Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-13 / 160. szám

1997. június 13., péntek Baranyai Tükör Dünántúli Napló 5 Új iskolabotrány készül? (Folyatás az L oldalról) A Troska Gyula vezette köz­oktatási bizottság előteijesz- tése szerint az Ágoston téri és az Egyetem utcai iskolát a Felsővámház utcaihoz csatol­nák, a szabolcsi és a meszesi iskolát a fehérhegyihez, a pécsbányait a Bártfa utcaihoz, míg a Kertváros utcait a Be­rek utcai általános iskolához. A Pollack Mihály Építőipari Szakközépiskolához csatol­nák az 506-os szakmunkás- képzőt, a lépés első állomása lenne egy integrált építőipari képzés beindításának. Összevonnák az Apáczai Nevelési Központ 1-es és 2-es iskoláját, valamint az Isten­kúti AMK-t és a Rácvárosi Általános Iskolát. Megszűnne a Radnóti kol­légium a Hajnóczy kollégium jogutódlásával, s ez utóbbival vonnák össze a Teleki Blanka és a Középiskolai kollégiu­mot is. A Zipemovszky kol­légiumát értékesíteni kíván­ják, s javasolják, hogy az is­kola szakfeladatai közül a diákotthoni ellátást töröljék, ahogyan a Hevesy György Műszaki Szakközépiskola feladatai közül is. A sajtótájékoztatón Papp Béla alpolgármester kiemelte, hogy a széles kört érintő aján­lás az utolsó utáni pillanatban született. Dr. Kékes Ferenc szocialista frakcióvezető az időzítést a költségvetésben felmerülő újabb szempontok­kal magyarázta, míg Újvári Jenő alpolgármester egy kér­désre válaszolva elmondta, hogy az átszervezéseken túl nagy anyagi haszon nincs. A várható megtakarításokról nincs pontos adat. Az iskolák, szakszerveze­tek, érintettek véleményét a június 26-ai közgyűlés elé ke­rülő anyaghoz csatolják, de konfliktusok nagyon is várha­tók. Máris vannak, akik sze­rint az összevonások vissza­vonhatatlan pedagógiai kárt okoznak, míg mások etikát­lannak tartják, hogy a tanév után születik döntés iskolák­ról, amikor azok nem tudnak összefogni érdekeik védel­mében. H. I. Gy. Ez már nem „az ” a nyár fotó: Müller a. Kiürült a Mecsek Áruház PÉCS Valamikor még bevásárlási célpont volt, főként a jó kere­setű bányászfeleségeket céloz­ták meg a B aranyaker keres­kedői. Aztán a nagy rendszer- váltó forgószélben először a jól fizető bányák tűntek el, a bányászok a rokkant- meg előnyugdíjukból már csak a napi ellátásukat fedezhették. Ekkor kezdődött a Mecsek Áruház leépülése. A tulajdo­nos még a kilencvenes évek elején el akarta adni, de az ér­deklődők, meglátván a kör­nyezetet, elálltak a szándékuk­tól. Aztán egy merész befek­tető bérbe vette az épületet, szektoronként kiadta kereske­dőknek, szakiparosoknak. A Bárány aker is átkerült magántulajdonba, ők is igye­keztek valamit kezdeni a „szocreál” áruházzal. A befek­tetők egyelőre nem jelentkez­tek, egyben nemigen kell sen­kinek. A mostani bérlőnek le­járt a szerződése, nem is akar­ták megújítani, így az épület árván maradt. Tegnap ismét lezárult egy korszak. B. G. Hazaengedik a holtakat Ha ősszel a parlament hozzájárul, akkor hozzátartozónkat akár családi házunk kertjében is eltemettethetjük. Vagy úgy is végrendelkezhetünk, hogy otthon, kedvenc fánk tövében kívá­nunk végképp megnyugodni. Eddig is volt arra lehetőség, hogy a család hazavigye az el­hunytat. Ehhez azonban előbb el kellett hamvasztani. Ezután ad­ták ki az urnát, amit megszen­telt, vagy megszenteletlen sír- gödörben ástak el a hozzátarto­zók, vagy a hamvakat szétszór­ták a földön. Vannak persze olyanok is, akik inkább a szek­rény tetején, a szobában tárolják a hamvasztás utáni maradvá­nyokat. Talán, hogy az elhunyt szelleme és ereje ott maradjon, és átszálljon az életben maradot­takra. Az új elképzelés azonban lehetővé tenné, hogy hamvasz­tás nélkül, koporsóban kerüljön a halott az otthon ásott sírba. Ehhez azonban egyedi elbírálást kellene kérni a területileg illeté­kes jegyzőnél. A részleteket tegnap nem si­került megtudnunk a Belügy­minisztériumban,. a jogszabály normaszövege várhatóan a jövő héten készül el. A tervek szerint szeptemberben kerül a parla­ment elé a kegyeleti közszol­gáltatásról szóló törvényjavas­lat, ami többek között ezt a kér­dést is tisztázza majd. Magántemetkezési vállalato­kat még nem keresett meg senki sem, hogy az elhunytat koporsóban otthon, a kertben temessék el. Lehet, hogy csak azért, mert az emberek tudják, ezt tiltják a rendeletek. A szak­emberek furcsállják is a dolgot. Szerintük a szomszédok nem­igen örülnének az elhunyt kö­zeli jelenlétének, még ha föld alatt is van. Az sem tisztázott, hogy mi lesz akkor, ha eladják azt a területet, ahol az illető fekszik. Az új tulajdonos kiás­hatja? Vagy mi a helyzet a tár­sasházakkal? Felosztják majd a tulajdoni részeket az udvaron, és kijelölik a sírok helyét? A vállalkozók becslése szerint az otthoni temetés körülbelül harmincezer forinttal csökken­tené a temettetők kiadásait, amennyiben otthon ravataloz­nak, és maguk ássák meg a sírt. A törvényjavaslat rögzíteni fogja a temetkezésre alkalmas templomokba való temetkezés feltételeit is. A katolikus temp­lomokba egyébként napjaink­ban is temetnek. Az urnáknak és a koporsóknak megvan a maguk helye. Budapesten pél­dául egy nemrég felépült temp­lom teljes építési költségét az ott kialakított kripták eladásá­ból fedezték. Győrben az egyik altemplomot kellett kibővíteni, mert olyan nagy az igény arra, hogy oda temetkezzenek a hí­vek. Ennek egyik oka, hogy az elhunyt így Isten házában, imádságos helyen nyugszik. Másrészt kényelmesebb ez a megoldás, nem kell hosszan gyalogolni egy-egy nagyobb temetőben, botladozva a többi sír között. U. G. Óva intik a magyar vállalkozókat Horvátországban és Boszniában mindenre vevők volnának az emberek, ha lenne pénzük. Július I5-ével kell a menedékesek­nek visszatérniük - akkortól talán lesz némi tőke. MOHÁCS-A horvátországi, vagy bosz­niai cég alapításának gondola­tával foglalkozókat óva intem attól, hogy alapos informálódás nélkül bármekkora összeget is befektessenek - hangsúlyozta Dudás Erika (képünkön), a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara eszéki képviseleté­nek vezetője, aki tegnap Mohá­cson a vállalkozások iránt ér­deklődő helyi üzletemberekkel találkozott.-A lehetőségek ugyan óriá­siak, hiszen nincs olyan termék, melyre ne lenne most kereslet, viszont se az embereknek, se a cégeknek nincs pénzük, és nem létezik a bankgarancia intéz­ménye sem. Ám aki talál meg­bízható partnert, és például ve­gyesvállalatot alakítva a tőkéjét befekteti úgy, hogy az néhány hónap után térül csak meg, sze­rencsés lehet, mert július 15-éig a menekülteknek vissza kell térniük a hazájukba, és az eddig nyugaton élők hazahozzák a keresetüket! A praktikus tudnivalók sorá­ban Dudás Erika elmondta, hogy a cég­alapításhoz induláskor legkevesebb 7-8 ezer márka kell. A cégbírósági bejegyzés 3-6 hónap alatt történik meg, vegyesvállalat esetén a horvát partnernek legkevesebb 5%-os részesedésének kell lennie, to­vábbá azt sem szabad figyel­men kívül hagyni, hogy kül­földi nem kap munkavállalási engedélyt. A vámtételeket szin­tén célszerű előzetesen tisztázni, mert ezek Horvátországban igen magasak, míg Boszniában mi­nimális a mértékük. Berta M. Megmutatták a világnak DRÁVAFOK, BUDAPEST Ma zár a fővárosban a Nemzet­közi településfejlesztési szak- kiállítás, a Kommunalexpo. Egy áprilisban megnyert, zárt­körű pályázat eredményként az Ormánság Alapítvánnyal közö­sen Drávafoké a mai napon az egyik pavilon. Kitüntetőnek is mondhatjuk a bemutatkozás lehetőségét, hi­szen az országból mindössze négy település kapta meg ezt a jogot: Drávafokon kívül Szent- péterszeg, Vác és Nyíregyháza. „Helyi erőforrásokra épülő, azokat gazdagító módszerek és technológiák, amelyek megala­pozzák a falu tartós fejlődését.” Ezzel minősítette a pályázat ki­írója Drávafokot. Polgármes­ter-asszonya, Kovácsevics Pálné szerint azzal, hogy az önkormányzat 75 évre ingyenes használatába adta az Ormánság Alapítványnak a Fodor-kúriát, sokat nyertek. Túl azon, hogy az épület esztétikai és építészeti értéke megmarad anélkül, hogy ez a falu terhe lenne, az alapít­vány olyan módszereket hono­sított meg a kúria működtetése érdekében, amelyek valóban je­lei egy hosszú távú, fenntart­ható fejlődésnek. A napkollektoros fűtés, a gyökérzónás szennyvíztisztítás - amelynek szélesebb körű al­kalmazását a faluban az itt járt német egyetemisták dolgozták ki tanulmánytervükben -, az energiaerdő telepítése, 3-4 év múlva környezetbarát energia- forráskénti hasznosítása való­ban fedik a pályázati elvárást, az új és korszerű technológiák megvalósítását. Drávafok megmutathatta magát a világnak. M. A. Hírcsatorna Koszorúzás. Nagy Imre születésének, kivégzésének és temetésének évfordulója alkalmából, kegyeletük je­léül koszorúzást tartanak jú­nius 15-én délután 5 órakor Pécsett az 56-os Emlékmű­nél a Történelmi Igazságtétel Bizottsága, a Politikai Fog­lyok Szövetsége, az 56-os Szervezet és Recski Szövet­ség megyei szervezetei. A TVR-rejtvény nyerte­sei. Az elmúlt heti TVR- mellékletünkben megjelent rejtvény megfejtése: „Kor­szerű rejtvénymagazin. Gazdag tartalom és szép külső”. A helyes megfejtést beküldők közül a szerencse Schwarcz Krisztinának (Pécs), Habó Mártának (Pécs), és Móricz Gézának (Beremend) kedvezett. Nye­reményüket postán küldjük. Gyémántmise. Csütörtöki lapszámunkban tévesen je­lent meg v. Pohly János ka­nonok gyémántmiséjének időpontja. Péter-Pálkor, vagyis június 29-én vasár­nap tartja gyémántmiséjét, mégpedig Komlón 9 órakor. Pécsett a Bártfa utcai temp­lomban augusztus 20-án 10 órakor lesz a gyémántmise. Az elírásért elnézést kérünk. Körforgalom. Tegnap forgalomba helyezték Bara­nya első körforgalmú cso­mópontját Pécsett, a Keleti összekötő út és a volt Mo­hácsi út találkozásánál, (dz) Hídnak vágódott a busz. Olasz és Belvárdgyula kö­zött tegnap lesodródott az útról egy mikrobusz, és a hídkorlátnak vágódott. A jármű félig a patak fölé ló­gott, de a tűzoltók sikeresen visszaemelték. A négy utas súlyosan megsérült. (cs) Elnapolták A Baranya Megyei Bíróság dr. Mészár Róza vezette ta­nácsa csütörtökön ismét tár­gyalta a pécsi Fenyves soron 1994. júliusában történt em­berölési ügyet. A villában, ahol a bűncselekmény tör­tént, helyszíni szemlével folytatták a bizonyítási kísér­letet, majd délután a bírósá­gon a gyilkosság felfedezése után készült videofelvétele­ket vetítették le a vádlottak, azok védői és az ügyész előtt. A tárgyalást végül is szeptember 2-án, 3-án és 4- én folytatják további tanúk, valamint a szakértők meg­hallgatásával. B. N. Nem hirtelen nőtt városok Új városaink elsődleges feladatuknak az úgynevezett népesség- megtartó képesség javítását tekintik. Ezt lakó- és munkahelyek teremtésével, az infrastruktúra fejlesztésével kívánják elősegítem. BÓLY, SELLYE A városi cím elnyerése nem je­lent gyors és gyökeres változást a Bólyban élőknek, hiszen egy­előre 3700-an laknak itt, és ennek megfe­lelő marad a település ka­raktere is. Az önkormány­zat elsősorban a hosszú távú tervekre és a várossá válás közvetett előnyei­re épít. A már megkezdett be­ruházások természetesen foly­tatódnak - mondta Hárs József, Bóly polgármestere. A helyi oktatási, kulturális és egészségügyi intézmények a térség egyéb településeinek igényeit is kielégítik. Folyama­tos fejlesztésük mellet az ön- kormányzat egyik legelőremu- tatóbb terve egy innovációs és információs iroda létesítése. Elképzeléseik szerint helyet kapnának itt a kamarák, bankok és különböző közszolgálati in­tézmények képviseletei, a vál­lalkozókat pedig információs bázisok és jogtárak felállításá­val segítenék. Az új vállalkozá­sok beindítására az ipartestület már most 25 hektáros, közmű­vesített területet kínál fel. A be­ruházások kivitelezésénél ter­mészetesen a leendő város­képre is ügyelnek. Ugyancsak részletes rende­zési terv alapján alakul majd Sellye jövője is. - A nagyköz­ség gyakorlatilag mindig is a térség központja volt. A vá­rossá nyilvánítást olyan lehető­ségként értékeljük, amely im­már intézményesen is hozzáse­gít minket ahhoz, hogy sikerrel töltsük be ezt a szerepet. Sellye igen nagy vonzáskörzettel ren­delkezik, és ez nagyban megha­tározza a távlati terveinket is. Elsőként régi, az idők során megszüntetett hivatalainkat szeretnénk visszaszerezni. Nagy gondot fordítunk a kom­munális beruházásokra is - magyarázta Bozó Sándor, Sellye pol­gármestere. A település nemrégiben nyert pályáza­tot hulladék- tároló létesí­tésére. A te­lep szintén több falu gondját oldja meg majd. A legsürge­tőbb igények az új városban el­sősorban az utakat, a víz- és szennyvízhálózatot érintik. Mint a polgármester elmondta, Sellye továbbra sem a konku­rencia, hanem a partner szere­pét kívánja megtartani. Schneider Gábor —11 Az Dtmántuli Napló előfizetőinek Folytatjuk ez évben is hetenként egy előfizetőnk megajándékozását. Naponta egy kihúzott számmal több és hétvégére kiderül, ki az előfizetőnk, akinek egyezik nyilvántartási száma a hatos számjegycsoporttal. Ón a nyertes: ? IoJ| L1^7^6^9j 24. heti ajándék értéke: 5.000 Ft, amelyet az Axel-Springer-M. Kiadó Baranya Megyei Iroda Pécs, Rákóczi út 34. ajánlott fel. A nyertes előfizetőnket kúlön Is 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom