Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-30 / 177. szám

1997. június 30., hétfő Egészség - Életmód DUnántúli Napló 7 Maradjanak a koponyák! C A Széchenyi-professzori ösztöndíj első tíz helyezettje az intézményi rangsorban) Intézmény Nyertes pályázatok Összes beadott pályázat Minősített oktatói és kutatói létszám* 1. Eötvös Lóránd Tudományegyetem 116 230 880 2. Budapesti Műszaki Egyetem 63 191 577 3. József Attila Tudományegyetem 45 82 348 4. Kossuth Lajos Tudományegyetem 37 84 384 5. Semmelweis Orvostudományi Egyetem 31 68 290 6. Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem 22 39 231 7. Debreceni Orvostudományi Egyetem 20 29 239 8. Pécsi Orvostudományi Egyetem 19 32 197 3 9. Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem 17 47 269 1 10. Janus Pannonius Tudományegyetem 17 39 213 * A tudományos fokozattal rendelkező dolgozók, beleértve a részmunkaidőben foglalkoztatottakat is. 1 Euro-diplomás ápolók Százhetvenen végeztek, mindannyiuknak van állása. Közü­lük négyen osztrák egészségügyi intézményekben kezdenek. Diplomájuk ugyanis feljogosítja őket arra, hogy Európa bármely országában dolgozzanak. Szombaton avatták őket.- Szó sincs arról, hogy „kis orvosokat” képeznénk - mondta nyomatékosan dr. Il­iéi György professzor, (ké­pünkön) a POTE Egészség- ügyi Főisko­lai Karának tanszékveze­tője - Az a cél, hogy az ápolás ha­zánkban is valóban hivatássá váljon. En­nek természetesen megvan­nak a kritériumai, úgymint a magas szakmai felkészültség, a saját érdekképviseleti szer­vezet és etikai kódex, vala­mint a társadalmi elismertség. Hazánkban az ápolás ilyen ér­telemben még nem hivatás, de afelé halad. Az első és talán a legfontosabb lépés ehhez a tudás. Magyarországon hosz- szú idő óta megy a vita arról, hogy mennyire megbecsült, illetve nem, az ápolói tevé­kenység. Ahhoz, hogy a jelen­legi helyzet változzon, úgy gondolom azoknak kell átbil­lenteniük a vitát a holtponton, akik a változásban érdekel­tebbek. A felsőfokú képzéssel megkezdődött ez a folyamat, ha úgy tetszik a rangteremtés. Az Európa Tanács hét - a fejlett nyugati országokéval - egyenértékű hazai diplomát ismert el, köztük van az álta­lános ápolói. Jelenleg Buda­pesten, Debrecenben, Szege­den és Pécsett folyik diplo­más ápolóképzés. A hallgatók itt már a korszerű ápolás szel­lemében tanulják az ismere­teket. / Az első fecskék szárnyra bocsátásával szinte egy idő­ben készült el az egyetemi szintű ápolóképzés koncepci­ója. Ahhoz, hogy mindez megvalósuljon, még több fó­rum egyetértése szükséges. A lényege a következő: a jelen­legi felsőfokú szakképzés és a főiskolai képzés mellé felso­rakozhatna a szakosító, majd az egyetemi fokozatot adó doktori képzés. A szakosítónak több terü­lete lenne. Onkológiai, sebé­szeti, intenzív, pszichiátriai és közösségi, otthoni szakápoló­kat képeznének. Azt szeret­nék, ha rövid időn belül ily módon felkészült szakembe­rek tanítanának a főiskolai ka­rokon is. T. E. Ózonlyuk az egyenlítő felett Oldalszerkesztő: Hírcsatorna Rektori láncátadó ün­nepség lesz ma délután há­rom órakor a POTE tanács­termében. Pécsi orvosok Lissza­bonban. Tegnap, (június 29-én) kezdődött Lissza­bonban a 10. Európai He- moreológiai Kongresszus. (Hemoreológia: a vér áram­lástana.) Magyarországról 9 előadó vesz részt, amelyek között négyen pécsiek: dr. Kollár Lajos, dr. Tóth Kál­mán, dr. Bogár Lajos és dr. Rozsos István. Ez a részvé­teli arány a nemzetközi me­zőnyben is jelentős szám. Az a tény, hogy ilyen nagy­számú magyar előadást el­fogadtak, a magyar és fő­ként a pécsi orvosok munká­jának elismerését jelenti. Ezt bizonyítja az is, hogy a következő kongresszust Pé­csett rendezik meg. Új műtéti eljárás. Dr. Kollár Lajos tanszékvezető egyetemi tanár, a Megyei Kórház sebészeti osztályá­nak igazgatója az elmúlt na­pokban érkezett haza arról az angliai tanulmányúiról, amelynek során egy új mű­téti módszert sajátított el. A módszerrel a hasi főütőér tágulatát operálják meg hasi felnyitás nélkül, a comb ve­rőéren keresztül felvezetett eszköz segítségével. Ma­gyarországon még ilyen mű­tétet nem végzett senki, Pé­csett szeptemberre tervezik az elsőt. Fogyatékkal élőknek. Az Önálló Életvitel Központ in­formációs irodát működtet a fogyatékkal élők számára. Hétfőn és csütörtökön dél­előtt 9-11, kedden és szer­dán 14-16 óra között váiják a hozzájuk fordulókat Pé­csett,, a Szent István tér 17. sz. alatt. Jogsegélyszolgála­tot tartanak hétfőn 14-16, szerdán 9-11 óra között. Te­lefon: 72/211-891. III. Magyar Orvosnapok. Az elmúlt hét végén rendez­ték meg harmadik alka­lommal a Magyar Orvosna­pokat Budapesten, amelyen több pécsi orvos is részt vett. A rendezvény célja, hogy megvitassák az év ak­tuális kérdéseit és közös ál­lásfoglalást alakítsanak ki. Évente ötszáz szakember ok­tathat, kutathat ebből a pénzből. Nem kell jövedelemkiegészí­tésként másra fordítani idejü­ket, ismereteiket s talán a kül­földi munkalehetőség is ke­vésbé lesz csábító számukra. Ilyen gondolatok vezérelték a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztériumot, amikor pályázatot hirdetett a Széchenyi Profesz- szori Ösztöndíjra. A kiírás lé­nyege és célja legjobban a név­adó Széchenyi István gondola­tában tömörül: „A következő nemzedéknek a fényhez egy lé­- Megtudtuk, annyira fiatal tudományágról van szó, hogy a világon egyelőre csak kevés bőrgyógyász, illetve kutató fog­lalkozik vele, köztük a pécsi professzomő is.- Néhány éve egy svájci bőrgyógyásznő, Barbara Polla - akit sikerült meghívni a pécsi konferenciára - volt az első, aki felhívta a stresszfehérjék és bőr közötti kapcsolatra a figyelmet. Itt nem a pszichológiai, hanem a biológiai stresszről van szó, mint például a különböző fertő­zések, vagy külső hatások. Régóta tudott, hogy minden élő szervezetben vannak olyan vé­dekező fehérjék, amelyek akkor fejtik ki aktivitásukat, amikor, valami baj éri a szervezetet. (Stresszfehérjék) Védekeznek a bejutott káros anyagok ellen s a károsodásokat regenerálják. Mivel a bőrt éri a legtöbb káros hatás, ezért a bőrgyógyászatban különös jelentősége van a stresszfehérjék vizsgálatának.- Úgy tudom, ön egy magyar kutatócsoporttal együtt szintén péssel közelebb kell jutnia - erre akarok vállalkozni.” A POTE-ról 19-en kaptak ösztöndíjat. Név szerint: dr. Barthó Loránd (Pharmacoló- giai és a Pharmacotherápiai Int.), dr. Czirják László (II. sz. Belklinika), dr. Csemus Valér (Anatómiai Int.), dr. Dóczi Ta­más (Idegsebészeti Klinika), dr. Ember István (Humán Köz­egészségtani Int.), dr. Emődy Levente (Mikrobiológiai Int.), dr. Gregus Zoltán (Pharmaco- lógiai és Pharmacotherápiai Int.), dr. Kosztolányi György végzett stresszfehér­jékkel kapcso­latos kutatá­sokat.- Mi a hámsejtek és a stresszfehér­jék közötti kapcsolat vizsgálatával foglalkoztunk. Egy biokémiai munkacsoport talált egy olyan molekulát, amelyről kiderült, a védő fehér­jék mennyiségét és aktivitását jelentősen, akár tízszeresére is növelni tudja, különösen akkor, amikor a hámsejteket valami­lyen károsodás érte. Meggyor­sítja a sebgyógyulást, ami a cu­korbetegek számára különösen nagy jelentőségű. Végeztünk olyan kísérleteket is, hogy im­munhiányos egerekbe emberi bőrt ültettünk át. Egyik csoport­jukat ezekkel a molekulákkal kezeltük, miközben intenzív UV sugárzásnak tettük ki őket. A molekulával nem kezelt ege­rek bőre leégett, felhólyagoso­(Gyermekklinika), dr. Lénárd László (Fiziológiai Int.), dr. Ludány Andrea (Klinikai Ké­miai Int.), dr. Molnár Dénes (Gyermekklinika), dr. Németh Péter (Immunológiai és Bio­technológiai Int.), dr. Rőth Er­zsébet (Kísérletes Sebészeti Int.), dr. Seress László (Fizio­lógiai Int.), dr. Soltész Gyula (Gyermekklinika), dr. Somogyi Béla (Biofizikai Int.), dr. Sü­megi Balázs (Biokémiai Int.), dr. Szeberényi József (Biológiai Int.), dr. Szekeres Júlia (Mikro­biológiai Int.). dott (mint az emberé, amikor leég a napon) a kezelt egerek­nek semmi bajuk nem lett. Amikor a felégett bőrűeknek utólag adagoltuk az anyagot, a bőr szépen regenerálódott. Most még a kísérleteknél tar­tunk, az ebből készítendő anyag forgalmazása még sok időbe te­lik.-Ha ennek a molekulának ilyen nagyfokú bőr regeneráló hatása van, vajon az öregedés­ből adódó bőrkárosodást is ki­védi? Feltalálták az öregedés elleni csodaszert?- Semmiképpen, mert csoda­szerek nincsenek. Egy londoni kongresszuson, amikor szak­mai zsűri előtt ismertettem az eredményeinket, ők is ezt kér­dezték tőlem. A világon sok ku­tatóintézetbe sok pénzt költe­nek az öregedési folyamatok kutatására és a folyamat lassítá­sára. Azért nincs áttörő ered­mény, mert az öregedés rendkí­vül komplex élettani folyamat. Sokféle oka van és nem elég csak a bőrre korlátozni a kuta­tásokat. Most csak annyit mondhatok, a magyar kutatók által feltalált molekula csak egy ígéretes lehetőség. Azonban a bizonyításhoz még sok-sok kí­sérletet kell elvégezni s ha az eredmények kedvezőek is, sok idő míg forgalomba kerülhet. Nem tudni pontosan mióta lé­tezik ózonlyuk, ám néhány éve intenzíven foglalkozik vele a tudományos világ. Már a mi szélességi köreinken is megfigyelhetők a hatásai, ve­szélyesen elvékonyodott az ibolyántúli sugárzást meg­szűrő ózonréteg. Korábban az volt az elter­jedt nézet, hogy a jelenség fő­ként a sarkok felett alakul ki. Eddig a déli féltekén észlelték nagyobb mértékben. Ausztrá­liában például kimutathatóan Amerikai kutatók újabb meg­győző bizonyítékot találtak arra, hogy azok a vitaminok, amelyekről ismeretes, hogy a szervezetben felszabaduló ká­ros szabadgyökök és hatásai ellen védekezni tudnak, képe­sek az ízületeket is megvé­deni ettől a hatástól. Ilyen vi­taminok az A illetve a béta- karotin, amely az A-vitamin elővitaminja és az E-vitamin. Megfigyelték, hogy a gyulla­igen fokozott lett a káros UV sugárzás, ami azért veszélyes, mert bőrrákot okozhat. Az újabb megfigyelések szerint a sarki ózonlyuk mel­let létezik egyenlítői ózon­lyuk is. Míg azonban a sark­vidéki ózonhiány hónapokig is eltarthat, az egyenlítői né­hány óra, vagy nap alatt bezá­ródik. A tudósok egyelőre nem tudják hány alakul ki és hol és arra sincs válasz, mitől keletkeznek ezek a rövid életű, vándorló ózonlyukak. dásos, fájdalmas izületi pana­szokkal rendelkezők vérében alacsony volt e vitaminok szintje. Amikor nagyobb mennyiségű béta-karotint adagoltak számukra, a pana­szok enyhültek. Azt is megfi­gyelték, hogy ha E-vitamin- ból, az ajánlott mennyiség hatszorosát adagolták az idős betegeknek, ez mellékhatás nélkül képes erősíteni a korral gyengülő immunrendszert. A stressz és a bőr Magyar felfedezés a hámsejteket regeneráló molekula Tegnap, június 29-én kezdődött és ma délután zárul Pécsett a Művészetek Házában megrendezett nemzetközi bőrgyógyász kongresszus, amelynek címe a stressz és a bőr. A kettő közötti kapcsolat vizsgálata a bőrgyógyászat legújabb kutatási vonala. Hogy miről is van szó, dr. Farkas Beatrixtól, (képünkön) a POTE bőrgyógyászati klinikája igazgató professzornőjétől, a kongresszus szervezőjétől kérdeztük. Vitaminnal a reuma ellen? A cellulit a nyirokkeringés zavara A narancsbőr, vagy ahogy szaknyelven hívják: Cellulit, korábban is ismert volt, azon­ban manapság egyre gyakoribb és egyre fiatalabb korosztályt érint. Ez a bőrfelületen jelent­kező egészségi probléma fő­ként a nőkre jellemző, a női zsírszövetek felépítése miatt. Jellegzetes tünete: a bőrfelüle­ten kisebb-nagyobb dudorok, egyenetlenségek jelennek meg, a bőr megereszkedetté válik. Leggyakrabban a combokon, hason jelentkezik, de a test bármely részén kialakulhat, ahol a bőr alatti lazarostos kö­tőszövet nagyobb mennyiségű zsírsejtet tartalmaz. A cellulit a bőrszövet anyagcseréjének za­vara. Akkor alakul ki, amikor a bőr mikrokeringése nem kielé­gítő s mint ilyen, egyfajta ke­ringési betegségnek tekinthető. Szervezetünkben a nyirokerek gyűjtik össze a sejtektől a mű­ködésük során keletkező salak­anyagokat. Ha valami miatt a nyirokkeringés lelassul (ülő­munka, mozgáshiányos élet­mód), a salakanyagok nem tud­nak távozni, az emiatt kitágult zsírszövetekben lerakódnak, a zsírsejtek elhalnak. Ezek pedig tovább rontják a bőr vér és a nyirok keringését. Veszprémi Rita mesterkoz­metikus elmondta, a közel­múltban volt Németországban egy továbbképzésen, ahol el­mondták, azért van egyre több cellulites bőr, mert a hízóálla­tokat olyan növekedés gyorsító anyagokkal kezelik, amely ha­sonló a terhesség alatt terme­lődő hormonhoz, aminek izom­és bőrszövetlazító hatása van. Ha ilyen húst eszünk, ez is elő­segíti a bőrtágulatok kialakulá­sát ugyanúgy, mint a hormon­tabletták. Nagyon sok nőt zavar, sokan emiatt nem mernek fürdőruhára vetkőzni. Pedig lehet rajta segí­teni. Veszprémi Rita elmondta, a legfontosabb, hogy külön­böző eljárásokkal fokozzák a bőrszövetben a vérbőséget, ez­által javul a vér és nyirokkerin­gés. Élektródás géppel megdol­gozzák a bőr alatt található izomszövetet, ezzel felfokoz­zák az anyagcseréjét. Elektro­mos úton vagy kézi masszázs- zsal olyan anyagokat visznek be a bőr mélyebb rétegeibe, aminek zsírégető hatása van. Otthoni továbbkezeléshez taná­csot adnak. A cellulit kezelésénél fontos a bőrszövet vér- és nyirokkerin­gésének a helyreállítása. Képünkön Veszprémi Rita kozme­tikus, elektródás kezelést alkalmaz. fotó: wéber tamás Intervenciós Radiológia Az elmúlt hét végén - pén­teken, szombaton - rendez­ték meg Pécsett az I. Pécsi Intervenciós Radiológiai Szimpóziumot, ami egyúttal továbbképző tanfolyam is volt az ország különböző ré­szeiből érkezett radiológu­sok számára. Az interven­ciós radiológia egy nem közismert orvosi tudo­mányág. Speciális módsze­rei vannak, amelyek segít­ségével a beteget kevéssé megterhelő módon, akár műtétet is helyettesítő be­avatkozások végezhetők el. A szimpózium szervezője és házigazdája a Pécsi Orvos- tudományi Egyetem Radio­lógiai Klinikája volt, ahol már évek óta alkalmazzák a módszert. I t

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom