Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-21 / 168. szám
1997. június 21., szombat Kultúra - Művelődés Dünántúli Napló 7 Meghívás a püspöktől Néhány évtizede még valóságos kórusmozgalom jellemezte az országot, egymás után jöttek létre a csoportok. Aztán elmúltak a fényes idők, a karok legtöbbje felbomlott, újak pedig nem születtek. Azaz mintha az utóbbi években - igaz, jóval kisebb létszámban - megint szükségét éreznék az emberek, hogy ebben a formában énekeljék ki érzéseiket. A Görcsönyi Népdalkórus is az újsütetűek közé tartozik, négy éve hozták létre helybéli lányok, asz- szonyok. - Igazán vegyes ösz- szetételű a csapat - mondta el Madari Antalné, a kórus vezetője - pedagógust épp úgy találni köztük mint takarítónőt. Ami közös bennük, az az éneklés szeretete. Vannak, akik csak a próbákra járnak, hogy dalolhassanak. A faluból, bár fellépési lehetőség azon kívül is lenne, csak nehezen tudnak kimozdulni. A helyi önkormányzat, téesz, vállalkozók alkalmilag támogatják őket, a magas útiköltségek miatt azonban sokszor kell otthon maradniuk. Egy-egy meghívásnak persze nem lehet nem eleget tenni! A kórus már régóta szerette volna egy erdélyi kisközség népdalosaival felvenni a kapcsolatot. Több helyre fordultak az ügyben, legutóbb próba szerencse alapon Tőkés László református püspöknek írtak, hogy segítsen. A meleg hangú válasz hamarosan megérkezett, s vele egy meghívó is, amelyben a Bihardiószegi Népdaltalálkozóra invitálja a görcsö- nyieket. A kórus a jövő hét végén indul a rendezvényre. A három nap alatt biztosan jut arra is idő, hogy a remélt és nagyon várt kóruskapcsolat megszülessen. V. G. Dénes Gizella emlékezete Dénes (Deutsch) Gizella száz éve, 1897. június 25-én született Ócsárdon, apja tanító volt, akit 1910-ben a komlói bányatelepen igazgatóvá neveztek ki. Első novelláját 18 évesen írta, 21 éves korában határozta el, hogy egyik művét újsághoz juttatja el. Első novellája Hercegkisasszony címen a Dunántúl hasábjain jelent meg, első kisregényét, a Kökényvirág-ot 1919-ben kezdték közölni a pécsi lapnál. A Pécsi Est-nél 1923-ban kapott állást, egy év múltán ismeretségbe került Faluhelyi jogász-professzor családjával, így Pécsre költözött. Tizenegy történelmi regény, húsz regény, nyolc ifjúsági regény, négy elbeszéléskötet látott tollából napvilágot. Háromszáznál több elbeszélés, tanulmány, kritika, cikk, riport tette teljessé életművét, mintegy húszezer könyvoldalon. Tagja volt a Janus Pannonius Társaságnak, megkapta a Zichy Nándor díjat, országszerte elismert íróvá vált. Műveinek népszerűsége a Pécsett, 1975. november 24-én bekövetkezett halála után is töretlen. Születésének 100. évfordulójához közeledve, június 22-én, vasárnap délelőtt fél 10-kor a Janus Pannonius Társaság és a városvédő egyesület megkoszorúzza a sírját, majd fél 11-kor a Belvárosi templomban emlékmise kezdődik, melyet Kele Pál apát-plébános celebrál, és amely előtt Fekete László méltatja Dénes Gizella életútját. Dr. Vargha Dezső A siklósi alkotótelepet nyaranta magyar és külföldi művészek népesítik be fotó: Müller a. Válaszúton az alkotótelep Júliustól várhatóan közhasznú társaságként fog működni a nagy múltú Baranyai Alkotótelepek, amely a siklósi kerámiaműhely és a villányi szobrász szimpóziumok révén nemzetközi hírű, s amelynek a hírnevét 1991 óta a JPTE Képzőművészeti Mesteriskolája csak tovább öregbíti. Felvetődik, hogy a Baranya Megyei Önkormányzat hogyan képzeli el jövőjét, az ország talán legjelentősebb művésztelepe nem veszíti-e el a vonzását? Másfelől az ott dolgozók attól tartanak, hogy többségüket július 1-jével elbocsátják. A kérdésekkel dr. Hargitai Jánost, a megyei közgyűlés alel- nökét és Komor Istvánt, az alkotótelepek igazgatóját kerestük meg. Egy kész ciklusprogram részéről, másfél éve halogatott döntésről van szó - tájékoztat a közgyűlés alelnöke - annak a vizsgálatáról, hogy a nem kötelező feladatot ellátó intézmény hogyan mozdítható el a piac felé. Például a Pro Pannónia már alapítványi formában működik, és az alkotótelep esetében is végre meg kellene érteni, hogy a művész sem támogatható úgy, mint régen: azaz a megye, az állam teremtsen munkájához feltételeket. A kht.-vé válás jegyében folynak a tárgyalások a megyén, a Pécsi Önkormányzatnál, Siklóson, és egyezkednek a Janus Pannonius Tudományegyetemmel is, amely az ottani mesteriskolájában képzőművészeti doktoran- dusz képzést is folytat. A közgyűlés a „kht” formára szavaz, vagyis a művészeknek is meg kell mérődniük a piacon ahhoz, hogy az alkotótelep talpon maradjon, vonzerőt gyakoroljon. Viszont a támogatást konkrét szerződéssel teszik kiszámíthatóvá. Ez most évi 10 millió forint, és a telepben megtestesülő vagyon is a közhasznú társaság rendelkezésére áll. Az átalakulás a megyei intézményi forma, s így a dolgozók közalkalmazotti státusának megszűnésével jár, közös megegyezéssel vagy felmondással és végkielégítéssel. Az új kht. a saját hatáskörében dönt, hogy kikkel köt ismét szerződést - elvileg valamennyiükkel megkötheti. Komor István azt mondja, a telep, amelynek a léte a mester- iskola révén az egyetem számára sem közömbös, s ahol Budapest után elsőként képezhetnek doktorandusz-művésze- ket, eddig a megyétől kapta a legtöbb segítséget. Az „ugrás” így is kockázatos. Két út közül választhattak; vagy a meglévő helyzet ellehetetleníti őket, vagy program készül a „kht” működésére, a piaci igények kielégítésére. Az utóbbi mellett döntöttek, de a kht.-nak a programszervezésen - szimpóziumok, iskolaturizmus, szabad akadémiák, művészeti kivitelezés piaca - túl a működtetés feltételeit - a fenntartás, ellátás - is meg kell teremtenie. Stratégiai elv az oktatás bevonása, és a tapasztalat szerint ahhoz, hogy a műhelyek egész évben továbbra is igénybe vehetők legyenek, a jelenlegi létszámra szükség van. B. R. Egy társasági lap a pécsi polgárnak Korzó a neve annak az új pécsi újságnak, mely „Pécsi Társasági Folyóirat” alcímmel jelent meg az árusoknál. A nyáron kéthavonta megjelenő lap első számát a polgármester köszöntötte. A lap témái között érdekes emberekről, művészekről készült portrék, filmről, zenéről, könyvről, kiállításról szóló írások kaptak helyet, a pécsi társasági élet eseményeiről szóló körképek, s olyan különlegességek, mint a társasági összejövetelek etikettje, vagy a világvégéről kitalált jóslatok. A lap felelős kiadója, Varga Rita és a felelős szerkesztő, Zulud Dalma egy baráti beszélgetés alkalmával találták ki az újság ötletét.-A Ludas egyéves bekötött példányait olvasgattuk, s egy helyütt arcfelvarrásról volt szó- emlékezik vissza Zalud Dalma. - Akkor gondoltunk rá először, hogy milyen jó lenne egy társasági lap, melyben ha nem is ilyesmiről, de híres, ismert személyiségekről olvashatnának az emberek. Ez a lap a pécsiekről s a polgári életről szól a pécsieknek. A 3000 példányban megjelenő lap a tervek szerint hirdetésekből és szponzorok segítségével él meg. H. I. Gy. Hírcsatorna Olasz-magyar kapcsolatok. A pécsi kéttannyelvű Kodály Zoltán Gimnáziumban ma zárulnak olasz nyelvből az érettségi vizsgák. A diákok most első alkalommal Rómából érkezett vizsgabiztos jelenlétében Olaszországra vonatkozó ismereteikről is számot adnak. Az új érettségi az államközi szerződés szerint felvételre jogosít olasz egyetemekre is. Babakiállítás. A Nevelők Háza galériájában június 21-én szombaton 11 órakor Christine Dániel babagyűjteményéből nyílik tárlat. A hazánkból elszármazott Darmstadtban élő gyűjtő és babakészítő a különböző tájegységek magyar népviseletébe öltöztetett babáit állítja ki, egy-egy népi szokást, mesét jelenetté, dramaturgiai pillanatképekké formálva. A tárlaton Burján István, a Janus Pannonius Múzeum néprajzkutatója mond bevezetőt, majd a babakészítő beszél munkáiról. Bocz művel az Ernst Múzeumban. Tegnap Budapesten a Műcsarnok Emst Múzeumában a „Nol Csoport 1969-71” címmel nyílt kiállítás tizenhat neves, nemzetközileg is elismert hazai képzőművész, köztük a Hosszúhetényben élő Bocz Gyula szobrászművész munkáiból. A filmvetítéssel kísért tárlat július 27- éig látogatható. Sétatér. A napokban megjelent a „Sétatér” transzkulturális folyóirat második száma. A Sétatér alapítvány kiadásában negyedévente piacra kerülő pécsi irodalmi folyóiratot Vadas Gyula szerkeszti. A verseket, novellákat és tanulmányokat tartalmazó kiadvány a város több pontján, elsők közt a Felemás Ajándékboltban, az Elefántos udvari Fotóstúdióban valamint a Széchenyi, Kossuth és Kórház téri újságos standokon kapható. Elismerés. Izrael állam megalakulásának 50. és Jeruzsálem város születésének 3000 éves évfordulója alkalmából Jeruzsálem polgármestere az izraeli kultúra, művészet és történelem megismertetése érdekében kifejtett munkájukért dr. Páva Zsoltnak, Pécs város polgármesterének és Molnár G. Juditnak, a pécsi Művészetek Háza igazgatójának elismerő oklevelet ajándékozott. (w) Negyven év a Nagy Lajosban Ivasivka Mátyás negyven éve tanít a pécsi Nagy Lajos Gimnáziumban. Sőt 1951-ben itt is érettségizett.- Hogyan tartott ki negyven éven keresztül egy helyen? - kérdeztem a zenetanártól.- Szerencsém volt, mert nem voltak szélsőségesek az iskola igazgatói. Nagy hálával gondolok ezért vissza Dobay Józsefre és Kelenfi Elemérre, akik teret adtak törekvéseimnek. A tantestület erős és igényes volt, az idejáró diákokkal pedig nagyon jól lehetett együtt dolgozni. A ciszterci rend gimnáziuma idén 310 éves. Fennállása óta csak egy tanár dolgozott benne negyven évnél tovább. Buzássy Abel negyvenegy évig tanított itt a századfordulón.- A mai fiatalokat elsősorban a könnyűzene érdekli. Fel tudja venni ezzel a versenyt a zenetörténetet tanító zenetanár?- Én nem szeretem a különbségtételt a komoly- és a könnyűzene között. Szerintem csak értékes és értéktelen zene van. A Beatles számai, Szörényi Levente dalai máig is népszerűek, tehát biztos, hogy kiállták az idő próbáját. Ezek értékes zenék. Emiatt a tananyagba beveszem a rock és jazz jeles képviselőit is. Az a fontos, hogy a fiatalok az értékes zene felé vonzódjanak. A legnagyobb öröm számomra a koncertek nézőközönsége között olyan volt tanítványokat látni, akikről tudom, hogy nem jártak zeneiskolába.-Hány diákot taníthatott a negyven év alatt?-Ezt nem számoltam ki, de biztosan több tízezret. Ugyanis nemcsak a Nagy Lajosban tanítottam. 1957-től 1990-ig a pécsi Janus Pannonius Gimnáziumnak voltam a vendégtanára, ahol 1963-tól 1975-ig a zenei tagozatot vezettem. Két kórusom és egy vonós zenekarom működött itt. A Nagy Lajosban a mai napig is két zenekarom van és három énekkarom.- További tervei?-Túljutottam a nyugdíjkorhatáron, de nem kívánok visz- szavonulni. Örülök, hogy Keszthelyen újjáéledtek a Helikoni Játékok. Kórusaimmal oda készülök. A Ciszterci Diákszövetség női kórusával pedig külföldi utakat tervezünk. 1988 óta a cserkészmozgalomban tevékenykedem, a Magyar Cserkészszövetségnek vagyok a zenei vezetője. Van tehát bőven tennivalóm. U. G. Pécsi kulturális nyár ’97 Programok A-tól Z-ig A Pécsi Kulturális Központ Információs Irodájának ösz- szeállításában tizenkét sűrűn teleírt oldalra rúg az a programtervezet, mely felsorolja mindazokat a kulturális eseményeket, amik augusztus 31-éig kerülnek megrendezésre a városban. A sor kezdődik mindjárt a mai nappal, mikor is a Zene Ünnepén 16 órától a Színház téren, a Hild-udvarban és a Sétatéren váltják egymást a legkülönbözőbb műfajú együttesek. A nyár folyamán minden vasárnap lesz térzene a Színház téren este 6 órakor, egy-egy baranyai fúvószenekar lép majd fel. A Nyári Zenei Esték sorozatban hallható lesz Somogyvári Tímea Zita dalestje, több alkalommal szerepel a barokk-est, augusztus 2-án operagálát tartanak pécsi művészekkel. A 7. Nemzetközi Zenei Fesztivál június 28-ig tart. A Pécsi Komédium július 17-én nyit a Hírnév (Fame) című musicallel. A Magyar Jazz Ünnepére július 25-27. között kerül sor a Tettyei színpadon. A Nemzetközi Néptáncfesztivált július 3-6. között tartják a Káptalan utcai szabadtéri színpadon, míg a Pécsi Bazilikában július 18- tól minden pénteken este orgonakoncertet hallhatnak majd. Különböző helyszíneken a nyár során fellép még Gregor József, Vári Éva, Usz- tics Mátyás is. M. K.
