Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-13 / 190. szám

1997. július 13., vasárnap Magyarország - Dél-dunántúi Btínántúli napló 5 Kaposvári húsos falat A Somogy Megyei Rendőr- kapitányság már átadta a fő­ügyészségnek annak a 14 hó­napos nyomozásnak az anya­gát, amely egy 14 tagból álló csoport üzleti manipulációit dolgozza fel. A vállalkozók még 1994-ben kezdték meg tevékenységüket, akkor hús­konzerveket „forgalmaztak”. Ezeket megvették, majd há­rom cégen keresztül exportál­ták, mindeközben ugyanazo­kat a konzerveket alapítvá­nyoknak adták ajándékba. A termékeket magas áron vitték ki, hogy az exporttámogatás is emelkedjen. Két évvel ké­sőbb már savanyúságban és borban utaztak. Könyvelésük szerint a 60 forintos boron 600 forintért sikerült túlad­niuk külhonban. A kiterjedt nemzetközi nyomozás azon­ban rávilágított, hogy az APEH-hez benyújtott beval­lásokon hamis összegek sze­repeltek, és külföldön normál áron kerültek értékesítésre a termékek. Pusztai József\ a somogyi kapitányság gazdaságvédelmi osztályának vezetője lapunk­nak elmondta, hogy az illegá­lis exporttámogatás és áfa­visszaigénylés révén 390 mil­lió forintot harácsoltak össze a gyanúsítottak, akik közül négyen előzetesben várják a vádemelést. A rendőrség ál­láspontja szerint az APEH- nek korábban fel kellett volna figyelme a cégre, amely tény­leges üzleti tevékenység nél­kül jutott jelentős mértékű ál­lami támogatáshoz. R. Z. Védetten adatok? Számos cég gyűjt adatokat manapság a lakosság körében. Lassan megszokjuk a ne­vünkre érkezett csomagokat, katalógusokat, nem lepődünk meg a telefonhívásokon sem. Morgolódhatunk vagy le- gyinthetünk — a nevünkért, címünkért folytatott harc foly­tatódik. Mik a jogaink? Kivédhet­jük-e egyáltalán adataink fel- használását? Válaszért dr. Székely Ivánhoz, az Ország- gyűlés Adatvédelmi Hivata­lának főmunkatársához fo­lyamodtunk. Székely úr elmondta, adata­ink védelme alapvető jogunk. Egy állampolgár adatait csak az illető tudtával és beleegye­zésével lehet használni. Kivé­telt képez az az eset, ha az adatot gyűjtőnek erre törvé­nyes felhatalmazása van. Ilyen a rendőrségnek, nem­zetvédelemnek lehet, de tehe­tik ezt direkt marketing tevé­kenységet folytató cégek is. Itt komoly megkötések van­nak érvényben. Szükségeltetik hozzá első­sorban személyes beleegye­zésünk. Ha nem élünk tiltako­zási lehetőségünkkel, az in­formációk szabadon felhasz­nálhatók maradnak. Fontos, hogy a cégek csak a nevünkre és címünkre vo­natkozó információkat tárol­hatják. Ha például egy cég a vagyoni helyzetünkre utaló adatokat gyűjt, törvényt sért. Törnek Iván Esőtánc a Csörge-tónál Hetedik alkalommal rendez­tek Rockmaratont Szekszárd közelében, a Csörge-tó mel­letti szabadtéren. 49 hazai ze­nekar, köztük a Vágtázó Ha­lottkémek, a Pál Utcai Fiúk, Sziámi, az Auróra és Beatrice mellett a Rudán Jóéval meg­erősödött P. Mobil szórakoz­tatta az egybegyűlteket. Az ország legolcsóbb fesz­tiváljának számító rendez­vény (500 forintért lehetett itt bulizni szerdától vasárnapig, plusz az ingyenes sátorozási lehetőség) mintegy hatezer rockrajongót vonzott. Csak az időnként elsöprő erejű égi ál­dás tudta (volna) megzavarni a fiatalok szórakozását, de a kannás bortól és Kőbányaitól felfokozott hangulatban lévő tömeg kitartóan táncolt az iszaptenger közepén. Semmi sem árthatott a bulinak, még a programban az eső miatt elő­forduló csúszások sem. A péntek éjszakai műsort pél­dául néhány vállalkozó kedvű fiatal tette felejthetetlenné. A nekifutásból térdig érő tó­csába végrehajtott hasas ugrá­sokat egy óra alatt tökélyre fejlesztő társaság nagy sikert aratott. Szóval, aki azt hiszi 1997- re meghalt a rock, és minden­kit megfertőzött a techno láz, téved. Még mindig szólnak a halhatatlan slágerek, lobog a hosszú haj. Törnek I. Divatajánlatunk - Nyáridőben minden sarkon árul­nak napszemüveget; a választás megkönnyítésére egy szo­lid modellt mi is bemutatunk. fotó: tóth Török átok a szomszédban? „Rossz szomszédság török átok”, tartja az évszázados mondás, s különösen igaznak tűnik ez Mohácson - még ma is. A Török bár környékén la­kók életét - állításuk szerint - megmérgezi a patinás presszó helyén 1995-től működő non­stop bár, illetve annak zenés kerthelyisége.- Nem érdekel, ha gránátot is vágnak be hozzám, igazságot akarok és nyugalmat - mondja Huth Árpád, aki feleségével együtt (kertszomszédként) mindenféle fórumon perben áll a bártulajdonossal. Huthnénak legjobban az fáj, hogy az ön- kormányzat, mely a bár 100%- os tulajdonosa, nem polgárba­rát, és nem lép fel a „Török” el­len a panaszáradat nyomán.-A polgármesterünk múlt­kor azért panaszkodott, mert a szomszédja kutyája túl sokat ugat - mondja Győri Lászlóné -, hát próbáljon itt élni kicsit! Éj- szakánkint nem alszom, mert csak úgy hupog az ágyam az üvöltő dobzenére. Mikor szóltam, közöl­ték, nagyon örülnek, hogy nem tudok aludni, kössem fel magam! Nekem már fejsze van az ajtóm mellé támasztva rég! Huth Árpád, akinek asztalán már hegyekben állnak a bead­ványok és a meddő levelezge- tések, tisztában van vele, hogy papíron szinte minden rendben van, sőt szomszédai közölték is vele, hogy „pampoghat, mert minden le van zsugázva egy­millióval”. Egyéb javaslat: ad­ják el a szülői házat, amit most újítottak fel, vagy éljenek együtt a helyzettel. Elbeszélésük szerint - az eseményekről naplószerű pon­tossággal készül a feljegyzés - sok mindent megéltek az utóbbi három év alatt, attól kezdve, hogy egy Mercedes hátsó ülé­séről gépfegyvert húztak elő, addig, hogy meztelen lányokat lógattak ki az emeleti, szolgá­lati lakásként bejelentett szoba ablakán - így Huthék.- Ami itt folyik, nem csupán decibelkérdés. Kuti István pol­gármester megígérte nekünk, itt nem lesz zenés kupleráj - ezek az ő szavai. De lett. Az önkormányzat részéről Fekó Józsefné, az ügy jó isme­rője szerint tipikus rossz-szom­szédi viszony tanúi vagyunk, amit polgári peres eljárás során lehet csak rendezni. Amit a hi­vatal vizsgálhat, az a zajszint, és ez nem lépi túl a megenge­dettet - a szomszédok egyéb ál­lításaira nincs bizonyíték.-Nemrégiben is riasztottak, jöjjek, mert áll a bál. Taxiba vágtam magam, és saját költsé­gemen kimentem, de nem talál­tam mást, mint békésen italozó mohácsi üzletembereket - mondja Fekó Józsefné. - Iga­zán nem vádolhatnak bennün­ket elfogultsággal. A bár bérlőjét nem értük el. M. K. - Fotó: Tóth Nem kudarc Szarka Elemér, Komló pol­gármestere nem tartja ku­darcnak, hogy a városban végül nem sikerült megva­lósítani a tejprogramot, melyre 3,3 millió forint hi­telt kaptak, és most vissza kell ezt a pénz fizetni. A Komlép Kft.-t kötelezték egyik vagyontárgyuk tartós bérbe adására (a Süni Áru­házról van szó), hogy az ön- kormányzatnak törleszteni tudjanak - annak ellenére, hogy 1,7 millió forint cél­irányosan ment el, vagyis terveket, dokumentációkat készítettek. Szarka Elemér biztos benne, hogy a gazdáknak és az intézményeknek is elő­nyös tejprogram más feltéte­lek között realizálható, és a meglévő részeredményeket - ha nem is Komlón -, de felhasználhatják a jövőben mások. M. K. Paks parkosít Elkészült a paksi ipari park tanulmányterve - mondta el lapunknak Vincze Zoltán, Paks város iparfejlesztési menedzsere. Az önkormányzat a kö­zelmúltban 100 százalékos tulajdonosként létrehozta a Paksi Ipari Park Kft.-t, amely egy székesfehérvári céggel elkészítette az ipari park tanulmánytervét. Paks déli részén egy 16 hektáros terület van elkülönítve erre a célra, amelyhez még két 20 hektáros tartalék terület társul. Az ipari park címet - amely sok központi ked­vezménnyel és támogatási lehetőséggel jár - az Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztériumtól kell elnyerni. Hazafi Zs. Gyógyszerkoktéllal a HÍV ellen A múlt év nyarán hallhattunk először arról a gyógyszerről, amely útját tudja állni minden idők legfélelmetesebb betegsé­gének, az AIDS-nek. A szerről azóta magyar tapasztalatok is születtek. A proteáz inhibitor koktél korai stádiumban lévő fertőzötteknél annyira csök­kenti a HÍV vírusok számát, hogy az szinte kimutathatatlan, de két-hároméves kezelés után akár vírusmentessé is válhat a páciens. A gyógyszer a későbbi stádiumban lévőknél is jó eredményeket produkált. Dr. Bánhelyi Dénes, a buda­pesti Szent László Kórház speci­ális AIDS-osztályának vezető főorvosa lapunknak elmondta, hogy a„koktélt” - amely a vírus- replikációt gátolja - nyolcféle gyógyszerből keverik össze személyre szabott recept alapján.-A korai stádium általában a fertőződés után 1-3 év közötti időtartam. Sajnos, egy beteg éves adagja a koktélból közel hárommillió forint, ezért a szer összetevői még sokáig korláto­zott forgalomban lesznek csak elérhetők. Mi már használjuk, az eredmények biztatóak. Dr. Kelemen Attiláné, a Nép­jóléti Minisztérium Gyógysze­részeti Főosztályának vezetője hozzátette, a különösen drága, normál forgalomban nem elér­hető gyógyszereket egy speciá­lis keretből finanszírozzák.-A keret évi hatmilliárd fo­rint, amely 15 különböző - álta­lában halálos - betegség keze­lését segíti. R. Z. HIV-fertözöttek száma (becsült adat) Magyarországon: 3500 ^ ebből 624 ismert A világon összesen: 29 400 000 AIDS-beteg Mo.-n: 245 A világon: 8 400 000 AIDS-ben elhunyt Mo.-n: 157 A világon: 6 400 000 A tízezer Kalasnyikov titka Enlékezetes, hogy az 1990 ok­tóberében Magyarországról Horvátországba szállított tíz­ezer Kalasnyikov-géppisztoly két botrányt kavart. Egyet, aminek jókora nemzetközi fel­hangja keletkezett 1991 febru­árjában, s amely az Antall-ka- binet számára volt kínos, a má­sikat pedig a közelmúltban, amikor az utolsó szállítmány el­lentételezését jelentő egymillió dollár hollétét kezdték firtatni. Eközben a magyar sajtóban több olyan írás is megjelent, melyben államtitoknak minő­sülő, zárt üléseken készült jegy­zőkönyvekből idéznek. Például a pécsi Pap Andrástól, aki akkor az MDF országgyűlési képviselője, a külügyi bizottság tagja volt. Megkerestük, hogy megkér­dezzük: hat esztendő távlatából hogyan értékeli a történteket, il­letve van-e tudomása az egy­millió dollárról? Pap András még ma sem érti azt, hogy mi érdeke fűződött ahhoz az akkori ellenzéknek - és itt főleg az MSZP-re gondol - , hogy botrányt kavarjon. Ugyanis többnyire mindenki nagyon jól tudta, hogy a horvá- tokat sokkalta hatékonyabb fegyverekkel segítik a csehek, amerikaiak, németek, mások, sokkalta nagyobb tételben, ő a külügyi bizottság tagjaként e botrány kirobbantása után érte­sült az ügyről, amikor az a bi­zottság elé került. Szerinte a botrányt nem ép­pen a fegyverszállítás ténye fo­kozta, hanem inkább az akkori külügyminiszter, Jeszenszky Géza reagálása, aki előbb ta­gadta a tényeket majd megpró­bált kimosakodni, ami érzékel­hetően meglehetős ügyetlenre sikeredett. Pap András azt is leszögezte, hogy a fegyverek szállításával (a horvátok megsegítésével) akkor is egyetértett, s most utólag sem talál benne semmi kivetnivalót. A közelmúltban kipattant második botrányhoz nincs mit hozzátennie, hiszen a szóban forgó egymillió dollár hollété­ről nem tud. Maga is a sajtóból hallotta a sztorit, amelyet a kö­zelgő választások okán egy régi ügy felmelegítésének tekint. Szerinte akinek hiányzik az egymillió, indítson pert, a bíró­ságokon még a magyar államot is be lehet perelni. Egyébként kérdés, hogy vajon miért most tűnt fel a pénz hiánya, s eddig miért nem kereste az, akinek hiányzott? Viszont az ügy kapcsán van egy harmadik botrány is Pap András szerint, ami úgy látszik, hogy sokak figyelmét elkerülte. Időről időre titkos, szigorúan titkos vagy államtitoknak mi­nősülő jegyzőkönyvek kerül­nek ki a nagy nyilvánosság elé. Idéznek belőlük, forráshelynek tekintik, amiből kézenfekvő módon következik a kérdés. Vajon milyen a titokvédelem ma Magyarországon? K. F. » I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom