Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-13 / 190. szám

1997. július 13., vasárnap Magazin Ügyeljünk csomagjainkra Ötletekben kifogyhatat­lanok a várótermek szar­kái, sőt hiénái. Mindig új cselt találnak ki, hogy eredményesen „dolgoz­hassanak”. Ezért a szak­emberek a következőket tanácsolják: Csomagja­inkat egy pillanatra se hagyjuk látószögünkön kívül: a reptéri, szállodai buszoknál a be- vagy ki­szálláskor lába kelhet bő­röndünknek. Ugyanilyen kellemetlen meglepetés érhet bennünket akkor is, amikor a nagy forgalmú repülőtársaság jegyváltó irodájában magunk mellé tesszük a csomagjainkat és nem figyelünk rájuk. A reptéri biztonsági kapu sem mindig biztonságos: ott általában párban dol­goznak a tolvajok. Egyi­kük szándékkal valami­lyen fémtárgyat rejt a ké­zitáskájába, és amíg a biztonsági emberek a csi­pogás okát kutatják, a társa leemeli a futószalag végéről az értékesnek vélt első táskát, amelynek tulajdonosa még a sorban áll. A repülőn se tegyük táskánkat közvetlenül a fejünk fölötti csomag­tartó dobozba, mert nem láthatjuk, amikor „kedves utastársunk”, azaz idegen kéz kutat értékeink kö­zött. Az erőszak éve Brazíliában Brazíliában 1996 az erő­szak rekordéve volt, vi­déken több mint hatvan halottal, köztük tíz gyermekáldozattal. Több mint 3300 gyerek pedig ma is a rabszolgaságot idéző körülmények kö­zött dolgozik. A szo­morú mérleget a Föld Lelkipásztori Bizottsá­gának (CTP) a napokban nyilvánosságra hozott je­lentése vonta meg. Ez az első alkalom, hogy a ka­tolikus egyházhoz kap­csolódó bizottság jelen­tése a falusi gyerekekre vonatkozó adatot tartal­mazott, bár azt a továb­biakban nem részletezte. 1996-ban összesítve 650 erőszakos cselekmény történt a brazil falusi te­lepüléseken kirobbant konfliktusok kapcsán, a kínzásoktól egészen a megfélemlítésekig. A je­lentést Orlando Dotti pá­ter a testület elnöke is­mertette sajtóértekezle­tén. A japán Matsushita cég bemutatta új, óriás képernyős piazmatévéjét, amely egyébként falra akasztható. A kép fényesebb és kontrasztosabb, mint az eddigi készülékek. Az ára előre láthatóan 13 000 ezer dollárnak megfelelő jen lesz. A történelem trónrekorderei Van olyan uralkodó, aki csak 20 percen át mondhatta magát királynak, ám olyan is, aki csaknem egy évszázadon át ült a trónon. Persze, ha dinasztiá­kat nézünk, ez a 100 év akár röpke időnek is mondható. Dzsinmu tennótól származtat­ják például a jelenlegi japán uralkodóházat. Dzsinmu a ha­gyomány szerint időszámítás előtt 660-tól 581-ig ült a tró­non. A szikárabb tudósok azonban „csak” i. e. 40 és 10 közöttre teszik uralkodását. Bárhogy is volt, tény, hogy egyenesági vonalon a jelenlegi japán császár a 125. Dzsinmu óta. Ugyancsak hosszú múltú családdal büszkélkedhet II. Er­zsébet angol királynő. Azok a dinasztiák, amelyekből szár­maztatja magát, egészen a ne­gyedik századig tudják vissza­vezetni eredetüket. Ekkor tör­tént, hogy Tegid megalapította a walesi Gwynedd-uralkodóhá- zat, s az azóta őt követő, trónon ülő leszármazottak között a je­lenlegi uralkodó az 54. a sor­ban. Portugál király volt, aki csak húsz percig uralkodott. Luis Fi- lipe trónörökösről van szó, aki pontosan akkor sebesült meg halálosan, amikor atyját, az ak­kori uralkodót 1908. február 1- jén egy pisztolylövéssel megöl­ték egy lisszaboni utcán. A her­ceg is elhunyt, mindössze 20 percen át volt III. Dom Luis néven Portugália királya. Ha az uralkodás szerencsés, akkor a legszerencsésebbek közé számít az ókori Egyiptom hatodik dinasztiájának uralko­dója, II. Phiópsz fáraó. Hatéves volt, amikor i. e. 2281-ben trónra lépett és állítólag 94 éven keresztül rajta is maradt. Egy évvel hosszabb ideig ural­kodott Minthi, a mai Burma te­rületén lévő Arakán királya, 1279 és 1374 között. Afrikában is tudnak egy trónrekorderről, a tanzániai Nzega tartomány törzsfőnökéről, akiről úgy tud­ják, hogy több mint 98 éven át volt a vezér, 8 éves korától egé­szen az 1963-ban bekövetkezett haláláig. Európában a királyok képze­letbeli dobogójának legfelső fokán - talán a „történelmi egyensúly” okán - ugyancsak portugál uralkodó állhat. 1112- ben lépett trónra 1. Alfonso Henriques király. 73 évig és 220 napig uralkodott, 1185. de­cember 6-án bekövetkezett ha­láláig. M. A. A harc istenének békés képe Az ember nem tudja, min cso­dálkozzon jobban. Hogy tudni­illik az ember - fantasztikus tu­dományos színvonalának eredményeként - berendezése­ivel jelen van a Marson, a had­isten névadóján, vagy azon, hogy megnyom néhány gombot a képernyő előtt és az Internet segítségével maga is láthatja az onnan sugárzott felvételeket. (A NASA Internet-címe: ( http://www.nasa.gov .) Ezek a képek a földi sivata­gok mozdulatlan, ezért békés­nek tetsző arcát idézik. A Mar- sot a Föld testvérbolygójának tekintik a tudósok, kisebb ugyan a mi égitestünknél, de szomszéd. A naprendszeren be­lül a külső íven a hozzánk leg­közelebb a Mars van, de így is többszáz millió kilométerre. Függetlenül attól, hogy a Nap­tól távolabb van, egy-egy napja mégis csaknem olyan hosszú­ságú, mint nálunk. Ami pedig a hőmérsékletét illeti, az egyenlí­tőjénél a déli maximum 20 fok körül van, s ez számunkra egé­szen kellemesnek mondható. Éjszakára azonban a vörös bolygó erősen lehűl, a sarkvi­dékein ilyenkor a hideg elérheti a mínusz 100 fokot is. Mindezt átlagolva valamivel alacso­nyabb a középhőmérséklete, mint a Földé. A Pathfinder Marsra érke­zése megerősíti azt a véle­ményt, hogy az emberiség va­lóban belépett az űrkorszakba. Közelinek tűnik a 2009-es év, amikor amerikai tervek szerint hat férfi és egy nő érkezik majd a Marsra. Ez pedig - s ami utána következik - a fantázia olyan régióiban van, amihez az űrszondákat vezérlő pultoknál ülőktől eltekintve szegényes az ember fantáziája. M. A. A virágok üzenete Az álmokban megjelenő szimbólumok néha a test egészségi állapotára is utal­hatnak. A virág az egyike ezeknek az előrejelző képek­nek. Általában azt tartjuk, hogy a virágok a szerelem jelképei, már csak azért is, mert a virá­gok, mint biológiaórákon va­lamikor mindenki hallhatta, a növények nemi szervei. Ehhez képest kissé meg­lepő, hogy például a hervadó virág nem hanyatló nemi ké­pességekre utal, hanem az esetek nagy százalékában más egészségügyi problémákra. Ilyen panasz lehet például a visszértágulat. Egy vizsgálat úgy találta, hogy a hervadó virágokkal álmodók 70 száza­lékánál valamilyen kötőszö­veti gyengeség mutatható ki. A virágok színe és fajtája az álmoskönyvek szerint egyéb üzeneteket is hordoz. A Modem Álmoskönyv azt írja, hogy a virág a nők álmában ragaszkodást, hűséget, a férfi­akéban gyengédség utáni vá­gyat vagy kényszerpályát je­lent. A virágszedés a hódítás­sal áll összefüggésben, a kü­lönösen színes, a valóságban nem létező növény pedig sze­relmi ábrándozásra utal. Az egészséges szerelmet a vadvi­rág hivatott képviselni. A vi­rágcsokor az emlékekkel kap­csolatos változó érzelmek jele, míg a cserepes virág a jó családi légköré. Az Álomszó­tár alapján az árvácska szelíd­séget, a rózsa és a szegfű sze­relmet, a mályva bujaságot, a pipacs heves, de múlandó fel- lobbanást jelez. Az orchidea luxusvágyra mutat rá, a búza­virág naivitásra, a tulipán pe­dig a szelíd, polgári eré­nyekre. A vörös szín a szerelem s a veszély színe, a fehér az ártat­lanságé, de az elveszettségé is lehet, a kék jelenthet végte­lenséget vagy megoldatlan konfliktust, a sárga pedig si­kert, de kiközösítést, irigysé­get is. Hodnik I. Gy. A müncheni divatbemutatón, melyen 55 országból 1500 vendéget fogadtak, Paulina Porizcova mutatta be ezt a ruhakölteményt A summás Lapincs Mán nyári kalandja Nagyanyám átkiáltotta a szemközti ke­rítéshez „Hal­lottad, a Lapincs Márit fölcsi­nálták?! Már a nyár elején. Most majd jönnek haza .. Mári summás volt, ő is paraszti munkára szekereztek úgy má­jus elején, és augusztus végén jöttek haza valamelyik dunán­túli nagybirtokról, de már gya­log, mert a szekereket megrak­ták a fizetséggel, vagyis a nyári munka gyümölcsével, sok-sok zsák gabonával, korpával, né­hány liter pálinkával, némi kis pénzzel, amiben tavasszal meg­egyeztek ... Csak Mári ült a zsákon, mert nem nagyon bírta a gyaloglást. Következő év nyarán már otthon maradt, a kis nyivákoló pulyával... Egyedül nevelte. Azt mondják, hogy az intéző az apja. Minden nyáron kiválasz­tott magának egy-egy szép lányt... Ä riadt szemű Lapincs Mári keveredik elém, amint most, hatvanvalahány év múltán hall­gatom a rádiót. Egy grófi csa­ládból valaki nyilatkozik a ri- portemőnek.- ... Szóval, a nyár végén rendezünk családi világtalálko­zót... Még Argentínából is jönnek.- Valamennyien grófok?- Igen ... de van néhány báró is ... tudja, nagyon a szí­vünkhöz nőtt az az alföldi vi­dék, ahol születtünk, nevelked­tünk. Most visszatérünk a talál­kozóra. Családi ünnepség, meg minden...- Ott a faluban, amelyről szó van, még ismerik önöket...’-A családra azért emlékez­nek. Az utódok is. De most is gróf úrnak szólítanak bennün­ket. Mindenki... Ha jól emlékszem, néhai An­tall József miniszterelnök a par­lamentben azt mondta, hogy a nemesi rangok ma érvényüket vesztették. Hivatalosan, persze. Mert amúgy mindenki úgy szó­lítja a másikat, ahogy akarja. Tuszma-orrú kolléganőmet én is „kékszemű hercegnőnek” neveztem, amikor cigarettát kunyeráltam tőle. Nekem azt mondta: „Savószemű ló vagy. - És igaza is van, mert vizenyős savószeme a kisgyermekeknek és az öregembereknek van. Vagyis, majdnem kék. A riportalany fölsorolt vagy tíz-tizenkét falut, amelyek a család kábé, ötvenezer hektár­ján terültek el.- A mi családunk nemcsak a gazdasághoz értett, hanem a po­litikához is ... Egyik gróf pél­dául évekig a megye főispánja volt. Egy grófnő nagynéném pedig Gyulán árvaházat alapí­tott .. . Szóval, szociálisan ér­zékeny család voltunk ... A riportemő - aki aligha tu­dott valamit is a hajdani nagy­birtokok világáról - ellágyulva kérdezi:- És mi lett a kastéllyal?- Ügye, negyvenötben elvet­ték. A bútorok egy xpszét a falu népe széthordta ...- Akkor most a falu házaiban ott állnak a gyönyörű bútorok - kérdi naivul, jó ötven év után.- Hát... a múzeumba is ke­rült némely darab . . . Megegyeznek abban, hogy a nyár végén még hallunk a 30 fős „világtalálkozóról”. Szem nem marad szárazon. Azt mondja a gróf, hogy a földet már nem kapják vissza, mert nincs rá törvény. Nem sajnál­kozott, csak éppen megje­gyezte. Tárgyilagosan. Gondo­lom nem is akarja nagyon. Kü­lönben is mit kezdene egy-két aggastyán ötvenezer hektárral. Mert summás még lenne ... Új Lapincs Márik születtek. XVI. századi francia hadihajó Dél-Olaszország partjainál, Szicília magasságában, egy XVI. századi francia hadi­hajó maradványaira bukkan­tak - számolt be július-au­gusztusi számában az Ar- chéologia Viva című olasz szakfolyóirat. A leletek közt van szá­mos teljes épségben fenn­maradt hajóágyú, rajtuk I. Ferenc francia király jelvé­nyeivel, a liliommal és a szalamanderrel. Ugyanab­ban a tengerrészben sok kö­vet is találtak, annak bizo­nyítékául, hogy ellenséges hajók lőtték a francia hadi­hajót, amely a tűzharcban elsüllyedt. Az értékes lele­teket búvárok fedezték fel a szicíliai Sciacca partjai előtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom