Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-26 / 173. szám
1997. június 26., csütörtök Hobbiállatok Dunántúli Napló 11 Oldalszerkesztö: Aprókák Gazdára várnak. A Misina Egyesületnél (Tel.: 72/337-035). Vivien: Kozármisleny- ben találták június 5-én. Fiatal, közepes termetű, feketevörös rajzos szuka, fehér mellénnyel. Csöpi: Saját gazdája hozta be június 5-én, mert nagyon ugatós. Fiatal, fekete-világosbarna német juhász szuka. Aliz: Nagypeterden találták június 19-én. Tetovált vágatlan fülű, vágott farkú, kissé bőrbeteg dobermann szuka. Waldi: Június 20-án Barcs és Csokonyavisonta között találták. Kistermetű, fekete-vörös rajzos, tacskó jellegű, hosszú szőrű kan. Axel: Kisdaindolban találták június 20-án. Feketevörös fiatal dobermann kan, a bal füle sérült. A HÉROSZ Baranya Megyei és Pécs Városi Szervezeténél, tel.: 72/441-703. Sarplaninai kan, több fiatal németjuhász kan, (köztük egy törzskönyvezett), egy 1,5 éves fekete- barna színű tacskó kan, három keverék kutya (az egyik drapp kan, a másik fehérszürke szuka, míg a harmadik zsemleszínű szuka), egy 8 hónapos barna-fehér boxer szuka, egy 2 éves szálkásszőrű tacskó szuka és két 2 hónapos kölyke (egy kan és egy szuka), egy malamut kan, egy törzskönyvezett óriás Schnauzer szuka, egy keverék 4 hónapos bama- fehér-fekete színű szuka, egy fiatal drótszőrű foxi szuka, egy hannoveri véreb (zsemle színű) szuka, egy féléves német spicc keverék kan, egy 7 hetes angol szetter kan, két 5 hónapos vörös színű és kajla fülű keverék kan, öt fiatal törzskönyvezett dobermann (fekete vörös színű, két szuka és három kan), egy fajtatiszta kuvasz, valamint tavaly ősszel, illetve idén tavasszal született kismacskák minden színben. Találtak. Az A/l laktanyánál találtak egy fekete színű spaniel szukát és a Szőlőskertnél egy zsemle színű labrador kant. Az utcán kóborlás helyett Üzlet a világ. Állati üzlet is. Elég körülnézni egy hét végén akármelyik nagyváros vásárterén, tucatszám árulják a kutya- és macskakölyköket. Fajtisztákat és keverékeket. Az utóbbiaknak nagyon kevés az esélyük, hogy valaki megveszi őket. Ám ahova megszülettek, de soknak találtattak ott úgy döntöttek: legalább ennyi esélyt adnak nekik a jobb sorsra. Végső esetben akár oda is ajándékozzák. Ha akad, aki így elfogadja őket... Sokkal többen vannak, akik még eddig sem jutnak, hanem valahonnét előjőve egyszer csak ott találják magukat, ahova ennyien már nem kellenek. Kóborlásra ítélve, teljes bizonytalanságban tengődnek, amíg élnek. Általában nem sokáig. Pusztítja őket betegség, űzik, hajtják őket. Pedig nem kellene őket ilyen sorsra ítélni. Az ivartalanítás megoldhatná ezt a gondot. Aki igazán szereti az állatokat, felelősnek is érzi magát a sorsukért, s nem találja elfogadhatónak azt a magyarázatot, miszerint nem szerencsés dolog beleavatkozni a természet törvényeibe. Nos, nem egészen erről van szó. Akkor avatkozunk bele igazán, ha nem akaijuk tudomásul venni, hogy ezek az állatok nem a természetben, hanem városokban élnek. Magukra hagyatottan, segítség nélkül itt már nem tudnak létezni. Épp ezért sokkal kisebb baj az, ha az ivartalanítást választva úgymond beleavatkozunk a természet törvényeibe, mintha sorsukra hagyjuk a kölyköket. Az aranyhalak 3x3 kívánsága Kertekbe ajánlják a dísztavak kiépítését fotó: laufer l. Az aranyhalak tartása ókori kínai találmány. A szép halacskákat eredetileg égetett agyag-, kő- és fadézsában tartották a parkokban és a kertekben. Az aranyhalak akváriumban való tartása egyébként nem is előnyös. Akkor mutatnak jól, ha színüknek jó hátteret adó kerámiatálban, üvegedényben, vagy műkőmedencében úszkálhatnak. Fontos, hogy az edény sok természetes fényt kapjon, legyen kavicsaljzat és egy-két szál vízinövény benne. Az aranyhalnak nem kell sok oxigén: 5-7 centis 10 liter vízben 4-6 darabot lehet tartani. A kínaiaknak igazuk volt: az aranyhal legszebb a dísztóban. Akinek van kertje, nincs nehéz dolga ilyet építeni. Betonból a legjobb, de megfelel a földbe süllyesztett fém-, vagy műanyagtartály, sőt akár fóliával is lehet burkolni a medret. Célszerű, ha az alja lejt a leeresztő cső felé. A túlfolyóról sem szabad megfeledkezni, de vigyázni kell, nehogy halszöktető legyen. A tó mélysége a halak méretétől függ, de általában a 30-40 cm a legjobb. Fontos, hogy a medencének legyen egy átlagosnál mélyebb pontja, ahova a hidegebb időben húzódhatnak a halak. Előnyös, ha a tó hossztengelye az uralkodó széliránnyal megegyezik és ha északról védve van a medence. Az aranyhal ugyan eléggé igénytelen jószág, de azért a tavacska csak olyan vízzel tölthető fel, amely tiszta, klórta- lan(!), a kémhatása semleges. Az az ideális, ha a tóban 100 liter vízre legfeljebb két darab 5-8 centis aranyhal jut. A medencébe - és partjára - vízinövényeket kell telepíteni: fontos szerepük van a tó oxigénháztartásában és védelmet nyújtanak a halaknak nyári tűző napfény elől. A növényzetet azonban csoportosan érdemes elhelyezni, hogy a tóban legyenek szabad vízfelületek. D. I. Sikerfilmek és divatkutyák A sikerfilmek „piacfelhajtó” hatása már sok esetben bebizonyosodott. A Maszk nyomán Amerikában elképesztően megnőtt a kereslet Jim Carry filmbeli partnere, a Jack Russel terrier iránt, a Babe (Egy bátor kismalac) a skót juhászok népszerűségét növelte, a Beethoven a bernáthegyiekét, az Omen című film pedig a rott- weilerek iránt fokozta az érdeklődést. No és természetesen a 101 kiskutya első (1961-es) bemutatója után vált rettenetesen népszerűvé a fekete-fehér pettyes dalmata. Akkor még összesen 2291 dalmatát tartottak nyilván az egész Egyesült Államokban, és a fajták mezőnyében valahol leghátul, a 27. helyen szerepelt. A film bemutatója nyomán mindjárt a népszerűségi listák élére ugrott, hogy aztán - alig néhány év alatt - szinte a semmibe hulljon az egykori dicsőség. „Erről persze nem a Walt Disney tehet - ismerik el a tenyésztők, - hanem az a tény, hogy a bájos kiskutyát az életben nem olyan egyszerű tartani-nevelni.” Kezdve onnan, hogy egy felnőtt dalmata kan elérheti a 30 kilót is, tehát korántsem „kiskutya”, folytatva azzal, hogy igen nagy a mozgásigénye, de a legfőbb baj, hogy a dalmaták szinte egész életükben vedlenek. Az állatorvos tanácsai Dr. Gyökeres Sándor w* A féregtelenítésről A férgek parazitikus életmódot folytató élősködők. Igen széles körben elterjedtek. Számos fajuk képes megtelepedni a környezetünkben élő állatok bélcsatomájában is. Haszonállatokban okozott kártételük az egyik legnagyobb gazdasági veszteséggel járó megbetegedés. A kedvtelésből tartott állatok - különösen a kutyák és macskák - fertőzöttsége megkülönböztetett figyelmet érdemel, ugyanis több faj zoonosis - súlyos emberi megbetegedés - okozója lehet. Az állattartási kultúra változása folytán ezek a kedvencként tartott fajok testközelbe kerültek, és így lényegesen megnőtt a fertőződés veszélye. A közhiedelemmel ellentétben az ember nem a gilisztát kapja el, hanem a féregízek, peték, a szervezetbe kerülve az adott fajnak megfelelően vándorolnak, illetve, különböző fejlődési alakok képződnek belőlük. Ennek következtében az érintett szervekben súlyos - gyulladásos, vérzéses, elhalá- sos - elváltozások alakulhatnak ki. Legismertebbek a ga- landférgek közül az echinococcosis, azaz a hólyagfér- gesség és kergekórt okozó coenurosis. A fonalférgek közül a toxocariosis, vagyis az orsóférgesség. A kutyák, cicák, a legtöbb esetben tünetmentesek. Súlyos fertőzöttségnél és általában csak fiatal egyedekben jelentkezhet hányás, hasmenés, a has felpuffadása, ritkábban bőrgyulladás, idegrendszeri és angolkóros elváltozás. A peték kimutatására alapuló mikroszkópos bélsár- vizsgálattal az ebek és cicák több mint ötven százaléka, boncolással nyolcvan százaléka bizonyult valamilyen bélféreggel fertőzöttnek. Gyakorlati szempontból valamennyi egyed féreghordozónak tekinthető és eszerint kell védekezni. Hatékony féregtelenítő szerek széles választéka áll rendelkezésre, nem mindegy azonban, hogy melyiket, mikor és hogyan használjuk. Kérjük ki állatorvos véleményét, mert a legtöbb hibát a készítmények - különösen a humán gyógyszerek - helytelen alkalmazása okozza. Különös tekintettel kell lennünk a következő szempontokra. A féregpeték igen ellenállóak, elpusztításuk nehéz, ezért a férgeket lehetőleg még a peterakás előtt kell az állatból kiűzni. Speciális fejlődésük folyamán a féreglárvák az állati szervezetben vándorolnak. Ezekre a vándorlási alakokra még a legújabb gyógyszerkombinációk sem százszázalékos haté- konyságúak, így meg kell ismételni a kezelést, ha már kifejlődtek és visszakerültek a bélcsatomába. Tenyésztőknek fontos tudni, hogy az orsóférgek az anyaállatból már a méhen keresztül és szopáskor a tej közvetítésével is bekerülhetnek az újszülöttbe. Ezért az anyát a párosításkor és az ellés előtt is féregteleníteni kell. A kölyköket még a férgek peterakása előtt, már kéthetes kortól kezdve két-háromszor megismételve kell kezelni. A mentesítéshez tartozik, hogy a környezetünkben irtsuk a rágcsálókat, melyeknek szerepük lehet a fertőző góc fenntartásában. A nyers hús etetését is kerüljük. Á megfelelő időben és szakszerűen fé- regtelenített állatok nem jelentenek veszélyforrást. Zoo-iskola szünidőben A Mecseki Kultúrpark és a Misina Egyesület idén is zoo- iskolát nyit a szünidőben. A gyerekek délelőttönként az állatok mellett tevékenykedhetnek, délutánonként pedig szakmai programokon vehetnek részt. Megismerkedhetnek a mikroszkóp és a távcső használatával, illetve kézműves foglalkozásokon, kirándulásokon vesznek részt. KÉK KEHELY KÉK KERESZT (Vásárcsarnoknál) £> (Régi állatkórház) r^p'l Tel.: (72)310-317 l Tel./fax: (72) 332-463 Hétfő-péntek: 7.30-17.00 4£hsV5 Tel.: (72)312-493 Szombat: 7.30-12.00 Hétfő-péntek: 7.30-16.00 Pécs, Nagy Lajos kir. út 18. Pécs, Megyeri út 24. Környezetünk madarai A vadgerle A magyar nép kedves madara, róla mintázták a népdalok, népmesék gerlice madarát. Az öreg hím és tojó egyforma színezetű. A fejtető szürke, a fülfedők és a torok világos vörhenyes- szürke, a mell és a begy borvörös színű. A nyak két oldalán fehér alapon fekete csíko- zású folt található. Válla, háta fekete alapszínű, rozsdabarna pettyezéssel, az evezőtollak fe- ketésbarnák. Farka kékes sötétbarna, fehér szegéllyel a végén. Lába piros, csőre feketés, hegye szaruszínű, szeme sárgásbarna, körülötte csupasz, rózsaszínű. A fiataloknál a színek tompábbak, hiányzik a két nyakfolt is. A vadgerle vonuló madár, hozzánk április végén érkezik és szeptember végéig marad. A telet Afrikában, a Szaharától délre eső területeken tölti. Fészkeléshez a ligetes, bokros erdőket, ártereket kedveli. Lazán tákolt fészkét a tojó építi, bár a hím is segít hordani a gallyakat. Május közepe táján 2 fehér ellipszoid tojással teljes a fészekalja. Mindkét szülő kot- lik, 13—14 nap múlva kelnek ki a fiókák és 18 napig maradnak a fészekben. Matyiké Tibor Németországi örökbefogadók A Köhler család a befogadott Nickivel Újfajta kapcsolat kezdődött idén a Misina Egyesület és német partnerszervezete között. A német állatvédők felajánlották, hogy szívesen vinnének néhány gazdátlan kutyát Németországba.- Meghökkentett a javaslatuk, hosszú ideig gondolkodtunk rajta - mondta Farkas Tamás, az egyesület vezetője. - Akkor mondtunk igent, amikor megtudtuk, hogy Németországban az év nagy részében nincsenek kihasználva a ku- tyamenhelyek. Ennél is érdekesebb, szokatlanabb az a tény, hogy a két ország kutya- szeretőinek eltér az igénye. Németországban elsősorban a kistestű, keverék szukáknak találnak nagyon gyorsan gazdát, így ezekre az állatokra sokszor már előre be kell jelenteni az igényt. Nálunk fordított a helyzet, elsősorban a nagy testű, házőrzésre alkalmas állatok a kelendőek. Németországban a kutya elsődlegesen mint társ szerepel, nálunk még a haszonállat volta dominál. Magyarországon a fajtatiszta állatok sokszor státuszszimbólumként jelennek meg, nyugaton viszont kezd kialakulni egy divat, a keverékeket sokan többre becsülik, mint a fajtatiszta kutyákat. Az elvitt állatokról folyamatos tájékoztatást kapnak, s minden kutyáról - a kivitelkor és az új gazdához kerüléskor - fénykép készül. Az örökbefogadási nyilatkozat értelmében a kutyák a Misina tulajdonában maradnak.
