Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)
1997-07-10 / 187. szám
1997. július 10., csütörtök Hitélet Dhnántuli Napló 7 Mayer Mihály megyés püspök a Szentszék és a kormány közötti megállapodásról Kompromisszum, nem privilégiumok Éles vitát váltott ki az elmúlt hetekben a Szentszék és a magyar kormány közötti megállapodás. Megkértük Mayer Mihály pécsi megyés püspököt, (kis képünkön), fejtse ki álláspontját.- Püspök úr, a megállapodással kapcsolatos kritikák a pénzre koncentrálódtak. Ez itt a lényeg?- A miniszterelnök úr, amikor kint volt a Vatikánban, először konkordátumról beszélt és nem megállapodásról. A konkordátumban tulajdonképpen mindennek töviről hegyire benne kéne szerepelnie, s a konkordátum - bármennyire előkészítik - mindig úgy járhat, mint ahogy Lengyelországban is, hogy évek óta nem ratifikálják. Lehet bizonyítani jószándékot, jóindulatot, de eredményt elérni nem. Egy megállapodással a legsúlyosabb problémákat lehet elővenni és a megoldást keresni. Ez a második szempont került előtérbe, és gondolom azért, mert olyan problémákat tartalmaz, amelyek megoldása nélkül Magyarország nem érezheti magát jogos kérőnek az Európai Unióba. Ingatlanok-Szó van ingatlanok visszaadásáról, kárpótlásról és intézmények fenntartásáról...-A törvény szerint 2000-re vissza kellett volna adni az egyházi ingatlanokat, vagy kifizetni az egyházi ingatlanokért járó kárpótlási összeget. Már annak idején tíz évet kértek, és a kormány csak évi 5%-ra kötelezte el magát. Ez nagyon kevéssé valósult meg. Ugyanúgy az intézmények fenntartását a közvéleményben manipulált módon közölték és közük. Ugyanarról a normatív támogatásról beszéltek, de nem ugyanarról a fenntartási összegről. S ezt az emberek nem vették észre. így anyagilag a felekezeti iskolák nagyon is hátrányos helyzetbe kerültek. Mindazok a személyek, akik ott dolgoznak, vagy akik ott tanítanak, vagy akiknek a gyermekei ott tanulnak, másodrendű állampolgároknak érezhették magukat. Horvátországban fél év alatt megoldották e problémát. A szlovákoknál is. Nem tudták megoldani a cseheknél és a magyaroknál.-Hogyan történik tulajdonképpen az ingatlanok visszaadása? Valóban akkora megterhelés?- A magyar egyház soha nem kérte vissza a földeket és az erdőket. A magyar állam tulajdonában maradt egyházi épületekről van csak szó. A privát tulajdonba került egyházi épületek nincsenek a törvény hatálya alatt. Ha eladott az állam az elmúlt 30 évben egy épületet, akár egy intézménynek, akár más valakinek, az elúszott. A fő gond ott csúcsosodik ki, hogy a kormány az állami tulajdonban lévő volt egyházi ingatlanokat az önkormányzatoknak ajándékozta. Most pedig a helyi önkormányzatoktól kell nekünk igényelni az ingatlanokat. Az önkormányzat az ajándékba kapott és általa kezelt ingatlanokért kárpótlást kíván a kormánytól. Ugyanolyan négyzetméter és légköbméter új ingatlan kárpótlási összegét igényli - és kapja a kormánytól -, míg az egyház az ingatlan leromlott értékének a részét kapja. A kormány évi 4 milliárd forintot szavaztat meg e kártalanításra - méghozzá egyházaknak címkézve. És ebből az összegből 80%-ot - illetve valamivel többet - kap az önkormányzat. A társadalom úgy tudja, hogy az egyháznak szavazzák meg, a valóságban az önkormányzatok burkolt támogatása. A mostani megállapodás a természetben kért ingatlanokat 2010-ig visszajuttatja. Támogatás- Működési támogatás ... Ennek mi a lényege?-A kártalanítás hatálya alá eső ingatlanokat - az évi működési támogatásban kívánják kifejezésre juttatni. E működési támogatás nem éri el a katoü- kus egyház viszonylatában az évi 2 milliárd forintot. Ebben az összegben szerepel még a hitoktatási díj is, amit eddig külön folyósított a kormány.- Támadják a kormány garancia vállalását a személyi jövedelemadó felajánlható második 1%-ával kapcsolatosan.- Az iskolák működéséhez segítséget jelent a személyi jövedelemadó újabb 1%-ának egyházi célra és kultúrára való felajánlása. Vannak, akik sérelmesnek tartják, hogy a 3-4 milliárdot kitevő 1% személyi jövedelemadóból a kormány másfél milliárdra garanciát ad. Iskolák- Megoldódnak most az egyházi iskolák gondjai?- A megállapodás szerint az egyházi iskolák ugyanazt a támogatást kapják gyerekre lebontva. Ha van elég létszám, akkor megoldódik. Ez azt jelenti, megnézik, hogy egy év alatt összesen mennyi támogatás jut egy gyerekre az önkormányzati iskolákban, és ezt az átlagot adják meg a felekezeti iskoláknak is. Tehát nem a legkisebb, sem a legnagyobb, hanem egy átlag. Mivel a felekezeti iskolák most indultak, indulnak, s mivel hátrányos helyzetben voltak évekig, ezért a negatív érzület negatív objektivitást is jelent. Tehát nemcsak úgy érezzük. Ha egyszer valaki éveken keresztül egyenesben volt és aztán lerongyolódott, évekig tart, mire megint tud magának valami újat csinálni. Ezért minden iskolának megvan a maga nehézsége, a maga problémája. Ingatlanprobléma, ingatlan-fenntartás problémája, tornaterem, szertárak. Eddig is csak azért nem buktunk meg, mert kaptunk hozzá innen onnan egy kis külföldi támogatást. De ha az Európai Unióban vagyunk, akkor vagy egyenrangú tagok vagyunk, vagy leszünk, vagy a társadalom szerves része, az egyház továbbra is a kolduló barát csuháját ölti magára. Ez pedig nem dicsőséget, hanem arcpirulást jelenthet a magyar népnek és az őt képviselő kormánynak.- Vannak, akik féltik az egyházakat, hogy lekötelezettjei lesznek a kormánynak.- Az SZDSZ ifjabb tagjai az elmúlt évtizedek hamis felfogása nyomán nyilatkoznak úgy, hogy az anyagi támogatás lekötelezettséget jelent az egyházak részére. Hangsúlyozom, mi a működési támogatásunkat nem a pártoktól és a kormánytól kapjuk, hanem a magyar állampolgárok adójából, amelyből a pártok és a kormány is létezik és funkciónál. A pénzt, amit az egyház működésre kap, mindig is hatékonyabban használta fel, mint a kritikát gyakorló ugyanolyan minőségben dolgozó személyek és intézmények. Ezért is a nyugati országokban mindig örömmel igényelték és segítették az egyház működését. Garanciák- Kompromisszum-e inkább a megállapodás, vagy privilégiumokhoz jut az egyház?-A mostani megállapodással nem érzem, azt, hogy az egyház Magyarországon privilégiumokhoz jutott volna. Sőt, nagyon is kompromisszum valósult meg, amit az is igazol, hogy a református egyház nem hajlandó egy az egyben ilyen megállapodást kötni. A Szentszék és a magyar kormány közti megállapodás azért oly jelentőségteljes, és egyes liberáüs személyek és pártok azért tartanak tőle, mert nemzetközi szerződésről van szó, nemzetközi garanciák súlyosbítják, és szavazási manipulációval nem kérdőjelezhető meg. Báling József A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának évzáró Te Deuma a pécsi Bazilikában fotó: Tóth László Megalapozott remény A keresztény egység előmozdításának, az ortodox egyházakhoz való közeledésnek a szombaton Nyíregyházán befejeződött Európai Keleti Katolikus Püspöki Találkozó jelentős állomása volt. Az egyhetes nyíregyházi püspöki találkozó résztvevői kinyilat- kozták, hogy törekszenek a megbékélésre és segítik a katolikus és az ortodox egyházak közötti párbeszédek Hangot adtak annak a meggyőződésüknek, hogy a 351 évvel ezelőtt kötött ungvári unió végül is az egyházak egységének megteremtéséhez vezet Achille Silvestrini bíboros hozzátette: ma még nem lehet tudni, hogy mikor születik meg az egység, de a remény már megalapozott mivel visszavonhatatlan akaratként jelenik meg a teljes közösség helyreállításának szándéka. Ez segít megszüntetni az együttműködés útjában álló nehézségeket Álláspontunk Modem országok? A június 8-i Új Dunántúü Naplóban megjelent cikk értesíti az olvasót az RU-486 nevű abortusztabletta lehetséges magyarországi bevezetéséről. „A szakemberek óvatossággal nyilatkoznak,, teszi hozzá szintén óvatosan az inteijú. A rövid írás nem ünnepli ugyan a tabletta bevezetését, sőt elutasítja mint a „családtervezés áhított eszközét de megjegyzi, hogy „több fejlett országban” már alkalmazzák. A szemek zöld utat adó országokkal kapcsolatban alkalmazott többesszám mögött korántsem nevezhető meg annyi állam, mint amennyit ez a kifejezés a cikkben olvasva sejtet. A szakemberek ténylegesen nagyon óvatosan nyilatkoztak a tablettáról Európa- szerte, nemegyszer „kegyetlennek” minősítve hatását. Ahol az RU 486 használatának esetleges bevezetése szóba került, ott nagy vihart kavart. A vitákba a medicina szakembereitől kezdve a politikusokig mindenki beleszólt, és inkább visszautasításra talált, mintsem elfogadásra. Talán a szert bevezető fejlett országok mellett megemlíthetők azok az ugyanennyire fejlett nyugat-európai országok is, amelyek visszautasították bevezetését (pl. Hollandia). Tudomásom szerint Európában csak Franciaország és Svédország kórházaiban alkalmazhatják. Az RU-486 történetéhez nemcsak a jól hangzó többesszám tartozik, hanem Franciaország szomorú tapasztalata is. A medicina berkeiben nem titok, hogy Franciaországban a fellépő erős és elhúzódó vérzés sok nő halálához vezetett. A szer veszélyessége, főleg esetleges feketepiaci megjelenése különös óvatosságra int mindenkit, aki tehet valamit bevezetése vagy elutasítása terén. Az egyház tanítása az abortusz bármely módszerét illetően, beleértve az RU 486 alkalmazását is, változatlan. Fejlettség és korszerűség nem csökkenti, hanem követeli a felelős döntés. Hazánk népességének jelenlegi változása megkívánja társadalmi felelősségünk új tudatosítását is. Takács Gábor Kovács doktor A Magzatvédő Társaság Baranya megyei csoportja értesíti tagjait, hogy a Budapesten elhunyt dr. Kovács István atyáért - aki a társaság egyik alapító tagja és vezetője volt - szentmise lesz 12-én szombaton, 18 órai kezdettel Pécsett a Belvárosi templomban. Kovács István példamutató keresztény hittel megélt élete rövid és gazdag volt Gyermekorvos és áldozópap, pápai prelátus és cserkésztiszt Sokan ismerték, s mindannyian szerették és tisztelték: a hátrányos helyzetű gyerekek apostola volt s áz abortusz elleni küzdelem egyik hazai vezéralakja. A keresztény közéle- tiség szorgalmazója, aki derűsen, önzetlenül és fáradhatatlanul szolgált kiállva a jó ügyek képviseletében. Munkaterületeit számbavéve nagy ívű pályájának tükre tárul elénk: a Szentlélek Kápolna, az Esztergom-Budapesti Érseki Főhatóság, az Árpád-házi Szent Margit ENO, a Magzatvédő Társaság, a Természetes Család- tervezési Tanácsadás, a Nagy- családosok Országos Egyesülete, TÁVLATOK folyóirat szerkesztősége, Keresztény Orvosok Magyarországi Társasága, Keresztény Értelmiségiek Szövetsége és a 433. sz. Szent Bemát Cserkészcsapat K. F. Enyed ködben járó embere Felmérés a vallásosságról Most első ízben szeretnénk tájékoztatást kapni arról, hogy milyen szerepet játszik a megye életében a vallás illetve a keresztény erkölcs. E célból a Pázmány Péter Katolikus Egyetem szociológia szakos hallgatói júüus 10-től (mától) kezdve fölkeresik a megye településeit, valamint egyházmegyénkhöz tartozó Tolna megye településeit is, hogy megtudakolják milyen jelentősége van életükben a vallásnak, hitnek és a keresztény erkölcsnek. Ä felmérést végző fiatalokat igazolvánnyal láttuk el. Kérjük fogadják őket szívesen és legyenek segítségükre munkájukban. Dr. Goják János, a zsinati munkabizottság elnöke P ásztory István tiszteletes 12 éve teljesíti lelkipásztort szolgálatát Nagyenyeden. Tanúja volt a szervezett rombolásnak. Most évek óta az ő szervezésében folyik az építés a református egyházon belül. Nagyenyeden két említésre méltó hely van: a Bethlen Gábor 1622-ben alapította kollégium és a vártól körbefogott templom. A vár udvarán, igazi idilli papiakban él Pásztory István lelkész családjával - más kérdés, hogy nem mindig idilli közegben kell folytatnia a munkát.- A helybéli ötezer magyarból mindenki tartozik valamilyen egyházhoz. Református van mintegy 3500, továbbá katolikusok, unitáriusok. Tény, hogy napjainkban a hitvalló egyház gondolatát nehéz áthozni a gyakorlatba, mert ilyesmi csak népvalló egyházból alakulhat ki, és hát... - mondja a bajuszos tiszteletes széttárva a kezét.- A híres-neves református kollégium léte gondolom segítség?- A jelenlét valóban adott, aztán az a kérdés, hogy ebből mi sugárzik ki? Én úgy gondolom, azért vagyok itt, legyen kisugárzás. Szervezetten rombolták az itteni életet is. Tudni kell, hogy Nagyenyeden van Románia egyik legszigorúbb börtöne, ahol a Ceausescu-éra alatt a politikai foglyok többsége raboskodott. Az utolsó években bizony úgy volt, hogy míg a szűkös, áramspórolós időkben is egyre több lámpa égett a börtönben, úgy sötétedtek el a kollégium ablakai.- Erdélyben mindig is nagyon komolyan vették a református iskolák hálózatát, kétezer iskolát fogott össze, és ügyeltek rá, hogy a legeldugottabb kis faluban is legyen legalább egy kántor. Hát ezt már lehetetlen feltámasztani, mégis azon küszködünk, hogy legyen minél több egyházi iskola. De jelenleg nem lehet rögtön az 1. osztálytól egyházi iskolát indítani, csak a 4.-től. Nálunk a gimnáziumban és a teológiai szemináriumban 1300 diák tanulhat most. A földrajzot és történelmet románul oktatjuk, amúgy színmagyar az oktatás, és a tanulók között vannak katolikusok, evangélikusok és zsidók is. Bukarestből is jönnek. A minisztériumi fejkvótát kapjuk, mint bárki más.- És hogyan tovább?- Hát dolgozunk. A szálláshelyeket kellett rendbe tenni, mert már KZ-hangulat uralkodott a hálókban. Megcsináltuk a tetőteret és az Áprily-házat, aminek a pincéjében klubot rendeztünk be. A helyzet az, hogy Enyed ugyan a múltjából él, de be kell fektetni a jövőbe is. A helynek máig, a kommunizmus erőfeszítései ellenére is súlya van. Aki itt végzett, az egy életre „meg van jelölve”. Olyan magyarok társaságát mondhatja magáénak, mint a Bolyaiak, Barabás Miklós, Körösi Csorna Sándor és Sütő András. Ezért is szomorú, hogy egyre kevesebben jönnek, egyszerűen azért, mert nincs elég gyerek. Pásztory István a széles bőrfotelben ülve mintha egy pillanatra elgondolkodna.-Tudja, a tenniakarás ellenére még mindig (vagy már?) megléyő zsibbadtságot nehéz oldani. Sok a ködben járó ember: három méterre lát. De tovább kell menni, mert csak akkor látunk megint újabb három métert, ha nem egy helyben topogunk! Méhes Károly i I >
