Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-28 / 175. szám

1997. június 28., szombat Háttér - Riport Dünántúli Napló 9 Kozma Ferenc jegyzete Útiholmi Én is szolgálhatnék okos, megszívlelendő tanácsokkal, amint azt az utazási irodáink teszik. Hol, merre, mit talál az ember a nagyvilágban, s hív­nék mindenkit tengerre és hegyvidékre. Hiszen itt a nyár. Az igazi szezon, amikor illene legalább két hétre min­denkinek elszakadnia a mun­kától, a mindennapok harcai­tól, s a teljes kikapcsolódás áldott állapotában regenerá­lódni, újra töltődni. Mint a le­szívott akkumulátorok. E tanácsok közé az úti­holmi összeállításával kezde­ném, avval, hogy a legszük­ségesebb gyógyszerekről ne feledkezzünk meg. Adhatnék étkezési tanácsokat, s elmon­danám föltétlenül, hogy ha tűz a nap, a déli órákban ke­rüljük a napfürdőzést, s hasz­nosak olyankor a védő-fakto- ros testápoló balzsamok. S mivel ilyenkor nagyobb a párolgás, a folyadékvesztesé­get gyümölccsel, gyöngébb alkoholtartalmú, jeges kokté­lokkal ajánlatos pótolni. Ugyanakkor a legjobb rekreá­ciós program is feltételezi a napközbeni mozgás és pihe­nés arányainak helyes megvá­lasztását. A tenisz, lovaglás (golf?) és úszás mellett, oly­kor-olykor a csendes szunyó- kálást, olvasgatást, baráti be­szélgetést. Igen ám, de éppen ahogy e jó tanácsokat szedném sorba, kezembe kerül egy hazai köz­vélemény-kutató intézet friss felmérése, melyben az áll, hogy az országunk lakóinak majdnem fele még egyetlen hét egybefüggő szabadságra menetelt sem tervez, ap­rócska, de nyomós ok miatt. Momentán nincs rá pénze. S a sós tenger hullámai helyett önmaga verejtékében jut némi sóhoz e pár hónaposra remélt nyárban, átdolgozva magát a következő évbe (évekbe) úgy, mintha nem is lett volna köz­ben egyetlen üdülési szezon sem. Sokan tudhatják, hogy a Kanári-szigeteket nem nekik találták ki, de alkalmasint az a szomorú, hogy még a közeli Csokonyavisontát vagy Aba- ligetet sem. így aztán módosul az úti- holmi-ajánlatom. Könnyű poggyászként elég a kistás- kába pakolt szalonna, sava­nyú uborka, hagyma, s ha van egy közeli kocsma, a folya­dékveszteség is pótolható. Szerelem a kamera előtt A nézők többsége irigyli a sztárokat, akik a filmvásznon a legszebb nőket tartják a kar­jukban. Csakhogy az ágyjele­netek a legnehezebb szerepek közé tartoznak - legalábbis ezt állítják a színészek. A há­zastársak egy része - akár férfi, akár nő - azonban meg­őrül a féltékenységtől. „Nagyon nehéz elviselnem, amikor a feleségem mással csókolózik a filmvásznon” - vallja be Alec Baldwin. „De megértem, hogy a rendezők ilyen szerepeket szánnak neki, mert fantasztikus szex­szimbólum. Kim Basinger olyan nő, akiről minden férfi álmodik.” Demi Moore nem féltékeny férjére, pedig látta őt az Éj­szaka színe című filmben, ahol a fiatal Jane March-csal kellett ágyba bújnia. Nem így a férj, aki minden forgatási napra elkísérte feleségét, amikor az a szexmániásnak ismert Michael Douglas-szal forgatta a Zaklatás című fil­met. Nicole Kidman jól tűri férje szerelmi jeleneteit. Tudja, hogy férje, Tom Cruise sok lány álmaiban szerepel. Cse­rébe viszont azt várja el férjé­től, hogy ő se legyen félté­keny, amikor neki kell ágyba bújnia valamelyik kollégájá­val. „Mindketten színészek vagyunk és ha a szerep ezt kí­vánja, meg kell tenni” - han­goztatja. Denzel 'Washington fele­sége tudja, hogy szerelmi je­lenetek férje számára csupán a mozit jelentik. „Soha nem forgattam még olyan jelene­tet, amely felkelthette volna a feleségemben a gyanút” - vallja a színesbőrű sztár. A botrányos, több ország­ban is betiltott Crash című filmben James Spader egy szexőrültet alakít. Felesége, Victoria mégsem esett két­ségbe. „Rengeteg embert sokkolt a film, de a felesége­met hidegen hagyta. Tudja, hogy nem izgat fel, ha a ka­mera előtt kell szeretkeznem. Ez is a munkám része.” Az elfagyott gyümölcs leve Danicpusztán nem okozott kárt ajágy a meggytermésben KOTO: LAI TTOK LÁSZLÓ Száraz a hangja, mintha a for­rón tűző napfény aszalta volna:- Germersdorfi cseresznyét árulok! Az emberek egykedvűen ül­nek a kocsikban, a mohácsi ol­dalról éppen most indul át a Dunán a komp. Valaki meg­gondolja magát, ahogy a fél­meztelen ember a fonott kosár­ból kivesz egy zacskóval, látni, hogy halványpiros, apró szemű a gyümölcs. Aligha érthet az árus a cseresznyéhez. Az árak­hoz viszont igen: 200 forintot kér, talán bő fél kiló lehet az át­látszó tasakban. Vészharangokat kondítanak a szakemberek: idén nagyon drága lesz a gyümölcs, a vásár­lók isszák meg a virágkorban elfagyott termés levét. ..- Remé­lem, hogy a kajszi ára idén eléri majd a 100 forintot - mondja Cser- ni Adám (ké­pünkön), a Danic Kft. ügyvezető helyettese.- Bátor kijelentés! Az embe­rek nem szívesen veszik tudo­másul, hogy valami megint drágább lesz­-Mi sem örülünk, ha többet kell fizetnünk a vízért, a gázolaj­ért, a növényvédő szerekért... A kft. meggyesében nem okozott kárt a fagy. Egészen más a helyzet az őszibarackkal és a kajszival. Az előbbi 54 hektáron van - 36 000 fa -, táblája válogatja, mit pusztított el a hideg. Van olyan rész, ahol szinte semmit, máshol 80-90 százalékos a kár. Csemi Ádám azonban túl azon, hogy gyü­mölcskertész, üzletember is. Nem csüggedt a hangja.- Lehet - mondja -, hogy a kevés mennyiség nem mutat­kozik meg a gazdasági eredmé­nyességünkben. Csökken a rá­fordítás, így a legtöbbe kerülő szedés és szállítás is. A kajszi tavaly kilónként 30 forintba került. Idén az ültet­vény szélén elfagytak a virá­gok, a közepén nem. A múlt évi 130 tonnával szemben most ennek harmadára számítanak - és a már említett 100 forint kö­rüli kilónkénti árra.-Volt már a kajszi 130 is - teszi hozzá, mintegy vigaszta­lásul.- Idén nem is terveznek „Szedd és vidd!’’-akciót?- Valószínűleg lesz, ugyanis a kisebb termés mellett keve­sebb kárt okoznak a szedők. Ha sok szépet találtak, kibontották a kosarukból az addig szedetet- tet . . . Az Agrárkamaránál tömören fogalmaz Auer Pál: óriási a megyében a fagykár. Hozzáte­szi-szerdán, 18- án délelőtt -, hogy erre még rájön a mára vir­radóan keletke­zett jégkár. Ép­pen az utóbbitól tűnik bágyadt­nak, szomorúnak a bikali almater­melő, Kulcsár László feleségé­nek is a hangja.- A férjem most van kint a gyümölcsösben, még nem tudom mekkora újabb kárunk keletke­zett! Éppen elég volt a tavaszi fagy miatt is ... Az egyhektá­ros intenzív almásukban 30 százalékos a kár. Pénzre for­dítva, a másik gyümölcsösük­ben keletkezettel együtt - 80 százalék - ez több mint félmil­lió forint. A termésre előre nem szerződtek, az árak pedig attól is függnek, hogy az alföldi al­matermés milyen lesz. Ezzel együtt Kulcsár úr a tavalyihoz képest 30-40 százalékos emel­kedésre számít. Panaszos a hangja a mohácsi Schenk Jánosnak, az élelmi­szertartósítással foglalkozó kft. társtulajdonosának is. Ebben a térségben a meggy, a cseresz­nye, a barack ugyancsak jelen­tősen károsodott. Schenk úr úgy véli, hogy a tervezett mennyiségnek talán még a felét sem tudja majd beszerezni, mi­közben - teszi hozzá - az ár a múlt évihez képest máris a dup­lájára ugrott. Talán a szilva! Annak levét szívesebben isszuk. M. A. A kft. 54 hektáron termel őszibarackot Világnapok 1997 júliusában Július 1. - ÉPÍTÉSZETI VILÁGNAP. Július első napját az Építészek Nem­zetközi Szövetsége (UIA) nyilvánította világnappá, hogy ezzel is felhívja a fi­gyelmet az ember környeze­tét meghatározó módon ala­kító építészetre. Magyaror­szágon 1988-ban ünnepel­ték meg először az Építé­szeti világnapot. Július 2. - SPORTÚJ­SÁGÍRÓK NAPJA. A Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) 1994 szeptemberében Párizsban tartott ülésén - magyar ja­vaslatra - július 2-át a Sportújságírók napjává nyilvánította, annak emlé­kére, hogy az AIPS 1924. július 2-án alakult meg. 1995-ben ünnepelték elő­ször. A szervezet megalaku­lásakor 18 nemzet képvisel­tette magát, jelenleg az AIPS 130 tagországot szám­lál. A sportújságírók napján a sportot is felügyelő bel­ügyminiszter kitüntetéseket adományoz, a magyar szö­vetség pedig Feleki László­déban részesíti a legkivá­lóbb sportújságírókat. Július 5. - NEMZET­KÖZI SZÖVETKEZETI NAP. A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének (ICA) 1922. évi határozata alapján minden év július első szombatján ünnepük annak emlékére, hogy 1844- ben az angliai Rochdale nevű kisváros 28 polgára - a méltányos áron, jó minő­ségű áruhoz juttattás érde­kében - létrehozta az Érde­mes Úttörők Társaságát, a legelső szövetkezetét. Az ICA tagszervezetei mára az élet minden területét átfog­ják, több mint 90 országból kétszáznál több tagszövet­kezet mintegy 760 millió embert tömörít, de becslé­sek szerint további százmil­liónak ad kenyeret a szövet­kezeti mozgalom. A magyar szövetkezeti mozgalom tör­ténete is több mint másfél évszázados, hiszen az első hazai szövetkezet 1845-ben alakult. Jelenleg több mint hatezer szövetkezet műkö­dik Magyarországon. Július 11. - NÉPESE­DÉSI VILÁGNAP. Az ENSZ július 11-ét Népese­dési világnappá nyilvání­totta. Célja, hogy felhívja a világ - főként a harmadik világbeli országok - fi­gyelmét a Föld túlnépesedé­sének veszélyére. A korábbi prognózisokkal ellentétben az elmúlt években lelassult a világnépesség növekedési üteme. Misztikusok találkozója Az ősi tudományok képviselői világtalálkozóra készülnek. Előtte Misztikus Találkozás címmel bemutatót tartanak a budapesti Orczy kertben, augusztus 20-tól szeptember 7-ig. Szakali J. Tamástól, az In­terbridge alapítvány kuratóri­umának elnökétől kérdeztük:- Különleges rendezvé- nyüknekvan-ehagyománya? -Nincs, sehol a világon. El­sőként mi, magyarok szerve­zünk ilyet, de nem véletlenül, hiszen országunk történelmi­leg és földrajzilag kultúrák ta­lálkozópontján fekszik. Sze­retnénk hozzájárulni ahhoz, hogy országunk a megbékélés szigete, a népek, nemzetek egymáshoz közeledését segítő híd legyen a nyugati fogyasz-! tói társadalom és a keleti me­ditativ kulturális értékek kö­zött. Hiszen a magyarság ke­leti eredetű, mai hazánkban pedig befogadó nemzet va­gyunk.- Miről szól a rendezvény?- A mítoszok, a legendák, a regék, a próféciák hozzátar­toznak az emberiség múltjá­hoz. Új kor, hatalmas változá­sok küszöbén állunk, és akik őseik tudását, kultuszait, rítu­sait veszni hagyják, azok szá­mára elvész a jövő is. Az ala­pítvány szándéka, hogy az ősi kultúrák még meglévő rítus­rendszerét felmutassa, feltárja és bemutassa. Őseink szoká­sainak, hitvilágának, ünnepei­nek bemutatásán keresztül a természet tiszteletére, életren­dező erejének felfedezésére irányítjuk a figyelmet.- Kik vesznek részt a ren­dezvényen? Kik tartanak be­mutató előadást?- Sámánok, ufológusok, boszorkányok, mágusok, ter­mészetgyógyászok és ezoteri­kusok. Á Misztikus Találko­zás megszervezése felelősség- teljes feladat. Mivel nem sze­retnénk, ha illetéktelenek ká­ros szellemi áramlatokat indí­tanának el, ezért tudományos szakértői gárda segítségét vesszük igénybe. Az ősi tu­dományok alkalmazási mód­szereinek felkutatása és torzí­tásmentes közreadása az új vi­lágkorszakba lépés elengedhe­tetlen feltétele. Rendezvény- sorozatunk ennek egyik fó­ruma lesz. M. E. • • Öngyilkos japán menedzserek Tavaly 478 japán menedzser és üzletember vetett véget saját kezével életének, 67-tel több, mint az előző évben - jelentette be a japán rendőrség. Eddig csupán egyszer volt példa arra, hogy még több üzletember lett öngyilkos egyetlen évben, ám a dpa jelentése nem említette meg, melyik évben történt ez. Ä japán hivatalos közlemény szerint 29,3 százalékban csőd­eljárások és munkanélküliség miatt követtek el öngyilkossá­got a japán üzletemberek, 28,9 százalékban pedig a kollégák­kal való nézeteltérés, illetve va­lamely üzleti hiba miatt. Japánban 1996-ban összesen 23 104 ember követett el ön- gyilkosságot, 2,9 százalékkal több, mint az előző évben, s 47 százalékuk munkanélküli volt. Köddel a bűz ellen Megszűnik a bűz a szenny­vízderítők és az állattelepek környékén, ha a valóságban is megvalósul a német kutatók találmánya. Az ötlet egy­szerű: enyhén savas és lúgos ködöt bocsátanak a kör­nyékre, a köd felszívja a bűzt, s csak tiszta, sós levegőt hagy hátra, olyat, mint amilyet a tengerparton élvezhetünk. Minderre a Frankfurti Egyetem Környezetvédelmi Központjában (ZUF) jöttek rá, ahol már évek óta alapku­tatás szintjén foglalkoznak a köddel, kutatják a különféle tulajdonságait, és vizsgálják többek között azt, hogy ho­gyan és mennyi gázt tud fel­venni a levegőből. A kutatás egyik érdekes eredménye, hogy kiderítették, az eső és a köd között óriási a különbség: már akkor is sűrű köd támad, ha egy köbméter levegőben egy fél gramm - fél gyűszű- nyi - víz van. A piciny víz- cseppek összfelülete hatal­mas. A ködnek ezt a tulajdonsá­gát használják ki, amikor 0,05 százalékos koncentrációban sósavat, illetve nátronlúgot tartalmazó ködöt bocsátanak a bűzös környékre. A sok mil­liárd apró cseppben a kénsav a szalmiákot, a lúg pedig a kénhidrogént köti meg, azaz felszívja az említett bűzök al­kotóelemeit, s a környezetre ártalmatlan, sóból álló areo- sol-részecskék keletkeznek. Az ipar máris élénken ér­deklődik a felfedezés iránt, amelyet a legnagyobb európai vegyipari vásáron, a frank­furti Áchemán mutattak be. 4 i > *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom