Új Dunántúli Napló, 1997. július (8. évfolyam, 178-208. szám)

1997-07-09 / 186. szám

1997. július 9., szerda Politikai Vitafórum Dünántúli Napló 11 A többség kimarad Mára már világosan látszik, hogy az egészségügy jelen­legi finanszírozási rendszere alkalmatlan az intézmények tisztességes működtetésére. Az országos Egészségbizto­sítási Pénztár (OEP) valami­féle „teljesítmény- és pont- rendszer elv” alapján, de a saját kénye-kedve szerint utalja az egészségügyi in­tézmények működési költ­ségeit. Ezért fordulhat elő az, hogy egy 15%-kal na­gyobb teljesítményű hó­napra 25%-kal kevesebb működési költséget utal át az intézményeknek az OEP. Már sokan és sokszor el­mondtuk, leírtuk, de úgy gondolom, hogy még nem elégszer, hogy- ugyanúgy, ahogy az egészségügyi dolgozók bére, az egészségügyi in­tézmények működésre szánt költségek sem követik az inflációt,- az elmúlt 4 évben közel 50%-kal csökkent az egész­ségügyi dolgozók reálbére,- az ágyak csök­kentésével nem történt megtakarí­tás,-az OEP által kifize­tett műkö­dési költsé­gek nem tartalmazzák az amortizációs költségeket, az intézmények tulajdonosai­nak nincs pénze a felújítá­sokra, modernizációkra,- az egészségügyi kor­mányzat a fenti nehézségek ellenére szinte teljesíthetet­len normatív előírásokat ál­lított az intézmények elé. A fentiek és a minden­napjaink történései alapján a KDNP Keresztény szociális Műhely úgy ítéli meg, hogy egy időzített bomba ketyeg az egészségügyben. Hamarosan jelentősen szűkül azon egészségügyi ellátások köre, amelyeket térítésmentesen vehetünk igénybe. Ezáltal tovább nő a társadalom egyes rétegei között a különbség, ezek után csak a gazdag ember engedheti meg magának, hogy beteg legyen! A törvény-előkészítési fo­lyamatok és az egészség- ügyi intézmények gazdasági ellehetetlenítése előreveti a közelgő privatizáció árnyé­kát. Ebből könnyen kikövet­keztethetjük, hogy az évti­zedek alatt „megnyomorí­tott” egészségügyi dolgozók többsége kimarad a privati­zációból, kimarad a rend­szerváltás előnyeiből. Tudjuk, hogy minden re­form megvalósítása nehéz feladat. Ezért nehéz jól csi­nálni, de az biztos, hogy a jelenleginél lehetne jobban. Perényi József KDNP Keresztényszociális Műhely Képviselői fogadóóra. Az SZDSZ országgyűlési képvise­lője, Bretter Zoltán és az SZDSZ pécsi szervezete július 11-én, pénteken 15.00-17.00 óráig fogadóórát tart az SZDSZ Felsőmalom utca 13 sz. alatti irodájában. / MIEP-szervezet Sziget­varon. Június 25-én megala­kult a Magyar Igazság és Élet Pártja szigetvári szervezete. Az ügyvezető Varga Zoltán. Bő­vebb információ a 06-30-271- 496-os telefonon Deák Péter megyei elnöknél. Az MDNP a földtörvény módosításáról A Magyar Demokrata Néppárt - néhány technikai módosítás kivételével - nem tartja idősze­rűnek a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvénynek a kormány által tervezett módosí­tását. Különösen ellenezzük és sú­lyosan kifogásoljuk a törvény- javaslat azon elemét, amely meg kívánja engedni belföldi jogi személy és jogi személyi­ség nélküli más szervezet ter­mőföldtulajdon szerzését. Az ellenzék indokai a következők: 1. A jelenleg termőföldet használó társasvállalkozások (szövetkezetek, gazdasági tár­saságok) a részarány tulajdono­soktól felvásárolhatják termő- földtulajdon-részüket, és véle­ményünk szerint elsősorban tő­lük fogják felvásárolni tulaj­E mléktábla-avatással emlé­keztünk meg a demokrati­kus honvédség 6. hadosztálya Pécsre településének 51. évfor­dulójáról. A MEASZ Pécs-baranyai Szervezete 1996. június 3-án egy kibővített vezetőségi ülé­sen megalakította az emlékbi­zottságot, majd az október 21- ei klubnapon ünnepi megemlé­kezést tartott, ahol a 6. ho. ta­gozatának elnöke, Harkai Sán­dor, volt önkéntes mondott be­szédet. Az emléktábla állításá­nak gondolata ekkor vetődött fel. Ennek nyomán kezdődött meg a szervezőmunka. Stibi László pécsi kőfaragó, a hadosztály volt önkéntese fel­ajánlotta az emléktábla már­vány anyagát. Az ünnepség és az azt követő fogadás költsé­geinek fedezését Jakab Károly vezetőségi tag biztosította. A helyőrség parancsnoka díszőr­doni hányadukat, ezáltal a tehe­tősebb tulajdonostársaknak (pl. vezetőknek) később módjuk van arra, hogy a vállalkozás esetleges megszűnésekor a termőföldet kivásárolják. 2. Nem jelent előnyt ez a megoldás a szövetkezeteknek, ugyanis kevés kivételtől elte­kintve ezek nagy része nem lesz képes tagjai érdekében termőföld felvásárlásra. A szö­vetkezeteknek a hatályos pol­gári jog szabályai szerint mód­juk van a közös gazdálkodást úgyis folytatni, hogy a tulajdo­nostársak (tagok) nem bérbe adják saját szövetkezetüknek a földtulajdonukat, hanem vala­mennyiük földjét - megállapo­dás alapján - osztatlan közös tulajdonban tartva gazdálkod­nak együtt. Ünnepelt a hadosztály! séget és híradós kocsit rendelt ki az avatási ünnepséghez. A POTE rektora rendkívül előzé­kenyen segítette elképzeléseink megvalósulását, az emléktábla elhelyezését. A Baranyában élő volt önkéntesek és az elhunytak özvegyeinek, valamint az érin­tett társadalmi szervezetek meghívását Takács Imre készí­tette el. Az ünnepség lebonyolításá­ban részt vett a Pécsi Honvéd Hagyományőrző Egyesület és a Pécsi Városvédő Egyesület is. Az 1997. június 16-án rende­zett avatási ünnepségen ötve- nen jelentek meg a különböző társadalmi szervezetek, vala­mint a volt pécsi és vidéki ön­kéntesek és hozzátartozók kép­viseletében. 3. Nem tart­juk lehetsé­gesnek, hogy a törvény megfelelő ga­ranciát tud adni arra az esetre, ha a belföldi szék­hellyel alakult társaság (melynek belföldi és külföldi tulajdonosai vannak együtt) jogutód nélkül megszű­nik (pl. felszámolják), akkor a külföldi tulajdonostársat ki le­het zárni abból a lehetőségből, hogy termőföldtulajdon-részét természetben vigye ki a társa­ságból. Ez alkotmányellenes lenne, ezért a kormány ilyen irányú ígéreteit nem lehet ko­molyan venni. Staub Ernő A Himnusz hangjai után, Sárközi Sándor ny. honvéd ez­redes, az OB tagja mondott be­szédet. Méltatta a 6. hadosztály fasizmus és hitlerizmus elleni harcának a magyar nemzeti el­lenállásban betöltött érdemeit. A koszorúzást Csillag László országos alelnök kezdte meg, majd a fegyveres testületek képviselői koszorúztak. A MEASZ Pécs-baranyai Szerve­zete képviseletében Újvári László ny. honvéd ezredes az Országos Elnökség tagja, va­lamint dr. Kariinger Gy. Tiha­mér orvosprofesszor a 6. ho. volt vezető-orvosa és Németh Ferenc ny. honvéd alezredes, volt önkéntes, Kovács Imréné, Takács Vince ny. honvéd alez­redes a hadosztály volt katonái és Szabó Józsefné az elhaltak özvegyeinek nevében helyezték el a megemlékezés virágait. Gál - Újvári ’56-os Magyarok Világszövetsége Az ’56-os Magyarok Világszö­vetségének megszervezése 1991-ben kezdődött. Célja: 1956 eszméinek megalkuvás nélküli meg­valósítása, e szellemben a nemzeti egy­ség megte­remtése, a for­radalom és szabadságharc emlékének ápolása, 1956 igaz történetének feltárása, azoknak a személyeknek a megnevezése és minden törvényes eszközzel tör­ténő felelősségre vonása, akik­nek a tevékenysége 1956-hoz vezetett és akik a forradalom alatt és után elkövetett emberte­lenségekért, megtorlásokért fele­lősek. 56-ot illetően napjainkban is tovább folyik a történelemhami­sítás. A hamisítók igyekeznek háttérbe szorítani a valódi hősö­ket, azokat a szabadságharcoso­kat, akik fegyverrel a kezükben vitték győzelemre dicsőséges forradalmunkat, s akik előtt egyetlen cél lebegett - hazánk szabadsága és függetlensége. A lehető legrövidebb időn be­lül - programot dolgozunk ki annak érdekében, hogy forra­dalmunk úgy kerüljön be az is­kolai tananyagba és a köztu­datba, ahogy az a valóságban megtörtént. Végérvényessé tesz- szük ’56 igazságát és őrködünk tisztasága felett. Annál is inkább tesszük ezt, mert az MVSZ ge­rincét egykori fegyveres szabad­ságharcosok alkotják, akik végig ott voltak a tűzvonalban. Hazánk súlyos katasztrófa előtt áll. Az ország 1989-90 óta egy helyben topog, miközben a magyar nép egy része „kukázik” és éhezik. A politikai rendszer- váltás sem történt meg. Vissza kell térni ’56 alapjaihoz, követe­léseihez. Az ifjúság előtt ki kell nyitni a kapukat, amilyen szélesre csak lehet, mert az ’56-os zász­lót az idő kérlelhetetlensége miatt neki kell tovább vinnie és tovább adnia, hogy szent forra­dalmunk az elkövetkezendő év­századok során úgy ragyogjon történelmünk egén, mint ’56 októberének hősies, dicsőséges napjaiban. Sasvári István, ’56-os Magyarok Világszövetsége Pécs-Baranya Megyei elnöke Emlékezés a platánok alatt Július 5-ének délelőttjén a Ke­repesi úti temető terebélyes platánokkal szegélyezett tisztá­sán a több tízezres tömegben a Munkáspárt Baranya megyei tagjai is megilletődötten álltak Kádár János sírjánál. Fétisimá­dat helyett hozzá zarándokol­tak, hogy emlékezés közben újabb erőt merítsenek a közélet küzdőterén vállalt napi politi­kai ütközeteik megvívásához. A nyolc esztendeje eltávo­zott jeles pártvezető és állam­férfi életútjáról, munkásságá­ról, soha el nem évülő törté­nelmi érdemeiről szóló múlt­idéző méltatások, no meg a mostani országlók tömegnyo- morgató üzelmek ostorozó po­litikusi vádbeszédek hallgatása közben emlékeztek. Lelki szemeik előtt felidéződtek a küzdelmekkel terhes évtize­dek, melyekben az alkotásra kész munkásparaszt-értelmi- ségi tömegek Magyarország gazdaságát, társadalmi életét Kádár János irányításával a korszerű európai államok so­rába emelték. Vissza gondoltak a jövő épülését eredményező emberpróbáló erőfeszítésekre, amikor dicsőségszámba ment a megélhetés forrását képező munka, az ország polgárai származástól és vagyoni hely­zettől függetlenül emberi rangra tettek szert, emberhez illő méltósággal rendelkeztek. Amikor a haszonelvűséget megelőzte a humánum, s ez utóbbi számított a legfőbb er­kölcsi jónak: amikor a holnap­kép mindenki számára bizton­ságot garantált - az életben ma­radás napjainkban pislákoló reménye helyett. A sírhoz lépdelő szomorú tekintetű embertömegek a nép­ellenes gaztettek elkövetőire gondoltak. S mellette a köpö­nyegváltó ideológiai kötéltán­cosokra, akik az emberköz­pontú társadalmi-politikai rendszert, a szocializmust ke­resztre feszítették, s akik e tet­tükkel milliókat fosztottak meg a tisztességes életlehetőségtől. Akik miközben gátlástalanul maguknak vindikálták milliók kétkezi munkájával évtizedek alatt létrehozott állami és szö­vetkezeti tulajdonú vagyon te­temes hányadát, az alkotóknak koldusbotot juttattak öreg nap­jaikra, a fiatalok sokaságának jövőjét pedig kilátástalanná tet­ték. Ezúttal is sok ezren je­lentek meg a a sírnál, hogy Kádár János iránti tisztele­tük és hálájuk kinyilvánítá­sán túl jelen­létükkel tün­tessenek több évtizednyi mun­kásságuk hiába való tétele, éle­tük céljának értelmetlenné si- lányítása miatt. Velük együtt alighanem mil­liók értették meg mára: a Kádár nevével jelzett fejlődési stá­dium (amit a múlt rendszer el­lenfelei történelmi vargabetű­ként deklarálnak) embememe- sítő korszak volt a magyar tör­ténelemben. A rendszerváltás veszteseinek viszont kemény küzdelmére lesz szükség, amíg hozzá fogható társadalmi be­rendezkedésre ismétlődően sor kerülhet. A mostani rablókapitaliz­must felváltó társadalmi rend­szer felé csak akkor nyílhat út, ha a rendszerváltás vesztesei közül mind többen igyekeznek majd voksaikkal megfontoltan, a saját érdekeik függvényében sáfárkodni a választásokon. Dr. Südi Bertalan szóvivő NATO-tagság és nemzeti függetlenség? A Magyar Függetlenségi Párt első programfüzetében (1990- ben) hitet tett a semlegesség mellett, és jelenleg értetlenül nézzük a korábbi kommunista tábornokok és pártfunkcionári­usok elszánt igyekezetét, ahogy minden eszközzel a NATO tag­ság irányába terelgetik az or­szágot. A parlamentben helyet foglaló pártjaink önállóságára és politikai színtelenségére jól rávilágít az a tény, hogy mint a többi nemzeti sorskérdésben, ezzel kapcsolatban sincs igazán önálló véleményük. Végre komolyan fel kellene lépni a NATO tagság ellen, amelynek ellenzői nem kapnak helyet a médiákban. Az MFP Baranya megyei szervezete csatlakozva a Társadalmi Koa­líció kezdeményezéséhez, rá kíván világítani a csatlakozás néhány veszélyére. A hivatalos nyilatkozatokkal ellentétben idegen csapatok (az IFOR, az SFOR csapatai sajnos már most itt-tartózkodnak), atomfegyverek lennének állo- másoztathatóak az ország terü­letén. Konfliktus esetén azoknak az államoknak a segítségére len­nénk ráutalva, amelyeket első­rendű felelősség terhel Triano­nért, és amelyek 1956-ban ma­gukra hagyták a szabadságukért harcoló magyarokat. Fóris Béla, MFP Új helyzet a magyar belpolitikában (2.) Mire számíthatunk 1998-ban? A jelenlegi kormánykoalíció pártjai már az első, de a második fordulóban minden bizonnyal közös jelöltet fognak állítani az egyéni körzetek döntő többsé­gében. Ha nem jön létre széles­körű „ellenzéki” összefogás, könnyen elképzelhető, hogy 1994-hez hasonlóan a jelenlegi kormánykoalíció jelöltjei győz­nek a második fordulóban. Ez akár ahhoz is vezethet, hogy nem jön létre olyan „ellenzéki” többség, amely elegendő lesz a jelenlegi kormánykoalíció ma­radéktalan (azaz mind a két párt) leváltásához. Ez pedig feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a rendszerváltás 1994-ben félrecsúszott szekerét visszaigazíthassuk a helyes irányba. Miért:-Szükséges az „adósságszol­gálat” felülvizsgálata.- Szükséges az eddigi „priva­tizáció felülvizsgálata” és olyan „magánosítás” megvalósítása, amely a magyar nép többségét teszi tulajdonossá.- A vétkeseket felelősségre kell vonni!-Az aránytalanul alacsonyan eladott volt állami vagyonokat vagy értékén kell megvetetni, vagy privatizált áron vissza kell vásárolni!- A stratégiai ágazatokból ki­vásárlással ki kell zárni a külföl­dieket.-Továbbra is ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy nem magyar ál­lampolgár ne vehessen földet Magyarországon. Olyan kisgaz­daságokat akarunk, amelyek a család eltartása mellett tisztessé­ges jövedelmet is biztosítanak.- Az erkölcs, tisztesség és be­csület visszaállítása érdekében minden módon támogatnunk kell az egyházi iskolákat, az egyhá­zak önállóságának megteremté­sét vagyonaik visszaadásával.- Értékálló nyugdíjat, nyugodt öregkort mindenkinek!-Gyermek és családellenes- ség helyett főállású édesanyákkal a nemzet gyarapodását!- Szükségesnek tartjuk az ok­tatás és egészségügy fejlesztését, nem pedig tudatos elsorvasztását. Az 1998-tól kormányzó poli­tikai erők mozgástere meglehető­sen szűk lesz, sok tekintetben kényszerpályán fog mozogni. A privatizáció 1998-ra gyakorlati­lag befejeződik, így a költségve­tési deficit és a folyó fizetési mér­leghiány következményeinek enyhítésére az ebből származó privatizációs bevételekre érdem­ben nem lehet számítani. A gazdaságpolitikában megte­hető intézkedések köre az elmúlt évek alatt fokozatosan csökkent. Számos nemzetközi szerződés és kötelezettség aláírása azt eredmé­nyezte, hogy az alkalmazható gazdaságpolitikai eszköztár ma kisebb, mint korábban. De ez nem jelenú azt, hogy a többségi parla­ment nem hozhat olyan törvénye­ket, amelyek a magyar nép érde- keit szolgálják, hogy nem lehet a szerződéseket tárgyalások folytán módosítani, felmondani stb. A Magyarországra beáramló kül­földi magántőke gazdaságunkra gyakorolt pozitív hatásai nem vi­tathatók. Az is tény azonban, hogy különösen a nagy multinacionális vállalatok Magyarországra történő betelepedésével szűkült a min­denkori gazdaságpolitika mozgás­tere, hiszen e vállalatok dön­tései elsősor­ban a cégek központjaiban születnek, amelyekre a magyar kor­mányzat ke­véssé tud hatni, de tud - megfelelő megállapodá­sokkal, szerződésekkel. A sajtóban, tömegtájékoztatás­ban, a bankokban továbbra is megmarad a korábbi politikai és gazdasági elit befolyása. Ez az 1994-től kezdődő kormányzati pe­riódusban megerősödött. Nagy va­lószínűséggel számítani lehet arra, hogy a hatalomból kikerülő politi­kai erők gazdasági és médiapozí­cióikat felhasználva mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy ellehetetlenítsék egy jelen­legi ellenzéki politikai erőkből álló kormány működését. Ursprung János - KDNP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom