Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-17 / 164. szám

1997. június 17., kedd Bűn - Krimi - Rend Dhnántúli Napló 11 Zsaru-hírek Viadal az orfűi úton. Egy Trabant típusú személygép­kocsi előzött meg vasárnap egy Ladát az orfűi úton Pécs felé tartva. A Lada vezetője azonban sértésnek vette a történteket, és a szemtelen- kedő kétütemű után eredt, hogy visszaelőzze. A két autó a vetélkedés közben össze is ért egymással. A Trabant vezetője azonban valóban igen ügyes volt, és egészen a pécsi József Attila utcáig az élen autózott. Ott megálltak, hogy az egyik szórakozóhelyről segítséget hívjanak. Azt nem találtak, de a ladások fogták magu­kat, és jól megverték őket. Igaz, ők eggyel többen is voltak. A rendőrség öt sze­mélyt vett őrizetbe garázda­ság miatt. Kábítószeres az utcán. Kábítószertől lett rosszul vasárnap Pécsett, a nyílt ut­cán egy huszonhét éves férfi a Gyerekklinika környékén. A rendőrök először a Gye­rekklinikára szállították, ahol elsősegélyben részesí­tették, majd a Megyei Kór­házba szállították. A férfi valószínűleg speed tablettá­tól lett rosszul. A rendőrség felkereste azt az albérletet, ahol eddig lakott. A házku­tatás során kábítószerre bukkantak. Csábító alagsorok. A hét végén a tolvajoknak az alagsorok tetszettek meg Pécsett. A Szabó Ervin téren a föld alatti tárolóból egy Montain-Bike kerékpárt vit­tek el a betörők, és ezzel kö­rülbelül 50 ezer forintos kárt okoztak. Az Eszék utcában is egy bicikli volt a zsákmá­nyuk, értéke 35 ezer forint. Az a tolvaj, aki vasárnap az Angster János utca 25-ben öt alagsori helyiséget tört fel 34 ezer forintos kárt okozva, végül rendőrkézre került. A pécsi rendőrkapitányság emberei fogták el. Betörés fényes nappal. A lakók távollétét kihasználva törtek be' pénteken egy me- cseknádasdi családi házba. A tettesek mintegy 1,5 mil­lió forint értékben kész­pénzt, műszaki cikkeket és ékszereket tulajdonítottak el. (sn) A nyitott ajtó vonzza a tolvajt Nehezítsük meg a tolvajok munkáját fotó: Müller andrea Egyre gyakoribbá válnak Pé­csett azok a bűncselekmé­nyek, amelyeknél maguk a sértettek teszik lehetővé, hogy megtörténjen a baj, hívja fel a figyelmet dr. Cserép Attila rendőr alezredes, a Pécsi Rendőrkapitányság vezetője. Sokan egyszerűen nyitva hagy­ják az autójukat, ha beugranak a boltba, vagy a házuk előtt áll­nak meg. Mindennapos eset, hogy fontos iratokat, rádiótele­font, pénzt tartalmazó táskát emelnek ki a tolvajok nyitott kocsiajtón, letekert ablakon ke­resztül, szinte kockázat nélkül. Május egyik reggelén a bel­városban egy Mercedes nyitott ablakán át diplomatatáskát csent el valaki, amelyben 120 ezer forintot és egy Flóber pisz­tolyt talált. Szintén a belváros­ban fényes délelőtt egy ötven­ezer forintot érő tévékészülék várta az élelmes tolvajt egy Ford Escort csomagtartójában, és nem is hiába. Egyes vállalkozók éjjel rak­tárnak használják kisteherautó­jukat. Nem ritkán reggelre a tel­jes árukészletnek lába kél. Má­jusban az ilyen jellegű bűncse­lekményekből közel 880 ezer forint értékű kár keletkezett. És a gépkocsifeltöréseket nem is számoltuk bele! De az emberek a lakásukat is nyitva hagyják. így a tolvajok­nak csak májusban egymillió 255 ezer forint értékben sike­rült ingóságokra szert tenniük. Nyitott garázsokból 650 ezer, tárolókból, lépcsőházakból 147 ezer forintot loptak el. Egy uránvárosi házban a nyi­tott ajtón besurranó tolvaj 195 ezer forint értékben vitt el arany ékszereket, de olyan is előfordult, hogy a sértett jelen­létében tüntetett el 27 ezer fo­rintot érő órát a lakásba been­gedett idegen. Üzletekben, irodákból nyit­vatartási idő alatt a személyzet figyelmetlenségét kihasználva egymillió 435 ezer forint érték­ben tulajdonítottak el különféle ingóságokat, több vég selymet, nagy értékű fényképezőgépet. Egy meg nem javíttatott ki­tört ablakon keresztül 150 ezer forint értékben vittek el olajra­diátort és szerszámgépeket egy gyárvárosi üzletből. A gépkocsifeltörések leg­gyakoribb oka, hogy a tulajdo­nosok az autóban, jó látható he­lyen hagyják értéktárgyaikat. A közhiedelemmel ellentét­ben a belvárosban fényes nap­pal is előszeretettel dolgoznak a gépkocsifeltörők. Kedvelt terü­letük még az új Kertváros, a Felszabadulási Émlékmű par­kolója és a Malomvölgyi-tavak környéke is. A történelmi belvárosban lopjál el a legtöbb nyugati tí­pusú autót. Főleg a Volkswa­geneket viszik, de nagyon ve­szélyeztetett márka a Lada és a Trabant is. Sajnos, az utóbbi két hónapban a gépkocsilopá­sok száma ugrásszerűen meg­növekedett. Dr. Cserép Attila rendőrkapi­tány szerint tudomásul kell vennünk, hogy a bűnözés társa­dalmi jelenség, amely a jelen­legi körülmények között nem szüntethető meg. Megfelelő hozzáállással, odafigyeléssel azonban valamilyen mértékben megelőzhető, csökkenthető. Ez pedig nemcsak a rendőrség dolga. Nehezebb a motorcsere Új procedúrát kell végigjárnia annak, aki ki akarja cserélni autójában a motort vagy az alvázat. Szigorodott ugyanis az új motor- és alvázszám bejegyzése. A rendelkezéstől azt várják, hogy megnehezíti a lopott autók alkatrészként való eladását. A bejegyzéshez régebben elég volt a rendőrségen benyújtani azt a számlát, ami bizonyította, hogy a motort, alvázat valakitől megvásároltuk, azaz jogsze­rűen került hozzánk. Később a bejegyzés joga a Közlekedésfe­lügyelethez került, ahol ellen­őrizték, valóban azt az alkat­részt szerelték-e be, amiről vit­tük a számlát. Ezután módosí­tották a forgalmi engedélyt. Az új rendelkezések szerint most már ez sem elég, tájékoztatta lapunkat Vágó Tamás százados, a Baranya Megyei Közlekedés- igazgatási Csoport vezetője. Változatlan maradt, hogy először a Közlekedésrendésze­ten vizsgálják meg, megtörtént- e a beszerelés. Ezek után itt töl­tenek ki egy adatlapot, amit el kell vinni a területileg illetékes rendőrkapitányságra. Az adat­lap mellett be kell adni az alkat­rész vételéről szóló számlát. Az igazi újdonság az, hogy ha bon­tóban vettük a motort, akkor a számlán szerepelnie kell annak is, hogy az alkatrészt melyik rendszámú gépkocsiból szerel­ték ki. A rendőrség ugyanis számítógépes rendszerével rög­tön ki tudja mutatni, hogy való­ban belőle vették-e ki. Ha nem, akkor kétes az eredete, és emi­att nem jegyzik be a forgalmiba az új számot. Az eljárástól azt várják, hogy fékezi az egyre élénkebben ügyködő autótolvajokat. Nehe­zebben tudják ugyanis ezentúl alkatrészként eladni zsákmá­nyukat. Ugyanez az eljárás akkor is, ha nem bontóban, hanem valaki mástól vettük a használt alkat­részt. Ha pedig külföldről hoz­zuk be, akkor a vámigazolást kell benyújtani a rendőrségen. Bemutatkozik a rendőrkapitányság Kisvárosi bűnözés Szigetvár nemcsak a televí­zióban szerepel kisváros­ként. A bűnözés is hasonló képet mutat. A Szigetvári Rendőrkapitányság területe szerencsére nem tartozik a bűnügyileg fertőzöttek közé.- Évek óta nem történt fegyverrel elkövetett bűncselek­mény terüle­tünkön - mu­tatta be a ka­pitányság munkáját Pé­ter Ferenc rendőrszázados (képünkön), a szigetvári kapi­tány bűnügyi helyettese. Ta­valy volt ugyan egy ember­ölés, de előtte évekig nem for­dult elő. Meglepő, hogy Szigetváron 40%-kal kevesebb bűncse­lekmény vált ismertté a tavalyi évhez képest. Ez feltehetően a megerősített rendőri jelenlét­nek köszönhető. Csökkent a garázdaságok, a súlyos testi sértéseknek a száma. Ugyan­akkor Szentlőrincen és kör­nyékén nem tapasztalták ezt a kedvező tendenciát. Emiatt ott is átszervezték a szolgálatot, és állandó kétfős járőrt biztosítot­tak. Péter Ferenc felhívja a fi­gyelmet arra, hogy jobban őrizzék a polgárok vagyonu­kat. Több lezáratlan biciklit loptak el például a kocsmák elől. Idős emberek olyan ide­geneket engednek be a há­zukba, akik azt ígérik, megve­szik tőlük az épületet. Persze nem erről van szó, hanem be­jutva értékes tárgyakat emel­nek el tőlük. Idén az első négy hónapban a bűncselekmények 83 százaléka vagyon ellen irá­nyult. Ezek zömében a tolva­joknak nem kellett betörniük sehová, csak kihasználták az alkalmi lehetőségeket. A rendőrkapitánysághoz több, mint nyolcvan település tartozik. Szigetváron kapi­tányság, Szentlőrincen rend­őrőrs működik. Mindkét he­lyen reggel fél nyolctól dél­után fél négyig fogadják az ügyfeleket. A környező tele­püléseken körzeti megbízot­tak teljesítenek szolgálatot. A kapitányság telefonszáma: (73) 312-311, 312 234. A szentlőrinci rendőrőrs a (73) 371 100 és 371 280 számokon hívható. Nyomozókat keresnek A Baranya Megyei Rendőr­főkapitányság egyetemet, fő­iskolát végzett 35 év alatti férfiak jelentkezését várja, hogy nyomozókká, vizsgáló tisztekké képezzék őket. Je­lentkezni július 20-áig lehet a kapitányságon. Annak, akit az egészségügyi és pszichológiai vizsgálat során alkalmasnak találnak és próbaidőre fel­vesznek, tíz hónapos szaktan- folyamot kell elvégeznie a budapesti Rendőrtiszti Főis­kolán levelező tagozaton. Itt elsősorban jogi ismereteket kell elsajátítaniuk. Nők je­lentkezését nem fogadják el. Leonard Lajos hatvanéves. A közismert rendőr idén töltötte be hatvanadik életévét. Ebből az alkalomból dr. Emyes Mihály rendőr dandártábornok, a Baranya Me­gyei Rendőr-főkapitányság vezetője tárgyjutalmat adott át a nyugállományú rendőr törzszászlósnak. fotó: müller a. A biztonságos ország Kuncze Gábor biztonságos országnak ítéli meg Magyar- országot. Erről számolt be a múlt héten az országgyűlés il­letékes bizottsága előtt. El­mondta, a rendvédelmi szer­vek működésükkel hozzájá­rultak a rendezett közállapo­tok fenntartásához, és a bűnö­zés a kezelhető határokon be­lül maradt. Az ismertté vált bűncselekmények száma 1996-ban hét százalékkal csökkent az előző évhez ké­pest. Ebben fő szerepet ját­szott az, hogy a csalások száma több, mint a felére esett vissza. Miközben hazánk nemzet­közi összehasonlításban biz­tonságos ország, a polgárok biztonságérzete ennél rosz- szabb képet mutat. Ennek részben a bűnözés korábbi ugrásszerű növekedésének oka, másrészt az elmúlt idő­szakban számos olyan bűn- cselekmény történt, amelyek elkövetési módja, illetve gya­korisága a polgárok bizton­ságérzetét kedvezőtlenül be­folyásolta. Ilyenek voltak a budapesti robbantások, fegy­veres rablások, autólopások. A miniszter úgy látja, a jövő évtől kezdve a kormány hároméves közbiztonsági programja lehetőséget ad a rendőrség jelentős korszerűsí­tésére. A közel 36 milliárd fo­rintos fejlesztés biztosítja a krónikus létszámhiány fel­számolását, a rendőrök mun­kafeltételeinek javítását, és keresetük reálértékének eme­lését. ÚJVÁRI GÁBOR JEGYZETE Aki gyilkolt, ne virágozzon ? „Aki gyilkolt, ne virágozzon!” így érvelt egyik ismerősöm a halálbüntetés visszaállítása mellett. „Nem elég nagy bünte­tés neki, hogy huszonöt, har­minc évig elzárva tartják?” Kérdeztem vissza. A mester­ember kifejtette, bennünket, adófizető állampolgárokat bün­tetnek azzal, hogy az elítéltet el kell tartani, enni kell adni neki, meleg, tévével felszerelt zárkát kell neki biztosítani. Mindezt mi fizetjük az adónkból. A mes­ter segédje inkább sóbányában dolgoztatná a gyilkost, száraz kenyéren és vizen tartaná, amíg el nem pusztul a munkában. A mesterember érvelésében van bizonyos igazság. Bitófát csak egyszer kell beszerezni, nem is olyan drága, mint egy szuperbiztos zárka, és a kötelet sem kell túl gyakran cserélni. Kinek van mersze ahhoz, hogy élet és halál ura legyen itt a Földön ? A jelenlegi kormányzó pár­tok szerint a halálbüntetés visz- szaállításának nem lenne elret­tentő ereje, nem csökkenne tőle a bűnözés. Ráadásul nemzet­közi szerződéseket sértenénk meg, ha bevezetnénk. Van olyan ellenzéki politikus, aki ideiglenesen mégis adna lehe­tőséget a kivégzésekre. Ezalatt kiderülne, a halálbüntetésnek van-e hatása a bűnözésre. Szerintem a ténylegesen élet­fogytiglan tartó büntetés sokkal szigorúbb lenne a halálnál. Lenne ideje a bűnösnek meg­bűnhődni. Azt azonban nem szeretném, ha az állami bíróság isteni szerepbe képzelné magát. A problémában számomra a legizgatóbb az, hogy miért vált Magyarországon általános be­szédtémává ez a kérdés. Miért akarják az emberek kivégez­tetni a bűnösöket? Honnan bennük ez a gyilkos indulat? Nagyon sokan vagyunk kese­rűek, dühösek állandóan romló életkörülményeink miatt. Biz­tos vagyok azonban abban, hogy nem fordul jobbra a sor­sunk attól, ha ezt a haragot em­beri életek törvényes kioltásá­val éljük ki magunkból. Fegyelmezettek a rendőrök A rendőrségen belül elköve­tett fegyelemsértések és bűncselekmények száma az előző esztendő hasonló idő­szakához képest valame­lyest csökkent az első ne­gyedévben. A lezárt ügyek­ről nemrég készült statisz­tika azonban korántsem ad okot elbizakodottságra. Sok kezdő kerül ugyanis a rend­őrséghez, s tapasztalatlan­ságuk veszélyeket is magá­ban rejt. Ez év első negye­dében 431 ügyet zártak le, ebből 238 volt a fegyelmi, 104 szabálysértésnek, 89 pedig bűncselekménynek minősült. A bűncselekmé­nyek közül 41 a köztörvé­nyi, 48 pedig a katonai bűn- cselekmények kategóriájába tartozott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom