Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-24 / 171. szám
1997. június 24., kedd Kisebbségek Baranyában Dünántúli Napló 11 Tizenhármán a Parlamentben A legnagyobb lélekszámú magyarországi kisebbségek országos önkormányzatainak vezetői támogatják azt a kormányelképzelést, amely a kisebbségek parlamenti képviseletéről szól. A választójogi törvény módosítására irányuló javaslat egy- egy kedvezményes mandátumot juttat azoknak a kisebbségeknek, amelyek országos önkormányzati listájára legalább tízezer választópolgár szavaz. Arra is lehetőség van a B variáció szerint, hogy a tízezres küszöbön felüli szavazatokat további mandátumokra váltsák. A javaslat szerint 13 parlamenti helyet tartanának fenn a kisebbségeknek. Kemer Lőrinc, az Országos Német Kisebbségi Önkormányzat vezetője lapunknak elmondta, hogy a magyarországi németek, amennyiben a Parlament a várakozásokkal ellentétben nem fogadja el a tervezetet, választási pártot alakítanak bebizonyítandó: komolyan gondolják, hogy a kisebbségeknek be kell jutniuk a parlamentbe. Nem kizárt véleménye szerint az sem, hogy a magyarországi kisebbségek összefogásával jön létre választási párt. Ez nagyon komoly politikai üzenet azoknak a frakcióknak, amelyek nem kívánják mindezt megszavazni. Úgy gondolja, ezen a héten a kormány elé kerül a kérdés, s várhatóan júniusban a Parlament elé is. A szavazólapon a pártlistára, illetve a kisebbségi listára való szavazás vagylagos, tehát a választó- polgárok csak az egyikre szavazhatnak. A kormány 13 helyre kíván bejuttatni képviselőket, hiszen 13 kisebbség van Magyarországon. De ez nem azt jelenti, mondja Kerner, hogy minden kisebbség egy-egy képviselőt fog bejuttatni. Magyarországon egyébként kétszázötvenezer német él, melyből Baranyában hatvan-nyolcvanezer. Befagyasztott pénzek PÉCS A Pécsett működő öt kisebbségi önkormányzat 15 millió forintot kapott a városi ön- kormányzattól. Hatszáz-hat- százezer forintot, az évek óta szokásos összeget már kiutalták nekik, a többi azonban egyelőre hozzáférhetetlen számukra. Kifizetési stopra hivatkoztak, aztán az öt kisebbség közös levelet intézett egy hónapja a hivatalhoz, melyben kérték a fél évre esedékes részösszeg kifizetését, válasz azonban azóta sem érkezett. Pilaszanovich Iván, a pénzügyi iroda vezetője elmondta, hogy a költségvetési bizottságnak szólt a levél, de a bizottság még nem tárgyalta az ügyet. Ő úgy gondolja, hogy semmi sem kötelezi az önkormányzatot arra, hogy időarányosan utalják a pénzt, különösen most, amikor likviditási gondokkal küszködnek. 1997 év végéig megkapják a nekik járó összeget. Elmondása szerint egyébként tavaly is jelentős pénzmaradványok voltak a kisebbségek számláin, komoly anyagi gondjaik tehát nem lehetnek. A nyelv még mindig él DRÁVAKERESZTÚR Több, mint két éve működik kisebbségi önkormányzat a faluban, ahol a 169 lakos kilencven százaléka horvát. „Én magyar vagyok, nem horvát, mondogatta egyik néni gyakran. Kösse be a fejét, s nézzen a tükörbe, mondtam neki. Le sem tagadhatja horvátságát” - meséli Pintér Jánosné, a kisebbségi önkormányzat vezetője. „Mi szív- vel-lélekkel magyarok vagyunk, de őseink örökségét, a horvát anyanyelvet nem tagadhatjuk meg, büszkén viseljük.” Amióta Felsőszentmár- tonhoz tartoznak, 1993 óta, óvodába, iskolába odajárnak a gyerekek, reggelente viszi őket a falubusz. Ott horvátul is tanulnak, a nyelv tehát, mondja Pintémé, nem sorvad el. A kultúrházban sűrűn fellépő különböző tánccsoportok, énekesek, horvát nyelven előadó színészek pedig azt bizonyítják, hogy a kultúra is eleven és élő. Kapcsolatuk a települési önkormányzattal igen jó, hiszen annak három kisebbségi képviselő is tagja. A határon túl már megkezdték házaik rendbetételét az eredeti tulajdonosok fotó: lauferl. Már érezni a pogrom előszelét Az Alsószentmártonban élő cigányokat meglátogató kelet-szlavóniai rokonok mesélik, hogy az ENSZ-csapatok kivonulása után kegyetlen bosszút fognak állni rajtuk a horvátok, mert a cigányok egy része, akik már feltehetően elmenekültek a térségből, összejátszottak a szerb erőkkel, s különböző bűnöket követtek el. Kelet-Szlavóniában és a Baranya háromszögben élő beás muncsán cigányok ortodox val- lásúak. őket a szerbek nem üldözték, szövetségesnek tekintették. Mivel szegény emberekről van szó, többen közülük beköltöztek az elhagyott épületekbe, részt vettek házak kifosztásában, s gyakran osztották be őket határőrőrizetre is, mondja Heindl Péter, a Collegium Mar- tineum igazgatója.- Az Alsószentmártonban élő rokonaik katolikusok, de az idősebbek még tudják, hogy őket is ortodoxnak keresztelték.-Honnan lehet tudni, hogy veszély leselkedik rájuk?- Néhány éve egy Szlovákiában megtartott konferencián, melyen részt vettem, a horvát állam képviselője, aki egyébként a horvát cigányügyekkel foglalkozik, úgy nyilatkozott, hogy a Baranya háromszögben élő cigányok hazaárulók. Tekintettel arra, hogy az ott élő magyarok és szerbek mögött védelmet nyújtó anyaország áll, a cigányok ennek híján jóval kiszolgáltatottabbak, s félő, hogy a horvát közigazgatás visz- szaállta, és az ENSZ-csapatok kivonulása után pogrom áldozataivá válnak. Akik átjöttek Alsószentmártonba, azok már érzik a pogrom előszelét.- Egy ugrásra innen élnek az itteni cigányok rokonai a határ túloldalán - mondja Lankó József, alsószentmártoni katolikus pap. - Gyakran átjönnek, s elmondják, hogy félnek a megtorlástól. Aki igazán nagy disznó- ságokat csinált az feltehetően már odébbállt, de ebben a háborúban mindenki besározódott valamilyen szinten.- Mi várható?- Ha elkezdődik a bűnbakkeresés és bosszúállás, a cigányok menekülni fognak a zöld határ felé, amely Eperjestől Udvarig alá van aknázva, hiszen boldog boldogtalan telepített. S átjárási lehetőség természetesen a hor- vát-szerb határon sincs. Úgy gondolom, fel kell hívni a közvélemény figyelmét erre a veszélyre.- Legutóbb, amikor a horvátok megpróbáltak területeket visszafoglalni, Torjánc község szélső házáig eljutva kilenc embert megöltek, köztük cigányokat is - magyarázza Balázs Tibor, a beremendi határőr-kirendeltség őrnagya. - Különleges alakulat volt, berúgták a faluszéli ház ajtaját, s lőttek befelé, mindenkire, aki csak mozgott. Véleményem szerint nem mérlegelték, ki cigány, ki nem, mindenki áruló volt a szemükben, aki ott volt.- Lehetett látni cigányokat a túloldalon határőrizetben?-Határőrizetre osztottak be cigányokat, de albánokat és magyarokat is. Véleményem szerint nem csupán az ottmaradó cigányoknak van mitől tartaniuk, hanem a horvátoknak is, hiszen feltehetik nekik a kérdést, miért maradtak ott. Balázs Tibor elmondta, hogy az egész határszakasz alá van aknázva, illetve ahol nem, ott csak azért nem, mert amúgy is járhatatlan. Ahol ember átmehet, ott akna is van. Kós András az UNTAESZ (az ENSZ Átmeneti Adminisztrációja Kelet-Szlavóniában, Baranyában és Nyugat-Sze- rémségben) polgári politikai szervezetének munkatársa Pélmonostoron.- Az ENSZ feltehetően meghosszabbítja ittlétét, bár a katonai kontingens sorsa ma még bizonytalan. Jelenleg ötezer katona állomásozik Szlavóniában, ez az elképzelések szerint körülbelül ezer főre csökkenne.-Mikorra várható a horvát fegyveres ereik bejövetele?- Addig nem jönnek be, amíg az UNTAESZ itt tartózkodik, tehát a jövő év január 15-ig, ugyanis feltételezhetően addig hosszabbítják meg mandátumát. Utána pedig jelentős számú emberi jogi megfigyelő marad a térségben, bár természetesen nem állhatnak minden ház előtt.- Van esélye a pogromnak?- Reményeink szerint nincs, de nyilvánvaló, hogy lesznek atrocitások a cigánysággal és az itt élő szerbekkel szemben is, akik vagy nem tudnak vagy nem akarnak elmenni. A horvát államnak egyébként feladata, hogy lakást biztosítson azoknak, akik más házába költöztek. Hírcsatorna Szünetelő ügyfélfogadás. A Pécs Városi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és a Cigány Kisebbségi Ön- kormányzatok Baranya Megyei Szövetsége a Pécs, Mária utca 9. szám alatti irodájában az ügyfélfogadást július 1-től augusztus 15-ig szünetelteti. Történelmi verseny. A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata a kitelepítés 50. évfordulójára versenyt rendezett gimnazisták számára. A Magyar-Német Nyelvű Iskola- központ csapatai a 2. és a 3. helyezést értek el Englen- demé Hock Ibolya és Tóthné Lafferton Anna felkészítő tanárok segítségével. Az iskola tanulói egyéb versenyeken is kiváló eredményeket értek el. Fónai Fruzsina az országos német nyelvi versenyen lett első. 7-köznapi konfliktusok. A Horvát Színház az Anna Utcai Nyári Játékok keretén belül június 20-án bemutatta modem tánc-balett estjét. Papp Tímea 7-köznapi konfliktusok és Hajzer Gábor L- múlt című produkcióit. Az előadás 26-án, 27-én és 28- án is megtekinthető. CtQAíVV TANULOK. PCBASiXUAI PROfiRAMJA A OÚSit.iS :U&&VB £UVÍTtXK Cigány tanulók délutánja. Cigány tanulók pedagógiai programja címmel iskolák számára jól használható könyv jelent meg az 1-8. osztályok számára a délután hasznos eltöltése elősegítése érdekében a Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis kiadásában. A kiadvány, mely Orsós Ferenc munkája, gazdag bibliográfiát is tartalmaz. Bekerültek a kalendáriumba A pécsi Apáczai Nevelési Központ 1. sz. Általános Iskolájának német nemzetiségi tagozata eredményes tanévet tudhat maga mögött. A Kedvenc évszakom címmel meghirdetett pályázaton tizennégy tanuló munkáját találták kiemelkedőnek, s a fogalmazások és illusztrációk mind bekerültek a Deutscher Kalender-be. Varga Balázs 2. és 3. helyezést is elért a városi német versenyen, s bejutott az országos selejtezőbe, a megyei nemzetiségi népdaléneklési versenyen a Lenau Házban pedig az Angeli Mátyás-Kelemen Balázs duó első helyezést ért el. 360 gyerek vallja magát nemzetiséginek az iskola 838 tanulója közül, mondja Jávorfi Istvánná igazgató. 1979 óta működnek nemzetiségi iskolaként, s három évig dolgoztak programúkon, amely több száz oldalas munka. Most, hogy a város tervezte összevonásukat a 2. számú iskolával, összeomlani látszott minden. Pedig a törvényes feltételeknek megfeleltek, mondja az igazgatónő, 1-től 6-ig 21 helyett 23,73 az átlag osztálylétszám, 7-től 8-ig a 25 helyett 27,63. Túl ezen, iskolájuk speciális helyzetben van, hiszen a Nevelési Központ közös igazgatású intézmény, a tervezett összevonást csak a belső szervezeti szabályzat megváltoztatásával lehetett volna végrehajtani. A legutóbbi elképzelések szerint a nevelési központnak alternatív javaslatot kell kidolgoznia szerkezeti változások kialakítására. Németet és angolt tanulnak itt a gyerekek FOTÓ: LÄUFER L. Tejoltó galaj és kakaslépés DÉL-BARANYA Július 7-én ünnepük a szer- bek Szent Iván napját. Néhány dél-baranyai faluban ilyenkor koszorút helyeznek a házak homlokzatára. Július hatodika késő délutánján, az est beállta előtt kell a koszorút a ház homlokzatára elhelyezni, mondja Popovics István (képünkön). Fiatal lányok fonják a tejoltó galajból, egy kellemes illatú apró, sárga mezei virágból. A szokásnak két magyarázata is létezik. Az egyik szerint Rigómezőn így jelölték meg a szerbek házaikat, hogy a török ellen küzdő szerb harcosok tudják, melyik házban élnek honfitársaik. A másik szerint ekkor, a napéjegyenlőség éjszakáján érik be a búza, s ettől kezdve egy- egy kakaslépéssel rövidülnek a napok. A koszorú az összetartás, a védelem jelképe is, mely egész évben kint van a ház homlokzatán, a templomok kapuin, de kisebb változatait az istállók, csűrök, ólak tetejére dobálják, megvédendő a termést és az állatokat. Szent Iván napjára aztán lecserélik őket frissre, de a régi szemétre nem kerülhet, mert az szent dolog, csak égetni szabad. ♦ I k k >
