Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-24 / 171. szám

1997. június 24., kedd Háttér - Riport Dhnántúli Napló 9 Józan érvek mellé keserű ellenállás A pécsi iskolaösszevonások ügyében az érintettek körültekintő, felelős döntést várnak Nem tagadja azt senki, hogy bizonyos ésszerűsítés és a tartalé­kok mozgósítása időszerű volt már a pécsi iskolákban. A szü­lők, a pedagógusok szerint azonban az összevonások előkészí­tetlenek, néhol pedig egyenesen indokolatlanok. 1997. június 12. A pécsi közgyűlés közoktatási bizottságának előterjesztésére létszámleépítést és iskolaösz- szevonásokat jelent be dr. Új­vári Jenő és Papp Béla alpol­gármester, az oktatási bizottság elnöke, Troska Gyula, és dr. Kékes Ferenc szocialista frak­cióvezető. Az anyagban 24 ön- kormányzati intézményről van szó, ezek közül 16 általános is­kola, 5 kollégium és 3 szakkö­zépiskola illetve szakmunkás- képző. Ezen a napon este már meg­születik az Apáczai Nevelési Központ 1. számú Általános Is­kolájának levele, akiket a 2. számú iskolával akarnak össze­vonni. Ebben az iskolában 1-6 évfolyamon a törvényben előírt 21 fős létszámhoz képest 23,73 az átlag, a 7-8 évfolyamon a törvényi 25-höz képest 27,63. 838 gyermek jár ide, köztük német nemzetiségi diákok. Úgy látják, az összevonás gazdásági hasznot nem hoz, viszont rend­kívüli pedagógiai kárt okozna. Június 12-én a Hevesy György Műszaki Szakközépis­kola igazgatója, Ronczyk Tibor és PDSZ alapszervezete egyez­tetett véleményt közöl. Az in­tézménytől a kollégiumot vá­lasztaná le az előterjesztés. A Puskin téri épületben műhe­lyek, öltözők, raktárak, oktató­termek, pályák vannak, s a tor­naterem, mely 515 tanuló test- nevelési óráit biztosítja. 1993 óta 120 milliós felújítást végez­tek itt, melyhez az intézmény 10 millióval járult hozzá. A kol­légium és az iskola működése együttesen gazdaságos. Június 13. Szomorú nap ez Istenkúton, de egyben zaklatott indulatok is fűtik a szülőket. Az iskola év­záróján arról nyilatkoznak, hogy a városrész leszakadását kezdeményezik. Az Istenkúti Általános Művelődési Közpon­tot a Rácvárosi Általános Isko­lával vonják össze. Istenkúton, melynek beiskolázási körzeté­ben Takács Mihály igazgató szerint 9 ezren élnek, csak az alsó tagozat marad. 13-ai keltezéssel az ANK 2. számú általános iskolája is el­küldi levelét a képviselőkhöz. Fogaras Csaba igazgató és dr. Huzik Veronika, az iskolaszék elnöke úgy látja:- Érthetetlen, hogy olyan in­tézkedést akarnak a Nevelési Központ vezetőségével végre­hajtatni, amely intézményünk megnyitásától kezdve megvaló­sult. Az ANK eddig is belső in­tézkedésekkel módosította te­reinek jiinkcióját úgy, hogy megfeleljen az igényeknek. A 2-es iskolába 617 gyermek jár. A kettő egyesülésével közel 1500 diákot befogadó mamut­intézmény jönne létre, gépies, személytelen oktatással. A két iskola önálló arculata meg­semmisülne. Az összevonással létrejövő megtakarítás elenyé­sző. Az e napon kelt levelében, melyet az önkormányzat iroda­vezetőjének írt a Dolgozók Ál­talános Iskolájának nevelőtes­tülete nevében a PDSZ bizalmi, Borsayné Lengyel Erika, kese­rűen fogalmazza meg:- Teljes mértékben azt érez­zük, hogy az alsófokú felnőttok­tatást lesöpörték az oktatás színpadáról! Az iskola, bár szakmai szempontból szerencsétlennek tartja, már elfogadta a közgyű­lés márciusi határozatát, mely szerint a Pécsszabolcsi Általá­nos Iskola és Speciális Szakis­kolába költöznek. Az igent azonban az akkori előterjesz­tésre, s nem a mostanira mond­ták ki. Az eseményekre gyorsan re­agálva tart sajtótájékoztatót a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is. Álláspontjuk szerint az összevonásban érin­tett intézményekben csupán egy-két álláshely, illetve né­hány vezetői pótlék takarítható meg mindössze. Félő, hogy azokba az iskolákba, melyek tagintézménnyé válnak, a szü­lők nem Íratják be a gyerekei­ket, így előbb-utóbb 6 intéz­mény zárná be kapuit. Nagy Er­zsébet elmondja, nem akarnak botrányt, de ha a június 26-ai közgyűlésen kedvezőtlen dön­tés születik, az utcán is de­monstrálni fognak. Addig is a városban 5 helyen aláírásgyűjtő pontokat állítanak fel. Június 17. Megszólal a Pedagógusok Szakszervezete is. Kalauz Já­nosáé általános iskolai titkár hosszasan egyeztet az érintet­tekkel, majd megállapítják, hogy ha már takarékosságról van szó, akkor at érintse többek között a polgármesteri hivatal 10+5 százalékos cél tartalékát, s a köztisztviselők béren kívüli juttatásainak rendezését is. A mostani átszervezésről szólva elmondják:- Kényszerhelyzetben szüle­tett, de rendszerszemlélettel rendelkező megoldásnak ítéljük meg, mely először próbál meg kísérletet tenni arra, hogy az alsó és középfokú oktatást egy­séges egésznek tekintse. Fontosnak tartják, hogy az intézmények sorsa ne a költ­ségvetés pillanatnyi állapotá­nak legyen kiszolgáltatva, hogy szakmai és gazdasági stabili­tást, biztonságérzetet teremt­sen. A szervezet nagy hang­súlyt fektetett arra, hogy mi lesz az iskolákból elküldött pe­dagógusokkal. Sajtótájékoztatót tartanak az Egyetem utcai iskolában is, ahol kifejti aggodalmát és el­lenvéleményét a szabolcsi, a pécsbányatelepi, a kertvárosi, az Egyetem utcai iskola, s mel­lettük az 506. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet, akiket a Pollack Építőipari Szakközép- iskolához csatolnának. Az Egyetem utcai intéz­ményt az Ágoston térivel együtt a Felsővámház utcaihoz csatolnák, a pécsbányaiakat a Bártfa utcához, a kertvárosi is­kolát pedig a Berek utcaihoz. A szabolcsiak és a meszesiek a fehérhegyi iskolához kerülné­nek. Június 18. Családias, emberméretű is­koláját siratja a kertvárosi is­kola. Az iskolaszék leszögezi: 93 százalékos kihasználtsággal működnek, az iskolában több nyelv oktatása folyik, s már az étkezést is megoldották saját erőből. A környék ragaszkodik az iskolához, melyben a keze munkája is benne van. Dr. Kékes Ferenc, Kerényi János független képviselő, Spo- lár János irodavezető és Traj Ferenc képviselő vesz részt azon a fórumon, melyet e na­pon tartanak a Meszesi Általá­nos Iskolában. A 130 szülő arra keresi a feleletet, milyen szem­pontok számítottak az iskola­összevonásoknál, mi lesz a kis- létszámú felzárkóztató osztá­lyokkal, mi a haszna az egész­nek, megmarad-e az iskola, mint létesítmény. A válaszok visszatérő motívuma az ön- kormányzat tragikus anyagi helyzete. Jedlicska János igaz­gató viszont elmondta:- Mi csak az önállóságunkat akarjuk megtartani. Adják meg nekünk az esélyegyenlőséget, folytathassuk megkezdett prog­ramjainkat. Nem fogunk transzparenseket hordozni, az elvégzett munkánkkal szeret­nénk bizonyítani, hogy jól dol­goztunk. Június 20. Egyeztető megbeszélést tar­tanak a városházán, melyen az iskolák megfogalmazzák, hogy az összevonások után létrejövő intézmények egyenlő felek tár­sulását jelentsék. Este a kertvárosi általános iskolában tartanak lakossági fó­rumot. A városrészben majd másfélezer szülő tiltakozik alá­írásával a tervezett összevonás ellen. Kérdések és válaszok Az elmúlt másfél hét során számos kérdés felmerült az érintettekben. Például az, miért nincs még csak nyoma sem a mostani összevonásoknak a vá­ros közoktatás-fejlesztési kon­cepciójában? Végeztek-e kör­nyezettanulmányt az illetéke­sek az iskolákban? Mi indo­kolta, hogy melyik intézmény legyen tagintézmény és melyik nem? Vajon a kifárasztásos módszer, s az év végére időzí­tett bejelentés mennyire etikus? Miért nincsenek egyértelmű számok a várható megtakarítá­sokról? Hogyan készültek fel az illetékesek a konfliktushely­zet kezelésére? A válaszokban elhangzik, hogy iskolabezárásokról nincs szó. Az esetlegesen elsorvadó iskolákról az a vélemény, hogy egy igazán belevaló program­mal ez a veszély elkerülhető. A félelmekre és aggodalmakra jó válasz, hogy úgyis a jövő dönt, azt meg előre látni nem lehet. Az előterjesztő közoktatási bizottság időközben, ahogyan azt mai számunkban olvashat­ják is, az ellenérvek nyomására néhány változtatást hajtott végre a tervezeten. A szülők aggodalma, keserű­sége persze érthető, hiszen jo­gosan kívánják a legjobb okta­tást gyermeküknek. Ezért akar­nak felelős döntést. Hodnik Ildikó Gy. Színes világ Száműzött mobiltelefo­nok. Tervek szerint a jövő­ben biztonsági okokból tör­vény tiltja majd a mobiltele­fonok és laptopok használa­tát a német repülőgépek fe­délzetén. A jogszabály meg­sértőire akár kétéves bör­tönbüntetés vagy jelentős pénzbírság várna. Erről dön­tött nemrégiben a német szövetségi kabinet, a légi­közlekedést szabályozó ter­vezet módosításával kapcso­latban. A mobiltelefon vagy a laptop használata ugyan eddig is tilos volt a repülőút alatt, mivel ezen készülékek működtetése zavarhatja a fedélzeti elektronikát, a ren­delkezés megszegőire azon­ban semmiféle büntetés nem várt. A veszélyes tárgyak listájára egyébként felkerül­nének a hordozható CD-le- játszók és a kazettás mag­nók is, ezek használatát is jelentősen korlátoznák. A német férfiak és a ste­rilizálás. A német férfiak egyre többen választják a fogamzásgátlásnak azt a módját, hogy elköttetik on­dóvezetéküket. A sterilizá­lás mellett döntő férfiak 1995-ben kétszer annyian - több, mint 48 ezren voltak mint tíz évvel ezelőtt - írja a Spiegel melléklete. Össze­hasonlításképp: az Egyesült Államokban évente félmil­lióan sterilizáltatják magu­kat. A magukat sterilizáltató férfiak főként 35 éven felüli családapák, akik számára már véget ért a családterve­zés. Bár a beavatkozás csak nagyon ritkán visszafordít­ható, a magukat alávető fér­fiaknál ritkán okoz lelki problémát - írja a magazin. Fogsort lopott a kakadu. Egy kakadu ellopta egy kölni úr műfogsorát, s elre­pült vele. A madár ugyan visszatért gazdájához - a meglopott 50 éves férfi élet­társához - de a fogsort nem hozta meg. A hivatalos köz­lemény szerint a hatósági közeg sem tudta jobb belá­tásra, de még csak szóra bírni sem a tolvaj madarat. Az esetre úgy derült fény, hogy a rendőr egy másik ügyben csengetett be a ka­kadu tulajdonosának ajta­ján. Belülről egy férfi azt kiabálta: Gyűlöllek! - majd egy fogatlan úr nyitott ajtót. A rendőr láttán magyaráz­kodni kezdett, miszerint a kedves üdvözlés nem a hi­vatalos közegnek szólt, ha­nem az élettárs kakadujá­nak, amely egy 1500 márkát érő „harmadik” fogsorral állt - illetve repült - odább. Istenkúton csak az alsó tagozat marad fotók: Müller a Az Egyetem utcai intézményt (felvételünkön) az Ágoston té­rivel együtt a Felsővámház utcaihoz csatolják Szaporodnak a jelek Elet a Marson Eddig csak egyetlen bolygót ismertünk, amelyen élet van. így hívják: Föld. Csakhogy a tudósok jelentős része vallja, hogy az oxigén nélkül, vulkáni környezetben élő szervezetek, az ún. anaerob baktériumok máshol is előfordulhatnak. Nem zárható ki, hogy a mi nap­rendszerünkben is lehetséges az élet valamely hasonló formá­ciója, sőt ennek jelei egyre sza­porodnak. Nem kevés hasonla­tosság van ugyanis a földi krá­terek és a tengerek mélye, va­lamint a Marson uralkodó vi­szonyok között. A Marson például egyre több jel utal víz jelenlétére, vulká­nokban sincs hiány ezen a bolygón. Ezek, az archeának nevezett anaerob baktériumok mintegy három milliárd évvel ezelőtt fejlődhettek ki, sokak szerint ezek voltak az első élő­lények bolygónkon. Á Nobel-díjas Thomas Gold még ennél is tovább megy. Sze­rinte az élethez szükséges egyéb adalékanyagok, például a szénvegyületek, szinte minde­nütt megtalálhatók a naprend­szerben. Ennek legnevezete­sebb bizonyítéka az a meteorit­darab volt, amely a Marsról ke­rült a Földre, s amelyben szer- vesanyagnyomokat véltek ki­mutatni. Ez a kérdés még nem dőlt el véglegesen. Továbbra is vitatott, hogy valóban az élet marsi jelenlétére következtethe­tünk-e a leletből, vagy egysze­rűen földi szennyeződés került a Marsról jött meteoritba. Európa a polgár felé megy A negyven országot tömörítő Európa Tanács egyik csúcs­szerve a helyi és regionális közhatóságok kongresszusa. Három éve működő két kama­rájának egyikében, a regioná­lisban a Magyarországot kép­viselő két megyei tisztségvi­selő közül az egyik dr. Kuru- csai Csaba, Baranya Megye Önkormányzatának alelnöke. Az ET 1985-ben fogadta el a Helyi Önkormányzatok Euró­pai Chartáját, az új kelet-euró­pai demokráciákban ennek fi­gyelembe vételével készültek el az önkormányzati törvé­nyek. Az ET az évtized elejétől foglalkozik a regionális charta megalkotásának szükségessé­gével. Hiányzik ugyanis a közvetlenül a kormányzati szféra alatti, polgárokhoz kö­zelítő középszint. A chartát előkészítő bizottság a közel­múltban végzett feladatával, külső szakértőként részt vett a munkában dr. Kurucsai is. Ez év április 27-én elkészült a végleges változat, amelyet jú­nius első hetében tárgyalt Strasbourgban IV. ülésszakán az ET regionális kamarája.- Óriási lépés ez az európai középszintű igazgatás felé - tájékoztatta lapunkat dr. Ku­rucsai Csaba. - A lényeg: kö­zelíteni kell a polgárokhoz, s a középszint valóban közelebb van hozzájuk, mint a kormány. A Regionális Chartának egyébként is alapelve, hogy se a települési szint autonómiájá­nak ellenére, se a kormányzati szféra hatékonysága rovására valósuljon meg a különböző régiók közötti kiegyensúlyo­zott fejlődés. A chartát várhatóan az ET parlamentáris közgyűlése a szervezet munkájában részt vevő országok állam- és kor­mányfőinek októberi, stras- bourgi ülése után .fogadja el. Vannak természetesen az alá­író országok felé elvárások. Többek között az is, hogy a régiókat az európai közigazga­tásban betöltött szerepük és a chartában megfogalmazottak figyelembe vételével kell sze­repeltetni az Alkotmányban. Az utóbbiban pedig az is felté­tel, hogy saját bevétellel kell rendelkezniük függetlenségük érdekében, s e bevételekkel szabadon rendelkeznek.- Ez azonban nem jelenti azt - hallottuk dr. Kurucsaitól -, hogy megjelenhetnek az úgynevezett megyei adók. Egyszerűen a mai „adótömeg” átstruktúrálódását igényli, az adók áramlási irányának meg­változtatását. Azaz, nem kell az adóbevételek döntő többsé­gének „fölfelé” menniük. Arra a kérdésünkre, hogy mennyi ideje van Magyaror­szágnak a régiók szerepe al­kotmányos rögzítésére, az ön- kormányzat alelnöke el­mondta, hogy maga a charta nem több, mint 10 évet határoz meg. Erre - tette hozzá - az egy évtized egyébként elég is kell hogy legyen. M. A. » % < i

Next

/
Oldalképek
Tartalom