Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-16 / 193. szám

1997. július 16., szerda Hazai Tükör Dlinántúli Napló 3 Törvény a népszavazásról A belső viharaival elfoglalt KDNP nélkül, de az összes többi parlamenti párt részvé­telével tegnap tanácskozást tartottak a népszavazási tör­vénytervezetről. Az őszi, vé­leménynyilvánító NATO- népszavazásra már az új tör­vény szabályai szerint kerül sor. A kormány rövidesen benyújtja a Országgyűlésnek a népszava­zásról szóló törvény tervezetét - jelentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter kedden. A tárca vezetője erről azt köve­tően számolt be a sajtónak, hogy a törvényjavaslatról hat­párti egyeztetést tartottak. A ja­vaslatot a pártok nagy vonalak­ban elfogadták. Kuncze bejelentette: az őszi véleménynyilvánító NATO- népszavazást már az új törvény alapján tartják. Az előzmények­ről szólva a belügyminiszter hangsúlyozta: a július 1-jén végrehajtott alkotmánymódosí­tással az Országgyűlés meg­szüntette az évek óta tartó mu­lasztásos törvénysértést, s fel­oldotta azt az ellentmondást, amely az alkotmány, a választó- jogi törvény és a népszavazás­ról szóló törvény között volt. A népszavazásról készülő jogszabály alapelveiről egyéb­ként már néhány hónapja meg­egyeztek a pártok, a BM ezután dolgozta ki a javaslatot, amely­ről az alkotmánymódosítás után immár tárgyalni is lehet. A kormánykoalíció egyönte­tűen támogatta az elképzelést, amellyel - a kisgazdákat kivéve - alapvetően a többi párt is egyetértett. Az FKGP szerint most szükségtelen ennek a tör­vénynek a megalkotása. Fogy a magyar kereszténydemokraták frakciója Kizárták a kizárókat Kedden délután kizárták a Kereszténydemokrata Nép­párt országgyűlési képviselő- csoportjából Füzessy Tibort, Gáspár Miklóst és Hasznos Miklóst. A határozatot köve­tően Szakái Ferenc és Fekete György bejelentette: ők is el­hagyják a frakciót. A pártel­nök Giczy György is ezt teszi. A kizárási indítványt, amelyre nyolc KDNP-s honatya kezde­ményezésére szavaztak, az ülé­sen jelenlévő tizenhét képvise­lőből tizenkettő támogatta. Isépy Tamás frakcióvezető a kizárást azzal indokolta, hogy az érintett képviselők tevé­kenységükkel hozzájárultak annak a helyzetnek a kialakulá­sához, amellyel a KDNP ki­zárta magát a keresztényde­mokrata pártok nemzetközi szervezetéből, az EUCD-ből. A frakció létszámfogyása miatt Füzessy Tibornak fel kell állnia az Országgyűlés alelnöki székéből. Erre a tisztre a legesé­lyesebb Áder János, a KDNP helyére lépő Fidesz ügyvezető alelnöke. A kizártak bizottsági tagsága is megszűnt. Egyes hírek szerint Giczy György felhívta az őt támogató képviselőket, hogy lépjenek ki a frakcióból. Ha ezt még hár­man megfogadják, az ország- gyűlési frakció megszűnik. Isépy szerint a képviselőcso­portnak meg kellett mutatnia, hogy elhatárolódik a pártveze­tés által képviselt politikától, még akkor is, ha ezzel előfor­dulhat, hogy a létszámcsökke­nés miatt megszűnik a frakció. Elfogadták a nyugdíjcsomagot NATO-csatlakozás: sikeresen versenyeztünk Az országgyűlés a nyári sza­badsága előtti utolsó plená­ris ülésén egyhangú szava­zással politikai nyilatkozatot fogadott el az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) 1997. július 8-án Madridban tartott csúcsér­tekezletének döntésével kap­csolatban. A szavazás előtt mind Horn Gyula miniszterelnök, mind a pártok képviselői méltatták az ország előtt álló, történelmi je­lentőségű lehetőséget, és azt, hogy sikeresek voltunk egy kemény versenyben. NATO-tagságunk várható költségeivel a gazdasági és lé­lektani hasznot állították szembe, sőt Zwack Péter füg­getlen képviselő egy egészen friss példát is elmesélt a vár­ható előnyöket illusztrálva. Egy magyar középiskolás csoport a firenzei múzeumba már kedvezményes árú, csak az uniós tagországok állam­polgáraira érvényes jeggyel mehetett be a hét végén, mert a pénztáros néni listáján a há­rom NATO-tagjelölt ország neve mellett máris átírták az árakat. Csehország, Lengyelország és Szlovákia árvízkárosultjai­nak megsegítésére ugyancsak politikai nyilatkozatban szólí­totta fel az országgyűlés a kormányt és az egész magyar népet. Zárószavazással pont került a honvédelmi törvények mó­dosításának végére, a sorkato­nai szolgálat ezzel kilenc hó­napra csökkent. A szocialista és a szabad- demokrata képviselők támo­gató szavazataival elfogadta a A Ház mától szabadságát tölti fotó: feb/stefler Balázs parlament a társadalombiztosí­tásról szóló 1975. évi II. tör­vényt felváltó öt új törvényt: a társadalombiztosítás ellátásai­ra és a magánnyugdíjra jogo­sultakról, valamint e szolgálta­tások fedezetéről; a magán- nyugdíjról és a magánnyug­díjpénztárakról; a társadalom- biztosítási nyugellátásról; a szociális ellátásokról szóló törvény módosításáról, vala­mint a kötelező egészségbiz­tosítás ellátásairól szóló jog­szabályokat. Az ellenzéki képviselők an­nak ellenére nem szavazták meg e törvényeket, hogy a nyugdíjrendszer reformjának szükségességével egyetérte­nek. Kifogásolták a magány­nyugdíjpénztárakba történő befizetés kötelező jellegét, va­lamint az előterjesztések gyenge színvonalát, kiérlelet- lenségét és a változtatások ro­hamtempójú elfogadtatását. 1997. szeptember elsején lép majd hatályba az alkalmi munkavállalói könyvvel tör­ténő foglalkoztatásról szóló, szintén tegnap megszavazott törvény. Ennek lényege, hogy a magánszemély (ide értve az egyéni vállalkozót is) által foglalkoztatott napszámosok egy könyvecskét kapnak, amelybe a munkáltató úgyne­vezett közteherjegyet ragaszt, amivel egyszerre teljesít min­den tb- és adókötelezettséget. A dolgozó egészségügyi el­látáshoz, a nyugdíj- és a mun­kanélküli ellátás tekintetében jogszerző időhöz jut, és az ed­digi feketemunka végre le­gálissá válik. (s. á.) Guinness-rekordok Ózdon Két Guinness-rekord szüle­tett vasárnap és hétfőn az ózdi Kelly Biliárdszalonban. A tét az volt: képes-e két négy­fős biliárdcsapat, illetve két vál­lalkozó kedvű sakkrajongó 24 órán át játszani egymással. A versenyasztalokon vasárnap délután fél háromkor, a kockás táblánál éjjel fél tizenkettőkor kezdődött a maratoni mérkőzés. A közel 500 négyzetméteres szórakoztató centrumban a sör­ivóversennyel, szkanderbaj- noksággal és élő koncertekkel tarkított négynapos sörfesztivál keretében került sor a nem mindennapi kísérletre. Számos drukker és a teljes személyzet is átvirrasztotta az éjszakát. Utóbbiak kávéval, pizzával és más természetes serkentőkkel tartották a lelket a reggel 9 felé már lankadó versenyzőkben (biliárd: Antal Attila, Czir Zol­tán, Érsek Béla, Király Zsolt, Medve Zsolt, Nyilas Ákos, Szolnocsán Róbert és Viz.dák László, sakk: Borsodi Gábor és Marosréti István). Két biliárdasztalon egyszerre négyen versenyeztek, 5-5 parti után csere következett. Az épp nem játszók sem alhattak, mint ahogy a sakkbábuk fölött is ti­los volt a bóbiskolás. Keddre virradóra - a város lakóinak nagy örömére - végre elkészül­hetett a sikert igazoló angol és magyar nyelvű jegyzőkönyv, amelyet már postáztak a Guin­ness Rekordok Könyvét megje­lentető enfieldi kiadóba. T. M. Jövőre 13-15 forinttal emelkednek az üzemanyagárak Az áremelés fedőneve: jövedéki adó A fogyasztási adó jövedéki adóvá alakul át 1998. január 1-jén. Ezzel egyidejűleg emelkedik az üzemanyag, a dohány­áruk és szeszes italok adótartama. Ezt egyrészt az infláció indokolja (a Pénzügyminisztérium minden évben felülvizs­gálja emiatt a tételes adókat), másrészt megváltoznak az adószabályok is - tudtuk meg a Pénzügyminisztériumban. Az üzemanyag árában eddig külön-külön fizettük a fo­gyasztási adót, az útalap-hoz­zájárulást és a környezetvé­delmi termékdíjat. Ezt a közel­jövőben együtt, jövedéki adó formájában fogjuk megtenni. Ennek köszönhetően az adófi­zetőnek (gyártónak és szállí­tónak) csak egy jogcímen, azaz egyszer kell átutalnia az üzemanyagok közterheit. Az üzemanyag jelenlegi fo­gyasztási adója 10,8 százalék­kal, azaz körülbelül 4,40-5,90 forinttal emelkedik. Az útalap­hozzájárulás - igazodva az autópálya-építési, -fejlesztési forrásigényekhez - a jelenlegi 15,40 forintról 21-re növek­szik, ami további 36,4 száza­lékos emelkedést jelent lite­renként. A környezetvédelmi termékdíj 22 fillérrel lesz több, s így januártól 2,22 fo­rinttal számolhatunk. A jöve­déki adó végül is 17 százalék­kal lesz magasabb, mint az eddigi három adónem volt. Mindehhez azonban még hozzá kell számolnunk a 25 százalékos áfát, tehát mintegy 13-15 forinttal nő majd az ás­ványolajtermékek ára. A dohányáruk és a szeszes italok (tömény szesz, sör, pezsgő, vermutok, gyümölcs­borok) jövedéki adója átlag 10,5 százalékkal emelkedik. Az ősszel parlament elé ke­rülő törvénytervezet előírja azt is, hogy a jövedéki termékek számba vehetősége érdekében adóraktárral kell rendelkeznie a, jövedéki alanynak”. Csernyánszki Judit Hírcsatorna Teljes a nyilvánosság. Az Országos Rádió és Televízió Testület úgy döntött, hogy az országos kereskedelmi televí­ziós frekvenciák tenderére be­nyújtott pályázatok korlátozás nélkül nyilvánosak. Az MTM- SBS Televízió korábban kérte, hogy üzleti és műsorterve ma­radjon üzleti titok. Most Pintér Dezső, az új tévé elnöke kije­lentette: a döntést elfogadja és tiszteletben tartja. Árvízi segítség. A Magyar Ka­tolikus Püspöki Konferencia kedden felhívással fordult a hí­vekhez, hogy lehetőségeik szerint segítsenek a kelet-közép-európai térség árvíz sújtotta területein bajba jutott embertársaikon. Ha­sonló értelmű felhívást bocsátott ki a Magyar Vöröskereszt is. Amit az ÁSZ nem vizsgál. A kormánytól nem érkezett felkérés az Állami Számvevőszékhez arra vonatkozóan, hogy vizsgálja meg az Egészségbiztosítási Önkor­mányzat vagyongazdálkodását. Sándor István alelnök szerint nem felel meg a valóságnak az a korábban nyilvánosságot kapott (dez)információ sem, hogy az ÁSZ vizsgálná a Wesselényi ut­cai székház vásárlását, illetve a Club Aliga tőkeemelését. MTI Rt. A Magyar Közlöny legfrissebb számában megje­lent, s ezzel hatályba lépett az Országgyűlés határozata a Ma­gyar Távirati Iroda Részvény- társaság létrehozásáról. Ezen a napon tehát a parlament a Ma­gyar Állam nevében egyszemé­lyes részvénytársaságként megalapította a Magyar Táv­irati Iroda Részvénytársaságot. Karcsúbb APV. Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. létszám-leépítési bizottsága ezen a héten kezdi a felméréseket a részvénytársaság igazgatósá­gain arról, hogyan és milyen mér­tékben csökkentsék a létszámot. Az ÁPV Rt. vezetésének májusi döntése értelmében az idén 20 százalékos létszámleépítést kell a cégnél végrehajtani, ami 70-80 fő elbocsátását jelenti. Megtalált géppisztolyok. Marcaliban, egy magánlakás­ban találták meg a budapesti II. kerületi rendőrkapitányságról mintegy fél éve eltűnt fegyve­reket. Á 9 darab AMD típusú géppisztolyt valószínűleg M. Róbert, a kapitányság volt rendőrzászlósa rejtette el. Villámgyors hamisítók. Nem sokkal az új bankjegy for­galomba kerülése után, vasár­nap délelőtt már hamis tízezer forintossal fizetett valaki a Szabolcs-Szatmár-Bereg me­gyei Nyírbátor egyik élelmi­szerboltjában. 1907-ben kezdődött. Az első Egyiptomban folytatott magyar ásatás 90. évfordulója al­kalmából nyflt kiállítás tegnap a Szépművészeti Múzeumban „Egy fejezet a magyar-egyip­tomi kultúrdiplomáciai kapcsolatok történetéből” címmel. fotó: feb/stefler Balázs Az orvosnak meghatározott információkat kell betegével közölni A tájékozott beleegyezés joga A tájékozott beleegyezés elve alapján ma már idejét múlt az a feltételezés, miszerint, ha a beteg orvoshoz fordul, akkor eleve beleegyezését adja minden olyan beavatkozáshoz, amit az or­vos szükségesnek tart - hangsúlyozzák az új egészségügyi tör­vénytervezetet kidolgozó minisztériumi szakemberek. Amennyiben az országgyűlés „áldását” adja a népjóléti tárca tervezetére, akkor a tájékozott beleegyezés érdekében - várha­tóan 1998. január 1-jétől - a következő információkat kell kötelező érvénnyel a beteg tu­domására hozni: 1. Azt, hogy jogosult eldön­teni, engedi-e elvégezni a be­avatkozást vagy sem. 2. Betegségének diagnózisa és kezelés nélküli kilátásai. 3. A tervezett beavatkozás természete és célja. 4. A beavatkozásban részt­vevő szakalkalmazottak neve és beosztása. 5. A beavatkozásnak milyen veszélyei, esetleges szövődmé­nyei lehetnek. 6. Vannak-e a tervezettől el­térő, egyéb - orvosilag elfo­gadható - beavatkozási lehető­ségek, és mik azok. 7. Mi a tervezett beavatkozás várható eredménye. (Ez külö­nösen akkor fontos, ha teljes gyógyulás nem ígérhető.) 8. Fel kell ajánlani a beteg­nek a további kérdezés lehető­ségét. A beteg beleegyezésétől el lehet tekinteni a következő ese­tekben: 1. Közegészségügyi szük­séghelyzetben, amikor mások érdekeit súlyosan veszélyezteti a beavatkozás elmaradása. 2. Sürgős esetekben, amikor a beteg nincs abban az állapot­ban, hogy tájékoztatást hallgas­son meg, de beleegyezése felté­telezhető. (Például ha a beteg eszméletlen.) 3. Amikor a beteg lemond a tájékoztatásról. 4. Ha az orvos úgy látja, hogy bizonyos információk közlése a beteg számára fizikai­lag vagy lelkileg káros lenne. Ilyenkor a beteg törvényes képviselőjétől kell kérni a tájé­kozott beleegyezést. N. Zs. A 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom