Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-20 / 167. szám

1997. június 20., péntek Hazai Tükör Dünántúli Napló 3 Mérik a jövedelmek alakulását Horn nem érti az SZDSZ ellenkezését Nincs szó arról, hogy az ön­kormányzatoknak jövőre szánt költségvetési pénzből 4,5 milliárd forintot csoporto­sítanak át a vatikáni szerző­désből adódó kötelezettségek teljesítésére. Ezt a miniszter- elnök a Napkelte című tévé­műsorban mondta el tegnap, a belügyminiszter szerdai be­jelentésére reagálva. A kormányfő utalt arra, hogy a jövő évi költségvetéssel kap­csolatban nemhogy végleges döntés nincs, de még az irány­elvek sem készültek el. Érthetetlen fenntartások A vatikáni szerződés kap­csán a kormányfő úgy fogal­mazott: ugyanarról van szó, mint más területeken: rendbe kell tenni az ország dolgait. Az esélyegyenlőséget szeretnék megteremteni az egyházi isko­lák számára. A miniszterelnök kifejtette: nem érti, hogy az SZDSZ miért ellenzi a megállapodás aláírá­sát. Az ügyben tudniillik egy­hangú döntés született a kor­mány május 15-i ülésén, a koa­líciós partner végig részt vett az előkészítésben, s nem kezde­ményezte a Koalíciós Egyez­tető Tanács összehívását. Rövidlátó politikának ne­vezte Horn Gyula a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a kor­mány a választásokig hátralévő egy évben már ne hozzon a kö­vetkező időszakra kiható dön­téseket. Nem tudja értelmezni a kor­mányfő a nemzeti védelmi charta létrehozására tett fide- szes indítványt sem. Mint fo­galmazott: immár a döntés kü­szöbén állunk, inkább azt kel­lene közösen felmérni, hogy a NATO-ba való belépés milyen kötelezettségekkel jár az ország számára. Horn Gyula elmondta, sze­retné, ha tovább erősödne, sőt politikai szintre emelkedne az érdekegyeztetés folyamata. Figyelik a folyamatokat Az Érdekegyeztető Tanács jövő keddi ülésével kapcsolat­ban beszámolt arról: a bérfo­lyamatok 1997-es alakulását tekintik át, és megvizsgálják, hogy mire kell fölkészülni az árak és a bérek alakulását ille­tően 1998-ban. A kormány azt szeretné el­érni, hogy ne szaladjanak el túlzottan a jövedelmek, mert az veszélyeztetné a gazdaság ez idáig sok áldozattal már megte­remtett stabilitását. Önkormányzati gazdálkodás - szépséghibákkal Elkótyavetyélt ingatlanok Az önkormányzatok nagy ré­szének anyagi gondja hozzá nem értésből fakad. Ugyan­akkor az is tény, hogy a pénz­ügyi gazdálkodásukra vonat­kozó szabályok helyenként nem egyértelműek, s több vo­natkozásban az is tisztázat­lan, hogy miért felel a helyi önkormányzat, s miért annak fölöttes szerve. Mindezt az Állami Számvevő- szék szakemberei szűrték le el­lenőrzéseik tapasztalataiból. Sok gond forrása, hogy hiányo­sak és tartalmukban sem kifo­gástalanok az önkormányzati szabályzatok, a gazdálkodás fo­lyamataira, a pénzkezelésre, a selejtezésre, a leltározásra vo­natkozó előírások. Jó irányú változást jelez, hogy ez év elején már 559 ön- kormányzat vette igénybe kü­lönböző könyvvizsgáló szerve­zetek segítségét. De ez - kivált a kistelepüléseken - nem pó­tolhatja a rendszeres, folyama­tos felügyeleti és a belső ellen­őrzést. Ezért a számvevőszék indítványozza, hogy a kormány kezdeményezze az ezer fő alatti községekben az úgynevezett ön- kormányzati közkönyvelő-iro- dák létrehozását. Ezek fel­ügyelnék a gazdálkodást a ter­vezéstől a könyvelésen át egé­szen a beszámolásig. Nem túl szívderítő az ön- kormányzatok lakásgazdálko­dásáról kirajzolódó kép sem. Ahogy a számvevőszéki jelen­tés megállapítja: az ingatlanva­gyon értékesítése során a tény­leges eladási ár és a forgalmi ér­ték közötti jelentős különbség következtében nagy értékű, mintegy 70 százalékos vagyon­vesztés következett be. Ráadásul az elidegenítésből származó bevételeket nagyban csökken­tették a magas költségek, ame­lyeket az eladást lebonyolító cégek számítottak fel. Ezek mértéke számos esetben meg­haladta a 20-30 százalékot. Önkormányzati feladat töb­bek között a fogorvosi ellátás. S bár az erre fordítható anyagi keretek korlátozottak, az ellen­őrök sok helyütt tapasztaltak egyidejűleg szűkmarkúságot is, túlfinanszírozást is. Míg 1995- ben az egy fogorvosi szolgá­latra jutó támogatás havi ösz- szege 85 ezer forint volt, tavaly ez az összeg már 162 ezer fo­rintra nőtt. Az ellátás színvo­nala azonban korántsem áll egyenes arányban a tényleges ráfordításokkal. Július 1-jétől megszűnik a vámpótlék, készülőben 57 új törvény Jövőre megelőzik a bérek az árakat A keresetek, az első negyedévi adatok alapján, az idén várha­tóan átlag körülbelül 20 százalékkal emelkednek. Jövőre a tervek szerint a jövedelmek 1 százalékkal haladják majd meg az infláció mértékét - hangzott el tegnap a kormány ülé­sét követő szokásos tájékoztatón. Mint Kiss Elemér miniszterel­nökségi államtitkár elmondta, a kabinet behatóan mérlegelte az 1997-es és 1998-as kerese­tek várható alakulását. Az első negyedévben a versenyszférá­ban a korábbinál bruttó 23, a költségvetési szférában csak­nem 32 százalékkal volt több a borítékban. A „nagy ugrást” követően azonban a későbbi­ekben minden bizonnyal mér­séklődik a növekedés üteme. Az Érdekegyeztető Tanács bértárgyalásain a kormány jö­vőre 14,5 százalékos átlagos bérnövekedést javasol, 16 szá­zalékos felső határral. Kiss Elemér emlékeztetett arra, hogy ’98-ra a kabinet 13,5 százalékos inflációval számol, tehát az ár-bér versenyben végre az utóbbi kerül az élre . A kormány tegnap megerő­sítette: eredeti kötelezettség­vállalásának megfelelően jú­lius elsejével megszűnik az 1995 márciusában bevezetett, s jelenleg már csak 3 százalé­kos vámpótlék. Elfogadta a testület a máso­dik félévi törvényalkotási programjavaslatot, amely 57 előterjesztést tartalmaz. A nagy számú fontos jogszabály között is talán a legfontosabb az állami és a társadalombiz­tosítási költségvetés, valamint az ezek megalapozásához szükséges több adótörvény. Hangsúlyos része a program­nak a termőföldre, az ingatlan­nyilvántartásra és a borterme­lésre vonatkozó törvény is. Rendelet született a magán- szálláshelyek - a fizetőven­déglátás és a falusi szállásadás - üzletszerű hasznosításának feltételeiről. A jövőben csak az adhat ki szobát hazai és kül­földi vendégeknek, aki a felté­telek igazolása után nyilván­tartásba veteti tevékenységét a jegyzőnél. - bor Ma írják alá hazánk és a Szentszék közötti megállapodást Szektorsemleges lesz a támogatás Nyolc hónapos tárgyalássorozat végére kerül pont azzal, hogy a Vatikánban ma aláírják a hazánk és a Szentszék kö­zötti megállapodást. Az egyezmény biztosítja a katolikus egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységé­nek anyagi alapjait, és rendez néhány más - eddig nyitott - vagyoni természetű kérdést. A jövőben az egyház közszol­gálati tevékenységeinek - pél­dául az egyházi iskolák, egye­temek, szeretetotthonok - fi­nanszírozására az állami in­tézményekre vonatkozó álta­lános szabályok, törvények lesznek érvényesek.- A gyakorlatban ez azt je­lenti, hogy 1998. január 1-jé­től azonos elbánásban része­sülnek, azonos pénzügyi tá­mogatást kapnak az azonos - közszolgálati - feladatot ellátó intézmények - mondja Platthy Iván, az egyházi ügyek címze­tes államtitkára. - A támoga­tás a többi között a fenntar­tásra, a világi iskolák diákjai­éhoz hasonló normatívákra, a különböző hallgatói juttatá­sokra vonatkozik. Nem érheti tehát anyagi hátrány a fiatalokat azért, mert egyházi iskolában tanulnak, és az egyházi intézményeket sem, ha az állam, az önkor­mányzatok helyett oktatási, szociális, egészségügyi felada­tokat látnak el. A finanszíro­zás a jövőben tehát „szektor­semleges” lesz. Végleg rendeződik a volt egyházi ingatlanok ügye. A természetben visszakért ingat­lanok 2011-ig, évenkénti egyenletes ütemezésben ke­rülnek újból az egyház tulaj­donába. A többi ingatlan el­lenértékét pénzbeli kártalaní­tássá, járadékká alakítják. A jövő évtől kezdve az ál­lampolgárok személyi jövede­lemadójuk 1 százalékát fel­ajánlhatják az egyházak szá­mára. Ha ez kevesebb lenne a jelenlegi költségvetési támo­gatásnál, az állam 2001-ig ki­egészíti azt. (deregán) Befejeződtek az érettségik, kezdődnek a felvételik Jogra sok, oroszra kevés jelentkező A mai nappal országszerte befejeződnek az érettségi vizsgák, ám a maturandusok többsége ki sem fújhatja magát: ma az írásbeli és szóbeli vizsgákkal már megkezdődnek az egye­temi, főiskolai felvételik. A középiskolák nappali tago­zatán csaknem 75 ezren vé­geztek. A legfrissebb összesí­tések szerint mintegy 60 szá­zalékuk döntött úgy, hogy va­lamelyik felsőoktatási intéz­ményben tovább tanul. Az egyetemekre és főisko­lákra a korábbi években érett­ségizettekkel együtt mintegy 120 ezren pályáznak, a tava­lyinál 13 ezerrel többen. A jelentkezők az idén 42 ezer nappali tagozatos helyért indulnak versenybe. Hét év alatt egyébként a felvételi ke­retszám megkétszereződött: 1990-ben még csak 21 ezer gólya kezdhette meg nappali tagozaton tanulmányait. Az utóbbi években változott az érdeklődés a különböző ér­telmiségi pályák iránt. A mű­vészeti szakok változatlanul népszerűek, a sztár azonban a jogi pálya; ide a felvehetők 11-szerese pályázott. Tízsze­res volt a túljelentkezés az új­ságíróképzésre is. A sereghaj­tók az orosz nyelvtanári sza­kok, valamint a tanítóképzők. Ma, illetve hétfőn egyidejű­leg kezdődnek meg az írásbeli és a szóbeli vizsgák. Június 23-ától 26-áig lesznek az egy­séges írásbelik, amelyeket az intézmények közösen íratnak és kölcsönösen elfogadnak. Várhatóan mintegy 40 ezer dolgozat születik ezekben a napokban, a többi között ma­gyarból, történelemből, föld­rajzból, idegen nyelvekből. Most írják azokat a dolgoza­tokat is, amelyeket csak az adott egyetemen, főiskolán fogadnak, bírálnak el. A szóbeli felvételik július elejéig tartanak. A döntéseket július 20-ig hozzák meg a bi­zottságok, az eredményről le­vélben értesítenek minden pá­lyázót. (der) Hírcsatorna Semjén a centrumpártról. Szombaton Giczy György elle­nében ringbe száll a Keresz­ténydemokrata Párt elnöki tisz­téért Semjén Zsolt képviselő, aki tegnap újságírók előtt kije­lentette: győzelme esetén arra törekszik majd, hogy a KDNP centrumpárttá váljon. Leszö­gezte azt is: elnökként nem tö­rekedne mások kizárására, jól megférne Giczyvel és Surján Lászlóval is. SZDSZ-frakcióhétvége. Medgyessy Péter pénzügymi­nisztert is meghívták az SZDSZ dunavarsányi ffakcióhétvégéjére- közölte tegnap Szent-Iványi István, a szabaddemokraták par­lamenti képviselőcsoportjának vezetője. Egy kérdésre vála­szolva azt is elmondta: pártja szerint a vatikáni szerződés ügye legközelebb ősszel lesz aktuális, amikor a megállapodás az Or­szággyűlés elé kerül. MDF-esek Végh Ferencnél. A Magyar Honvédség parancs­noka csütörtökön tájékoztató jellegű megbeszélésén fogadta a Magyar Demokrata Fórum vezetőit. Lezsák Sándor elnök a találkozó után leszögezte: a párt elvárja a Magyar Honvéd­ségtől, hogy pártsemlegesség jellemezze. E követelménynek a haderő vezetése az elmúlt há­rom évben megfelelt. Átvilágítás. Torgyán József, az FKGP elnöke és parlamenti frakcióvezetője nem kívánt nyi­latkozni az újságíróknak átvilá­gítása eredményéről azt köve­tően, hogy csütörtökön megje­lent az egyes fontos tisztsége­ket betöltő személyek ellenőr­zését végző bizottság előtt. Azt azonban elmondta, hogy ha az egész frakció átvilágítása befe­jeződött, nyilvánosságra hoz­zák az eredményt. Torgyán és szintén képviselő felesége egyébként több mint két órát töltött a bizottság Nagysándor József utcai épületében. Felveszik-e a 800 milliót? Legkorábban a jövő héten ve­heti fel nyereményét az a sze­rencsés lottózó, aki megnyerte a két héttel ezelőtti több mint 700 millió forintos rekordösz- szeget - közölték tegnap a Sze­rencsejáték Rt. illetékesei. Azt viszont nem árulták el: jelent- kezett-e már a nyertes szelvény tulajdonosa. Amerikaiak Táborfalván. Ismét amerikai alakulatok ve­szik igénybe a táborfalvi lőteret- tudatta csütörtökön a taszári amerikai sajtóközpont. A beje­lentés szerint július 7-től három harckocsizó század, nyolc pán­célozott harcjármű és egy légvé­delmi tüzérségi üteg tart majd lőgyakorlatot az alföldi bázison. Beszélgető partnerünk: az év ifjú vállalkozója Belevág hajba, üzletbe... Ez évben immár negyedik alkalommal hirdette meg az Életpá­lya Alapítvány pályázatát „Az év legígéretesebb fiatal vállalko­zója” címmel. Az idén a szakmai zsűri elsősorban azokat a munkákat értékelte, amelyek gyakorlatias, napjaink realitásait messzemenően figyelembe vevő vállalkozás célját, programját, megvalósítási programját körvonalazták. E szempontoknak legjobban egy fiatalasszony, Pozsgai Zol­tánná felelt meg. A tegnapi eredményhirdetésen üzleti terve a jók között is legjobbnak bizonyult, s 200 ezer forintos pályadíjat nyert.- Okleveles fodrász vagyok, Szombathely mellett, Vép köz­ségben élek családommal. A sikert egy elgondolásnak, egy fodrászszalon megnyitását föl­vázoló pályázatnak köszönhe­tem. A részletek hadd maradja­nak üzleti titkok. Talán elég annyi, hogy vezérelvem az: csak olyan vállalkozásba sza­bad belevágni, amire az adott helyen - esetemben Vépen - ténylegesen szükség van. Persze azt is kiszámítottam, hogyan tudok a helybeliek igé­nyeinek megfelelő, viszonylag olcsó, komplex szolgáltatást nyújtani. Beleértve a manikűrt, a fazonigazítást, a borotválást vagy éppen a hagyományos és modemfrizura-készítést. Vépen mintegy 4000-en lak­nak, s jelenleg egyetlen idős hölgy foglalkozik hajvágással. Ügyfélben nem lenne hiány. A pályadíjnak számtalan helye van fotó: feb/diósi imre Lesz helye a pályadíj nak, hi­szen a férjemmel évek óta épít­jük saját házunkat, s van két gyerekünk is. Szégyen, nem szégyen, azt hiszem, a pályáza­ton nyert mind a kétszázezer forint adósságaink törlesztésére fog elmenni. De nemsokára a pályázati terv valóság lesz, s megnyílik a vépi új fodrászsza­lon. Szalóky Eszter Tisztább a Balaton vize, kulturáltabb a környezet Több bevételre számítanak Az elmúlt másfél-két évben jelentősen javult a Balaton vízminősége, de még nem lehet teljesen kizárni az esetleges ökológiai rendelle­nességeket. Nemcsók János balatoni kor­mánybiztos tegnap a Buda­pesten tartott balatoni turisz­tikai szezonnyitó alkalmából elmondta: folytatódnak azok a korábbi években megkez­dett beruházások, amelyek nyomán tisztább lesz a tó vize, és a jelenleginél is kultu­ráltabbak lesznek a Balaton- parti viszonyok. A kormánybiztos rámuta­tott: tavaly 6,1 milliárd forin­tot fordítottak ilyen célokra, idén összesen várhatóan mintegy 7 milliárd forint jut fejlesztésekre. Ebből 3,8 mil- liárdot vállal a költségvetés, a többi különféle alapokból, támogatásokból, külföldi hite­lekből, illetve segélyekből jön össze. Katona Béla, az Országos Idegenforgalmi Bizottság el­nöke a balatoni turizmusnak elsősorban a gazdasági vo­natkozásait emelte ki. Emlékeztetett arra, hogy az anyagi ráfordítások - az er­kölcsi hasznon túl - a nem­zetgazdaság számára komoly hozadékot is jelentenek. Ta­valy a Balaton menti turiz­musból az országnak mintegy 100 milliárd forintos bevétele származott, és remélhetően az idén ennél is több lesz.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom