Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)
1997-06-11 / 158. szám
6 Dtinántúli Napló Politikai Vitafórum 1997. június 11., szerda A magyar föld védelmében Újabb galád- ság készül az ország és a magyar nép ellen. Bármennyire is tagadják, a kormány asztalán fekvő javaslat szerint Magyarországon bejegyzett jogi személy közbeiktatásával külföldiek is megszerezhetnék a termőföld tulajdonjogát. Bérlet, zsebszerződések és egyéb praktikák révén már így is több mint százezer hektár van ténylegesen a külföldiek birtokában. Ez egyértelműen a még hatályos szabályozás kijátszását jelenti. Az ország mai területének 64 százalékát kitevő termőföld idegen kézre jutásának következményei katasztrófálisak. A termőföldárak és bérleti dijak drasztikus emelkedésnek indulnak, ami az amúgyis forráshiánnyal küzdő magyar gazdák és szövetkezetek azonnali vagy gyors tönkremenetelét okozza. A helyzetet csak rontja, hogy nincs működő agrárhitel-rendszer, valamint az, hogy a szükséges 200 milliárd forinttal szemben mindössze 101 milliárd az agrártámogatás éves ösz- szege, és ennek is csak 10 százaléka jut el ténylegesen a termelőkhöz. A földeladások miatt nagyon lecsökkenne a munkaigényes fajták (uborka, málna) részaránya, aminek hatására jelentősen megnő a munkanélküliség vidéken. Tovább csökkenti a foglalkoztatottságot a földek parlagon hagyása, aminek oka az ingatlan- spekuláció. A növekvő munkanélküliség okozta elvándorlás, a költség- vetés terheinek növekedése, valamint az élelmiszerárak jelentős drágulása pillanatok alatt szociális robbanáshoz vezethet. Az idén tavasszal suttyomban elfogadott jelzálogtörvény - amire egy normális gazdaságban szükség van - nálunk a kisember teljes kifosztásának az eszközévé válhat, hisz a föld idegen kézre jutásának egy speciális módján kívül lehetővé teszi, hogy az egyre növekvő terheket fizetni képtelen polgártól végül saját lakását is elvegyék. Az egészet pedig szentesítené a külföldiek magyarországi befektetéseinek védelméről szóló 1988. évi XXIV. törvény. Hamis a foldeladás mellett kardoskodók azon érvelése, hogy a nemzetközi szerződések (pl. az 1996-ban aláírt OECD csatlakozás) és az európai uniós normák miatt ezt lehetővé kell tenni, hisz pl. Franciaország és Dánia is szigorúan védi földjeit. A fenti folyamatok ellen először a MIÉP jelentette be tiltakozását. Csak örülni lehet, hogy az ellenzéki pártok, amelyek 1995-ben az energiaszektor akkor még csak tervezett eladása elleni aláírásgyűjtésünkkor oly rútul cserbenhagytak minket, most a földtörvény elfogadása esetében népszavazást és alkotmánybírósági kontrollt kezdeményeznek. Reméljük nemcsak választási fogásként. Éppen ezért mindenkire számítunk a MIÉP június 27-i országos demonstrációján - aminek egyik helyszíne Pécs - és aminek fő üzenete: A Magyar Haza nem eladó! Deák Péter MIÉP A politikus hitelessége Az Új DN 1997. június 4-i számában Körömi Attila, a FI- DESZ-MPP frakcióvezetője a Polgármesteri Hivatal Közoktatási, Közművelődési és Sportiroda vezetőjének - Spolár Jánosnak - a kinevezése tárgyában fogalmazta meg álláspontját. Állításai többségében nem felelnek meg a valóságnak, ezért szükségesnek látom a T. Olvasó tudomására hozni a tényeket. Spolár János kinevezésére dr. Páva Zsolt polgármester - a FIDESZ Magyar Polgári Párt városi elnöke - tett javaslatot a közgyűlésnek, dr. Újvári Jenő alpolgármester pedig - a polgármester egyre gyakoribb távolléte miatt - előterjesztette azt. A kinevezést széles körű egyeztetés előzte meg. A közgyűlés frakcióvezetői egybehangzóan állapították meg, hogy az Önkormányzat egyik legjelentősebb stratégiai feladata az intézményrendszer átalakítása és hosszú távú - a fenntartható fejlődés követelményeinek megfelelő - fejlesztése. Egybehangzóan állapították meg azt is, hogy Spolár János tudása, tapasztalatai, szakmai és emberi hitele, konstruktív gondolkodásmódja miatt alkalmas e folyamat irányítására. Sajnálattal vették tudomásul, hogy nevezett tagja az MSZP- nek, de elismerték, hogy eddigi munkáját nem „átkos pártossága”, hanem Pécs város közoktatási ügyének szolgálata hatotta át. Mindezekkel a FIDESZ- MPP frakcióvezetője is egyetértett, így végképp nem értem szavai és írott gondolatai disz- szonanciáját. Nem értem azért sem, mert a közoktatás ügye - álláspontom szerint - nem pártpolitikai kérdés, végképp nem egy rövid választási ciklus aktuális ügye. Úgy tűnik, hogy némely pártok felelős politikusai mégis akciótípusú, rövidlátó pártpolitikai ügyként kezelnek minden javaslatot és döntést, ha ez számukra előnyösnek tűnő hangulatkeltésre irányul, függetlenül attól, hogy a lelkűk mélyén pontosan tudják, hogy a változások elkerülhetetlenek, ezek irányítása csak alapos fel- készültséggel lehetséges. A politikus hitelessége, gondolatai, szavai, cselekedetei kiszámíthatóságán, konszenzusteremtési képességén, a „másság” elés befogadásán, a partnerek (néha ellenfelek) tiszteletén és a közösség hosszabb távú érdekeinek felismerésén és annak szolgálatán alapul. A szavazás eredményének ismeretében megállapítható, hogy a fentiek szerint gondolkodó „városanyák” és „városatyák” szavazták meg dr. Páva Zsolt polgármester előterjesztését. Dr. Kékes Ferenc MSZP frakcióvezető Fűnyíróelv N em kedvelem, ha a hóeséssel vagy a fűnövéssel kapcsolatos, mindig is jelentkező problémák indokolatlan politikai vitákba torkollanak. Hiszen a hó az hó, a fű az fű minden adekvát tulajdonságaikkal együtt. Azonban az is biztos, hogy közterületeink kulturáltsága a legjobb fokmérője annak, hogy milyen gazdái vagyunk városunknak. A rendezett állapotok a városlakók mindennapi közérzetét alapvetően befolyásolhatják, erősíthetik a közösségi érzést és egyfajta környezetvédelmi szemlélet kialakítását segítik. Pécs város mindenkori Közgyűlésének ezzel kapcsolatban annyi a feladata, hogy a közterületek fenntartására szükséges összegeket a város költségvetésében mindenekelőtt biztosítsa és elköltését ellenőrizze. Az 1990-es helyi választások óta az új önkormányzati rendszerre történő átállás miatt ezt a feladatot különböző szervezetek látták el folyamatosan javuló színvonalon. Most már harmadik éve a Pécsi Közüzemi Rt. dolga a közterületek gondozása. A Közgyűlés ez évben zöldterület-fenntartás és köztisztaság címén összesen 211 millió forintot adott át költségvetéséből az Rt.-nek. Ekkora összeg ösz- szehasonlító értéken sem állt még soha rendelkezésre ezekre a feladatokra. Ehhez képest az ideihez hasonló elhanyagolt állapotok 1990. óta nem uralkodtak a város közterületein. Nevezetesen, olyan még nem fordult elő, hogy az első fűkaszálással a város egész területén június közepéig - akár visszafogottabb finanszírozás esetén is - ne végzett volna az ezzel megbízott szervezet. Pedig ez a közérzet-meghatározó, környezeti-kulturális kérdés egyre inkább közegészségügyi kérdéssé is vált. Maguktól adódnak a kérdések: ha az Rt. rendelkezésére áll a pénz, akkor mire költi, ha nem erre a feladatra, ha az Rt. rendelkezésére áll a pénz és nem másra költi, akkor miért ez az elfogadhatatlan késedelem, ha az Rt. nem kapja meg a költségvetésben elkülönített összeget, akkor ennek mi az oka? A fentiek miatt nem lehet szó nélkül elmenni a közterületek idei állapota mellett. Remélem, a terület felelősei nem az első novemberi fagyokra kívánják bízni az első fűkaszálás elvégzését. Ezen a területen csak a klasszikus „fűnyíróelv” az egyetlen elfogadható megoldás: azaz a történelmi belváros elsőbbségét turisztikai jelentősége miatt számos területen el kell ismerni, de a fűkaszálás területén nem lehet különbséget tenni a városrészek között. Körömi Attila Fidesz-Magyar Polgári Párt Szavazási dilemmák Választások közeledtével sokakban fogalmazódik meg a kérdés: a számos zajosan ajánlkozó párt közül melyikre lesz érdemes voksolniuk? Ilyenkor a felelősen gondolkodók a saját politikai érdekképviseletükre leginkább alkalmasnak vélt pártok jelöltjeit keresik. Dilemmájukat fokozza, hogy a korábbi választási ciklusok előtt a társadalom, az emberi létviszonyok jobbítását ígérő győztesekről utóbb beigazolódott, hogy pártjuk nagy elánnal hirdetett programja nem volt egyéb írott malasztnál. A választóknak így többszörösen is csalódniuk kellett az ígérgetőkben. S miközben a kormányrúd megragadói az előző rendszer által létrehozott termelő szervezeteket, intézményeket gátlástalanul leromboltatták, eszük ágába sem ötlött jobbat, célszerűbbet alkotni helyettük. Jellemző, hogy az ilyen pártok prominensei most fennen fogadkoznak, hogy ismételt hatalomba kerülésük esetén hűséges szolgálói lesznek a magyar népnek. Más pártkorifeusok pedig a gyors polgárosodást helyezik kilátásba arra az esetre, ha az immáron többszörösen rászedett tömegek szavazataival netán újra felhatalmazást kapnak az ország irányítására. A rendszerváltás áldozatainak figyelmébe ajánljuk: amennyiben sorsuk jobbra fordulását a polgári társadalmi berendezkedéstől, a kapitalizmustól remélik, illúziót kergetnek. Ne feledjék: amelyik országban a tőke van hatalmon, a pénz az állampolgárok osztályozásának és elkülönítésének fő eszköze, ott törvényszerű, hogy a kisember egyszer s mindenkorra ágról szakadt marad. Éppen ezért, ha lehetőségeiket a magántulajdoni viszonyok jegyében minősítik, könnyen rádöbbennek, hogy ma Magyarországon az eltérő névre hallgató pártok dolgában - funkcióikat, programjaikat és törekvéseiket tekintve - kizárólag alternatív alapon lehet tárgyilagosan különböztetni. Nevezetesen a többség politikai érdekeit képviselő, embercentrikus programot hirdető és annak megvalósítását az egész társadalom számára ajánló Munkáspárt, valamint a népesség töredéknyi részét képező tőkések, gazdagok, vagyonosok gyarapodási lehetőségei fölvállalásának garantálásában azonos politikai platformot követő polgári pártok csoportja között. Célszerű volna még időben fölismerniük: aki a rendszerváltásban a csalódott állampolgárok közül jövőre nem a Munkáspártra szavaz, tulajdonképpen mindegy, hogy melyik pártra vagy jelöltre adja voksát. Dr. Südi Bertalan szóvivő Vallásszabadságról D e jó is volna, ha a magyar kormány és az Apostoli Szentszék közötti megállapodásról folytatódó vitát meg lehetne tartani a konkrét teendők talaján. Sajnos azonban erre kevés a remény. Ideológiai harc előszele rezzen. Ha azt mondom, hogy a debreceni egyetem jogi oktatásának túléléséhez 150 államilag támogatott helyre volna szüksége, miközben egyelőre úgy fest, hogy csupán 120-at kap, és eközben a Pázmány Péter Katolikus Egyetem állami pénzen 200 világi jogászt képezhet majd ki, akkor avval fognak vádolni, hogy egyházellenes vagyok. Ha arról beszélek: hogy a kormány és a Szentszék közötti megállapodásnak köny- nyen az lehet a következménye, hogy az önkormányzatok iskoláikat sietnek majd a sokkal jobb finanszírozási helyzetbe kerülő egyháznak átadni, akkor valakinek eszébe jut majd, hogy arról értekezzen, meg akarom akadályozni, hogy az egyházak jogos jussukat megkaphassák. Pedig - ad absurdum - Pécs városa könnyedén kilábalhatna 720 milliós hiányából, ha egyszerűen felkérné a katolikus egyházat, tartaná már el az iskolákat, hiszen a megállapodás nyomán az egyháznak lehetősége lesz rá, hogy a normatíván felüli részt az államtól igényelje. Az önkormányzat számára ez sajnos nem adatik meg, ha csak át nem alakul az egész oktatásfinanszírozási rendszer. A megállapodás rögzítené az egyházi felsőoktatási intézményekben az államilag támogatott hallgatók arányát, ami azt jelenti, hogy minél több hallgatója van egy intézménynek, annál több államilag finanszírozott hallgatója van, s ez végtelen spirálban tornássza mind feljebb és feljebb a létszámokat, és a költségvetési támogatást. (Ilyen túlbiztosított rendszerről állami intézmény még csak álmodni sem mer, hiszen neki az állami támogatásért a színvonalával kell versenyeznie a többi hasonló képzést folytató intézménnyel). A teológusképzés nagyobb normatívát kapna mint például a jogász- vagy matematikusképzés, ami azt jelenti, hogy a teológusképzés állami prioritásként jelenne meg. Tehát a magyar kormány és az Apostoli Szentszék között kötendő szerződés a katolikus egyház által fönntartott középiskolákat és felsőoktatási intézményeket kiemeli az azonos feladatokat ellátó ön- kormányzati, állami és magánintézmények köréből és örök időkre elkötelezi az államot a körülményektől független finanszírozásukra. Nem jó az sem, hogy az egyházak, érezvén és félvén a költségvetési helyzet sanya- rúságát minden áldozatra készek, hogy hosszú távra bebiztosítsák magukat. A több pénz reményében az egyházak hitéleti tevékenységét semmi szín alatt nem szabadna az államnak alárendelni. A vallásszabadság biztosítása ugyanis nem pusztán pénz kérdése, de felbecsülhetetlen kincs a függetlenség is. Ha pedig az állam a hitéleti tevékenységet megannyi formában finanszírozza, egyszerű közfeladatként határozva meg ezeket, éppen a közfunkciók megfelelő színvonalának biztosítása érdekében előbb-utóbb az ellenőrzés jogát is magának fogja követelni. A vallásszabadság ekkor viszont nagy veszélybe kerülhet. Nem hinném, hogy bárki örülne, ha állami vizsgával kellene zárni a hittanórákat, vagy ha ezek a Nemzeti Alaptantervben szerepelnének, ha a teológusképzést az állam akkreditálná. Ä pedagógusok önkormányzati iskolákban élvezett közalkalmazotti előnyeiről, egyházi kötelezettségekről a szerződés viszont nem tesz említést. N yelvünk tehát összezavarodott: ma, aki az egyházi és önkormányzati iskolák egyenlő finanszírozásáról beszél, csupán több pénzt ígér az egyháznak, aki pedig a vallásszabadságot emlegeti, féltve az egyházat az állami beavatkozástól, azt vallásellenességgel vádolják. Éppen ezért, még ha ebben egyedül maradnék is, mint szabad demokrata, vállalom, hogy elvszerűen kiállók a vallásszabadság védelmében, a világnézetileg semleges állam fenntartásában. Bretter Zoltán országgyűlési képviselő (SZDSZ) Emlékmű alapítvány Mint arról lapunkban már beszámoltunk, megalakult a Pécsett felállítandó második világháborús emlékmű kuratóriuma. Most arról adhatunk hírt, hogy az alapítvány megkezdte az adományok gyűjtését, s megvan a befizetési számla száma, melyet a Postabank kezel és a 11992000- 02513412 számot viseli. Az adományokhoz befizető lapok a Pécs városi és a Baranya megyei önkormányzatnál, illetve a postahivatalokban kaphatók. Párthírek Dr. I.usztig Péter ország- gyűlési képviselő június 13- án 9-11 óráig fogadóórát tart Pécsett, a polgármesteri hivatalban. Szőke községben megalakult a Munkáspárt helyi szervezete. Titkárának Szabó István önkormányzati képviselőt választották meg. A Bocskai Szövetség június 21-én 14 órakor a Collegium Seraphycum-ban (Pécs, Ferencesek utcája 35.) tartja a Baranya megyei szervezet alakuló és tagtoborzó gyűlését, amelyre szeretettel meghívja önt a szervező bizottság. Az ’56-os Magyarok Világ- szövetsége június 13-án 18 órai kezdettel, Pécsett a Collegium Seraphicumban, (Ferencesek utcája 35.), tagtoborzással egybekötött alakuló ülést tart. Az ülés nyilvános.
