Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-11 / 158. szám

Baranyai Tükör 1997. június 11., szerda Hírcsatorna Közhasznú munkások Kákicson. A település ön­kormányzata májustól hat közhasznú munkást foglal­koztat, akik például tetőt ja­vítanak, árkot, közterületet tisztítanak, a temetőt teszik rendbe. (cs) Szabadszentkirály buszvárója. A községben csaknem félmillió forintért új buszvárót alakít ki az ön- kormányzat. . (cs) Hóból tavai. A falu belte­rületén most már két hor­gásztó található, melyeket a helyi horgászegyesület, il­letve egy vállalkozó alakí­tott ki. (cs) Pécsi művész sikere Prágában. Gellér B. István a 3. Praha Graphic ’97 elne­vezésű nemzetközi grafikai biennálé bronzérmét nyerte el. A kiállítás június 20-án nyílik a Mlada Fronta Galé­riában. (d) Páncélszekrény a sza­kadékban. Pécsett, a szentkűti erdészház közelé­ben, egy szakadék mélyéről június kilencedikén daruval emeltek ki egy páncélszek­rényt. Minden bizonnyal azok a tolvajok dobták ide a már üres szekrényt, akik előtte kivettek belőle csak­nem 100 ezer forintot a Ká- rászi Takarékszövetkezet­ben. A rendőrség az ügyben nyomoz. (cs) Elfogták az ámokfutót „Gépkocsira lőttek Bóly ha­tárában” címmel tudósítot­tunk a közelmúltban arról, hogy május utolsó hétvégé­jén az 57-es úton, az olaszi elágazásnál az igazoltatást végző rendőrt majdnem el­sodorta egy fékező, majd hirtelen nagy sebességgel tovább robogó metálkék Renault mikrobusz. Bár a rendőrök Szederkénynél is megpróbálták megállásra bírni az ámokfútó sofőrt, az a faluban is 150-160-as tempóval száguldott tovább. A zsaruknak egy földúton sikerült a mikrobusz elé vágniuk, és hogy azt ütegál­lásra bírják, a kerekeibe próbáltak lőni. A Renault azonban egérutat nyert. Az ügyben a nyomozás pénteken vezetett ered­ményre. Az ámokfútó férfit a rendőrök egy pécsi lakás­ban lepték meg és vették őrizetbe. B. N. Pénzért „vehetnek” diplomát Jogász alapképzés (nappali) Művelődésszervező, személyügyi szervező (levelező) 55.000 Ft/félév Biológia, fizika, földrajz, matematika, kémia, testnevelés (nappali) Ének-zene karvezetés, rajz-vizuális nevelés (nappali) 60-65.000 Ft/félév Orvosképzés 50-100.000 Ft/félév 80.000 Ft/félév 700.000 Ft/év PÉCS, JPTE-POTE Az 1997-98-as tanévben már indulnak az egyetemeken az önköltséges képzések. A felvé­teli tájékoztatók már tartal­mazták a felvehető „pénzes” hallgatók számát. Az 1996-ban elfogadott felsőok­tatási törvény módosítása tette lehetővé, hogy az intézmények az alapképzésben költségtéríté­ses képzést is indítsanak. Önköltséges képzésre is je­lentkezni kell a többihez hason­lóan, s mindez felvételi vizsgá­val is együtt jár, mondja Novak Sarolta (képünkön), a Janus Pannonius Tudományegyetem oktatásszervezési osztályának vezetője. Az egyetem a felvé­teli tájékozta­tóban minden esetben meg­adta az álla­milag finan­szírozott ke­retszámot, s „+” jellel és számmal tu­datta, hány hallgatót kíván felvenni költ­ségtérítéses képzésre. A pályá­zók részére három megadott vá­lasz közül kellett az egyiket megjelölni. Felvételét csak ak­kor vállalja, ha eredménye alap­ján az államilag finanszírozott keretbe kerül, vagy akkor is, ha az eredmény alapján csak költ­ségtérítéses képzésre nyer fel­vételt, s végül: csak abban az esetben vállalja a költségtéríté­ses képzésben való részvételt, ha az államilag finanszírozott létszámba egyik jelentkezési helyen sem kerül be. Azok, akik felsőfokú oklevéllel ren­delkeznek, csak a költségtéríté­ses kategóriába kerülhetnek. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az 1998-99-es tan­évben indul a térítéses képzés, mondja dr. Vértes Marietta ok­tatási dékánhelyettes. Évi hét­százezerért képezik orvossá azokat, akik nem nyernek felvé­telt, de maximum két ponttal ér­tek el kevesebbet a bejutottak- nál. Számuk azonban nem lehet több, mint a támogatott képzés­ben lévők tíz százaléka. Vértes Marietta úgy gondolja, hogy bár ezt meg kell tenniük, nem túlzot­tan lelkesednek a rendszerért, mert mindez esélyegyenlőtlen­séghez vezet. Cs. L. Unokáink égethetnek Garéban? Akár két-három évbe is beletelhet, mire végleg eldől: épülhet-e égetőmű Garéban. Jóllehet a Baranya Megyei Bí­róság a környezetvédelmi en­gedély hatályon kívül helye­zése érdekében indított perben úgy foglalt állást, hogy szakha­tósági üggyel érdemben nem foglalkozhat, ez közel sem je­lenti azt, hogy minden jogi akadály elhárult az építkezés elől - tudtuk meg a bíróságon. Amennyiben ugyanis sikerül az összes szakhatóság kedvező el­bírálását megszerezni, s a garéi önkormányzat jegyzője kiadja az építési engedélyt, ellene az érdekelt szomszédos önkor­mányzatok ismét fellebbezéssel élhetnek. Ha az ügy a Legfel­sőbb Bíróságot és az addig fel­tehetőleg beiktatott ítélőtáblát is megjárja, évek telhetnek el a döntés megszületéséig. A hétfőn Garéban tartott saj­tótájékoztatón elhangzottakra reagálva dr. Hargitai János (képünkön), a megyei közgyű­lés alelnöke elmondta: testületi határozataikban nem zárkóztak el kategorikusan az égetőmű megépítésétől. Döntéseik azt szorgalmaz­ták, hogy a veszélyes hul­ladék meg­semmisítésé­nek többi le­hetőségét is vizsgálják meg. Az alel- nök vissza­utasította, hogy a kórházi hul­ladék kezelésére létrehozandó kökényi égetőműben való ér­dekeltsége miatt ellenzi az ön- kormányzat a garéi beruházást. Mint mondta, a kettőt sem mé­reteiben, sem veszélyességében nem lehet összevetni. K. A. JA LT_ Kitörési program már lesz KOMLÓ Külső szakértő bevonásával ké­szül a rehabilitációs program, melynek segítségével új fejlő­dési pályára állítható a város. Ennek keretében feltérképezik a munkaügyi helyzetet, a mun­kanélküliek számát. Elemzik, miként tehető vonzóvá a város a helyi képzési struktúrák át­alakításával. Mint dr. Kóbor Gyula, a projekt kidolgozója elmondta, meg kell keresni a gazdasági kitörési pontokat: az altárói terület és a közüzemi völgy a kis- és középvállalko­zások céljára miként hasznosít­ható. Szükség van arra is, hogy ismételten felmérés készüljön arról, mekkora a város vonzás- körzete. Ennek segítségével felmérhetők az igények, és meghatározható a felvevőpiac. A kisebbségi konferenciák megrendezése arra teremt lehe­tőséget, hogy akár országos et­nikai központtá nője ki magát a város. Komlónak majdnem kész a térinformatikai rendszere, dol­goznak a rekultivációs progra­mon. A sikondai üdülőtelep ren­dezési terve is rendelkezésre áll, az egészségügyi program napo­kon belül elkészül. A vállalko­zók is több ezer ember foglal­koztatását oldják meg. Sz. K. A jelölt és az Alkotmány Jövő hét keddjére várható, hogy az Országgyűlés dönt az új alkotmánybírók sze­mélyéről. 1964-ben állam vizsgázott a jogi egyetemen Pécsett, és kezdte meg ezt követően a siklósi bíróságon, majd ügy­védként jogászi pályáját dr. Bagi István (képünkön), akit az Országgyűlés a jogász- társadalom ajánlása alapján alkotmánybírónak jelölt. Bagi István közel negyedszázada Pécsett folytat ügyvédi gya­korlatot, és oktat a JPTE jogi karán is.- Ügyvéd úr, mit érthetünk jogásztársadalom alatt?- Különböző szakmai szervezeteinket, közöttük természetesen az Országos Ügyvédi Kamarát is.- Az Ön jogászi-ügyvédi gyakorlata mennyire áll közel az államjoghoz?- Gondoljon arra, hogy mindent az Alkotmány­ból vezetünk le. Egyre több az olyan ügy, amely akár az ügy­véd meglá­tása, akár a bíróság in­dítványa szerint az alaptör­vény sérelme miatt indul. Mindenképpen közel állok tehát az államjoghoz is.-Miért nem támogatja az FKgP az Ön jelölését?- Fogalmam sincs róla, soha nem álltam egyik párt­hoz sem közel.- Két alkotmánybírót vá­laszt a parlament, két jelölt van. Úgy tekinthetjük, hogy már meg is választották?-Szó sincs erről. Vissza van még a bizottsági meg­hallgatás, majd a szavazás. Az országgyűlés kétharmados többséggel dönt. M. A. Nem kellenek a telkek SZIGETVÁR Az önkormányzat által kí­nált telkeken alig épül lakó­ház, s a vállalkozók sem tü­lekednek értük. Legutoljára öt éve készült né­hány többszintes ház - föld­szintjén boltokkal. Azóta egy épületet sem emeltek. A város vezetése továbbra is ragasz­kodik ahhoz, hogy butikokkal ellátott társas házak szülesse­nek a centrum foghíjas ré­szein. Jelentkező azonban nincs, ahogy az ipari övezetek telkei sem kelendőek. Pedig az ár alacsony, hiszen lakóház esetében négyzetméterenként 800-1100, míg vállalkozói lé­tesítmény esetén 500-600 fo­rint. Az utóbbi Szentlőrincen 2 ezer forint körül alakul, ahol így is bővül az egyik szolgál­tatóközpont. Amúgy Lőrin- cen sem tolonganak a panelok aljában tervezett boltok, va­lamint vendéglátóhelyek ki­alakításáért, pedig a lakásszö­vetkezet ajánlata négyzetmé­terenként alig 500 forint. Szigetváron a vállalkozók például a konzerv- és a cipő­gyár, az ipari szövetkezet, a költségvetési üzem megszűnt létesítményeiben nyitnak mű­helyeket, mivel olcsóbban jutnak területhez. Eddig csak­nem 15 cipő-, asztalos- és fémipari műhely alakult ki, és foglalkoztat majdnem 300 embert. Az önkormányzatnál most egy famegmunkáló ko­pogtatott, hogy félszáz dolgo­zót foglalkoztatna új telepén. A városban most is ezernél több a munkanélküliek száma. Csuti J. Egyezség a füst ellen Számos szervezet, intézmény képviselői találkoztak tegnap délután Pécsett az Egészséges Városért Alapítvány székházá­ban, hogy aláírásukkal támo­gassák azt a konszenzust, amelynek végcélja a dohány­zás visszaszorítása a megye- székhelyen. Több mint egy éve kezdte az alapítvány világbanki támoga­tással a dohányzás elhagyását segítő akciósorozatát, s az is, hogy a FACT Alapítvány ké­szíti a város egészségügyi ter­vét. E két fő vonal találkozását jelenti a tegnapi értekezlet. Célja, hogy e program kereté­ben mindazok a szervezetek, intézmények - a Polgármesteri Hivataltól a POTE-ig, az ANTSZ-től a sajtószervekig - egyetértésre jussanak azokban a lehetséges és összehangolt akciókban, amelyek elősegít­hetik a városban a nemdohány­zók védelmét, a dohányzás visszaszorítását. M. A. Vidéken is csökken az adásidő Júliusi és augusztusi műsortervében adásidő-csökkentést ter­vez a Magyar Televízió. Nemcsak kulturális műsorokat állíta­nak le, hanem a regionális stúdiók adásidejét is megrövidítik. BUDAPEST, PÉCS Az adásidő csökkentését Peták István, a Magyar Televízió el­nöke körlevélben rendelte el. Az intézkedés nem jelenti azonban azt, hogy az MTV öt körzeti stúdiójából munkatár­sakat bocsátanának el. így tájé­koztatta lapunkat Kolozsvári Papp László, a regionális mű­sorok főszerkesztője. El­mondta, a nyár egyébként is a szabadságolások ideje, azaz eleve kevesebben dolgoznak a szerkesztőségekben. A stúdiók vezetői tegnap Budapesten ül­tek össze, ahol megbeszélték, milyen változtatásokra kerül sor. Ezek szeptember elsejéig lesznek érvényben. Hogy az­után mi lesz, a főszerkesztő nem tudta megmondani. Peták István ugyanis az adásidő csökkentését következő rendel­kezéséig írta elő. Csak ő tudja előre, mikor fogja azt meg­hozni, és miről dönt majd. Az adásidő csökkentése mel­lett az ismétlések számát is megnöveli majd a Magyar Te­levízió. Mindezek célja egyéb­ként az, hogy őszre koncentrál­hassák a televízió erő- és pénz­tartalékát - így indokolt az el­nök körlevelében. Szakembe­rek szerint a gyártási költségek megtakarítása országos szinten havonta 50-60 millió forintra tehető. Kolozsvári Papp László el­mondta, július elsejétől elma­radnak av Szieszta elnevezésű műsorok, melyeket a körzeti stúdiók párban készítettek he­tente, és az adott körzetekben sugároztak. A magazinműsorok száma a felére csökken úgy, hogy keddenként csak egy stú­dió készít ilyet, a többiek nem. A péntek délutáni Magyaror­szág ma című országos sugár­zású műsor pedig tíz perccel rövidül meg. Békés Sándort, a pécsi kör­zeti stúdió főszerkesztőjét mo­biltelefonon értük el Budapes­ten. Ő a pécsi stúdiót érintő vál­tozásokat jelentékteleneknek minősítette. U. G.----------------._______________________ Se hol egy felhő fotó: müller andrea 4 ft I

Next

/
Oldalképek
Tartalom