Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-14 / 191. szám

1997. július 14., hétfő Befektetési Tanácsok Dünántúli Napló 7 Olvasóinkhoz! Bár egyre többen vannak, akik nem tudnak tartalé­kolni, jövedelmüket a fo­lyamatos drágulás felszip­pantja. A gondos családi gazdálkodó viszont alkal­mazkodik az adott helyzet­hez, a romló anyagi lehető­ségei ellenére is igyekszik takarékoskodni. Nincs ugyanis kényelmes helyzet, bárkivel történhet bármi, a váratlan kiadások sem okozhatnak viszont anyagi csődöt, ha van egy kis tarta­léka. De otthon a pénz az idők folyamán csak veszít értékéből, éppen ezért olyan helyre kell befektetni, ahol minimum az értékét meg­őrzi, jobb esetben profitot is hoz. A teljesség igénye nél­kül igyekszünk hétről hétre bemutatni, milyen tenden­ciák uralják a piacot, lett lé­gyen szó zöldségről, valutá­ról vagy értékpapírról. Árak, Értékek Esett a márka. A Buda­pesti Árutőzsde határidős devizapiacán július második hetében a német márka 20- 40 fillért vesztett értékéből. Szeptemberi lejárata 110,7, míg a jövő júniusi 122,2 fo­rinton várja a hétfői kereske­dést. Többe kerül az ameri­kai dollár 10-65 fillérrel. A pénteki záráskor szeptem­berre 193,65, jövő júniusra 209 forintot ért. Az angol font 2,6-3,5 forinttal drágult, decemberi határideje 337 és fél forinttal zárt. Nagyobb árnövekedés. Ez év júniusában az előző év azonos időszakához ké­pest a fogyasztói árszintnö­vekedés a Magyar Nemzeti Bank prognózisához képest nagyobb volt: az MNB által becsült 17,4-17,8 százalék helyett meghaladja a 18 százalékot. Magyarázatát a Magyar Nemzeti Bank ab­ban látja, hogy a friss zöld­ségek és a gyümölcsök ára tavasszal és ősszel erősen ingadozik, egy-egy termék ára nem várt módon ugrás­szerűen változhat meg. Jú­niusban például a burgonya ára 150 százalékkal drágult. A jóféle Pándi-meggy ára a kétszáz forintot is megközelíti FOTÓ: TÓTH „Lerázzuk a meggyet.. Gyerünk meggyet szedni, üzent az ismerősöm. Nekem is ked­vemre volt az akció, mert a számban éreztem a téli, ziman- kós időszakban a nyári verő­fényt ízében megőrző gyümöl­csöt. Elhagyatott helyre men­tünk, ahol sok száz meggyfa kínálta termését, csak le kellett szedni. Ingyen kaptuk, sok volt belőle, de miért kerül akkor a piacon kilója 130 forintba? Szaporátlan a meggyszedés, tudom, kemény munka nélkül nem lehet hozzájutni a pirosló gyümölcshöz. De hát ez adja meg az értékét, ahogy azt va­lamikori közgazdasági stúdiu­mokból megtanultuk: hozzá­adott érték csak a munkából ke­letkezhet. Addig a gyümölcs is holt érték, amíg le nem szedik, és télire családi feldolgozásban elteszik befőttnek vagy dzsem­nek, vagy a piacon kínálják megvételre. De ki határozza meg ebben az esetben a gyümölcs árát? Botor kérdés: hát természetesen az, aki a piacra viszi, ő tudja, munkája ellenértékeként mennyit kérjen a gyümölcsért. Neki is figyelembe kell venni a piacon uralkodó viszonyokat: hogy tudniillik nem Mariska néni 20 kiló meggye diktálja az árakat, hanem a piacot uraló zöldség-nagykereskedő. A vi­lágon mindenütt így működik a piac, rendszerint nemcsak a ke­reslet-kínálat szabályoz, hanem a mindenki által ismert, megha­tározó standokkal rendelkező kereskedő. Utánanéztem az elmúlt héten a burgonyaárnak: szinte az egész megyében 50 és 60 forint között mozgott. Ez bizony csak úgy lehetséges, hogy valaki(k) monopolhelyzetben van(nak) és diktálja az árakat. Ettől elté­rés nem nagyon lehet, a piacon farkastörvények uralkodnak, aki nem az átlagáron kínálja portékáját, az hamarosan fi­gyelmeztetést kap, de hallot­tunk már durvább eszközök al­kalmazásáról is. A meggyre visszatérve: né­hány helyen valóban nagy volt a fagykár, de a legtöbb fa még a megyében is szép termést ho­zott. Vájtfülűek már tudják, ha elemi károkról ad hírt a rádió valamely térségben, akkor a mezőgazdasági termékek drá­gulására lehet számítani. Vi­szont az is a tapasztalatok közé tartozik, nem minden írható a fagy és a jégverés számlájára. Erre hivatkozva az értéktör­vénynek fittyet hányva leg­többször a kereskedő veri fel az árakat. De az ár nem önmagá­ban való, a vásárló ehhez iga­zodik, költségnövekedését be­számítja saját termékbe. Ez vé­giggyűrűzik az egész társadal­mon, gerjesztve az inflációt. Szegény meggyárus Mariska néni meg egyszer csak azon ve­szi észre magát, hogy nyugdíja a folyamatos emelések ellenére sem ér annyit, mint tavaly. A kárpótoltak lesznek előnyben Magyar tulajdonban marad a Forte A Szabolcstej sikeres privatizációja után az ÁPV Rt. hamaro­san újabb részvényeket kínál az alanyi kárpótoltaknak. Az ét­lapon ezúttal a Forte-papírok szerepelnek, és a töredékcímletű kárpótlási jegyek is felhasználhatóak lesznek. Juhász György, az ÁPV Rt. tő­kepiaci és vagyonátadási igaz­gatóságának igazgatóhelyettese lapunknak elmondta: a Forte részvényeinek több mint a fele, 50+1 százalék, a privatizáció első fordulójában a társaság mrp-szervezetének és me­nedzsmentjének a tulajdonába került. A második körben az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet engedélyének függvényében, várhatóan július 21-től forga­lomba kerülő állami tulajdon- részt - a jegyzett tőke 45,6 szá­zalékát kitevő - 491 millió fo­rint értékű pakettet, hazai kis­befektetőknek, munkavállalók­nak és az alanyi kárpótoltaknak kínálják föl. A kárpótlási jegy-részvény csereakcióban ezúttal a töredék címletértékű, azaz tízezer forint alatti kárpót­lási jegyeket is elfogadják. Peterdy Vince, a Forte Rt. vezérigazgatója jólesően nyug­tázta, hogy a társaság hazai be­fektetők tulajdonába kerül. Megtudtuk: a cég piacvezető a fekete-fehér fotótermékek gyár­tásában, mintegy 60-70 száza­lékkal részesedik a hazai piac­ból. Termékeinek túlnyomó többségét külföldön értékesíti. A cég múlt évi nettó forgal­mából a belföldi értékesítés 438 millió, az export 1 milliárd 332 miihó forintot tett ki. Az idén ennél jóval nagyobb árbevétellel számolnak. Belföldi értékesítés­ből 660 millió forint, exportból 11 millió dolláros árbevételt ter­veznek. Újvári Gizella KELET-EURÓPAI VALUTÁK ÁRFOLYAMA ■ TŐZSDÉN KÍVÜUI KERESKEDELEM Jegybanki középárf. Bécsi szabadpiaci árf. Vétel Eladás (1 USA dollárban) (100 egys. schillingben) Cseh korona 32.4310 36.500 40.500 Horvát kuna 6.2379­­Jugoszláv új dinár 5.7084­­Lengyel zloty 3.2945 335.000 425.000 Magyar forint­6300 7300 Román lej 7085.000 0.100 0.300 Szlovén tolár 160.377 7.450 8.150 Legjobb vétel Legjobb eladás XII. 12. XI.22 XII. 22. XII.21. DÉDÁSZ 63.5 64 69 69 DÉMÁSZ 70,05 71 73 72.5 ELMŰ 114.5 115.5 116 117.75 ÉDÁSZ 81.5 82.5 83 83.5 ÉMÁSZ 52 51.5 56 56 K&H Bank 216 280.5 240 340 Matáv 680 700 700 700 Mezőbank 220 223 230 225 Elsőbbségi részvények, a brókercégek ajánlatai alapján rendszerezve Árak öt város öt piacán Pécs Mohács Komló Szigetvár Siklós Fejeskáposzta 40-50 25-40 40-50 30-55 38-45 Karfiol 80-110 60-160 30-100 70-120 80-150 Hagyma 120-130 100-140 80-130 70-120 80-150 Zöldbab 80-100 100-120 60-100 70-130 50-130 Sárgarépa 30-70 25-65 30-80 35-65 40-70 Újburgonya 45-50 50-60 40-65 50-68 42-60 Meggy 70-130 80-180 100-130 70-120 100-150 1_________________________________________________________________________________________________1 Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 320,62 Francia frank 31,86 Japán jen (100) 166,18 Német márka 107,72 Olasz líra (1000) 110,34 Osztrák schilling 15,30 Svájci frank 129,99 USA-dollár 189,01 ECU 211,96 / BET: hullámzó ármozgások Hullámzó ármozgások jel­lemezték pénteken a Buda­pesti Értéktőzsde részvény- piacát. A Mól árfolyama 4200-4295 forint között ingadozott, a nap végén 4250 forinton ál­lapodott meg. Ez 25 forinttal alacsonyabb a papír előző napi záróáránál. A TVK- részvényekkel 3700 forint alatt kereskedtek, záráskor 3665 forintot értek a papí­rok. A BorsodChem árfo­lyama 7400 forintra süllyedt. Á gyógyszergyári részvé­nyek közül a Richter 17 150 forinton stagnált, az Egis ár­folyama közel 300 forinttal gyengült. Erősödött az Inter-Európa Bank árfolyama. A kereske­dés végén 49 ezer forintos zá­róárat ért el. Az OTP részvé­nyek értéke 75 forinttal csök­kent. Tízezer forint alá esett a Prímagáz árfolyama, a nap végén már csak 9950 forintot adtak a papírért. A Goldsun- nak - amelynek kivezetéséről döntött hét eleji ülésén a Tőzsdetanács - 120 forintról 100 forintra csökkent az árfo­lyama. A társaság részvé­nyeivel július 17-én lehet utoljára kereskedni a tőzsdén. Erősödött a kárpótlási je­gyek árfolyama, 800-820 fo­rint közötti áron forogtak a jegyek, záráskor 815 forintot értek. A Concorde a legjobb Az Euromoney magazin az idén a Concorde Értékpapír Ügynökséget választotta a legjobb magyar értékpapír- cégnek. A Concorde mellett magas részvénypiaci részese­dése, a hazai nyilvános forga­lomba hozatalok szervezésé­ben betöltött vezető szerepe és a privatizációban való ak­tív részvétele döntött. A szak­lap júliusi számában tette közzé az európai pénzügyi szolgáltatók legjobbjainak lis­táját. A jegyzett tőke 600 mil­lió forint, amit a tulajdonosok az év végéig 1 milliárd fo­rintra kívánnak emelni. Az új értékpapírtörvény előírásai szerint 1998-tól értékpapír befektetési társaságként mű­ködnek. Az Euromoney felmérése alapján a CIB Hungária Bank érdemelte ki a legjobb ma­gyarországi bank címet, a kül­földi tulajdonú értékpapírcé­gek közül a Creditanstalt Ér­tékpapír Rt. került az első helyre. JEGYBANKI KAMATOK (%)x (Érvényben:1997. július 1-jétől) Alapkamat................................................................................................................21,00 A pénzintézetek egy évnél hosszabb lejáratú refinanszírozási hitelei..................................................................................21,00 Egzisztenciahitel....................................................................................................3,00 START hitel.............................................................................................................15,75 Váltók viszontleszámítolása esetén alkalmazott (rediszkontláb), ha a viszont leszámítolás és az esedékesség közötti idő: 0-90 nap.....................................................................................................................20,00 Forgatható exportokmányok leszámítolása.......................................7,50 1 Meghirdetett kamatlábak A KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGYEK VÉTELI ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL Kód Lejárat Hátralévő napok Kamat (%) Vételi nettó árf. Felhalm. kamat Vételi hozam(%) 1997/VII 1997.08.07. 27 24 99.78 22.22 22.11 1997/VIII 1997.09.11. 62 23 99.53 19.09 21.72 1997/IX 1997.10.16 97 22.00 99.28 16.15 21.41 1997/X 1997.11.13. 125 21.00 98.89 13.61 21.51 1997/XI 1997.12.11. 153 21.00 98.76 12.20 21.59 1998/1 1998.01.15 188 21.00 98.65 10.18 21.70 1998/11 1998.02.19. 223 20.00 98.17 7.78 21.70 1998/1II 1998.03.19. 251 19.00 97.61 5.93 21.71 1998/1V 1998.04.23. 286 19.00 97.59 4.11 21.71 1998/V 1998.05.21. 314 19.00 97.63 2.65 21.69 1998/VI 1998.06.18 362 19.00 98.80 1.20 20.28 Bruttó vételi árfolyam = Nettó vételi árf. + Felhalmozott kamat A Magyar Államkincstár 5 000 000 Ft névérték vételére vállal kötelezettségek DISZKONTKINCSTÁRJEGYEK ÁRFOLYAMAI A MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁRNÁL DKJ kód Lejárat Hátralévő Vételi Vételi Eladási Eladási időtartam árfolyam hozam! %) árfolyam hozam! %) K15 1997.07 30. 19 98.86 22.14­­K16 1997.08.13. 33 98.05 22.04 98.39 18.12 K17 1997.08.27. 47 97.26 21.89 97.71 18.19 K18 1997.09.10. 61 96.50 21.73 97.04 18.26 K19 1997.09.24. 75 95.75 21.58 9337 18.32 K20 1997.10.08. 89 95.04 21.42 95.71 18.39 K21 1997.10.22. 103 94.29 21.44 95.05 18.44 K22 1997.11.05. 117 93.56 21.49 94.40 18.49 K23 1997.11.19. 131 92.83 21.53 93.76 18.53 K24 1996.12.03. 145 92.10 21.58 93.13 18.58 K25 1996.12.17. 159 91.39 21.62 92.50 18.62 K26 1996.1231. 173 90.69 21.67 91.87 18.67 KI 1998.01.14. 187 89.99 21.70 9136 18.70 K2 1998.01.28. 201 89.33 21.70 90.66 18.70 K3 1998.02.11. 215 88.67 21.70 90.08 18.70 K4 1998.02.25. 229 88.02 21.70 89.50 18.70 K5 1998.03.11. 243 87.38 21.70 88.93 18.70 K6 1998.03.25. 257 86.75 21.70 88.37 18.70 K7 1998.04.08. 271 86.12 21.70 87.81 18.70 K8 1998.04.22. 285 85.51 21.70 87.26 18.70 K9 1998.05.06. 299 84.91 21.70 86.72 18.70 K10 1998.0530. 313 84.31 21.70 86.18 18.70 Kll 1998.06.03. 327 83.72 21.70 85.65 18.70 K12 1998.06.17. 341 83.14 21.70 85.13 18.70 K13 1998.07.01. 355 82.57 21.70 84.61 18.70 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom