Új Dunántúli Napló, 1997. június (8. évfolyam, 148-177. szám)

1997-06-10 / 157. szám

6 Dünántúli Napló Oldalszerkesztő: B. Murányi László Ötletsarok Ajtófék. A könnyen járó, főleg a széltől becsapódó aj­tók, ablakok kitámasztására sokféle megoldás lehetsé­ges. A becsapódás lefékezé­sére egy igen egyszerű megoldást ajánlok: a pánto­kon lévő sima alátétet cse­réljük ki koronásra. Ugyanis a koronás alátét érintkező- sűrlódó felülete, tehát fé­kező hatása jóval nagyobb mint a sima alátété. Idomcsiszoló. Kis, nehe­zen hozzáférhető helyek csiszolására magunk is ké­szíthetünk segédeszközt két egyforma téglalapalakú 2-3 centi vastag deszkadarabká­ból. A két anyagot lapjával egymásra fektetjük, hosz- szanti középvonalában kö­zépen, netán két helyen is átfiírjuk úgy, hogy a csava­runk könnyedén áttolható legyen a lyukon, amit a fej­résznél kitágítunk, hogy az ne lógjon ki a deszkadarab síkjából. A két anyagon cen­tikkel átérő fémmenetes csavarszárra lapos, majd ru­gós alátétet húzunk és rá­hajtjuk a szárnyas anyát, a fej alá kormos alátétet he­lyezünk, hogy a szárnyas anyával történő meghúzás­nál az ne forogjon meg. A csiszolandó felülethez való durva- vagy finom dörzsvá- szonból levágjuk a segéd­eszközünk szélességével egyező darabot úgy, hogy annak két hosszanti végét befoghassuk és a csavarok­kal beszoríthassuk a két la­pocskánk közé. Elektromosból gázos kávéfőző. Ha az elektro­mos kávéfőzőnk alsó fűtő­része zárlatos lesz, kiég, ne­tán túl sokba kerülne az új fűtőtest és a javítás, azt gáz­tűzhelyen továbbra is hasz­nálhatjuk. Az alsó csavar kicsavarásával húzzuk le a talprészt és a fűtőtestet, a csavar szárát a fenéklapnál vágjuk és csiszoljuk le. Lángfogó alátéttel a gázon továbbra is használhatjuk a kávéfőzőnket. Barkácsgépet és tartozékot vásároljon és javíttasson az Elektrió Kft.-nél! Pécs, Szabadság u. 28. Tel.: 72/336-685 Barkácsolás A kétágú létrát középmagasságban lánccal kössük ki FOTÓ: TÓTH L. A magánépítkezés baleseti lehetőségei A létra, a bak, az ital bosszúja Ezernyi veszély leskelődik a magánépítkezőre. Leeshet a bakról, eldőlhet vele a létra, ráeshet valami, emelésnél megerőltetheti magát, elkap­hatja a kezét, ruháját egy gép forgórésze... A magánépítkezés már csak azért is ezernyi veszélyt rejte­get, mert egy sor valójában hozzá nem értő segítőnk szor­goskodik a helyszínen. Elemi szabály: ittasan sose dolgozzunk, mert az igen sok baj okozója lehet. De az is, ha a baleseti veszély elhárítására irányuló elemi szabályokat nem tartjuk be, tehát nem használjuk a szükséges védőeszközöket és felszereléseket. A saját és segí­tőink érdekében is érdemes még a különféle munkálatok előtt végiggondolni, hogy azok milyen veszéllyel járhatnak. A kétágú- vagy támasztó lét­rát csak szilárd és egyenletes ta­lajon állítsuk fel akkor is, ha középmagasságban lánccal vagy kötéllel kikötöttük a szá­rait! A biztos tapadás és a be­süllyedés meggátlásának érde­kében a létra alsó végeire szö­gezzünk papucsot, illetve he­gyet! Ha a kétágú létrák fokaira állványt építünk, azok stabilan tartsák a rápakolt terhet, és ne szakadjanak le. A beépítésre váró falazóanyag-rakatok eldő- lése is balesetveszélyes lehet. A falazáshoz, vakoláshoz használt bakok lábait biztonsá­gosan fektessük, rögzítsük a ta­lajhoz (talpak, hegyek) és az azokra helyezett teherbíró pal­lók végei 20 centinél jobban ne lógjanak ki! Az általános szabályok kö­zött a legfontosabb, hogy tart­sunk rendet az építkezés egész területén, használjuk a munká­hoz szükséges védőfelszerelé­seket és -eszközöket (védőkesz­tyű stb.). Munka közben ne fo­gyasszunk alkoholt, legyünk körültekintőek és fegyelmezet­tek. És még egy: elsősegély- csomaggal készüljünk fel min­den eshetőségre, és olyan segí­tőt ne hagyjunk érvényesülni, aki valamilyen betegség, netán gyógyszer miatt megszédülhet, tehát nem dolgozhat magasban. Milyen barkácsgépet vegyünk? (8.) Vibrációs csiszológépek A hálózati vibrációs csiszoló fa, fém, műanyag és hasonló anyagok csiszolására, sima fe­lületű megmunkálására való. Az ilyen gépek tulajdonképpen rezgő mozgássá alakítva adják át a fordulatszámot a talpra rögzített, csiszolást végző dörzsvászonnak. A megfelelő szemcsenagyságú dörzspapírral használhatók fa, fém, műanya­gok és hasonló anyagok végső megmunkálására beépített, il­letve csatlakoztatható porel­szívó beiktatásával is. A csi­szoló lemez lyukas felének a csiszoló lappal meg kell egyez­nie, hogy a porelszívás a csi­szoló lemezen lehetséges le­gyen. A porzsákot rendszeresen üríteni kell. Használatakor fontos, hogy sáv-sáv mellett csiszoljunk, te­hát a csiszolt sávoknak egy ki­csit fedniük kell egymást. A csiszolót nem szabad erővel rá­nyomni a csiszolandó felületre, e célra elegendő a gép önsúlya. A csiszoláskor keletkezett port ne felejtsük el lerázni a csiszo­lólapról, mielőtt az annak a szemcséit teljesen eltömné. Ugyanazzal a csiszolólappal ne csiszoljunk fát és fémet. Ha vibrációs csiszológéppel dolgozunk, ajánlatos védő- szemüveget, pormaszkot és hal­lásvédőt is felvennünk, s az ilyen gépet csakis arra használ­juk, amire való. A gép levegő­nyílásait mindig tartsuk szaba­don és tisztán, a motorját is fúj­juk ki rendszeresen (ha tehetjük sűrített) levegővel. A vibrációs csiszológépünk­höz való csiszolólap-gamitúra különféle szemcsenagyságban vásárolható meg. Az adott munkához mindig az ahhoz leg­inkább megfelelő dörzspapírt használjuk. Hogy tiszta felüle­tet kapjunk, alkalmazzunk egymás után mindig finomabb szemcsenagyságú csiszolópa­pírt. A talplemezre felfektetett dörzspapírt mindkét hosszanti felén rögzítsük fixen a leszorító kapoccsal. Minden csere után a megelőző csiszolási nyomra derékszögben csiszoljunk. Ha nincs vibrációs csiszoló­gépünk, de van fúrógépünk, máris nyertünk. Kaphatók a tokmányba befogható gumila­pok és rájuk a különféle szem­csenagyságú kerek dörzspapí­rok, illetve famunkákhoz tok­mányba befogható tárcsák. 1997. június 10., kedd Tanácsok kezdőknek A falra rögzítés fogásai (3.) Mit mivel és hogyan rögzít­sünk, és milyen falra? Alap­szabály: a fal fúrása előtt győződjünk meg arról, hogy a fúrandó lyuk mögött a fal nem rejt-e villanyvezetéket, víz- vagy gázcsövet! Korábbi mellékleteinkben már ismertettem néhány fa-, pozdoija-, tégla- és betonfalra rögzítési módot. Most olyan, többnyire olvasói ötleteken a sor, melyek megvalósításához fúrógép sem kell. Ragasztással is rögzíthe­tünk téglára, panelra kisebb súlyú képet, könnyebb fali­szőnyeget tartó lécet. A pon­tosan kimért helyre rajzoljuk fel ceruzával, netán karctűvel a felragasztandó képszeg hátsó lapját, majd keskeny, éles tárggyal (az lehet hideg­vágó, törött pengéjű kés is) óvatosan távolítsuk el a festé­ket, a vakolatot. Léc felrögzí­tése előtt különösen fontos, hogy a képszögek sora víz­szintben és egymástól egy­forma távolságban legyen. A lécre pontosan ilyen távolsá­gokra rögzítsük fel a képszög kampóiba akasztandó kariká­kat. Ha minden jól ment, és portalanítottuk is a képszög kikapart helyét, a készen kap­ható Epokittal, pillanatragasz­tóval vagy bármilyen erős és szilárd kötést biztosító anyaggal kenjük be a falon a képszög helyét és magát a képszög hátlapját is úgy, hogy annak kampója majd kifelé és alulra kerüljön. Erősen nyom­juk a ragasztózott képszög hátlapját a helyére és tartsuk néhány percig odanyomva. A ragasztó anyagától függ, hogy az mikorra köt meg és terhel­hető a falra így rögzített kép­szögünk. A tipliben a kilazult csavart ismét feszessé tehetjük úgy is, ha a lyukba vékony drótszálat dugunk, avagy, ha magára a facsavar menetes részére te­kerünk vékony drótot. Ezzel a csavarunk ismét feszesen hajtható vissza a tiplibe, il­letve abba szorosan illeszke­dik majd. Ha ez nem válna be, ajánlatos a korábbi, lötyö­gőssé vált csavart egy na­gyobbra cserélni. Sátorozott - így nyáridőben, a vakációjukat kemping­ben töltőknek sem árt egy kis lelemény, barkácstudás, hogy szeretteiket biztos fedél alatt tudhassák. fotó: tóth A falvésés szabályai Ha otthonunkban elkerülhe­tetlen a fal, a födém vésése. Ha tudjuk, hogy közben mire kell ügyel­nünk, magunk is nekiállha- tunk. Ne, illetve fokozott óva­tossággal vésr sünk ott, ahol a falban veze­ték húzódik. Csak éles (hegyes), hi­bátlan és lehe­tőleg 20 cen­timéternél hosszabb vé­sővel, megfelelő és nem lö­työgő fejű kalapáccsal, védő- szemüveget és védőkesztyűt használva, és csakis kellően megtámasztott létráról dol­gozzunk. Lehetőleg ne vés­sünk a fejünk fölött és az arc magasságában (csak alatta). Fal áttörésénél legyünk körül­tekintőek. Fö­démáttörésnél különösen ér­vényes szabály, hogy a lehulló darabok ne okozzanak bal­esetveszélyt és nehezen eltaka­rítható szeme­tet, ezért ajánla­tos a leeső tör­meléket vagy eleve felfogni, vagy kitiltani a családtagokat a véséssel veszélyeztetett he­lyiségből. Az áram útját be is jelöl­hetjük a falon fotó: tóth Szögek átmérése ferde síknál Ha ferde falszakaszhoz il­leszkedő polcot, szekrényt stb. gyártunk, pontosan mér­jük át a ferde szöget. A sokféle szögátmérési lehetőség közül egy arány­lag egyszerű, de annál pon­tosabb megoldást ajánlok: a polcoldal anyagát egyik sarkával a mennyezetig üt­közve úgy csúsztassuk a ferde síkhoz, ahogy a függő­leges éle engedi, de az alja mindenhol felfeküdjön. Mérjük fel a lapra a függő­leges falsíktól való távolsá­got és a belső élnél pedig le­hetőleg szintezővel mérjük át a hajlásszög kezdetének magasságát, azt ceruzával jelöljük meg és kössük ösz- sze, majd a fölösleges részt vágjuk le. Barkács egyszeregy (1.) Rétegelt falemez. A rétegelt lemezt borító felső fűmért színlapnak, az alsót hátlapnak, az általában páratlan számú 0,1-10 milliméter vastag fur­nérból ragasztóanyag hozzá­adásával gyártott faanyag kö­zépső rétegét maglemeznek nevezik. A rétegeket szimmet­rikusan, egymásra merőleges rostiránnyal sajtolják össze, hogy kevésbé vetemedjen, és teherbíróbb legyen, mint az azonos vastagságú deszka, fa- forgácslap és pozdorjalemez. Felhasználásánál ügyeljünk, hogy a rétegelt falemez igen­csak rosszul tűri a közvetlen csapadékot, vizet és a túlzot­tan párás helyet. Pácok. A faiparban használt színes vegyületek, oldatok, melyek jól nedvesítik a fa fe­lületét és abba beleivódva úgy festik meg a fa rostjait, hogy nem fedik el az erezetét, sőt kiemelik a rajzolatukat, mélyí­tik a színárnyalatukat. Ezzel például a puhafát a nemesebb fafajtákhoz teszik hasonlóvá. Közvetett festésnél az előpác az utópác hatására a fa rostjain válik színes vegyületté. Oldó­szerük általában a víz, de az asztalosiparban a terpentines, szeszes és viaszos pácok is gyakoriak. A növényi pácokat ma már csak főként a régi bú­torok restaurálásánál használ­ják. Az úgynevezett kettős, azaz fémsópácok alkalmazá­sával a két vegyület egymásra hatásaként a barna, szürke, zöld, piros, fekete pác a fa rostjaiban képződik. Parafa. A mediterrán vidéke­ken honos paratölgy törzsén képződő, levegővel kitöltött, vékony falú, úgynevezett pa- rasejtekből álló képződmény. Előnyös tulajdonságai: fajsú­lyában a víz egyötödét teszi ki, tehát igencsak könnyű, rugal­mas, szívós, nem korhadó, a folyadékokkal szemben majd­nem áthatolhatatlan, fagyálló anyag. Az építőiparban le­mezként, préselt táblákként, idomokként hő- és hangszige­telésre, rezgéscsillapításra, fa­lazatok, födémek, lapostetők, épületgépészeti szerelvények hőszigetelésére, belsőtéri de­korációra is gyakorta használ­ják. A parafadarálék szigetelő tömítőanyagok, lemezek és préselt idomok kiváló alap­anyaga.

Next

/
Oldalképek
Tartalom