Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-10 / 187. szám

1997. július 10., csütörtök Hitélet Dhnántuli Napló 7 Mayer Mihály megyés püspök a Szentszék és a kormány közötti megállapodásról Kompromisszum, nem privilégiumok Éles vitát váltott ki az elmúlt hetekben a Szentszék és a magyar kormány közötti megállapodás. Megkértük Mayer Mihály pé­csi megyés püspököt, (kis képünkön), fejtse ki álláspontját.- Püspök úr, a megállapo­dással kap­csolatos kriti­kák a pénzre koncentrálód­tak. Ez itt a lényeg?- A minisz­terelnök úr, amikor kint volt a Vatikánban, először konkordátumról beszélt és nem megállapodásról. A konkordátumban tulajdonkép­pen mindennek töviről hegyire benne kéne szerepelnie, s a konkordátum - bármennyire előkészítik - mindig úgy járhat, mint ahogy Lengyelországban is, hogy évek óta nem ratifikál­ják. Lehet bizonyítani jószán­dékot, jóindulatot, de ered­ményt elérni nem. Egy megál­lapodással a legsúlyosabb prob­lémákat lehet elővenni és a megoldást keresni. Ez a második szempont ke­rült előtérbe, és gondolom azért, mert olyan problémákat tartalmaz, amelyek megoldása nélkül Magyarország nem érezheti magát jogos kérőnek az Európai Unióba. Ingatlanok-Szó van ingatlanok vissza­adásáról, kárpótlásról és in­tézmények fenntartásáról...-A törvény szerint 2000-re vissza kellett volna adni az egyházi ingatlanokat, vagy ki­fizetni az egyházi ingatlanokért járó kárpótlási összeget. Már annak idején tíz évet kértek, és a kormány csak évi 5%-ra köte­lezte el magát. Ez nagyon kevéssé valósult meg. Ugyanúgy az intézmények fenntartását a közvéleményben manipulált módon közölték és közük. Ugyanarról a normatív támogatásról beszéltek, de nem ugyanarról a fenntartási összeg­ről. S ezt az emberek nem vet­ték észre. így anyagilag a fele­kezeti iskolák nagyon is hátrá­nyos helyzetbe kerültek. Mind­azok a személyek, akik ott dol­goznak, vagy akik ott tanítanak, vagy akiknek a gyermekei ott tanulnak, másodrendű állam­polgároknak érezhették magu­kat. Horvátországban fél év alatt megoldották e problémát. A szlovákoknál is. Nem tudták megoldani a cseheknél és a magyaroknál.-Hogyan történik tulajdon­képpen az ingatlanok vissza­adása? Valóban akkora meg­terhelés?- A magyar egyház soha nem kérte vissza a földeket és az erdőket. A magyar állam tu­lajdonában maradt egyházi épü­letekről van csak szó. A privát tulajdonba került egyházi épü­letek nincsenek a törvény hatá­lya alatt. Ha eladott az állam az elmúlt 30 évben egy épületet, akár egy intézménynek, akár más valakinek, az elúszott. A fő gond ott csúcsosodik ki, hogy a kormány az állami tu­lajdonban lévő volt egyházi in­gatlanokat az önkormányza­toknak ajándékozta. Most pedig a helyi önkormányzatoktól kell nekünk igényelni az ingatlano­kat. Az önkormányzat az aján­dékba kapott és általa kezelt in­gatlanokért kárpótlást kíván a kormánytól. Ugyanolyan négy­zetméter és légköbméter új in­gatlan kárpótlási összegét igényli - és kapja a kormánytól -, míg az egyház az ingatlan le­romlott értékének a részét kapja. A kormány évi 4 milliárd forintot szavaztat meg e kárta­lanításra - méghozzá egyhá­zaknak címkézve. És ebből az összegből 80%-ot - illetve va­lamivel többet - kap az önkor­mányzat. A társadalom úgy tudja, hogy az egyháznak sza­vazzák meg, a valóságban az önkormányzatok burkolt támo­gatása. A mostani megállapodás a természetben kért ingatlanokat 2010-ig visszajuttatja. Támogatás- Működési támogatás ... Ennek mi a lényege?-A kártalanítás hatálya alá eső ingatlanokat - az évi mű­ködési támogatásban kívánják kifejezésre juttatni. E működési támogatás nem éri el a katoü- kus egyház viszonylatában az évi 2 milliárd forintot. Ebben az összegben szerepel még a hit­oktatási díj is, amit eddig külön folyósított a kormány.- Támadják a kormány ga­rancia vállalását a személyi jö­vedelemadó felajánlható máso­dik 1%-ával kapcsolatosan.- Az iskolák működéséhez segítséget jelent a személyi jö­vedelemadó újabb 1%-ának egyházi célra és kultúrára való felajánlása. Vannak, akik sé­relmesnek tartják, hogy a 3-4 milliárdot kitevő 1% személyi jövedelemadóból a kormány másfél milliárdra garanciát ad. Iskolák- Megoldódnak most az egy­házi iskolák gondjai?- A megállapodás szerint az egyházi iskolák ugyanazt a tá­mogatást kapják gyerekre le­bontva. Ha van elég létszám, akkor megoldódik. Ez azt je­lenti, megnézik, hogy egy év alatt összesen mennyi támoga­tás jut egy gyerekre az önkor­mányzati iskolákban, és ezt az átlagot adják meg a felekezeti iskoláknak is. Tehát nem a leg­kisebb, sem a legnagyobb, ha­nem egy átlag. Mivel a felekezeti iskolák most indultak, indulnak, s mi­vel hátrányos helyzetben voltak évekig, ezért a negatív érzület negatív objektivitást is jelent. Tehát nemcsak úgy érezzük. Ha egyszer valaki éveken keresztül egyenesben volt és aztán leron­gyolódott, évekig tart, mire megint tud magának valami újat csinálni. Ezért minden is­kolának megvan a maga nehéz­sége, a maga problémája. Ingat­lanprobléma, ingatlan-fenntar­tás problémája, tornaterem, szertárak. Eddig is csak azért nem buktunk meg, mert kap­tunk hozzá innen onnan egy kis külföldi támogatást. De ha az Európai Unióban vagyunk, ak­kor vagy egyenrangú tagok va­gyunk, vagy leszünk, vagy a társadalom szerves része, az egyház továbbra is a kolduló barát csuháját ölti magára. Ez pedig nem dicsőséget, hanem arcpirulást jelenthet a magyar népnek és az őt képviselő kor­mánynak.- Vannak, akik féltik az egyháza­kat, hogy lekötele­zettjei lesznek a kormánynak.- Az SZDSZ if­jabb tagjai az el­múlt évtizedek ha­mis felfogása nyo­mán nyilatkoznak úgy, hogy az anyagi támogatás lekötelezettséget jelent az egyházak részére. Hangsú­lyozom, mi a mű­ködési támogatá­sunkat nem a pár­toktól és a kor­mánytól kapjuk, hanem a magyar ál­lampolgárok adó­jából, amelyből a pártok és a kor­mány is létezik és funkciónál. A pénzt, amit az egyház működésre kap, mindig is hatékonyabban használta fel, mint a kritikát gyakorló ugyanolyan minőség­ben dolgozó személyek és in­tézmények. Ezért is a nyugati országokban mindig örömmel igényelték és segítették az egy­ház működését. Garanciák- Kompromisszum-e inkább a megállapodás, vagy privilé­giumokhoz jut az egyház?-A mostani megállapodás­sal nem érzem, azt, hogy az egyház Magyarországon privi­légiumokhoz jutott volna. Sőt, nagyon is kompromisszum va­lósult meg, amit az is igazol, hogy a református egyház nem hajlandó egy az egyben ilyen megállapodást kötni. A Szentszék és a magyar kormány közti megállapodás azért oly jelentőségteljes, és egyes liberáüs személyek és pártok azért tartanak tőle, mert nemzetközi szerződésről van szó, nemzetközi garanciák sú­lyosbítják, és szavazási mani­pulációval nem kérdőjelezhető meg. Báling József A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának évzáró Te Deuma a pécsi Bazilikában fotó: Tóth László Megalapozott remény A keresztény egység előmozdításának, az ortodox egyházakhoz való közeledésnek a szombaton Nyíregyházán befejeződött Eu­rópai Keleti Katolikus Püspöki Találkozó jelentős állomása volt. Az egyhetes nyíregyházi püspöki találkozó résztvevői kinyilat- kozták, hogy törekszenek a megbékélésre és segítik a katolikus és az ortodox egyházak közötti párbeszédek Hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a 351 évvel ezelőtt kötött ungvári unió végül is az egyházak egységének megteremtéséhez vezet Achille Silvestrini bíboros hozzátette: ma még nem lehet tudni, hogy mi­kor születik meg az egység, de a remény már megalapozott mi­vel visszavonhatatlan akaratként jelenik meg a teljes közösség helyreállításának szándéka. Ez segít megszüntetni az együttmű­ködés útjában álló nehézségeket Álláspontunk Modem országok? A június 8-i Új Dunántúü Nap­lóban megjelent cikk értesíti az olvasót az RU-486 nevű abor­tusztabletta lehetséges ma­gyarországi bevezetéséről. „A szakemberek óvatossággal nyi­latkoznak,, teszi hozzá szintén óvatosan az inteijú. A rövid írás nem ünnepli ugyan a tab­letta bevezetését, sőt elutasítja mint a „családtervezés áhított eszközét de megjegyzi, hogy „több fejlett országban” már alkalmazzák. A szemek zöld utat adó or­szágokkal kapcsolatban alkal­mazott többesszám mögött ko­rántsem nevezhető meg annyi állam, mint amennyit ez a kife­jezés a cikkben olvasva sejtet. A szakemberek ténylege­sen nagyon óvatosan nyilat­koztak a tablettáról Európa- szerte, nemegyszer „kegyet­lennek” minősítve hatását. Ahol az RU 486 használatá­nak esetleges bevezetése szóba került, ott nagy vihart kavart. A vitákba a medicina szakembereitől kezdve a poli­tikusokig mindenki beleszólt, és inkább visszautasításra ta­lált, mintsem elfogadásra. Ta­lán a szert bevezető fejlett or­szágok mellett megemlíthetők azok az ugyanennyire fejlett nyugat-európai országok is, amelyek visszautasították be­vezetését (pl. Hollandia). Tu­domásom szerint Európában csak Franciaország és Svéd­ország kórházaiban alkal­mazhatják. Az RU-486 történetéhez nemcsak a jól hangzó töb­besszám tartozik, hanem Franciaország szomorú ta­pasztalata is. A medicina berkeiben nem titok, hogy Franciaországban a fellépő erős és elhúzódó vérzés sok nő halálához vezetett. A szer veszélyessége, fő­leg esetleges feketepiaci megjelenése különös óvatos­ságra int mindenkit, aki tehet valamit bevezetése vagy el­utasítása terén. Az egyház tanítása az abortusz bármely módszerét illetően, beleértve az RU 486 alkalmazását is, válto­zatlan. Fejlettség és korsze­rűség nem csökkenti, hanem követeli a felelős döntés. Hazánk népességének jelen­legi változása megkívánja társadalmi felelősségünk új tudatosítását is. Takács Gábor Kovács doktor A Magzatvédő Társaság Baranya megyei csoportja értesíti tagjait, hogy a Bu­dapesten elhunyt dr. Kovács István atyáért - aki a társa­ság egyik alapító tagja és vezetője volt - szentmise lesz 12-én szombaton, 18 órai kezdettel Pécsett a Bel­városi templomban. Kovács István példamutató ke­resztény hittel megélt élete rövid és gazdag volt Gyermekorvos és áldozópap, pápai prelátus és cserkésztiszt Sokan ismerték, s mindannyian szerették és tisztel­ték: a hátrányos helyzetű gyere­kek apostola volt s áz abortusz elleni küzdelem egyik hazai ve­zéralakja. A keresztény közéle- tiség szorgalmazója, aki derű­sen, önzetlenül és fáradhatatla­nul szolgált kiállva a jó ügyek képviseletében. Munkaterületeit számbavéve nagy ívű pályájának tükre tárul elénk: a Szentlélek Kápolna, az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság, az Árpád-házi Szent Margit ENO, a Magzatvédő Társaság, a Természetes Család- tervezési Tanácsadás, a Nagy- családosok Országos Egyesü­lete, TÁVLATOK folyóirat szerkesztősége, Keresztény Or­vosok Magyarországi Társa­sága, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a 433. sz. Szent Bemát Cserkészcsapat K. F. Enyed ködben járó embere Felmérés a vallásosságról Most első ízben szeretnénk tájékoztatást kapni arról, hogy milyen szerepet játszik a megye életében a vallás il­letve a keresztény erkölcs. E célból a Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem szociológia szakos hallgatói júüus 10-től (mától) kezdve fölkeresik a megye településeit, valamint egyházmegyénkhöz tartozó Tolna megye településeit is, hogy megtudakolják milyen jelentősége van életükben a vallásnak, hitnek és a keresz­tény erkölcsnek. Ä felmérést végző fiatalo­kat igazolvánnyal láttuk el. Kérjük fogadják őket szíve­sen és legyenek segítségükre munkájukban. Dr. Goják János, a zsinati munkabizottság elnöke P ásztory István tiszteletes 12 éve teljesíti lelkipász­tort szolgálatát Nagyenyeden. Tanúja volt a szervezett rom­bolásnak. Most évek óta az ő szervezésében folyik az építés a református egyházon belül. Nagyenyeden két említésre méltó hely van: a Bethlen Gá­bor 1622-ben alapította kollé­gium és a vártól körbefogott templom. A vár udvarán, igazi idilli papiakban él Pásztory Ist­ván lelkész családjával - más kérdés, hogy nem mindig idilli közegben kell folytatnia a munkát.- A helybéli ötezer magyar­ból mindenki tartozik valami­lyen egyházhoz. Református van mintegy 3500, továbbá ka­tolikusok, unitáriusok. Tény, hogy napjainkban a hitvalló egyház gondolatát nehéz át­hozni a gyakorlatba, mert ilyesmi csak népvalló egyház­ból alakulhat ki, és hát... - mondja a bajuszos tiszteletes széttárva a kezét.- A híres-neves református kollégium léte gondolom segít­ség?- A jelenlét valóban adott, az­tán az a kérdés, hogy ebből mi sugárzik ki? Én úgy gondolom, azért vagyok itt, legyen kisugár­zás. Szervezetten rombolták az itteni életet is. Tudni kell, hogy Nagyenyeden van Románia egyik legszigorúbb börtöne, ahol a Ceausescu-éra alatt a poli­tikai foglyok többsége rabosko­dott. Az utolsó években bizony úgy volt, hogy míg a szűkös, áramspórolós időkben is egyre több lámpa égett a börtönben, úgy sötétedtek el a kollégium ablakai.- Erdélyben mindig is nagyon komolyan vették a református iskolák hálózatát, kétezer iskolát fogott össze, és ügyeltek rá, hogy a legeldugottabb kis falu­ban is legyen legalább egy kán­tor. Hát ezt már lehetetlen feltá­masztani, mégis azon küszkö­dünk, hogy legyen minél több egyházi iskola. De jelenleg nem lehet rögtön az 1. osztálytól egyházi iskolát indítani, csak a 4.-től. Nálunk a gimnáziumban és a teológiai szemináriumban 1300 diák tanulhat most. A föld­rajzot és történelmet románul oktatjuk, amúgy színmagyar az oktatás, és a tanulók között van­nak katolikusok, evangélikusok és zsidók is. Bukarestből is jön­nek. A minisztériumi fejkvótát kapjuk, mint bárki más.- És hogyan tovább?- Hát dolgozunk. A szállás­helyeket kellett rendbe tenni, mert már KZ-hangulat uralko­dott a hálókban. Megcsináltuk a tetőteret és az Áprily-házat, aminek a pincéjében klubot rendeztünk be. A helyzet az, hogy Enyed ugyan a múltjából él, de be kell fektetni a jövőbe is. A helynek máig, a kommu­nizmus erőfeszítései ellenére is súlya van. Aki itt végzett, az egy életre „meg van jelölve”. Olyan magyarok társaságát mondhatja magáénak, mint a Bolyaiak, Barabás Miklós, Kö­rösi Csorna Sándor és Sütő András. Ezért is szomorú, hogy egyre kevesebben jönnek, egy­szerűen azért, mert nincs elég gyerek. Pásztory István a széles bőr­fotelben ülve mintha egy pilla­natra elgondolkodna.-Tudja, a tenniakarás elle­nére még mindig (vagy már?) megléyő zsibbadtságot nehéz oldani. Sok a ködben járó em­ber: három méterre lát. De to­vább kell menni, mert csak ak­kor látunk megint újabb három métert, ha nem egy helyben to­pogunk! Méhes Károly i I >

Next

/
Oldalképek
Tartalom