Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-02 / 179. szám

1997. július 2., szerda Hazai Tükör Növekedhetnek a kiadások A jövő évi költségvetés irányelvei A pénzügyi tárca várhatóan szeptember 15-ig a parlament elé terjeszti a központi és a társadalombiztosítási alapok jövő évi költségvetésének tör­vénytervezetét. így az Or­szággyűlés november 30-ig jóvá is hagyhatja a két jog­szabályt -jelentette be László Csaba, a Pénzügyminiszté­rium helyettes államtitkára. Jövőre az államháztartás hiánya a privatizációs bevételek nélkül legfeljebb a nemzeti összter­mék értékének 4,9 százaléka lehet. Az elsődleges kiadások és bevételek egyenlegét a GDP 2 százaléka körüli értékre ter­vezték, úgy, hogy az elsődleges állami kiadások növekedése 16-17 százalék körül legyen. A pénzügyi tárca szerint a megin­dult növekedési folyamatnak köszönhetően költségvetési ki­igazításra már nem lesz szük­ség, azonban továbbra is indo­kolt lesz takarékos költségve­tési gazdálkodás. Az egyes fejezetek végösz- szegeit az irányelvek nem tar­talmazzák, mivel folyik az egyeztetés az illetékes tárcák­kal. A tárgyalásokon elérhető többletforrások a keretszámo­kon nem változhatnak, mivel erre a kormányzati beruházások 10 százalékos csökkentéséből származó 17 milliárd forint biz­tosítja majd a fedezetet. Az összkiadásokon belül a kormány prioritást biztosít az agrárágazatnak és a vidékfej­lesztésnek, a közrend és a köz- biztonság erősítésének és a nyugdíjreálérték javításának. Műemlékek tegnap, ma, holnap A Magyarországon található tíz és fél ezer műemléképület kö­zül csupán ezeregynehány van megfelelően helyreállítva, s ugyanennyit fenyeget a meg­semmisülés közvetlen veszé­lye; az utóbbi években ugyan több pénz jut a helyreállításra, de például az idén erre költendő mintegy 5 milliárd forintnak legalább a háromszorosára volna szükség ahhoz, hogy iga­zán eredményes legyen a mű­emlékmentés. Ezt Fejérdy Tamás, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hiva­tal főtanácsadója közölte a 27. Műemlékvédelmi Nyári Egye­tem keddi megnyitója alkalmá­ból. A „Műemlékhelyreállítá­sok tegnap, ma, holnap”, cím­mel a Heves megyei Noszvajon megrendezett kurzusra, ezúttal tizenkét országból 70 szakem­ber - restaurátor, muzeológus és építész - érkezett. A főtanácsadó a távirati iroda érdeklődésére elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben elmaradt karbantartás miatt mára számos olyan épület is re­konstrukcióra szorul, amelyet korábban már felújítottak. A költségvetés közvetlenül csu­pán 1,8 milliárd forintot fordít a műemlékvédelemre, az egyhá­zak, illetve más tárcák külön­böző alapjai ezt mintegy 700 millió forinttal toldják meg, az ötmilliárd forint pedig a magán- tulajdonosok várható kiadásait is magában foglalja. Derűlátásra ad okot, hogy a Parlament által minap elfoga­dott műemlékvédelmi törvény lehetőséget ad arra, hogy adó- kedvezményt vehessen igénybe az, aki műemléket ment. Krízisközpont. Bemutatták tegnap az Országos Atomenergia Hivatalban a nemzetközi összefogással létre­hozott nukleáris-baleseti krízisközpontot. Rendkívüli hely­zetben a feladata az információk gyors továbbítása az Or­szágos Atomenergia Bizottsághoz. A központ közvetlen kapcsolatban van a Paksi Atomerőművel, fotó: feb/diósi imre Alkalmi foglalkoztatás: a közterhekből részt vállal a költségvetés Vita az egészségbiztosítási ellátásról Hosszú munkaülést tartott tegnap a Ház. A reggel kezdődött tanácskozás napirendjén több fontos előterjesztés - köztük a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló törvényjavas­lat - vitája szerepelt, majd kérdések, interpellációk követ­keztek. Az estébe nyúló döntéshozatal során az Állami Szám­vevőszék elnökének személyéről, alkotmánymódosításról és a kormánytagok jogállásáról voksoltak a képviselők. Az egészségbiztosítás témakö­rében élénk vitát váltott ki Szolnoki Andrea (SZDSZ) in­dítványa, hogy a biztosítottak háziorvosi beutaló nélkül, sa­ját kezdeményezésükre is ve­hessék igénybe a járóbeteg­szakrendelést. Vitapartnerei - köztük kormánypárti képvise­lők is - azzal utasították el a javaslatot, hogy az esetek többségében a beteg maga nem döntheti el, milyen szak­ellátásra van szüksége, nem nélkülözhető tehát a háziorvos szaktudása. Hozzátették: ez nem korlátozza a szabad or­vosválasztást; bizonyos típusú szakrendelések jelenleg is szabadon látogathatók, s ez a jövőben sem változik. Több támogatóra talált Szabó Rudolfné (SZDSZ), aki a megváltozott munkaképes­ségűek és rokkantak tb- és szociális ellátási rendszerének átalakítása kapcsán javasolta: ne csak a 100 százalékos rok­kantak, hanem a foglalkozta­táspolitikai szempontok miatt nem rehabilitálhatóak számára is biztosítsanak rokkantnyug­díjat. Ez feltétlenül indokolt azokban a térségekben, ahol nincs rehabilitációs mun­kahely. Az alkalmi munkavállalók­ról szóló törvényjavaslat vitá­jában Kiss Péter munkaügyi miniszter bejelentette: a jöve­delempótló támogatásban ré­szesülő munkanélküliek al­kalmi foglalkoztatása esetén a központi költségvetés fizeti a közterhek felét. Ezt a koalíciós és ellenzéki képviselők egy­aránt üdvözölték. Pártokon felüli millennium Emlékbizottság ezeréves államiságunk megünneplésére Közeledik a 2000. év, amikor megünnepeljük Magyarország államiságának ezredik évfordulóját. Tegnap a teendőkről - és persze a költségekről - tárgyalt a jeles jubileum megün­neplését előkészítő parlamenti albizottság. A Magyar Millennium-kon­cepció pártok feletti, politika- mentes. Nagy hangsúlyt he­lyez az Árpád-kori nemzeti örökség megújítására, és az ezeréves történelem lényegét meghatározó évfordulók meg­ünneplésére. Emellett kiemelt fontosságúnak tekinti, hogy 2000-ig új nemzeti intézmé­nyeket hozzon létre - így hatá­rozta meg a kormány által jú­nius 26-án elfogadott terv lé­nyegét Erdó'dy Gábor, a Mű­velődési és Közoktatási Mi­nisztérium Ezeréves Állami­ságunk Évfordulója Emlékbi­zottság titkárságának minisz­teri biztosa a millenniumi albizottság ülését követően. A határozat nem tartal­mazza a koncepció megvalósí­tásához szükséges összeget; erről minden évben a költség- vetés elfogadása során kell dönteni. A testület azt java­solja: készüljön olyan terv, amely összességében is meg­határozza, hogy mennyi pénzt igényel az elképzelés. Azt is szorgalmazzák, hogy a művelődési tárca a Pénz­ügyminisztériummal közösen dolgozzon ki olyan rendszert, amely ösztönzi a vállalkozó­kat arra, hogy pénzügyileg támogassanak programokat. Indítványozzák továbbá, hogy hozzanak létre közalapítványt - erről Pál Béla, az albizottság elnöke beszélt. A Magyar Millennium programjában szerepel a többi között a Szent György tér re­konstrukciója, számos eszter­gomi és székesfehérvári mű­emlék felújítása, kastélyok helyreállítása, jelentős tudo­mány- és művészettörténeti évfordulók megünneplése. Július 1-jétől szigorodtak a természetgyógyászkodás feltételei Talpmasszázs csak érettségivel A jövőben a természetgyógyászat egészségügyi tevékenység­nek minősül és kizárólag meghatározott szakképesítéssel vé­gezhető; a többi között ezt tartalmazza a tegnap életbe lépett népjóléti miniszteri rendelet. A jogszabály szerint orvos­természetgyógyászokat ezután az egyetemek képezhetnek, minden más esetben az Egész­ségügyi Szakképző és To­vábbképző Intézet adja ki a si­keres vizsgát igazoló bizo­nyítványt. Merthogy a jövő­ben szakemberek, hivatalos bizottság előtt is bizonyítaniuk kell tudásukat a természet- gyógyászoknak. Mint dr. Hargitai Mária, a Népjóléti Minisztérium főosz­tályvezetője elmondta, vizsga nélkül 1998. február 1-jéig folytathatják tevékenységüket mindazok, akik már korábban is e téren működtek. Július 1-jétől azonban engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat adhat ki, és ehhez már igazolni kell a megfelelő szakképzettséget is. Szeptember 1-jéig a telepü­lési önkormányzatoknak át kell adniuk a megyei tiszti- orvosi szolgálatnak a nyilván­tartásukban szereplő termé­szetgyógyászok adatait. Ezt követően a népegészségügyi szolgálat minden vállalkozót levélben értesít arról, hogy mi­lyen feltételek teljesítése ese­tén folytathatja tevékenységét. A miniszteri rendelet pontosan felsorolja a természetgyógyá­szat körébe tartozó tevékeny­ségeket. Külön csoportot ké­peznek a kizárólag orvosi dip­lomával végezhető szakterüle­tek, ilyenek például a gyógy­hatású szerekkel folytatott ke­zelések; az ingerterápiához, a talpmasszőrködéshez azonban középiskolai végzettség is elég. Az viszont a rendelet életbelépése után már köve­telmény. Az új szabályok értelmében előzetes orvosi vizsgálat nél­kül a természetgyógyászok senkit nem fogadhatnak, de az orvosi utasítások ismeretében, azok megtartása mellett önál­lóan dolgozhatnak. N. Zs. Hírcsatorna Tévémagyarázatot várnak. Az SZDSZ nem tartja világos­nak az ORTT határozatát a te­levíziós pályázatokról, ezért több kérdésükre magyarázatot várnak a testülettől - mondta kedden újságíróknak Fodor Gábor országgyűlési képviselő, a párt ügyvivője. Úgy véleke­dett, hogy az ORTT nem a tár­sadalom által elvárt tiszta és át­látható szabályok útját járta. Református állásfoglalás. A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége üdvözli a kormánynak azt az elhatározását, hogy az egyhá­zak finanszírozását hosszabb távra kívánja rendezni. Ugyan­akkor indokolatlan és felelőtlen eljárásnak tartanák, ha ezt az egész társadalmat érintő kér­déskört a jogalkotási törvény­ben előírt előkészítő eljárások teljes körű alkalmazása nélkül szabályozná az Országgyűlés. Távol a pártoktól. A Mező- gazdasági Termelők Érdekvé­delmi Szövetsége egyetlen poli­tikai párttal, így a MIÉP-pel sem kötött megállapodást arra vonatkozóan, hogy a jövőben együtt fognak dolgozni, s nem engedi, hogy ezt az érdekképvi­seletet bármely párt kampány­célokra felhasználja - tájékoz­tatta kedden a szervezet elnök­ségi ülésének álláspontjáról az újságírókat Zsikla Győző, a Metész alelnöke és szóvivője. Húszezer egykori üldözött. Eddig mintegy húszezren igé­nyeltek életjáradékot a Ma­gyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány felhívása alap­ján - közölte Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitköz­ségek Szövetségének ügyve­zető igazgatója. Azok részesül­hetnek életjáradékban, akik „zsidó származásuk miatt faji, vallási, vagy más fasiszta szel­lemű zaklató rendszabályok el­szenvedője voltak, 1945. május 9. előtt Magyarországon szület­tek, és jelenleg Magyarorszá­gon élnek”. Gyógyfürdő receptre. Július 1-jétől nem a megszokott utal­vánnyal, hanem vonalkódos re­cepttel vehetők igénybe a gyógyfürdő-szolgáltatások, de a héten az utalványokat még el­fogadják. Csupán az orvosok számára jelent változást az új szabályozás. Elhunyt Andorka Rudolf. Életének 67. évében, hosszan tartó betegségben hétfőn el­hunyt Andorka Rudolf, a Bu­dapesti Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetem rektora, az Or­szágos Tudományos Kutatási Alap elnöke, a Magyar Tudo­mányos Akadémia levelező tagja. Egymilliárd forintnyi új bankó gazdára lelt A tízezres premierje Forgalomba kerültek tegnap a tízezer forintosok. A legelső új bankót reggel 7 óra 31 perckor egy pesti polgár vál­totta ki, illetve be a Magyar Nemzeti Bank központi pénz­táránál: két ötezresért kapta meg az AB 9307971 számú ropogós tízezrest. Mint Radó Ákos, az MNB emissziós főosztályának veze­tője elmondta: a múlt héten kör­levélben tudatták a kereske­delmi bankokkal, valamint a postával, hogy július 1-jétől bankjegyrendeléseikben az ed­dig használatos címletek mel­lett 10 000 forintosokat is igé­nyelhetnek a készpénzforgalom számára. A körlevélhez színes pros­pektusokat is mellékeltek, ame­lyekben részletesen ismertetik az új pénz jellemzőit, méreteit és az úgynevezett védelmi - biztonsági - elemeket. A jel­lemzők között feltüntették, hogy egy darab bankó 0,95 grammot nyom, így egy tízmil­liót érő ezres köteg mindössze 950 gramm súlyú. A súlynak a zsákos pénzszállításnál van je­lentősége.-Az elmúlt másfél évtized­ben megsokszorozódott a kész­pénzforgalom, amelynek 80 százaléka ötezresekkel bonyo­lódott le - mondta a szakember. - Az arányon az első nap ter­mészetesen még nem sokat vál­toztatott. Az MNB központjá­ból - miként ez a tegnap dél­utáni gyorsmérlegből kiderült - a pénztárzárásig több mint egymilliárd forintnak megfe­Reggel 7 óra 31-kor fizették ki lelő tízezrest vittek ki a pénz- szállító gépkocsik. A kereskedelmi bankok fiók­jaiban pénzt fölvevő állampol­gárokhoz is bizonyára eljutot­tak az új bankók már a premier napján. A következő fizetésna­UZ elsőt FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY pokon széles körben gazdára ta­lálnak, és nemsokára a nyugdí­jasok is találkozhatnak majd vele. A postahivatalokban várhatóan a hét második felé­ben tűnnek fel az „istvános pénzek”. (d. g.) Kivételezett utak A horvátok már építik a maguk M7-esét A 4-es főútból egyelőre nem lesz autópálya, a 6-os felér­tékelődött, az M7-es építé­séről még nincs döntés. Röviden így lehetne összefog­lalni Lotz Károly közlekedési, hírközlési és vízügyi minisz­ter útépítési előrejelzését, amelyet tegnap ismertetett pártja érintett munkacso­portja, valamint önkormány­zati tanácsadó testületé előtt. A 4-es még legalább tíz évig marad főút, Debrecen és környéke közlekedési feltéte­lein a 3-as út folytatásaként megépítendő gyorsforgalmi. szakasszal javítanak. A fejlesztések során tekin­tettel lesznek az európai ki­emelt útvonalakra. Ennek fi­“gyelembevételével átértékel­ték a 6-os főút korszerűsítési programját - közölte a mi­niszter. Éz európai főútvonal­nak tekinthető, mivel innen lehet megközelíteni Boszniát. A tanácskozáson többen sürgették az M7-es meghosz- szabbítását a horvát határig. Elhangzott: Horvátországban nagy erőkkel készül az autó­pálya, több szakaszon dol­goznak egyszerre, elsőbbsé­get adva a közvetlenül a ha­tárnál megépítendő szakasz­nak. Lotz Károly elmondta: a magyar fél . nem vállalhatja, hogy a határon innen kezdje továbbépíteni az autópályát. Az azonban kétségtelen, hogy mielőbb dönteni kell az M7-es sorsáról. i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom