves fake­reszt áll. Az egyetlen fakereszt erre, ezüstözött, világító pléh- korpusszal. Ódon ősmagyar szolid-szelíd krisztusi stílus­ban. (Erdélyben és a Felvidé­ken általános). Nem is rég még bozótban-bokrokban, ma gyö­nyörűen feltárva, fenyőkkel, akáccal bizton átkarolva. A következő állomás jobbról az abaligeti-daindoli, balról az ürögi úti elágazás. Keresztút­ként a Daru dűlő. Itt találko­zunk egyrészt a legszebb, más­részt a legdrámaibb Krisztus­kereszt szimbólumokkal. Csak köszönetét mondhatok a Daru dűlő és Ürögi útsarok új háza gazdájának, aki széttört, szét­szórt darabjaiból nemcsak a tel­jes keresztet állíttatta fel, de védő kőkerítését is míves-rá- csosan előtte megnyitotta. Ugyanakkor kontrasztként, száz méterre, egy építőanyag­telep bejáratánál jobbra egy felháborítón megcsonkított csupasz Krisztus-kereszt beton­töredéke. A telep gazdájának is dicséretére válna, ha követné az előbbi példát. Már mintegy 30 éve mindig meghat a következő, szintén jobbos keresztút keresztje ma­radandó, méltó megőrzése. Semmi sérülés, semmi elszo­morító. Becsülendő kerti gaz­dák által mindig is megvédett négy szép fenyőfa és mindig vi­rág övezi. Láttam, látom, mily sokan vetnek ott keresztet, akár a buszban ülve, akár arra já­rók. Legalább egy pillanatra a Végtelenre gondolva. In hoc signo vinces. őskeresz­tény, konstantini igazság. E győztesen, látványosan lé­tező keresztet még a Hivatal sem tudta ilyen-olyan mó­don feledtetni. Ma is Ke- reszt-nek nevezik a busz­megállót. „Az ország útján függ és földre nézz, arcán szelíd mosoly a szenvedés. E föld népét nézi csendesen, amint munkából hazafelé megyen.. Es így tovább végesteien végig őrzik a jelek és nevek az értéket, a patinás múltat. Istenkút fölött is és jobbról balról állnak (álltak) a ke­resztek daindoli kereszt- utaknál és jámboran jelzik, még inkább jelezték az utat a csodásán tiszta, minden­kép megtisztító Szentkút felé és máig emlékeznek a város és vidéke híres bűn­bánó körmeneteire a gyógyfor­ráshoz. Szomorúan szólít meg a régi öregfalu szélén - igaz, szép gesztenyefa alatt védve, de mégiscsak csonkán - a kereszt tövében álló Fájdalmas Szűz szobra: „Emberek, hová tetté­tek, mit csináltatok a Fiam­mal”? Nem e Fülemüle úti ház bi­zonyára rendes gazdájához szó­lok csak, hanem mindenkihez, amikor azt kérem, hogy a gyö­nyörűen rendbehozott ürögi templom és szinte megnyugta­tóan szép templomkert után, e magányos, patinás kőkereszte­ket is hozzuk rendbe. Földi sa­ját keresztjeink, keresztutaink ezáltal is értelmet kapnak. Balatinácz Jeromos A pápa Ausztriába látogat Salzburg jubileuma Sok osztráknak minden bi­zonnyal vigaszt jelent, hogy II. János Pál pápa - miután júni­usban meghiúsult a látogatása - jövőre minden bizonnyal mégis Ausztriába jön. Keddi bécsi be­jelentés szerint a katolikus egy­házfő jövőre a salzburgi érsek­ség fennállására rendezett jubi­leumi ünnepségek vendége lesz. A pápa a tervek szerint a 1998. június 21-ei ünnepi isten­tiszteleten vesz részt, és ez a harmadik látogatása Ausztriá­ban. A salzburgi évfordulós ün­nepségek jövőre már március végén elkezdődnek, s addigra az egyház reményei szerint be­fejeződik a Dóm restaurálása is. Salzburgban számtalan konfe­rencia és kiállítás keretében emlékeznek meg az ünnepről, amelynek hivatalos címe: „1200 éves érsekség Salzburg­ban - a német nyelvterület leg­régebbi metropolisában”. Katolikus tv Ázsiában egyre nagyobb siker­rel működik az az első katoli­kus tévéhálózat, mely műhold segítségével napi 24 órában su­gároz vallásos programot és Thaiföldtől kezdve Kambo­dzsában, Laoszban, Vietnam­ban, Myanmarban is fogható. A bangkoki érsekség tömegtájé­koztatási hivatala szerkesztésé­ben a Thai Sky Cable Tv vasár­napi szentmiséket, egyházi hír­rovatokat, lelkiségi, teológiai témákat közvetít, és a beérkező levelek nagy száma alapján fel­tűnő sikert könyvelhet el. A létezés öröme Meleg, csendes, csillagos éjszaka volt. Mindenki hűvös helyet keresett, ráadásul némelyek még horkoltak is. ő is kiment, de a réten nem hagyták az őzek aludni. Két szép nagy fát talált, alatta puha fű, gondolta - itt talán jobb lesz. De a szomszéd kutyája innét is elzavarta. Fél óra múlva hatalmas dörej és egy óriási ág zuhan alá az egyik fáról oda, ahol az előbb feküdt. Semmit sem zúzott össze. Reggel, amikor a fát darabol­tam, elgondolkodtam. Az Isten által megtapasztalt létezés öröme olyan adomány, ami nehéz óráinkban is segít, ha visszaemlékezünk rá. Ki az, aki igazán érzi, hogy jó élni, tudja: van értelme életének? Lehet-e egyáltalán így létezni, tenni, szeretni? Csak így lehet. Minden önös céltól mentesen, imádságaimban sem magamra figyelve, hanem arra, akinek mindent köszönhetek. Aki mindennek az oka és okozója. Talán utópia, elérhetetlen cél? Nem hiszem. Valóság. Voltak, akik megélték és példaként állnak előttünk. így tudtak cselekedni, szolgálni, szeretni. Megfeledkeztek magukról, és ezért bennük nem önmagukat dicséljük, hanem azt, aki mindenkiben jelen van. Nem ők tettek nagyot, hanem a Te­remtő teremtett általuk tovább és gazdagított minket. Isten 1347-ben - már születése előtt - fogva kiválasztott egy ki­rálylányt, akiről senki sem gondolta, hogy halála után csaknem 600 évvel másfél millió ember jön össze szülőföldjétől északra, hogy Is­ten csodáját rajta keresztül szemlélve részt vesz szentté avatásán. Az események forogtak körülötte, s talán nem is tudatosította, mennyi minden fut össze a kezében: Litvánia keresztény sorsa, a vilniusi püspökség, a hittudományi kar megalapítása és az egész Jagelló Égyetem megújítása, szegények megsegítése stb. Vannak, akik meglátják az események mögött is Isten kezét, s aki imádság­ban jobban összefonódik Teremtőjével, nem akad fenn, ha a terem­tett dolgok magasztalásáról esik szó. Benne kifejeződik az, amit nem lehet szavakkal elmondani és leírni. Ő általa, ővele és Őbenne működik minden, nélküle semmi sem létezik, kezében van az éle­tünk. Szent Hedvig, Nagy Lajos királyunk lánya, akinek ünnepét jú­lius 18-án üljük, példaként áll előttünk. Június 8-án, Krakkóban II. János Pál pápa szentté avatta és arra kért mindannyiunkat, alakje­len lehettünk: legyünk igazi szolgák, mert szolgálat nélkül nincs szeretet. Ahogy Hedvig tette: imádságban Isten, tetteiben pedig az emberek előtt volt, megfeledkezve magáról. Fiatalon elnyerte az élet koronáját. Mert ugyan rövid volt az élete, de teljes. Bátor Péter Botond, OSPPE Toronyfelújítás - Szalántán a helyi bádogos- és aszta­losmesterek keze munkáját dicsérve megújul a még múlt században épült németi (most már Szalántához tartozó) római katolikus templom tornya. fotó: tóth l. Piaristák Három évtizede tartó rekonstrukció Rác-templom Július 1-jén nyílt meg Rómában és 25 napig tart a piarista rend 44. általános káptalanja. Az Eu­rópában, Afrikában, Ázsiában és Amerikában élő és működő mintegy 1400 piarista szerzetes képviseletében 80-an vesznek részt a rendi nagygyűlésen, amely megválasztja az újabb legfőbb elöljárót, foglalkozik a piarista iskolák jövőjével, pe­dagógiai módszereivel és evan- gelizáló tevékenységével. A jelenlegi káptalanra jeles évforduló kapcsán kerül sor: 400 évvel ezelőtt nyitották meg a piaristák Rómában Európa első ingyenes népiskoláját. Ez az iskola Róma Tiberisen túl fekvő negyedében, a trasteverei Szent Dorottya plébánia mellett működött. A rend alapítása és az első népiskola megnyitása is 1579-ben történt. Az ifjúság keresztény oktatá­sában és nevelésében élen járó rend 1642 óta van jelen magyar földön. 1943-ban a magyar rendtartománynak tizenöt háza volt, 1950-től azonban csak két gimnáziummal működhetett, Budapesten és Kecskeméten. A válságos években Sík Sándor egyetemi tanár és költő vezette a magyar rendtarto­mányt, 1967-ig P. Törnek Vince volt a rend legfőbb római elöljárója. 1989-ben a magyar rendtartomány Jeleníts István tartományfőnök vezetésével továbbfejlesztette meglévő két gimnáziumát és újabb iskolákat nyitott. 1995-ben a tartomány veze­tését P. Kállay Emil vette át. A piarista rend általános ügyvi­vője, prokurátor generálisa P. Ruppert József. Emlékművek a Donnál Július 20-án felavatják Bol- gyirevka területén a Doni Emlékművet, Voronyezstől 80 km-re délre. Az emlékhe­lyen tisztelegni kívánnak az 54 évvel ezelőtt a Donnál el­esett és elpusztult 2. magyar hadsereg katonái és munka­szolgálatosai mártíromságá- nak. Az avatás és beszentelés kormányszinten, katonai tisz­teletadással és a tábori püs­pökség ökumenikus áldásá­val történik. Július 23-án magyar Em­lékhely avatására kerül sor Oroszországban, a Novgo- rodtól délkeletre 200 km-re levő Borovicsi mellett Jogiá­ban. AII. világháború alatt és azt követően NKVD-s inter­nálótáborban 113 magyar honvéd pusztult el. Befejezéshez közeledik a szé­kesfehérvári Rác-templom csaknem három évtizede tartó rekonstrukciója. Már korábban végeztek a bizánci jellegű belső tér, a Jézus és Keresztelő Szent János életének jeleneteit ábrá­zoló falfestmények, a csipke­szerű könnyedséggel megkom­ponált rokokó ikonosztáz, va­lamint a berendezés felújításá­val, s még a nyáron megkezdik a templom külső tatarozását, valamint az elmaradt szigete­lési, javítási munkákat. A ter­vek szerint az őszre befejeződik a felújítás, s csak néhány a ko­rábbi rekonstrukció során elkö­vetett kisebb hiba kijavítása vár a szakemberekre. A rekonstrukció nemcsak a szűkös anyagi lehetőségek mi­att húzódott el csaknem har­minc évig. Hozzájárult az is, hogy a restaurátorok nagyon aprólékosan tudtak csak dol­gozni: a freskókról például a szertartásoknál használt gyer­tyáktól származó, több centimé- temyi vastag koromréteget kel­lett eltávolítaniuk az újrafestés előtt. A barokk homlokzatú, egyet­len szép sisakú toronnyal díszí­tett Rác-templomot 1733-ban emelték. A feljegyzések szerint építése eredeti módon történt, falait az 1700-as évek elején épült régi, s az idők során ki­csinek bizonyult, rossz állapotú templom köré húzták fel. Ámi- kor a munkával elkészültek, a korábbi templomot lebontották, s az újonnan emelt épület kapu­ján keresztül kihordták a ma­radványait. Gyűjtés az árvízkárosultakért A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia felhívással for­dult a magyar katolikus hí­vekhez, hogy lehetőségeik szerint segítsenek a közép- kelet-európai térség árvíz súj­totta területein bajba jutott embertársaikon. A körlevél szerint július 27-én, vasárnap hazánk min­den katolikus templomában gyűjtést rendeznek a szom­szédos országok árvízkáro­sultjainak javára. Az adomá­nyok felhasználásáról a Püs­pöki Konferencia ellenőrzése mellett az Európai Karitász a Magyar Karitásszal együtt­működve gondoskodik. Adományok küldhetők a Magyar Karitász 10200878- 31512033-70070000 sz. számlájára is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom