Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-26 / 173. szám

4 DUnántúli Napló Baranyai Tükör 1997. június 26., csütörtök Hírcsatorna Hegyei közgyűlés. Ma délelőtt 9 órától tartja Pé­csett ülését Baranya megye önkormányzata. A testület tárgyal többek között Orfű térségének fejlesztési prog­ramjáról, egészségügyi in­tézményei különböző pá­lyázatairól, a megyei alkotó­telepek átalakításáról, az önkormányzati hivatal át­költöztetésének helyzetéről, illetve a közgyűlés elnöké­nek, fő- és aljegyzőjének fegyelmi ügyéről is. (aa) Kinevezés. A legfőbb ügyész dr. Fekete Bálintnét július 1-jével a Baranya Megyei Főügyészségen a magánjogi és közigazgatási jogi szakterületet irányító megyei főügyészhelyettessé nevezte ki. (b) Pécsi gyerekek Terraci- nában. Az olasz testvérvá­ros, Terracina tavaly rajzpá­lyázatot írt ki pécsi gyere­keknek, akik közül tizen­egyen tengerparti üdülést nyertek. Pécs városa állta a repülőjegyek költségeit, az olaszok pedig a kint tartóz­kodásét. A gyerekek, akik közül öten a Magyar-Német Nyelvű Iskolaközpontot, ketten a Művészeti Szakkö­zépiskolát, ketten pedig az Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intéz­ményét képviselték, tegnap délután érkeztek vissza Pécsre. (d) Jól megverték a bakákat SIKLÓS Nyolc katona bandukolt bé­késen a laktanya felé ked­den este Siklóson, amikor az egyik útkereszteződésben egy sötét színű VW Golf hirtelen bekanyarodott mel­léjük a mellékútra. A manő­ver olyan váratlanul történt, hogy a bakák nem állhatták meg szó nélkül, és egy „ta­possatok el bennünket, b .. . meg” felkiáltással nyugtáz­ták a történteket. Részükről a dolgot ezzel letudták - nem úgy az autósok, akik pillanatok múlva a katonák mellett álltak meg. A kocsi­ból két jól megtermett „szekrény” ugrott ki, és pil­lanatokon belül a földre küldött négy katonát. Egyi­küknek az orrcsontja is el­tört, míg egy másiknak a száját kellett összevarrni. A siklósi rendőrök vizsgálód­nak az ügyben. Kótány Az uránbányászat végnapjai Ebben az évben csak előkészítő bányabezárási munkákat vé­geznek a Mecsekurán Kft.-nél, az érctermelést pedig októberig befejezik. A 200 tonna fémkihozatalt olyan módon teljesítik ekkorra, hogy júliusban három hétre leáll a bánya, és addig 200 embert elbocsátanak a cégtől. KŐVÁGÓSZŐLŐS A bányászat végleges leépítése június 11-én kezdődött: 80 dol­gozó kapta meg a felmondását. Júliusban újabb 120 embernek kézbesítik az elbocsátó papírt - főként a kiszolgáló feladatokat ellátókról és alkalmazottakról van szó -, a kollektív szerződés előírása szerint - mondta Bánik Jenő (képünkön). A jövő hónap aztán az utolsó nagy, hagyományos pihenés időszaka lesz a Mecsekurán Kft.-nél, július 14-étől három hétre leállnak itt a gépek. A szellőztető és energiaellátó rendszer mű­ködtetésének igen magas állandó költ­sége, vala­mint a bányá­szoknak a sugárveszélyért és a föld alatti munkáért járó pót- szabadságok indokolják a szü­netet még ebben bányabezárás előtti állapotban is. Aztán szeptember 30-áig tel­jes erővel végzi az érctermelést a megmaradó 900 dolgozó, a kft. pedig határidő előtt teljesíti az atomerőművel szembeni szerződéses kötelezettségét. Októbertől viszont kivétel nél­kül minden mecsekurános a felmondási idejét tölti. Ekkor­tájt egyedül az ércdúsító üzem­ben lesz még igazi termelő- munka, ahol az ércfeldolgozás­sal és a teljes rendszer leüríté­sével csak decemberre készül­nek el. Ugyanakkor a bányánál nem végeznek semmiféle bezá­rási tevékenységet, az ilyen jel­legű feladatokhoz csak jövőre kezdenek hozzá a pályázatokon befutó társaságok. Az utolsó két hónapban az uránbányában csak az ügyeleti rendszert működtetik. Évtize­dek óta először minden csendes lesz. Mészáros B. E. Nem használ a traffipax-fifika Új divat terjedt el az autósok körében: rózsafüzér, PMFC- zászló vagy plüssmaci helyett a visszapillantó tükörre mosta­nában használt cd-lemezeket akasztanak. Hiába. PÉCS, RENDŐRSÉG A kompaktlemezek nem eszté­tikai okokból lógnak a tükrö­kön, hanem azért, mert az ter­jedt el a gépjárművezetők kö­zött, hogy a lemezek mikroba- rázdái visszaverik a traffipax sugárnyalábjait, tehát a gyors- hajtót nem lehet bemérni. En­nek az elméletnek azonban csak egy kis része igaz. A le­mezek valóban visszatükrözik a sugarak egy részét, de nem ak­kora mértékben, hogy a traffi­pax ne észlelje a sebességet. Tehát a cd-lemezek nem óvják meg a rohanó autósokat a lebu­kástól - ráadásul nem is mutat­nak jól a szélvédőn. Léteznek azonban több tíz­ezer forintért beszerezhető mű­szerek is, amelyek már távolról jelzik a traffipaxok jelenlétét az úton, esetleg zavarhatják is működésüket. Szűcs István, a Baranya Megyei Rendőr-főka­pitányság alezredese (képün­kön) elmondta, hogy nemcsak a cd-k, de még ezek a szerkeze­tek sem adnak teljes biztonsá­got a gyorshajtóknak. Ugyanis a rendőrségi bemérők több hul­lámtartományban működnek, míg a magánautókba szerelt gépezetek általában csak egy­két sávot tudnak felismerni. Ezt a külső beavatkozást azonban a hatósági bemérő észleli, és így a rendőrök is tudomást szerez­nek arról, hogy az úton haladó autóban traf- fipax-semle- gesítő talál­ható. Az ilyen eszköz hasz­nálata viszont tiltott, bünte­tés jár érte, ami gyakran keményebb, mint amennyi a gyorshajtásért járna; általában húszezer forin­tig terjedő pénzbírságot vetnek ki a szabálysértőre, ráadásul a traffipaxot megtévesztő eszközt a helyszínen elkobozzák. Ha a lebukott autós a kocsi­jába rejtett szerkezetet nem adja át önként, a rendőröknek jogukban áll szakembert hí­vatni, aki akár az egész jármű­vet szétszerelheti, hogy a tiltott holmit megtalálja. Sőt, még a költségek is a szabálysértő ve­zetőt terhelik. Ny. Sz. Javítják a kétpúput PÉCS, TÜZÉR UTCA Július elsejétől szeptember 3-áig lezárják a forgalom elől a Tüzér utcai felüljáró iparvágányon áthaladó sza­kaszát. Erre azért kerül sor, mert a Kertváros felé eső kis púpot felújítják. Elöregedett ugyanis az az aszfalt alatt ta­lálható szigetelő réteg, ami a vasbeton tartószerkezetet védi a víztől. Ezt kell most kicse­rélni. Felbontják a kocsipálya burkolatát, és az új szigetelés elkészítése után új útburkolat­tal látják el a hidat. Új szegély és korlát is készül. Mindez több, mint harmincmillió fo­rintjába kerül a városnak. A terelő utat úgy jelölték ki, hogy észak felől Kertváros felé haladva a két felüljáró közötti lehajtó ágon lehessen jobbra lekanyarodni a Köz­raktár útra, majd onnan ismét jobbra fordulva a Megyeri úton lehessen a lakótelep felé autózni. Visszafelé is ezen az útvonalon lehet haladni. A terelő úton lassabban, de folyamatosan lehet majd köz­lekedni. Az 1-es és M55-ÖS autóbuszok menetideje így négy-öt perccel megnövek­szik. A felüljáró buszmegálló­ját a Megyeri út elején helye­zik el. Az utat keresztezi egy ipari vágány, de azt nagyon ritkán használják, a nappali forgalmat várhatóan nem fog­ják a sorompó leengedésével feltartóztatni. A felüljáró 1981-ben épült, azóta nem végeztek rajta je­lentős javítási munkákat. A kis púp után jövőre a fő vas­útvonal felett átívelő nagy púpot is felújítják. U. G. Ezernyi dollárra pályáznak KOMLÓ Harmincezer dollárt kaphat egy, elsősorban a vállalko­zóknak szóló, de mindenki­nek hozzáférhető számítógé­pes információs rendszer ki­alakítására négy település.- A nemrégiben Köveste­tőn lezárult amerikai gazda­sági és térségfejlesztési prog­ram utolsó tréningjén a résztvevők első lépésben egy informatikai bázis kialakí­tása mellett döntöttek - mondja Kovács Péter, a Komló Térségi Fejlesztési Ügynökség vezetője. - A ki­választott projektet, amely­nek kidolgozásával ügynök­ségünket bízták meg, július végéig kell benyújtani az Amerikai Térségfejlesztési Intézethez. Amennyiben el­fogadják, 30 000 dollárt kaphat a térség a megvalósí­tására. A program keretei között vállalkozói információs rendszert hoznának létre, melynek központja Komló lenne, az alközpontok pedig Szászváron, Hosszúhetény- ben és Magyarhertelenden úgynevezett teleház formá­ban működnének. Itt kapná­nak helyet mindenkinek hoz­záférhetően a munkaügyi, kamarai, turisztikai adatbázi­sok. A tervek szerint 5-7 számítógép működne a háló­zatban. A távlati elképzelések kö­zött az szerepel, hogy min­den településre kiterjesztik a rendszert. Sz. K. Fűmag az elsorvadás ellen FAZEKASBODA Az elsorvadásra ítélt falu, melyben a nyolcvanas évek közepéig húsz esztendőn át építési engedélyt sem adtak ki, az utóbbi években fejlő­désnek indult. A június közepén felavatott füves labdarúgópályához már az innen elszármazottak adták a kapukat, a labdákat, a csa- patnyi mezt, a földmunkagé­peket. Az önkormányzatnak csupán a fűmagot kellett áll­nia, meg a patakon átívelő híd építési költségeit. Csapatuk még nincs, hiszen a lakosság 80 százaléka nyugdíjas - de a lehetőséget nem vetették el, mondja Kalocsai László jegyző. Az egykor elvándorlók már szívesen járnak vissza a fa­luba, melynek 80 százaléka németajkú, s ahol már majd­nem elkészült a német kisebb­ségi faluház. A település idő­közben komfortossá vált, hi­szen van vezetékes víz és gáz is, s már nem elképzelhetetlen az egykor elköltözők lassú visszavándorlása sem. Cs. L. Ökológusok kongresszusa Elmélet és a gyakorlati ta­pasztalatok ötvöződnek a következő három napban. A pécsi egyetem Ökológiai és Állatföldrajzi, illetve Növény­tani tanszékén.folyó, a termé­szet működését kutató tudo­mányos munka elismerését is jelenti, hogy a IV. Magyar Ökológus Kongresszus házi­gazdája a JPTE. A tudomány képviselői négyévente rende­zik meg a friss ismeretek át­adását szolgáló tanácskozásu­kat, Pécsre most megközelítő­leg négyszázan érkeztek. A ma, pénteken és szomba­ton tartó kongresszuson csak­nem 160 előadás hangzik majd el, s ezek között igen szép számmal szerepelnek a pécsi kutatók, vagy harmincán. Az előadások négy szekció­ban lesznek. A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a kutatók posztereket állítottak ki, ezeken lényegében előadá­saik bő tartalomjegyzékét mu­tatják be. Az érdeklődők így több, a különböző szekciókban egy időben futó előadás anya­gát is megismerhetik. Dr. Majer József, a JPTE ökológiai és állatföldrajzi tan­székének vezetője, a kong­resszus titkára arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy a leg­újabb kutatási eredményeket ismertető előadások többek között érintik a természetvé­delmet, a biodiverzitást, a ge­rinces állatok ökológiáját, a hidrobiológiát, a vadbiológiát és természetesen az elméleti ökológiát is. M. A. Új szabályok a nevelőszülőknek A megyei GYIVI állami gondozottjai Nevelőszülőimét lévő kiskorúak 1324 1111 USB 1984 1996 Az új gyermekvédelmi tör­vény szellemében nagyobb presztízsre, elismertségre számíthatnak a nevelőszülők. Baranyában ugyan tavaly és idén is emelték a nevelőszülők juttatásait, de a gyerekek után járó összeg most sem lépi túl a havi 7-11 ezer forintot. Ebben jelentékeny előrelépést hoz az új törvény, amely már novem­bertől garantálja a nevelési díj legalacsonyabb, az öregségi nyugdíjminimum 120%-ában megállapított összegét, vagyis legalább 17 ezer forintot ha­vonta. Ezt mintegy 3000 forint­tal toldják meg, ha a vállalt kis­korú - például egészségkároso­dása, magatartási zavara miatt - speciális gondozást igényel. A törvény olvasatában az an­golszász, illetőleg a skandináv országok gyakorlata lesz a mérvadó. A nevelőszülő így a jövőben gyámságot is vállalhat majd, ami a nagyobb jogi és er­kölcsi felelősséget, de egyben a szorosabb kötődést is előrevetíti. Egy, már hatályos jogszabály alapos felkészítést, elméleti és gyakorlati képzést ír elő a le­endő nevelőszülőknek. Bár to­vábbra is hiányzik a kormány végrehajtási rendelkezése, any- nyi bizonyosan látszik, hogy a jövőben önálló szakmává avan­zsál ez a hagyományosan ön­ként, többé-kevésbé karitatív alapon vállalt hiyatás. Áz összehasonlításban Bara­nyában egyelőre stagnál a hiva­tásos nevelőszülőknél elhelye­zett kiskorúak száma. De mint dr. Murányi Katalin, a megyei GYIVI igazgatója hangsú­lyozta, most bővíteni szeretnék a nevelőszülői hálózatukat. A szakmai felkészítéshez már ke­resik a forrásteremtés lehetősé­gét, a Népjóléti Minisztérium­hoz benyújtott pályázatukkal. Tröszt É. É L

Next

/
Oldalképek
Tartalom