Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-16 / 163. szám

1997. június 16., hétfő Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Sikeres kórusrandevú KOMLÓ A város szinte minden intéz­ményének feladattal és egy­ben sokszínű élménnyel szol­gált a Kodály Zoltán Nemzet­közi Gyermekkórus Fesztivál, amelynek immár 13. alka­lommal adott otthont Komló. A találkozón most először üdvözölhették Tajvan, vagyis az ázsiai kontinens iljú zenei követeit. Óriási érdeklődés kísérte a színvonalas találkozó hétvé­gét betöltő, kísérő esemény­sorát. Példaként a Jöjj el nap­fény! című musicalra félezren zsúfolódtak össze az egyéb­ként 300 lelkes Színház- és Hangversenyteremben. A szakmai konferencián Tóth Ferenc (képünkön) Liszt-dí­jas karnagy a Kodály- módszer ma­gyarországi helyzetéről, míg Sao Pa­ulo egyete­méről érke­zett Kaszás György a brazíliai alkalmazásáról osz­totta meg tapasztalatait. Az önkormányzat támogatásával életre hívott találkozó „ku­lisszái” mögött azonos lelke­sedéssel osztoztak a házi­gazda város intézményei, is­kolái és civil szervezetei. Bulgária és Szlovákia, ha­tárainkon innen Kecskemét, Debrecen, Budapest, Pécs és Komló kórusa állt színpadra tegnap este a közös záró- hangversenyen. Tröszt E. Nem isszák a vezetékes vizet MARTONFA A faluban nem isznak a veze­tékes vízből, mert az italbolt­ban és a szomszédos házban szalmonellás fertőzés történt. Bár az ÁNTSZ megállapí­totta, hogy étel okozta a meg­betegedést, a falubeliek sze­rint a víztől mások is kaptak hasmenést. A lakóknak az is gyanús, hogy a vendéglátó egységben a fertőzés óta sű­rűn vesznek vízmintát. Mé­száros Sándor polgármester úgy vélekedik, hogy a for­rásra kötés óta más irányból áramlik a víz, és ezért lemo­sódik a vezetékekben lerako­dott szennyeződés, ami a rossz ízt is okozza. A község vezetőjére, aki vízvezeték­szerelő is, jobban hallgatnak az emberek, mint a hatóságra. Cs. J. Nagy Imre emlékére. Az 1956-os forradalom és sza­badságharc miniszterelnöke születésének, kivégzésének és temetésének egyaránt június közepére jutó évfordulója al­kalmából hagyományteremtőnek szánt koszorúzási ünnep­séget tartottak vasárnap délután Pécsett. A 48-as téri 1956- os emlékműnél a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Po­litikai Foglyok Szövetsége és az 56-os Szövetség megyei szervezeteinek képviselői rótták le csendes kegyeletüket a mártír hazafira emlékezve. D. I. - fotö: laufer l. Csőd nélkül a megye települései Önhibáján kívül hátrányos helyzetű település szép számmal akad a megyében, csődközeiben azonban egy sincs. A híresztelésekkel ellentétben egy baranyai önkormányzat sem foglalkozik azzal, hogy fi­zetésképtelensége miatt csődel­járást kérjen maga ellen, nyilat­kozta Sárosy Mátyás, a Bel­ügyminisztérium Területi Ál­lamháztartási és Közigazgatási Információs Szolgálatának igazgatója. Az egyik budapesti lap Majsot és Patapoklosit je­lölte két-három évvel ezelőtti számvevőszéki vizsgálatok alapján olyan településnek, melynek gazdálkodása kriti­kusnak minősíthető. A TÁ- KISZ szerint azonban sem ak­kor, sem most nem fenyegette, fenyegeti őket csődhelyzet. Baranyában az elmúlt évek­hez képest csökkent a beruhá­zásra vállalkozó önkormányza­tok száma. Talán kettő ha olyan van, ahol a jelzések szerint ne­hézséget okoz a megkezdett fej­lesztés folyt?.t*sa A kivitelező­vel egyezkedve azonban orvo­solható a probléma, a csőd itt sem fenyeget. Az állapot, jól lehet egyelőre kezelhetők a for­ráshiányok, azért nem nevez­hető rózsásnak, hiszen a me­gyében igen nagy számban ta­lálható önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű település. Idén a TÁKISZ 73, ebbe a kategóriába tartozó önkormányzat pályáza­tát továbbította a Pénzügymi­nisztériumba. Több mint 350 millió forint támogatást igé­nyeltek. Hogy kik, és mennyit kapnak, jó egy hónap múlva te­szi közzé a tárca. V. G. Orvos-sebek Dél-Baranyában Orvosi - bár nem egészségügyi - problémákkal terhesek a hét­köznapok Drávakeresztúron és Felsőszentmártonban. FELSŐSZENTMÁRTON Keresztúron az önkormányzat nem engedi a falu rendelőjébe a drávafoki körzeti családorvost, akihez azelőtt éveken át kötő­dött a település. A polgármester szerint személyes villongások, indulatkeltés vezetett idáig. A keresztúriak közül a lakos­ság nagyobbik hányada hűsé­ges maradt a korábbi orvosá­hoz, sőt népszavazást kezde­ményeztek, de az önkormány­zat elutasította a kérést. Alkot­mánybírósághoz fordultak, de kérésükre ott sem találtak gyógyírt. Megfellebbezték az elsőfokú határozatot, három hónapja hiába vátják a választ. Az orvos azóta is drávafoki rendelőjében vagy saját ottho­nukban látja el a betegeket. A keresztúri lakosság kisebb hányadát a szomszédos Felső- szentmárton orvosa látja el. Ám ezt a falut sem kerülte el a per­patvar, az önkormányzat ugyanis felbontotta orvosával a szerződést. Gulyás Pál polgármester sze­rint a betegekkel és a helyi szervezetekkel való kapcsola­tában is találtak kifogásolniva­lót. Bár korábban teljesítettek számára előlegfizetést, az i-re most az tette fel a pontot, ami­kor tíz havi alapellátási támoga­tását kérte előre az orvos, majd visszautasí­totta a zárt ülésén meg­szavazott hat havi illet­ményről szóló döntést.- Mond­tam, hogy nem akarok háborút. Tíz év óta először kér­tem személyes segítséget - mondta dr. Valkai István (ké­pünkön), aki törvénysértőnek találja a zárt ülés elrendelését. Az orvos abban látja a problé­mát, hogy a helyi szövetkezeti tagok a testületben rendre úgy szavaznak, ahogy a helyi szö­vetkezet elnöke. Hitelrontásért, közösség előtti rágalmazásért perindításra készül. Tröszt É. Üresek a krónika lapjai Az alig 200 lelkes település falukrónikáját nem vezetik. Tán félnek felütni, mert majd’ méter nagy és súlya legalább öt kiló. Az önkormányzat 50 ezer forintért vette. SZILVÁS Lejegyezhetnék azt, hogy ró­mai és rézkori lakói is voltak a faluelőd-településeknek. A Tö- röktemető-dűlő csontjait az új út ágyazata őrzi, a Hideg­völgynél kelta szentélyek alap­jait szaggatja meg az eke szán­táskor. A Hadi úton történelmi csaták seregei vonultak, leg­utóbb a németek és a szovjetek. Sorolhatnák a helytörténeti em­lékeket és a mai történéseket is. így például a faluban élő csaknem 30 fiatal klubot alkot két patronáló felnőttel. A fiúk és a lányok önkéntes tűzoltók is, tavasztól parkosítanak, ahogy ez régtől szokás. Nem rombolnak, tisztelik az időseb­beket. Egyről tudni közülük, hogy pincéket tört fel, de most már bánja tettét. Könnyebb kö­zösségi munkát végezni, mint tollat fogni, tudtuk meg a klub­tagoktól. Pedig a bőrbontású krónikakönyvbe egyéni gondot, közérdekű sérelmet is be lehet írni. Ám az utódoknak senki sem akar üzenni. Dalt sem köl­tenek, mondóka, rigmus sem születik, az ősi dűlőnevek is sorra elhalnak. Napjainkban elvész az elő­dök hagyomány világa, dísz ma­rad a krónika. A faluközösség azonban így is él, bár tagjai erősen elszigetelődnek. Cs. J. Hírcsatorna Emléktábla a volt város- parancsnoknak. Emléktáb­lát avatnak ma délután 17 órakor Pécsett a helyi fo­golyszervezetek, az 56-os Szövetség, a Politikai Fog­lyok Országos Szövetsége, a Történelmi Igazságtétel Bi­zottság és a Recski Szövet­ség kezdeményezésére az 1956-os forradalom pécsi városvezetőinek, íróinak emlékére. Csikor Kálmán ezredes városparancsnok egykori lakóházánál az Al­kotmány u. 14. sz. alatt dr. Révész Mária alpolgármes­ter mond avatóbeszédet. A Széchenyi téren, a volt író- szövetség falán felavatandó emléktáblán Szántó Tibor, Örsi Ferenc és Galsai Pong­rác neve szerepel. (d) Őslények Beremenden. A faluban, a Mendele Ferenc- házban megemlékeztek Pe­tényi Salamon János őslény­tan-tudósról, aki a tizenki­lencedik században Bere­menden és környékén kuta­tott. Megnyílt az ősmarad­ványokat is bemutató ál­landó természetrajzi kiállí­tás, melynek állományát a helybéli gyűjtők anyagai is gazdagítják. (cs) A világörökség felé. Pécs város közgyűlése április vé­gén döntött arról, hogy a tör­ténelmi belváros észak- nyugati területét fel kívánja vetetni az UNESCO világ- örökség listájára. Június 19- én 10 órakor bemutatják az erről szóló kiadványt és fil­met, melynek elkészítésé­hez a város és a megye egy- egymillió forinttal járult hozzá. A bemutatóval egy­bekötött sajtótájékoztatón, melyre a püspökségen kerül sor, részt vesz dr. Szily Ka­talin államtitkár, Tóth Sán­dor, a megyei közgyűlés el­nöke, dr. Újvári Jenő alpol­gármester és Mayer Mihály megyés püspök. (d) Felújított őrhely Palko- nyán. A község vasúti szol­gálati őrhelyét a MÁV Pécsi Területi Igazgatósága és a helyi önkormányzat együtt újítja fel. A kivitelezőt pél­dául a falu vezetése biztosí­totta. (cs) Mély megrendüléssel tu­datjuk, hogy SÁFRÁNY FERENC 68 éves korában elhunyt. Temetése kedden, 14 óra­kor lesz a szentlőrinci te­metőben. A gyászoló család (4320 .Kétszer próbáltam megmenteni... Nagy Imre (1896-1958) Újabb gazdatüntetés Kosa Gyula és Zsikla Győző, a Mezőgazdasági Termelők Ér­dekvédelmi Szövetsége (Me- tész) elnöke illetve alelnöke részvételével került sor szom­bat délután a szövetség Bara­nya megyei szervezetének ala­kuló ülésére. Kósa Gyula beje­lentette, hogy a készülő föld­törvény-módosítás miatt, amely véleménye szerint lehetővé te­szi jogi személyeknek, s kül­földieknek a föld birtoklását, június 27-ére demonstrációt hirdetnek. Mindezt arra a napra tervezik, amelyre a MIÉP or­szágos tüntetést szervez a nagyvárosokban. Az elképzelé­sek szerint a gazdák járműve­ikkel a főútvonalakon a váro­sokba vonulnak, s csatlakoznak a MIÉP nagygyűlésekhez. A demonstráción túl népszavazást is kezdeményeznek a törvény visszavonása érdekében. Cs. L. A politikus, az államférfi Nagy Imre életútja sokakat késztetett arra, hogy nézetét, véleményét róla nyilvánosságra hozza. Még mielőtt az olvasó meg­döbbenne, hogy újabb adalékot kap - gyorsan megnyugtatom, erről szó sincs. Állampolgári minőségem­ben én csupán emlékezni sze­retnék. Felidézni Nagy Imré­nek - a szerteágazó politikusi pályát megért - utolsó éveit. Úgy vélem, hogy a magyar nép azt a Nagy Imrét őrzi em­lékezetében, aki 1953-tól halá­láig olyan politikus volt, aki magyarként, hazafiként a nem­zet érdekét képviselte. Szőkébb hazájában - Ka­posváron - már 1953-ban meg­tartott főtéri gyűlésen mon­dotta, hogy törvényes rendet akar: „... olyan társadalmat akarunk, ahol a képesség, a tisztesség és a nemzethez való hűség dönti el kinek-kinek a helyét és megbecsülését”. Ä törvénytelenségeiről elhí- resült „rákosista” diktatúra nem tudta megakadályozni, hogy az egyre szélesedő nem­zeti elégedetlenség miatt új po­litikára van szükség, amely Nagy Imre miniszterelnöki programbeszédében (1953 jú­lius) testesült meg. Moszkva és „magyarjai” alig néhány hónap múlva már támadták őt és 1954 májusá­ban Rákosi jobboldali elhajlás­sal vádolta. Le is váltották 1955. április 18-án, így célki­tűzései nem valósulhattak meg. Megkezdődött a „hibák ki­javítása”, a diktatórikus rend visszaállítása érdekében poli­tikai, társadalmi, gazdasági és kulturális téren egyaránt. Nagy Imrét és 1953-at azonban már nem lehetett az agyakból kimosni. A mag földbe került, s minden kény­szer és terror ellenére 1956 ok­tóberében szárba szökkent. Nagy Imre a nép akaratából ismét a nemzet élére állt, Ma­gyarország törvényes minisz­terelnöke lett, akit e tisztéből soha senki - legkevésbé a ma­gyar nép - le nem váltotta. A forradalom, a nép ügye számára szent kötelesség volt. A többit tudjuk. A derűt, az új életet és reményt sugalló 1956. október 23-át követte novem­ber 4-e, amikor a belső árulás következtében szovjet fegyve­rek vérbe fojtották a forradal­mat. A visszaállt kommunista rendszer pedig Nagy Imrét ha­lálra ítélte és 1958. június 16- án kivégezte. A kommunista keleti blokk megnyugodott, a magyar nép lelkében a döbbe­net lett úrrá, a forradalom tá­mogatását megtagadó Nyugat igencsak késve, de rádöbbent bűnös mulasztásának követ­kezményeire. Az már a tör­ténelem új fejezete, hogy akik kivégezték őt, megbuktak a rendszerükkel együtt. Nagy Imre pedig mint igazi hazafi elfoglalta méltó helyét a ma­gyarság, a nép lelkében, a for­radalom ítélőszéke előtt. Vég­szóként álljon itt az ő nyilatko­zata, melyet a vérbírósági tár­gyaláson utolsó szó jogán el­mondott. „Kétszer próbáltam meg­menteni a szocializmus szó becsületét a Duna völgyében, 1953-ban és 1956-ban. Ebben először Rákosi, másodszor a Szovjetunió egész hadserege akadályozott meg. E szenvedélyekből és gyűlö­letből szőtt perben életemet kell adnom eszméimért. Szíve­sen adom. Ezután, amit Önök csináltak belőle, úgy sem ér semmit. Bi­zonyos vagyok benne, hogy a történelem el fogja ítélni gyil­kosaimat. Csak egy dologtól borzadnék, ha gyilkosaim re­habilitálnának”. Értékeljük Nagy Imrét hi­tünk és lelkiismeretünk'szerint, így emlékezzünk rá. Dr. Aszódi Pál a TIB megyei elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom