Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-12 / 159. szám
4 Dunántúli Napló Baranyai Tükör 1997. június 12., csütörtök Hírcsatorna Árva sírok Bicsérden. A község faluszépítői a két temetőben összegyűjtötték azon sírhelyek köveit, amelyeket már senki sem rendez. A kövekből kopjafás emlékhelyet alakítottak ki a ravatalozó mellett. (cs) Templomfelújítás Sely- lyén. Megkezdődött a templom tatarozása, sor kerül tetőcserére, majd a vizes falak állagmegóvására is. A munka legalább ötmillió forintba kerül. A hívek adományokkal segítik a kivitelezést. (cs) A lakók kérlek Szigetváron. A Turbéki és a Bika András utcában a lakók kérésére az önkormányzat megkezdte a csapadékvízelvezető árok karbantartását. Lefedik és meghosszabbítják az elfolyót. (cs) Fogadóóra Palotabozsokon és Fekeden. Dr. Wekler Ferenc országgyűlési képviselő június 12-én 19.15-kor a palotabozsoki, 20 órakor a fekedi polgár- mesteri hivatalban tart fogadóórát. (cs) Hétközben. Ma ismét jelentkezik a Pécsi Körzeti Stúdió Hétközben című magazinműsora 18.15-kor a TV 2-n. A tartalomból: A legyek professzora, dr. Major József; Tsz-ek átalakulóban; Pénzt teremt a TIT Nagyatádon; Zsákutca a határátkelő Nemesnép és Kebele között; Úthasználati díj Óidon. Szerkesztő-műsorvezető: Pánics György. Az adás telefonszáma: 06-80-210-224. Szabadidőnket eszi a televízió Szabadidőnkben egyre több időt fordítunk tévénézésre, míg olvasásra, művelődésre mind kevesebbet. Emiatt fokozatosan távolodunk a polgári hagyományokkal rendelkező európai mintáktól. Úgy tűnik, hogy az amerikai életvitel az irányadó Magyarországon, azaz a szabadidő eltöltésének középpontjába a televízió kerül. Ez a véleménye Fa- lussy Béla és Vukovich György szociológusoknak. Állításukat adatokkal igazolják. 1963-ban a felnőtt férfiak naponta átlagosan 24 percet nézték a tévét, 1977-ben 95 percet, 1986-ban 111 percet, míg 1993-ban már 159 percet töltöttek a képernyő előtt. Olvasásra, tanulásra 1963-ban 54 percet szántak átlagosan, 1993- ban már csak 34-et. A statisztikai adatok a művelődési tevékenység folyamatos visszaesésére engednek következtetni. 1995-re tovább csökkent a kiadott könyvek száma és példányszáma, egyre kevesebben járnak színházba, hangversenyre, múzeumba és moziba. A szociológusok szerint ennek csak egyik oka a televízió térhódítása. Jelentős szerepet játszott ebben az árak emelkedése is. Ugyanakkor a népesség szabadideje megnőtt a munkanélküliség és a korai nyugdíjba vonulás következtében. A megnövekedett időt pedig elsősorban tévénézéssel töltik ki az emberek.-Ha vannak is könyvtárak, ahol csökken az olvasók létszáma, az nem a tévénézésnek köszönhető - értékeli a könyvtárak szempontjából a helyzetet dr. Ujváriné Fűzy Ágnes (képünkön), a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója. A statisztikai adatok félrevezetőek is lehetnek, hiszen elképzelhető, hogy a tévénézésre használt idő azoknál nőtt meg, akik eddig sem olvastak. Számukra viszont igen fontos a televízió, hiszen kitágul előttük a világ. Olyan információk érik el őket, amikkel korábban nem találkozhattak. Ez pedig a népesség műveltségét emeli. Volt idő, amikor a mozi térnyerésétől féltették a kultúrát, alaptalanul. Fontosnak tartja azonban, hogy a felnövekvő nemzedéket arra neveljék a felnőttek, hogy értő felhasználói, kritikus szemlélői legyenek az új médiáknak, ne váljanak kiszolgáltatott rabszolgáikká. Máig változatlan feladat azonban, hogy a gyerekekből olvasókat neveljenek. A szülő és az iskola mellett a könyvtárnak is szerepet kell vállalnia ebben. Keszi Erika, a könyvtár tanácsosa sem lát ellenséget a televízióban. Más és más a szerepük. A gond inkább az, hogy az állami támogatás szűkössége miatt a könyvtárak alacsonyabb színvonalon tudják ellátni tevékenységüket, mint húsz évvel ezelőtt. Kevesebb könyvet tudnak megvásárolni, és így nehezen tudják kielégíteni olvasóik igényeit. U. G. Vízben hagyott tűzoltók SZIGETVÁR A város tűzoltósága az önkormányzattól, mint fenntartójától régen kapott pénzt leromlott technikai parkja felújítására. A szokásos állami támogatást rendben eljuttatja a város vezetése, ám az csak a bérre és a működtetéshez elegendő. Ha nagyobb lenne a központi pénztőke, akkor semmi baj nem lenne. A technikai készlet fejlesztésére helyben már csak kínlódva futja. Legutoljára két éve sikerült 4,5 millió forintot előteremteni. A pénzgyűjtési akció egy esztendeig tartott, melynek során legalább hatvan falusi önkormányzat adta össze a kívánt összeget, melyből egy terepjárót és feszítő vágókat vettek. Hasonló összefogásra ismét szükség lenne, amit az is megkönnyít, hogy most már még többen együtt pályázhatnának soron kívüli állami segítségért. Erre az újfajta pályázatra nemrég nyílott először lehetőség. Vozdeczki Attila tűzoltó-parancsnok (képünkön) elmondta, hogy most vagy hatmillió forintot kellene előteremteni az önkormányzatok, gazdálkodó egységek és a vállalkozások összefogásával. Ehhez pluszban a tűzoltóság is kigazdálkodna egymilliót. Ekkora helyi pénzalap esetén már kérhetnek állami támogatást, hogy vásárolhassanak egy gépjárműfecskendőt. A parancsnok válaszában hangsúlyozta, hogy az oltási feladatokat továbbra is jól ellátják. Az állomány sok áldozatot vállal. Csuti J. A Duna alkalmas a fürdésre MOHÁCS, BÁR Baranyában a természetes vizek többségében nem tanácsos fürödni - kivétel a Duna. Az ÁNTSZ Baranya Megyei Intézete május végén és június elején vett mintát a tavak és folyók vizéből. Az eredmények most születtek meg. Fürdésre alkalmasnak csak a Dunát találták Mohácsnál és Bárnál, tájékoztatta lapunkat dr. Vermes Éva csoportvezető. Itt megfelelő minőségű ugyan a fürdővíz, de nem kifogástalan. Ezért a fürdés csekély, de értékelhető kockázattal jár. Az Orfűi-tó, a Pécsi-tó, az Abaligeti-tó és a pécsváradi Dombay-tó vize bakteriológiai szempontból nem megfelelő, a fürdés határozott kockázattal jár. Az Orfűi-.tó eredménye nem vonatkozik az Orfűi Strandra, ahol víz-visszaforga- tásos rendszerrel tisztítják a medencék vizét. U. G. Szőnyegvásár baseball ütővel VILLÁNY Az „úri” betörők BMW-vei érkeztek, és baseball ütővel vágtak utat maguknak egy villányi boltba. Itt 60 m2 szőnyeg volt a zsákmány. Éjfélkor indult útjára a baseball ütő június 10-én Villányban, ahol 0 óra 10 perckor ezzel az eszközzel „nyitottak” boltot. A kiszemelt hely egy bútorszaküzlet volt, ahol a ‘jelzett időpontban megjelent három férfi egy sötét színű, régi típusú BMW-vel, s míg egyikük őrködött, két társa az ütőkkel módszeresen kitörte az egy centi vastag kirakatüveget. Majd a tolvajok szép komótosan bepakolták az itt talált szőnyegeket. A rendőrségi jegyzőkönyv megállapítása szerint a BMW-be a három ember mellé tíz darab, kétszer három méteres gépi kötésű, egy kisebb gyapjú-, illetve 2 db rongyszőnyeget sikerült begyömöszölni. A furcsa éjféli bevásárlást egy szemtanú végignézte, s ő hívta fel az üzlet tulajdonosát 0 óra 40 perckor, elmesélve neki a látottakat. Hogy miért nem a rendőrséget tárcsázta, és azonnal, nem tudni. így egyelőre a zsaruk is csak bottal üthetik az elkövetők nyomát. Kótány J. Kér a rendőrség A Pécsi Rendőrkapitányság Közlekedésrendészeti Osztálya kéri azok jelentkezését, akik 1997. május 22-én 14 óra 25 perckor Pécsett a 26-os autóbuszon utaztak a Pécs Il-es rakodó útvonaltól az uránvárosi autóbusz-pályaudvarig, és tanúi voltak az autóbuszvezető és az egyik utas közötti nézeteltérésnek. Kérik továbbá, hogy jelentkezzenek azok is, akik látták 1997. június 6-án 20 óra 20 perc körüli időben a Málomi tó és a Péterpuszta közötti kerékpárúton gyalogosan haladó fiatal hölgyet, akit elütött egy segédmotorkerékpárral közlekedő ismeretlen személy. Jelentkezni lehet a 311-666-os telefon 1526-os mellékén lehet. (c) Kétszázmillió - rongálásért Az Országgyűlés elfogadta a műemlékvédelmi törvényt, amely komoly szankciókat helyez kilátásba a pusztítókkal szemben. Ezt megelőzően 1881-ben hoztak törvényt a műemlékvédelemről. Az egyedi védelem esetében műemlékről szól a rendelkezés a három eddigi kategória helyett, tudtuk meg az Országos Műemlékvédelmi Hivatal illetékesétől. Megszűnt tehát a műemlék jelleg és a városképi jelentőségű érték. Területi védelemre a törvény két kategóriát határoz meg: a műemléki környezetet, melynek fogalomkörén belül újdonság a történeti kert meghatározása, s védettséget biztosít a föld felszíne alatt rejlő értékeknek. A törvény melléklete tartalmazza azoknak a különösen értékes műemlékeknek a körét, amelyek nem kerülhetnek ki az állam kizárólagos tulajdonából. Igen jelentős pont a műemlékvédelmi bírság intézmény- rendszere, amely teljesen új. A műemlékeket kategóriákba kell sorolni, értékük szerint. Az első kategóriába tartozók esetében a bírság kettőszázmillió forint lehet maximum, a másodikban százmillió, a harmadikban húszmillió. A kiszabható bírság összegét a műemlékvédelmi hivatal szakemberei állapítják meg január elsejétől, a törvény hatálybalépésének napjától. Ä befizetett bírság összege minden esetben a Környezetvédelmi Alapba kerül. Kötelezővé teszi a törvény az ismeretteijesztést is a műemlékvédelmi hivatal számára. Szakképzésben, szakirányú felsőoktatásban biztosítani kell a műemlékvédelmi ismeretek oktatását, s biztosítani kell a műemlékvédelmi szakemberek utánpótlását is. Az eddigi szabályozás szerint is és a jövőben is két miniszter (a környezetvédelmi és a művelődési) együttes rendeletben mondja ki a védettséget, illetve a feloldást, amely meglehetősen hosszú jogalkotási folyamat. Jelentős újdonság a törvényben az ideiglenes védettség megállapításának lehetősége, amely egyéves időtartamra terjedhet ki, de további egy évvel meghosszabbítható. Ennek azért van jelentősége, mert a védettséget megállapító rendelet megjelenéséig védettséget biztosít a „műemlékgyanús” épületeknek. Cseri László
